• fűtés
• termosztát

Szobatermosztát és a fűtési rendszer üzembe helyezése

A lakásfűtő készülékeket a gyártók rendszerint szobatermosztátokkal szállítják, vagy javaslatot tesznek a készülékhez alkalmas típusokra. A szobatermosztát feladata, hogy a beállított hőmérsékletet automati­kusan tartsa, és a fűtőkészüléket vezérelje. A szobatermosztátot a fűtésszabályozás szempontjából „kitüntetett” helyiség falára 1,5 m magasan kell elhelyezni. Ez a helyiség általában északi tájolású legyen. A szobatermosztátot ne tegyük valamilyen hő­forrás közelébe, pl. radiátorlámpa, kémény stb. A napsugárzás se érje.

Energiagazdaságos megoldás a programozható termosztát alkalmazása. Ezzel életvitelünknek megfelelően napi bontásban előre automatikusan szabályozhatjuk fűtési rendszerünket. Éjszaka kisebb hőmérsékleten, és nappal – amennyiben a család összes tagja dolgozik – pl. 16 °C-on üzemelteti fűtésünket. A család hazaérkezése előtt pl. 1/2 órával automatikusan a beállított hőmérsékletre fűt (pl. 20-22 °C) stb. Programozhatóság szempontjából van napi, heti és több hónapra előre programozható termosztát is.

A lakásfűtő készülékek és a fűtési rendszer üzembe helyezése

Az üzembe helyezés gondos végrehajtásával igen sok későbbi bajt, prob­lémát lehet megelőzni, tehát igen fontos művelet, ezért csak szak­emberek végezzék. Ez több szakág összehangolt munkáját igényli, úgymint gázszerelő, gázkészülék-szerelő, fűtésszerelő, villamos stb. szak­ember. Ez lehet egy-két személy is, amennyiben erre képesítése van. Az üzembe helyezés első lépései. Gázfeltöltés.

A lakásfűtő készüléket ellátó gázvezeték üzembe helyezésének feltételei:

• a megfelelő gáz, fajtája, nyomása, mennyisége rendelkezésre álljon;
• a gázhálózatot előzetesen nyomás- és tömörségi próbának vetették alá;
• a gázhálózat (csövek) tiszta és pormentes legyen, tehát alaposan kitisztították, levegővel kifújták.

A fűtési rendszer feltöltése vízzel. Ezt az egész rendszer hálózati ivóvíz minőségű vízzel való alapos átmosásának kell megelőznie, hogy a szereléskor a csövekbe, fűtőtestekbe került esetleges szennyeződéseket eltávolítsuk. Ezzel egy időben kell elvégezni az egész rendszer hálózati nyomáspróbáját is. A rendszert a lakásfűtő készülék és a fűtőtestgyártók által előírt minőségű tiszta vízzel (lágy vagy vegyszeresen kezelt vízzel) töltsük fel. Amennyiben erre a készülékek jótállási, kezelési és karban­tartási utasításában nem találunk utalást, úgy a rendszert tiszta ivóvíz minőségű vízzel is feltölthetjük, ha annak keménysége kb. 15 nk°-nál kisebb.

A fűtési rendszert igen lassan kell feltölteni, hogy a rendszerből, fűtőtestekből a levegő a légtelenítési helyeken el tudjon távozni. A lég­telenítőszelepek, automatikus légtelenítők a víz megérkezéséig nyitott állapotban legyenek. Igen fontos a fűtési rendszer átmosása akkor is, ha a fűtőkészüléket egy régi rendszerbe építik be. Ekkor az „évtizedes” lerakódó iszapot (rozsdát) vegyszeresen is ki kell mosni.

A rendszert nem tisztítjuk ki alaposan, a kis vízterű fűtőkészülék ka­zánrészében gyors vízkőszerű lerakódások keletkeznek, meghibásodik a készülék, és erre a gyártók garanciát nem adnak. A gázüzemű lakásfűtő készülékek üzembe helyezése. Csak a gyártók által kiadott jogosítvánnyal, felhatalmazással rendelkező szakember végezheti. Ez egyben a garancia-feltétel is. A beüzemelés csak a gyártó által adott kezelési és karbantartási utasítás szerint történhet. Készülékek villamos bekötésénél, feszültség alá helyezésénél – amennyiben az gyártói előírás – a fázishelyességre ügyelni kell. Ennek ellenőrzése fontos művelet.

A fűtési rendszer hidraulikai beszabályozása próbafűtéssel. A fűtési szakember, szerelő végzi, a fűtőtestszelepek előbeállításával. Ez az első próbafűtés idején végzendő feladat, amennyiben nincs beszabályozási terv.

Lakásfűtő készülékek és a fűtési hálózat üzemeltetése, karbantartása

Az üzembe helyezett jól működő fűtőberendezést a munkálatokban részt vevő szakemberek munkáját összefogó megbízott szakember, a fő­vállalkozó szakembere adja át a lakónak, ill. üzemeltetőnek. E megbízott köteles a lakót teljes körűen kioktatni a teljes fűtőberen­dezés üzemeltetésére, kezelésére és karbantartására, tehát beleértve a villamos, a gáz- és fűtővízoldali, valamint a fűtőkészülékkel stb. kapcso­latos teendők ellátására.

Az átadó köteles – rendszerint a tervező által készített – teljes körű részletes kezelési és karbantartási utasítást is adni az üzemeltetőnek. E kezelési utasítás mellékleteit képezik a fűtési és más készülékekhez adott gyártóművi kezelési és karbantartási utasítások is. A lakó, ill. üzemeltető saját érdekében köteles az átadáson részt venni, sőt azt megkövetelni, továbbá köteles a gyártók által kiadott gép­könyveket, kezelési és karbantartási utasításokat áttanulmányozni.

A lakás, családi ház fűtőberendezésének helyes kialakítása, a gázüzemű lakásfűtő készülékek telepítése nagy körültekintést igénylő feladat, ezért a kötelezően előírt gáztervezésen kívül a fűtőrendszer kialakítását is bízzuk tervezői névjegyzékben szereplő tervezőre, a szerelési munkákat pedig szerelő szakemberekre.

Néhány jó tanács üzemeltetőknek!

• Gázoldali és a fűtőkészülékkel kapcsolatos hibák elhárítását bíz­zuk feltétlenül szakemberre.
• A fűtési rendszert utántöltheti, a fűtési szerelvények esetleges csöpögését megszüntetheti a lakó, üzemeltető is. Az után­töltésnél a töltőtömlőt először engedjük tele vízzel, és csak ez után kapcsoljuk a fűtési rendszer töltő-ürítő csapjára. Ellenkező eset­ben sok levegőt nyomunk a fűtési rendszerünkbe.
• Kerüljük a fűtőberendezés gyakori leürítését, ez nem vonatkozik a kb. 4-5 évenkénti festés-mázoláskor szükséges ürítésre.
• Kerüljük a sűrű utántöltést. Évi 1-2 esetben, kb. 2-3 liter víz a normális mennyiség. A gyakori töltés a rendszer vízkövesedését, korrózióját okozza.
• Zárt tágulási tartály esetén hideg állapotban az induló nyomás (általában) 0,8 bar alá nem eshet, tehát ha ennél kisebb, akkor után kell tölteni.
• Tartsuk tisztán a fűtőberendezést.
• Az előírt időszakos karbantartásokat szakemberrel végeztessük.