Savas eső – Valóban létezik? Mennyire káros?
Sokak szerint a savas eső az egyik olyan környezetvédelmi kérdés, amelynek veszélyeit a média rendkívüli mértékben eltúlozza. Lehet, hogy megtámad egy pár fát – gondolják -, de az emberekre valójában nem káros. Igazság szerint még mindig nagyon keveset tudunk a savas esőről, de annyi bizonyos, hogy súlyos fenyegetést jelent a környezetre, és arra is utalnak jelek, hogy bizonyos esetekben közvetlenül veszélyezteti az emberek egészségét.
Könnyen szemrevételezhető a probléma, ha ellátogatunk valamelyik nemzeti parkba, ahol a kellemes környezet helyett beteg fák látványa fogad, és esetleg a savas részecskék ködfátyla is látható a levegőben.
Alattomos veszély
A savas eső – vagy a csapadék bármely formája, ideértve a havat és a ködöt is, amely tartalmaz bizonyos mennyiségű kén- és salétromsavat – hatalmas pusztítást visz végbe a természeti környezetben. Megfosztja a talajt olyan létfontosságú tápanyagoktól, amelyek lehetővé teszik a növényzet növekedését, és tavak, folyóvizek ezreit szennyezi világszerte. Ennek eredményeképpen pusztulnak az erdők és a vizek élővilága. A kerti növényekben szerencsére nem tesz kárt, mert a kultúrnövények többsége, ha megkapja az alapvető tápanyagokat, ellenáll a légköri savtartalom változásainak.
Mi okozhat savas esőt?
Az elsődleges ok az ipari légszennyeződés, vagyis a cellulóz- és papírgyártás, a kohászat, a gázkitermelés, valamint a fosszilis tüzelőanyagok elégetése során az erőművekben, gyárakban és a gépjárművekben keletkező és a légtérbe kibocsátott szennyező gázok. A kén- és nitrogén-dioxid bekerül a levegőbe, ahol a napfény hatására reakcióba lép a vízzel és az oxigénnel, és savakat és sókat hoz létre. Amikor az esőt hozó nedves légtömegek a Föld légkörébe jutva összekeverednek ezekkel a szennyező anyagokkal, létrejön a savas eső.
A Földre érkező ún. „savas ülepedés” mintegy felét a savas eső okozza. A többi száraz savlerakódás, ami gázokból és szilárd részecskékből áll. Mivel a savlerakódás mindkét formája a széllel könnyen továbbterjed, eredeti forrásuktól távol is képesek kárt okozni.
Emberekre is ártalmas a savas eső?
A száraz savtartalmú anyagok ülepedése súlyosbíthatja az olyan légzőszervi betegségeket, mint az asztma vagy a hörghurut. Ha a részecskék nagyobb mennyiségben a levegőbe kerülnek, megnövekedhet a légzőszervi megbetegedések és az általuk okozott halálesetek száma.
Nem valószínű, hogy a savas eső a talajvízbe beszivárogva korrodálja a vízvezetékcsöveket, és nem szennyezi a csapvizet sem. Ugyanakkor egyes vidékeken jelentősen ronthatja a kútvíz minőségét. Nem árt kutunk vizét laboratóriumban megvizsgáltatni ihatóság szempontjából.
A horganyzott acélból, rézből, márványból, mészkőből, homokkőből és gránitból készült építményeket fokozatosan szétrágja a savas eső. A pusztítás látható az épületek, szobrok és hidak felszínén, így számos híres műemléken, mint az athéni Parthenon vagy a Taj Mahal Indiában.