Lakásunk levegője: beltéri légszennyezés okai
A levegőszennyezés szó hallatán valószínűleg a szmog vagy az ózonlyuk jut eszünkbe – vagyis olyan dolgok, amelyek a bejárati ajtón kívül vannak. De tisztában vagyunk-e azzal, hogy az otthonunk vagy a munkahelyünk levegője ezeknél is nagyobb veszélyt jelenthet az egészségünkre? A beltéri szennyező anyagok – az egyszerű penészgombáktól a korszerű anyagokból származó vegyszergőzökig – igen veszedelmesek, mert időnk nagy részét a négy fal között töltjük.
A beltéri légszennyeződés az 1970-es évek óta jelent komoly problémát: a növekvő energiaárak miatt egyre többen szigetelik otthonaikat és irodáikat, jelentősen csökkentve ezzel a házba szabadon beszivárgó friss, ill. az onnan kijutó elhasznált levegő mennyiségét, így a szennyező anyagok bent rekednek.
A beltéri légszennyezés fő összetevői a benti forrásokból felszabaduló gázok (VOC – káros anyag kipárolgás, amely a legnagyobb felületen a festett felületen tud távozni, így ajánlott VOC mentes beltéri falfestékeket alkamazni) és részecskék. Hatásukat tovább súlyosbíthatja a túl magas vagy túl alacsony páratartalom, ami fokozhatja egyes mérgező anyagok mennyiségét.
A leggyakoribb házi szennyező anyagok a következők:
- Égési melléktermékek. A dohány égésekor, a hibás fa-, olaj-, gáz-, petróleum-vagy kőszéntüzelésű fűtőberendezésekből, ill. a sérült kéményekből színtelen gázok, pl. szén-monoxid vagy nitrogén-dioxid kerülnek a levegőbe.
- Biológiai szennyező anyagok. Gombák, vírusok, állati szőr és korpa, baktériumok, poratkák, csótányok és virágpor.
- Illékony szerves vegyületek. Építőanyagokban, bútorokban és háztartási termékekben használt, szénalapú vegyületek. A leggyakoribbak a formaldehid (ragasztók, ragasztott bútorok, függönyök és bútorkárpitok, vasalást nem igényelő ruhaneműk), az alkoholok (szőnyegek, kozmetikumok, illatszerek), a benzol (festékek és lakkok), ill. az ammónia (tisztítószerek).
- Rovarirtók. Mérgező vegyszerek, amelyeket a rovarok és egyéb kártevők elpusztítására használnak.
- Radon. Színtelen, szagtalan radioaktív gáz, amely a talajból a földes padlón,a betonpadlók és falak repedésein, a pad-lóösszefolyókon és a csatornaszivattyúkon keresztül juthat be a lakásba.
- Részecskék. A levegőben lebegő parányi szemcsék, pl. azbesztből (régen az épületek tűzvédelmére és szigetelésére használták ezeket), ill. ólomból (festékekből és lágyforraszokból).
Veszélyek
A rossz minőségű beltéri levegő kétféle károsodást okozhat: a „beteg épület szindrómát”, amely a nem megfelelő szellőzésű épületekben lakóknál vagy dolgozóknál alakul ki, ill. az „épület okozta betegségeket”, amelyek az épületben található méreganyagokkal (pl. azbeszt, ólom) való érintkezés hatására lépnek fel. A szennyező anyagok szerepet játszhatnak az immunrendszer meggyengülésében, az asztma, az allergiák és esetenként más súlyos betegségek kialakulásában.
A beltéri légszennyezés gyakran tüsszögést, krónikus köhögést, hányingert, fejfájást, bőrkiütést, kimerültséget, szédülést, valamint a szem, az orr és a torok irritációját váltja ki. Egyes egészségkárosító hatások súlyosak, sőt akár végzetesek is lehetnek, és néha csak évekkel az adott anyaggal való érintkezés után jelentkeznek.
Szennyező anyagok és az általuk okozott betegségek:
- Dohányfüst: légzési problémák, tüdőrák, szívbetegségek.
- Ólom: a vese és a központi idegrendszer károsodása; magzatoknál és kisgyermekeknél jelentkező fejlődési zavarok.
- Radon: tüdőrák.
- Szennyezett fűtő- vagy légkondicionáló-rendszerek: legionáriusbetegség.
- Penész: allergiák, asztma és leukémia.
- Szén-monoxid: kis koncentrációban meghűlésszerű tünetek, nagy koncentrációban halál.
- Formaldehid és azbeszt: rákos daganatok.
Mikor forduljunk szakemberhez?
A veszély kiküszöbölése
A szennyező anyagokra a legfogékonyabbak a kisgyermekek, az idősek és az allergiás személyek. A csecsemők különösen veszélyeztetettek, mivel a tüdejük még fejlődésben van. Szakértők szerint a beltéri szennyező anyagok hozzájárulhatnak a hirtelen csecsemőhalál szindrómához – a dohányfüst vagy azon vegyszerek miatt, amelyek a kicsi szobájában lévő szintetikus anyagokból (új padlószőnyeg, kiságy, matrac, takaró, játékok, ruhák) származnak. A biztonság kedvéért minden új, szintetikus anyagból készült tárgyat vagy holmit szellőztessünk ki vagy mossunk le és ki, mielőtt a gyerekszobába vinnénk. A gyerekeket soha ne tegyük ki dohányfüstnek!
Szellőztetés
Ha a levegő szennyeződését nem tudjuk meggátolni, az épület szellőzésének javításával távolíthatjuk el a leghatékonyabban a káros anyagokat. Amikor csak lehet, tartsuk nyitva az ajtókat és ablakokat. A kültérbe vezető szellőzőjáratok ne legyenek eltömődve. A ventilátorok mozgásban tartják a levegőt. A légkondicionáló berendezés nyitott szellőzővel való használata is segíthet.
Az asztali vagy nagyobb méretű légtisztító berendezések szintén csökkenthetik a levegő szennyezettségét, de nem képesek kiszűrni a gázokat, pl. a szén-monoxidot vagy a radont. A ház minden szintjén szereljünk fel szén-monoxid-érzékelőket – még a pincében és a tetőtérben is. A radonszennyezettség mérését legjobb szakemberre bízni.
Egy csepp megelőzés
A légszennyezés elkerülése
Gyakran nyissunk ablakot, és a belső ajtókat tartsuk nyitva. Nyirkos helyen szereljünk fel a belső levegőt a szabadba fújó ventilátort. Ha ez nem segít, próbálkozzunk páramentesítő készülékkel.- Ne dohányozzunk a lakásban.
- Gyakran mossuk ki, ill. csereijük a párásítók, a párátlanítók és a légkondicionáló berendezések szűrőit.
- Ha gázzal főzünk, használjunk elszívót, vagy nyissunk ablakot.
- Ellenőriztessük lakásunk radon- es ólomszennyezettséget.
- Használjunk olyan háztartási tisztítószereket, beltéri falfestékeket és rovarölődet, amelyek nem mérgezők.
- Új padlószőnyeg leragasztása után szellőztessünk.
- Minden évben a fűtési szezon előtt ellenőriztessük a fűtőberendezéseket és a kéményeket.