• födém

Födémszerkezetek kialakítása és fajtái

A födémszerkezetek a vízszintes teher­hordó szerkezetek egyik legfontosabb elemeiként több feladatot is ellátnak.

Ezek a feladatok a következők:

• az építészeti teret vízszintes irányban a kívánságnak megfelelő számú rész­re osztják;
• kellő biztonsággal viselik a használat során fellépő, ún. hasznos terheket;
• nagy szerepük van az épületek víz­szintes irányú merevítésében is. A födémek a falak kihajlási hosszát egy emeletnyi magasságúra csök­kentik, miáltal a falak függőleges teherviselő képessége többszörösére nő.
• A födémektől elvárt egyéb tulajdon­ságok és követelmények – mint álta­lában a többi épületszerkezetnél is – sokfélék, változóak, az épület rendel­tetésétől függenek. A lakóépületek födéméit megfelelő hő- és hangszi­geteléssel, esetleg vízszigetelő ré­teggel is el kell látni.

Koszorúk előtti hőszigetelés óriási mértékben csökkenti az épület hő veszteségét.

3/171 ábra Csekély tömegű hangszigetelő képes­ség-javító táblás hőszigetelés

3/172 ábra Hagyományos födémtípusok a) szalmapólyás; b) falazóblokkból készült horcsik; c)…d) tömör kisméretű téglából készült horcsik; e)…f) poroszsüveg boltozatos; 1 vasbeton geren­da; 2 l-acél tartók; 3 keményfa rúd (vagy léc); 4 szalmapólya; 5 blokktégla; 6 kibetonozás; 7 tö­mör tégla; 8 vasbeton keresztborda; 9 hosszborda; 10 boltozat (váll); 11 záradéktégla; 12 híg habarcs­kiöntés; 13 „habarcsmázolás”; 14 ideiglenes tá­masztórúd; 15 faék

A födémekkel szemben támasztott követelmények

Szilárdság

A födémek szilárdságát a rájuk ható ter­helések függvényében kell meghatá­rozni. A terhelések két típusa az állan­dó teher és az esetleges teher. Állandó teherként jelentkezik a födémen annak saját tömegéből adódó tömegerő, vala­mint a födémet tartósan terhelő egyéb szerkezetek (válaszfalak, beépített búto­rok stb.) terhei. Az esetleges terhek – a használat során – a födémen elhelyezett berendezések és a rajta tartózkodó em­berek tömegerejéből, vagyis az ún. has­znos terhelésből, tetőfödémeknél eze­ken túl a meteorológiai terhekből (hó-és szélteher) adódnak. A födém terhe­léssel szembeni ellenálló képességét, azaz szilárdságát a szerkezet választott méretei, valamint a felhasznált anyagok minősége határozza meg.

A födém megkívánt és igen előnyös tulajdonsága az ún. együttdolgozás, ami azt jelenti, hogy a födém szerkezeti elemei és részei az egyes szerkezeti ele­meket érő terheket a többi födémsza­kaszra és szerkezetre is átadják, azok között megosztják. Ez a tulajdonság teszi lehetővé a födém gazdaságos ki­alakítását. Helyszíni készítésű (monolit) födémeknél ez az együttdolgozás – a készítés módjából eredően – igen erő­teljesen érvényesül, szemben az előre ­gyártott födémekkel, ahol ez külön e célra készített szerkezeti elemek segít­ségével érhető el.

3/173 ábra Kis keresztmetszetű, ritkagerendás fa­födémek (galériafödémek) a) egyterítékű; b) kétterítékű; c) kétterítékű feltölté­ses; 1 gyalult fagerenda; 2 hornyolt-gyalult palló­deszka teríték; 3 vendégcsap; 4 zajvédelmi lemez; 5 bitumoperlit; 6 heveder; 7 vakpadló; 8 burkolat; 9 borító deszka; 10 szegőléc; 11 öntapadó szalag

3/174 ábra Közepes keresztmetszetű alul gerendás fafödém, sík deszkaterítékkel 1 fagerenda; 2 hajópadló (fordított terítékként); 3 fólia; 4 temizol; 5 porán; 6 betonyp; 7 horonyléc; 8 szőnyegpadló

3/175 ábra Közepes kereszt­metszetű ritkagerendás fafö­dém, gerendaköz-váltósoros deszkaterítéssel 1 fagerenda; 2 vendégprofil; 3 alsó deszkateríték; 4 felső deszkateríték; 5 fólia; 6 temizol; 7 hőszigetelő lemez; 8 betonyp lemez; 9 szőnyeg­padló

3/176 ábra Közepes kereszt­metszetű, fejelt gerendázatú alul gerendás fafödém 1 gyalult fagerenda; 2 szegezés; 3 fagerenda (nyomott öv); 4 gyalult-hornyolt desz­kaburkolat; 5 fólia; 6 hőszige­telés; 7 temizol; 8 vakpadló; 9 heveder; 10 szegezett par­ketta

3/177 ábra Közepes keresztmetszetű, szendvics szerkezetű fagerendás pórfödém, váltóso­ros deszkaterítékkel 1 szegezett fagerenda; 2 geren­dabordázat, 3 perem; 4 alsó vál­tóteríték; 5 takaró deszka; 6 fó­lia; 7 hőszigetelő lemez; 8 vas­tag betonyp lemez; 9 „mozaik” ragasztó réteg; 10 hidegburko­lat; 11 temizol

3/178 ábra Nagy keresztmetszetű ritkított gerendás fafödém, váltósoros gyalult deszkaterítékkel 1 fagerenda; 2 deszkateríték; 3 fólia; 4 temizol; 5 hőszigetelő lemez; 6 hevederfa; 7 vakpadló; 8 filc; 9 szalagparketta

Hő- és hangszigetelés

A lakóépületek emeletközi födéméinél hőszigetelési probléma gyakorlatilag nincs, hiszen az egymás feletti szinte­ken lévő lakások, illetve helyiségek hő­mérséklete elvileg azonos. Emiatt hő­szigetelés nélküli födémen keresztül sem indul meg a hőáramlás, mert – amint tudjuk – ennek feltétele a két he­lyiség közötti jelentősebb hőmérsék­letkülönbség. A megfelelő hőszigetelés azoknál a födémeknél fontos, amelyek a fűtött belső tereket választják el az alacsonyabb hőmérsékletű külső terek­től. Ilyenek a lakótereket a padlástól vagy a pincétől elválasztó födémek, valamint a lapos tetős épületek záró fö­déméi (3/171 ábra).

A levegőben rezgések formájában tovaterjedő hangok ellen a szerkezet tö­megének megfelelő mértékű növelésével lehet védekezni. Minél nehezebb (vastagabb) egy fal- vagy födémszerke­zet, annál kevésbé hozzák azt rezgésbe a levegőben terjedő hangok (léghan­gok), tehát a szerkezet a hangot nem tudja továbbítani.

Tűzállóság

A födémek tűzállósága, vagyis a tűz­biztonság a felhasznált anyagok éghetőségétől, tűz esetén tanúsított viselke­déséről függ. Az éghető anyagok be­építése a födém tűzbiztonságát csök­kenti (pl. a fa, textíliák, különböző műanyagok stb.). Vannak azután olyan anyagok is, amelyek ugyan maguk nem égnek, de tűz esetén mégsem viselked­nek kedvezően, mert pl. hő hatására szilárdságukat rohamos gyorsasággal és nagy mértékben elvesztik; ilyen anyag az acél.

A felhasznált anyagok tűzzel szem­ben tanúsított ellenálló képessége alapján a födémek három fő csoportra oszt­hatók; – fokozottan tűzálló födémek, pl. az alul vakolt felületű, 8-10 cm vastag feltöltést tartalmazó, fa anyagú csa­pos gerenda- vagy borított gerenda­födémek.

Időállóság

A födém tartósságát, időállóságát az építéséhez felhasznált anyagok tulaj­donságai, a szakszerű tervezés és kivi­telezés, valamint a rendeltetésszerű használat határozza meg. A födém anyagainak kiválasztásához mindig figyelemmel kell lenni a szerke­zet beépítési és üzemelési körülménye­ire. Nagy igénybevételnek kitett szerke­zetekhez csak igen jó minőségű anya­gokat érdemes felhasználni.

A szerkezet időállóságát az is befo­lyásolja, ha pl. – rosszul értelmezett ta­karékossági megfontolásokból – el­hagyunk a szerkezetből olyan részeket, amelyek hiánya a többi szerkezeti rész idő előtti rongálódásához, tönkreme­neteléhez vezet (pl. az ún. vizes helyisé­gek szigetelése). A födémek további szem előtt tartan­dó tulajdonságai még a véshetőség, a vakolhatóság, a kis szerkezeti vastagság és a gyors megépíthetőség.

A födémekről általában

Az épületek terei egyaránt lefedhetők vízszintes, sík födémekkel és az íves ki­alakítású, boltozatos födémekkel.

Az évszázadok során különféle fö­démépítési módok honosodtak meg. Országrészenként más és más építési módszerrel eltérő födémek épülnek, szabályosan és szabálytalanul. Itt tekint­jük át röviden a ma már kevéssé ismert, de még használt födémfajtákat (3/172 ábra). A hazánkban négy évtizede épü­lő előre gyártott vasbeton gerendás födé­meket megelőzően a több mint 100 éves múltra visszatekintő acélgerendás födémek jelentették a falusi „mennye­zetépítési” kultúra gerincét. Még régebbiek a keményfára sodort szalmás, ún. szalmapólyás födémek.

Ma is gyakran készítenek ún. horcsik födémeket, amelyeknél az alulról meg­támasztott vagy a gerendára függesztett zsaluzatra fektetett égetett agyag falazó­elemek közeit helyszínen készülő vas­beton bordákkal töltik ki. A horcsik tí­pusú födémekhez az utóbbi években falazóblokkokat is használnak. A blokktéglát feles kötésben vagy háló­sán, javított habarcsba rakják a zsaluza­ton, majd a gerendaperemeknél kialaku­ló hézagot könnyen bedolgozható, C 8 minőségű betonnal kibetonozzák. Ez­után a felső felületét, híg cementes ha­barccsal, seprűvel mázolva beöntik.

A horcsik lemezfödém is hasonlóan ké­szül, de itt a téglák közeit (mini) vasalt betonbordák rácsozata veszi körül. Erő­tani szempontból az előbbi vasbeton le­mezfödémként, az utóbbi pedig bolto­zatként viselkedik. Ugyancsak gyak­ran találkozhatunk az ún. poroszsüveg boltozattal, amelyet fél tégla vastagság­gal, gombaállványról, ill. döntve falaz­nak. Hasonlóan a falazóblokkos horcsikhoz felülről ezeket is híg cementha­barccsal kell „beönteni”. A boltozat fa­lazásánál tilos egyszerre egy gerenda­közt végigboltozni, mert az egy oldalról terhelt gerenda elhajlik, és a födém még az építés alatt leszakad. Csakis visszahagyott, 45 fokos lépcsőzéssel, szakaszonként és gerendaközönként egyszerre boltozva lehet haladni.

Fafödémek

Régebben a lakóépületek elsősorban a fa tartószerkezetű és kitöltő elemű födé­mekkel épültek. Manapság hazánkban elsősorban lakások belső födéméihez használunk fát. Egy fában gazdag or­szágban a fa felhasználása többszöröse is lehet a vasbetonnak, nálunk azonban a fafödémek csak töredéke a szilárd fö­démeknek. A fafödémek nem nehezek, gyorsan megépíthetők, jó hang- és hőszigetelők, elkészítésükhöz nem kell túl sok munka és különösebb szakérte­lem. Hátrányuk azonban a tűzveszé­lyességük, gombásodásra való hajla­muk és a korhadás veszély.

A faanyagú födémek teherhordó szerkezeti rendszerük szerint két fő cso­portba sorolhatók:

• sűrűgerendás és
• ritkagerendás fafödémek.

A sűrűgerendás födémek teherhordó gerendái közvetlenül egymás mellé ke­rülnek, a kitöltő elemek tehát nem szük­ségesek. A gerendák együttdolgozását 1,5-2,0 m távolságban elhelyezett, 4-5 cm átmérőjű, 8-10 cm hosszú keményfa csapok vagy ékek – esetleg mindkettő – biztosítják. Az ilyen födém neve csapos gerendafödém.

A teherhordó gerenda fenyőfából, kétoldalt leszélezve, középen kettéfűré­szelve készült. A gerendák felső felüle­tét nem munkálták meg. A faanyagú fö­démek között ez a típus a legnagyobb teherbírású, ezért emeletközi födém­ként is gyakran alkalmazták. A geren­dák felfekvése a teherhordó főfalakon legalább 12 cm, úgy, hogy a gerendavé­gek a falazat nedvesítő hatásától védet­tek legyenek. Ennek érdekében a geren­dák bütüs oldalánál a faanyag megfele­lő szellőzésére 2-3 cm-es légrést hagy­tak. A gerendák a falazaton végigfutó talpdeszkára fekszenek fel.

A ritkagerendás fafödémeknek a gyakorlatban igen sok fajtája használa­tos. Legismertebbek ezek közül a csak felső oldalukon deszkázott, ún. pórfödé­mek, valamint a borított gerendafödé­mek. A ritkagerendás fafödémeknél a ter­heléstől és a fesztávtól függő méretű (méretezett) gerendákat egymástól 80-100 cm tengelytávolságban he­lyezték el, és a teherhordó gerendák kö­zeit – a gerendák tengelyére merőlege­sen – deszkával borították.

A pórfödém gerendázatának csak fel­ső oldalán készül a 2-4 cm vastag desz­kaborítás. A deszkázat hézagait felülről – a töltőanyag lehullásának megakadá­lyozására – keskeny hézagtakaró lé­cekkel, fóliákkal vagy horonyeresztékes deszkával fedik le. A gerendázat és a deszkák alsó felülete általában nincs va­kolva, ezért a felületüket gondosan megmunkálják, gyalulják, esetleg má­zolják vagy színtelen lakkal vonják be (3/173-3/180 ábra).

E födém csakis lakáson belüli galéri­áknál, osztott szinteknél és közbenső födémként használatos. Hátránya az, hogy rugalmas, és az esetleges válasz­falterhelésre külön méretezni kell. Hőszigetelésként régebben földtapasztást, később salakot, ma pedig hőszigetelő lemezeket használnak, mert a belőle fejlődő gázok a fa szerkezetét erősen károsítják.

A borított gerendafödém méretezett gerendáit a terv szerinti, általában 80-100 cm-es tengelytávolsággal he­lyezik el a teherhordó falakra, majd fe­lül 2.. .4 cm vastagságú, alul pedig ettől eltérő méretű deszkaborítással látják el. A felső deszkaborítás 3-4 mm-es héza­gait hézagtakaró lécekkel kell takarni, majd erre kerülnek a feltöltés szerepét ellátó úsztató rétegek. E födémek akusz­tikai szempontból már kedvezőbbek az előzőeknél, de ez a típus is csak lakáson belül alkalmazható (3/181-3/184 ábra). Borított gerendafödémek készülhet­nek ún. kombinált (vagy öszvér) meg­oldással is, főleg ha a lakás technológi­ai igénye vagy a padlófűtés ezt megkí­vánja.

A fafödémeknél érdemes külön figyelni a következőkre:

• a beépített faanyagokat gombaölő és égéskésleltető anyaggal kell impreg­nálni, még feldolgozás közben, de a felületi megmunkálás (gyalulás) után;
• a gerendavégek legalább 12 cm-re feküdjenek fel a főfalra, és a felfek­vési felület gerendánként a terhelt fö­démfelület 1,2-1,4%-a legyen;
• tömör légzárású – főként borított fö­démmel – a belső légtereket vala­mely irányban szellőztetni kell, 1 lm³/4-4 cm² szabad keresztmet­szettel. Deszkázott födémnél elegen­dőek a deszkák rései.

A burkolatként vagy dekorációs alj­zatként felhasznált faforgács vagy lami­nált bútorlapok hátoldalát még a beépí­tés előtt, vastagságának fél méretéig kézi körfűrésszel be kell vágni úgy, hogy az így kialakuló rácsozat befogla­ló mérete 1 m-nél ne legyen hosszabb, és a rácsközök területe 5 m²-nél nagyobb ne legyen. Ezzel megakadályoz­hatók, de legalábbis a minimálisra csök­kenthetők az eltérő páraviszonyok miat­ti vetemedések.

3/179 ábra Nagy keresztmetszetű alul bordás fafö­dém, fejelt gerendával és váltósoros deszkaborí­tással 1 gyalult fagerenda; 2 fagerenda; 3 alsó deszka; 4 takaró deszka; 5 fólia; 6 kemény hőszigetelő le­mez; 7 heveder; 8 zajcsillapító lemezcsík; 9 vak­padló; 10 parkettaburkolat

3/180 ábra Fagerendák felfekvése téglafalon a) metszet; b) nézet; 1 bitumenes csupaszlemez 2 fagerenda; 3 légrés; 4 felső légrés; 5 hőszigete­lés; 6 végfal; 7 főfal; 8 födémdeszkázat

3/181 ábra Borított gerendafödém nádazott vakolattal, válaszfal-kiváltással 1 fagerenda; 2 szélezetlen deszkaborítás; 3 náda­zott vakolat; 4 kemény hőszigetelő lemez; 5 lágy hőszigetelő lemez; 6 légrés; 7 kettőzött deszkaterí­ték (vagy pallózás); 8 filc; 9 szalagparketta; 10 csu­paszlemez; 11 felületkezelt acélgerenda; 12 bitumoperlit; 13 válaszfal

3/182 ábra Borított gerendafödém szerelt alsó burkolattal, válaszfal ki váltással 1 fagerenda; 2 dekorlemez; 3 takaróléc; 4 hőszige­telés; 5 teherhordó deszkateríték; 6 temizol; 7 be­tonyp- vagy faforgácslap; 8 horonyléc; 9 szőnyeg­ vagy gumilemez burkolat; 10 rezgéscsillapító léc; 11 vasbeton gerenda; 12 hőszigetelő hulladékkal kitömött rés; 13 válaszfal

3/183 ábra Borított gerendafödém felső fiókdeszkázattal, alsó szerelt burkolattal 1 fagerenda; 2 vendégheveder; 3 fólia; 4 betonyp lemez; 5 dekorlemez; 6 fiókdeszkázat; 7 temizol; 8 párnafa; 9 hőszigetelés; 10 vakpadló; 11 parketta; 12 teherhordó válaszfal; 13 könnyített válaszfal

3/184 ábra Kombinált fafödém 1 fagerenda; 2 alsó deszkázat; 3 alsó burkolat vagy nádazott vakolat; 4 hőszigetelés; 5 légrés; 6 teher­hordó deszkázat; 7 temizol; 8 fólia; 9 hálós vasalá­si) aljzatbeton; 10 fejlemezes monolit vasbeton ge­renda; 11 padlóburkolat; 12 válaszfal

3/185 ábra Sík vasbeton lemezfödém 1 alsó teherviselő acélbetét; 2 nyíró acélbetét; 3 el­osztó acélbetét

Monolit vasbeton födémek

A vasbeton lemezfödémek a következő fő csoportokba sorolhatók:

• sík lemezfödémek;
• alul bordás lemezfödémek;
• felül bordás lemezfödémek;
• acélgerendás lemezfödémek.

A sík lemezfödémek bordázat nélkü­li vasbeton lemezek, két tartófal közöt­ti kisebb fesztávolságuk lefedésére al­kalmas szerkezetek (3/185 ábra). Ha a lefedni szándékozott tér fesztávolsága több, mint 3-4 m, akkor már olyan vastag lemezre lenne szükség, hogy célszerű sík födém helyett bordás vas­beton lemezfödémet tervezni. Az acél­betétek legkisebb mérete fővas betétnél 8 mm, elosztó betétnél pedig 6 mm. Az acélbetétek távolsága a lemez vastagsá­gának (v) legfeljebb kétszerese, és az acélháló közeinek területe legfeljebb 4 dm² lehet. A sík lemezfödém vastag­sága legalább 10 cm legyen.

Az alul bordás vasbeton lemezfödém teherhordó szerkezeti része alulról lát­ható bordákkal erősített, helyszínen ké­szített vasbeton lemez. A bordák ten­gelytávolságára nincs előírás, de célsze­rű 1,5…2,5 m bordaközöket tervezni. A bordák mérete, a lemez vastagsága, valamint a szerkezetbe épülő acélbeté­tek átmérője és darabszáma statikai számítások alapján határozható meg.

Ha a födém alsó felületét – a bordákat – el akarjuk takarni, akkor a bordák al­jára cement rabicot vagy más, szerelt, könnyű álmennyezetet kell felfüg­geszteni. Az alul bordás födém előnye a nagy fesztávolság, a statikailag előnyös meg­oldás. A padozat közvetlenül készíthe­tő a lemez felső felületére. Hátránya, hogy készítéséhez teljes felületű mintadeszkázat és alátámasztó állványzat szükséges, továbbá, hogy felülete eszté­tikai szempontból kifogásolható (3/186 c-f) ábra).

A felül bordás vasbeton lemezfödém­nél a teherhordó vasbeton lemez a bor­dák alsó síkjának magasságában helyez­kedik el. A lemez vastagsága általában 6-7 cm, a bordák szokásos tengelytávol­sága 1,0… 1,5 m. A bordák helyzete és magassági kötöttsége miatt ez a födém­típus nem gazdaságos, ezért igen ritkán készül. Egyetlen előnye, hogy a borda­közöknél kialakuló teknőszerű mélyedé­sekben még a nagy átmérőjű csővezeté­kek is akadálytalanul vezethetők.

3/186 ábra Vasbeton lemezfödémek a) síklemez; b) felül bordás; c) alul bordás; d) kettős lemezes; e) felül bordás, acélgerendával; f) alul bor­dás, acélgerendával; 1 vasbeton lemez; 2 gerenda; 3 koszorú; 4 ékelés; 5 l-acél tartó; 6 nyomott öv; 7 üregképző betét (vagy hőszigetelés); 8 összekötő borda

3/187 ábra Lemezzsaluzat állványzata 1 oszlop; 2 papucs; 3 hosszheveder (süvegfa); 4 keresztheveder; 5 mintadeszkázat

3/189 ábra Zsaluzat alátámasztó oszlopok a)…c) különböző típusok; 1 fix rúd; 2 állítható rúd; 3 rögzítő karmantyú

3/188 ábra Monolit födém zsaluzása szerelt áll­ványzattal 1 tartó (fém-)oszlopok; 2 állítható bilincs; 3 szerelt kereszttartó; 4 rácsozat; 5 süvegfa; 6 rácsos tartók; 7 deszkateríték; 8 monolit vasbeton borda; 9 vasbeton lemez

Az acélgerendák közötti téglabetétes vasbeton lemezfödém 90-120 cm-en-ként elhelyezett, statikai számítás alap­ján kiválasztott I-acél gerendákból, és a közéjük készülő, kb. 8 cm vastag, kis­méretű téglákkal betétezett vasbeton lemezből áll.

A téglasorok között az acélgeren­dákra merőlegesen kihagyott, 6-8 cm széles résekben helyezkednek el a 6-8 mm átmérőjű fővasak. A fővasak az acélgerendák vállain támaszkodnak, helyzetüket az acélgerendák vállainál és a lemez közepén egy-egy 6 mm átmérő­jű elosztó acélbetét rögzíti. A réseket a vasalás elkészítése után ki kell betonoz­ni. A téglák elrendezésétől függően, a fővas betétek 15-20 cm-enként helyez­kednek el a lemezben. Ha a fesztávol­ság vagy a terhelés a szokásosnál na­gyobb, akkor a téglák fölé 5 cm vastag, ún. felbeton is készül.

E födém előnye a tisztán vasbeton anyagú bordás lemezfödémekhez ké­pest, hogy nem olyan nehéz, és jobban vakolható. Hátránya, hogy építéséhez teljes felületű zsaluzat szükséges. Az acélgerendák közötti lemezfödém gerendák közötti födémmezői nemcsak téglabetétes, hanem monolit vasbeton lemezzel is kitölthetők. Ezek az ún. merev acélbetétes födémek, amelyek a lemez gerendához viszonyított helyzete szerint lehetnek alsó- és felsőbordás lemezek.

A gerendák tengelytávolsága 1,2-2,0 m, a teherhordó vasbeton le­mez fő acélbetétei a gerendákra merőle­gesek, elosztóvasai pedig azokkal pár­huzamosak. A lemezek vastagsága a terheléstől és a fesztávolságtól függően 6-10 cm (lásd: 3/186 e-f ábra). A felsőbordás lemez alsó síkja egy­beesik az acéltartó alsó övlemezével. A lemez felett elhelyezkedő rétegek azo­nosak a poroszsüveg födém rétegeivel.

Az alul bordás födémekre a padlóbur­kolat rendszerint feltöltés nélkül kerül. A gerendák fölötti betontakarás (v_x) legalább 2/3 része legyen a lemezvas­tagságnak (v). YTONG elemekből épülő lakóház ferde födémének építése – munka közben.

3/190 ábra Rácsos zsaluzattartó különböző fesztávokra 1 fix elem 2 csúszó elem

3/191 ábra Feszített gerendás födém koszorúba bekötött beton béléstesttel 1 vasbeton gerenda; 2 beton béléstest; 3 kibetonozás; 4 felbeton; 5 hószigetelés-ragasztó habarcs; 6 keménytáblás hőszigetelés; 7 vakolat; 8 koszorú; 9 hosszvasak; 10 kengyelek; 11 előfalazás; 12 pincefal; 13 védőfal, 14 talajnedvesség elleni szigetelés; 15 lábazat; 16 főfal; 17 homlokzatvakolat

A helyszínen készülő monolit födémek alátámasztása

A vasbeton lemezfödémeknek – mint már említettük – több hátránya is van az előre gyártott elemes födémekhez ké­pest. Ilyen hátrány a zsaluzatok, illetve az alátámasztó állványzatok szükséges­sége. A zsaluzatok két fő része a tartó áll­ványzat és a zsaluzat deszkázata. Ha­gyományos zsaluzásoknál ezek együtt épülnek meg, óriási fafelhasználással (3/187 ábra). Faanyagú állványzat a nagy munkaidő felhasználás és a fa tete­mes ára miatt csak a legszükségesebb esetekben épül.

Monolit vasbeton födémek állvány­zataként célszerű részben vagy teljesen előregyártható és szerelhető rendszert felhasználni (3/188-3/190 ábra). A zsaluzati „teríték” egyszerű deszkákból vagy kész zsalutáblákból készül. Hely­ben ácsolt zsaluzat akkor is szükséges, ha kiegészítő és bordázati zsaluzatként zsalutáblákat használnak.

Előre gyártott vasbeton födémek

Az előre gyártott vasbeton födémek ele­mei – szemben a monolit födémekkel – nem a helyszínen, az épület építésekor, hanem azt megelőzően, az előregyártó üzemekben, épületelem gyárakban ké­szülnek. Előregyártásukból adódóan e födémeknek számos előnyük van a helyszínen készülő födémekhez képest, amelyek részben a födémelemek gyár­tásánál, részben pedig a legyártott ele­mek beépítésénél jelentkeznek.

Az előregyártás során ugyanis:

• a födémelemek szigorúbb technoló­giai fegyelem mellett, jobb minőség­ben készülnek;
• a nagyfokú gépesítés nemcsak a ter­melékenység emelkedését és ezáltal a gyártási költségek csökkenését eredményezi, hanem kihat a minőség javulására, ellenőrzésére és ezen ke­resztül állandósulására is;
• a födémelemek fémzsaluzatokban ké­szülnek, miáltal az önköltség csökken és az elemek méretpontossága nő. Az előnyök ráadásul nemcsak az elő­re gyártott elemek gyártásakor, hanem az épületbe való beépítéskor is jelent­keznek. Előre gyártott elemes födém­szerkezetnél:
• a munkahelyi élőmunka-ráfordítás jelentősen csökken;
• felesleges a drága, fából készült zsa­luzat alátámasztó állványzat;
• az elhelyezett szerkezetek azonnal, teljes mértékben megterhelhetők;
• felesleges a beton munkahelyi utóke­zelése és a téli fagy védelem.

Vasbeton gerendás födémek

A vasbeton gerendás födémek – az előbb felsorolt előnyök és könnyű beépíthető­ségük miatt manapság igen elterjedtek. A födém két fő része:

• a teherhordó gerendázat (elsőrendű teherhordó szerkezet);
• a kitöltő elemek (másodrendű teher­hordó szerkezet).
• A teherhordó rész fölé kerülnek az épület rendeltetésétől függő számú és fajtájú egyéb rétegek.
• Az előre gyártott gerendák szerkeze­tük, készítésük, anyaguk szerint két fő csoportba oszthatók:
• normál vasbetétes, hagyományos technológiával készülő vasbeton ge­rendák (G; Gm; FI; Fk);
• nagy szilárdságú feszítőhuzalokkal készített előfeszített födémgerendák (E; M; PPB);

A kitöltő elemek lehetnek:

• B jelű béléstestek (a normál vasbeté­tes gerendák között);
• EB és MB jelű béléstestek (a feszített gerendák közeinek kitöltésére);
• vázkerámia kitöltő elemek. Vasbeton gerendás födémek számos változatban, 2,4-7,6 m fesztávolságokkal épülhetnek. A leggyakrabban a 4,2-6,00 m-es gerendákat használják. Gazdaságossági szempontból a födém­szerkezet karcsúságát is figyelembe vé­ve, a feszített gerendás födém a legjobb (3/191-3/194 ábra). Az egyes geren­dák terhelhetősége megfelelő beépítés­sel megháromszorozható.

Az „E” jelű gerendák esetén például a födém teher­bírása a következők szerint növelhető:

• Mértékadó a gerenda teherbírása ön­magában (ez az induló érték);
• Gerenda magasságú bélés (FB kerá­mia, ill. EB 30 vagy 60/19-es bélés­test, közeik kibetonozva;
• Gerendánál magasabb bélés (EB 60/24-es), közeik kibetonozva;
• A gerendák melletti kibetonozás megfejelése;
• Gerendák és bélés feletti felbeton (min. 3 cm) készítése;
• Gerendák és bélés feletti vasalt felbe­ton készítése;
• Az előbbiek további erősítése a ge­rendahornyokba helyezett pótvasak­kal;
• A gerendák sűrűbb elhelyezése (egy­mástól 60, 30, esetleg 15 cm-re).

Az M jelű előfeszített gerendák és a hozzájuk tartozó béléstestek beépítésé­nek szűkebbek a variációs lehetőségei, de csökkentett tengelykiosztással és fel­ betonnal jelentősen növelhető a terhel­hetőség. A feszített gerendák közé ide­álisak a kerámia béléstestek, csekély önsúlyuk és egyszerű beépíthetőségük, valamint jó vakolhatóságuk miatt. Ára viszont ezek miatt természetesen magasabb, mint a többi típusé.

A 4,2 m fesztávolságúnál nagyobb feszített gerendákat középen a födém­készítés időtartamára alá kell támaszta­ni, hogy építés közben a gerendák ne lengjenek be. Az építés közbeni munka­folyamatok miatti mozgások a frissen betonozott szerkezetek repedezését, sőt egyenletes ritmusú mozgások esetén a szakadását idézheti elő. 7-10 napos szilárdulás után azonban az alátámasz­tás már nem szükséges, eddigre a fö­dém már együttdolgozóvá válik. Abban az esetben, ha a födém fölötti szint fala­zása a betonozást követő második na­pon kezdődik, az ideiglenes alátámasz­tást 3,60 m-nél kezdjük építeni, 5,40 m és e felett két sorban építjük meg, és a szintfalazás idejére bent hagyjuk.

A felső födémhez az alsó kibontott áll­vány már mindenképpen átépíthető. Gyakori rezgésnek kitett helyeken, pl. forgalmas utak közelében a födémszer­kezet fel betonját hálós vasalással kell ellátni. A koszorúba való csatlakozásnál a gerendák két oldalán ún. bajuszvasa­kat – más néven nyíró pótvasakat – kell elhelyezni, mert a feszített gerendák – gyártási módjukból adódóan – nem tartalmaznak nyíróvasalást. Tekintettel ar­ra, hogy a feszített gerendák terheletlen állapotban felfelé íveltek (1-2 cm-rel), az alátámasztó állvány építésénél ehhez alkalmazkodni kell; a béléstestek elhelyezése után kiegyenesedett gerendá­kat kell alátámasztani (3/195 ábra).

A feszített E-gerendás födémek – a gyakorlati tapasztalatok alapján – ferde síkkal és nem terhelt mezőkben is meg­építhetők úgy, hogy a ferde síkú födém­rész szilárd kitöltő elemeivel a falko­szorúra támaszkodik. Ezen ferde szaka­szokon a gerendáknál „fejelt” vagy fel­ betonnal végigfutó pótvasakat kell el­helyezni. Az alkalmazási előírások és a szabványok szerint azonban sem E-gerendák, sem egyéb vasbeton tartók (kivéve a PPS) nem építhetők be ferde sík­kal, csakis vízszintes, sík födémbe. Ki­sebb, közepes fesztávolságú családi há­zaknál viszont előfordulnák, ezért fel­tétlenül meg kell említenünk ezt a fajta beépítést is (3/196-3/198 ábra).

3/192 ábra E-jelű vasbeton gerendás födém beton béléstesttel a) EB 60/24 béléstesttel; b) EB 60/19-es béléstest­tel; c)…d) 60, ill. 30-as béléstestek kombinációjá­val; 1 vasbeton gerenda; 2 EB 60/24 béléstest; 3 EB 60/19 béléstest; 4 EB 30/19 béléstest; 5 kibetono­zás

3/193 ábra E-jelű vasbeton gerendás födém, kerámia béléstesttel a) gerendával egysíkú kibetonozással; b) fejelt ki­betonozással; c) fel betonnal és kibetonozással; 1 vasbeton gerenda; 2 kerámia béléstest; 3 kibeto­nozás; 4 gerenda fejbeton; 5 felbeton; 6 gerendák közötti pótvas; 7 teherelosztó acélháló; 8 nyomott vasbeton öv (M = 60 cm)

3/194 ábra M-jelű vasbeton gerendás födém 1 vasbeton gerenda; 2 MB 100-as béléstest; 3 kibetonozás

3/195 ábra Födém alátámasztó állványzat szere­léshez és zsaluzáshoz a) vasbeton gerendákhoz; b) FERT födémhez; c) monolit vasbeton födémhez, ácsolt és szerelt áll­ványzattal; 1 főfal; 2 feltöltés; 3 terhelt födém; 4 süvegfa; 5 faoszlop; 6 rácsozat; 7 ferde támasz; 8 cövek; 9 ékelés; 10 talp; 11 talpheveder (palló); 12 papucsfa; 13 zsaluzó deszka; 14 zsaluzó heve­der; 15 rácsos (teleszkópos) tartó; 16 teleszkópos oszlop; 17 bakdúcos oszlop; 18 vasbeton gerenda; 19 beton béléstest; 20 FERT födémgerenda; 21 ke­rámia béléstest; 22 vasbeton

3/196 ábra Osztott szintű családi ház metszete, ki­egészítő ferde és vízszintes síkú feszített vasbeton gerendás födémmel

3/197 ábra Osztott szintű családi ház metszete, részleges beltéri ferde és vízszintes síkú feszített vasbeton gerendás födémmel

3/198 ábra Feszített gerendás födémek csomó­ponti részletei 1 E-jelű vasbeton gerenda; 2 béléstest; 3 főfal; 4 vá­laszfal; 5 hőszigetelés; 6 vasbeton koszorú; 7 előfa­lazás; 8 csupaszlemez-sáv; 9 talpszelemen; 10 tő-csavar; 11 kiegészítő vasbeton gerenda; 12 kibetonozás; 13 perlit beton; 14 aljzatbeton; 15 bennmara­dó zsalu; 16 szarufa; 17 pótvasak; 18 könyökfa; 19 légrés; 20 fólia; 21 ellendeszkázat; 22 tetőlécezés; 23 csavaros kötés; 24 saru; 25 orrdeszka; 26 zsalus deszkázat; 27 alsó deszkázat; 28 heveder; 29 5…10 mm-es rések; 30 függesztő; 31 felbeton; 32 burkolat

Feszített vasbeton PPB gerendás födémrendszer

A B VM által gyártott, EP jelű feszített vasbeton gerendákból a hozzájuk tarto­zó béléselemekkel, a hagyományos és a nyitott rendszerű iparosított technológi­ával épülő, egy- és többszintes lakóépü­letekben sokfajta igényt kielégítő, sok­féle födémszerkezet építhető.

A PPB födémszerkezetek fő tartóele­mei az előfeszített vasbeton gerendák, amelyek háromféle keresztmetszeti mé­rettel (13, 15 és 17 cm magassággal), keresztmetszetenként többféle huzal­számmal, 2,40.. .7,80 m között, 60 cm-es lépcsőkben változó falköz mérettel készülnek. A 60 cm tengelytávolsággal elhelyezett gerendák közé különböző alakú, méretű és anyagú béléstestek építhetők be. Nagyobb teherbírási igény esetén a gerendák kettesével (duplázva) is elhelyezhetők.

A födémszerkezethez négyféle anya­gú béléstest használható (3/199, 3/200 ábra):

• teherhordó felső lemezes, 17, 19 vagy 21 cm magas normál beton bé­léstest;
• 15 cm magas kohó habsalak bélés­test;
• 15 vagy 19 cm magas vázkerámia béléstest;
• 22 vagy 24 cm magas Nikecell betétes béléstest.

A kohó habsalak és vázkerámia anya­gú béléstestek fölé 4 cm vastagságú, a Nikecell betétes béléstestek fölé pedig 5 cm vastag helyszínen betonozott va­salt lemezt kell készíteni.

A helyszíni beton a béléstestek kö­zött, a gerendákkal együttdolgozó, azok teherbírásában lényeges szerepet válla­ló fejrészt alkot, amit minden szerkeze­ti változatnál el kell készíteni. Helyszí­nen kell betonozni ezenkívül a béléstes­tek feletti, hálóval vasalt lemezt, amely elosztja a terheket, összefogja a födém­szerkezetet. Ez a vasalt betonlemez megfelelő teherhordó képességű, egy­máshoz horonnyal csatlakozó felső övű beton béléstesteknél nem szükséges; ilyenkor a gerenda fel betonján kívül csak a béléstestek felső övében lévő hornyot kell a helyszínen kibetonozni.

3/199 ábra PPB-jelű feszített gerendás födémek a)…b) normál betonnal; c)…d) kerámia bélés­testekkel; 1 EP-jelű vasbeton gerenda; 2 BB2 béléselem; 3 BB1 béléselem; 4 BV (154 és 174 mm) kerámia béléstest; 5 BV (194 mm) kerámia béléstest; 6 kibetonozás; 7 felbeton (min. C10); 8 pótvasak; 9 keresztirányú (elosztó) vasak

3/200 ábra PPB-jelű feszített gerendás, BKF (220 és 240 mm) nikecell betétes béléstestes födém 1 vasbeton gerenda; 2 BKF bélés; 3 papucselem; 4 kibetonozás

3/201 ábra FERT gerendás födém tetőtéri csomó­pontja 1 FERT gerenda; 2 kerámia béléstest; 3 kibetono­zás; 4 felbeton; 5 csupaszlemez; 6 hőszigetelés; 7 fólia; 8 aljzatbeton; 9 koszorú; 10 hosszvasak; 11 kengyel; 12 főfal; 13 vakolat; 14 gallér; 15 talpszelemen; 16 tőcsavar; 17 kapocs vas; 18 szarufa; 19 lécezés; 20 előfalazás; 21 csupaszlemez; 22 homlokzatvakolat

A gerendákat egyes födémváltoza­toknál építés alatt támaszközben is alá kell támasztani. Az állványzat feladata egyrészt az ideiglenes állapot biztosítá­sa, másrészt a födém végleges alakjá­nak megfelelő kialakítása.

Vázkerámia-béléstestes födémek

A vázkerámia-béléstestes födémek a gerendás-béléstestes födémek csoport­jába sorolhatók. A terheket itt is vasbe­ton gerendák viselik, ezek a gerendák azonban a vázkerámia zsaluzó idomtestekben, a helyszínen vagy előregyártó üzemben betonozva, normál betonacé­lokkal készülnek.

Az előregyártón vázkerámia-héjele­mes gerendák közeit az egyes födém­rendszerekhez tartozó béléselemek töl­tik ki. Ezek a kitöltő béléselemek több­féle méretben készülnek, hogy a födém minél több variációban épülhessen.

Az ilyen födémeknek több előnyös tulajdonságuk is van:

• a gerendák vázkerámia-elemei he­lyettesítik a zsaluzatot;
• a gerendák viszonylag kis önsúlya lehetővé teszi a kézi mozgatást és el­helyezést;
• a födémszerkezethez nem szükséges külön feltöltés, mivel hőtechnikai tulajdonságai kedvezőek.

A vázkerámia-elemes födémeket a hazai gyakorlatban széles körben alkal­mazzák, lakó- és hétvégi házaknál egyaránt. További előnye a 0-6,0 m-es falközben a szinte egyedi kialakítha­tóság (3/201 ábra). A FERT-födém készítése közel azo­nos az E-gerendás födémekkel, azzal a lényeges különbséggel, hogy a gerendá­kat építés közben 1,5-2,0 m-enként alá kell támasztani. A sík és ferde födémek pótvasakkal, a szabvány elő­írásainak megfelelően készíthetők (3/203, 3/204 ábra).

3/202 ábra FERT gerendás födém a) normál, a béléstest szintjével egybeeső kibeto­nozással; b) fejelt kibetonozással; c) fel betonnal és kibetonozással; d) vasalt fel betonnal és kibetono­zással; 1 FERT födémgerenda; 2 kerámia béléstest; 3 kibetonozás; 4 betonfejelés; 5 felbeton; 6 pótvas; 7 teherelosztó acélháló; 8 nyomott vasbeton öv

3/203 ábra YTONG falazóelemből készült lakóház, vízszintes és ferde síkú FERT födémmel

3/204 ábra FERT födém csomóponti részletei 1 FERT gerenda; 2 kibetonozás; 3 kerámia bélés­test; 4 zsaluzat a betonozáshoz; 5 koszorú; 6 kibe­tonozás; 7 vasbeton áthidaló; 8 hőszigetelés; 9 cementsimítás; 10 YTONG téglafal; 11 YTONG válasz­fal elem; 12 csupaszlemez; 13 talpszelemen; 14 tő-csavar; 15 szarufa; 16 aljzatbeton; 17 bennmaradó zsaluzat

Vasbeton pallófödémek

Az előre gyártott vasbeton födémek leg­korszerűbb, az építést leginkább meggyorsító típusa a pallófödém. Be­emelésük kézi erővel nem lehetséges, de az építési tevékenység egyre na­gyobb fokú gépesítésének köszönhető­en a födémpallók beépítése rohamosan terjed.

A födémpanel olyan nagy méretű – több négyzetméter felületű – térlefedő és alátámasztó szerkezet, amelynek egyik fő méretét az alátámasztó szerke­zetek egymástól való távolsága (a fal­köz), a másik méretét pedig a meglévő szállító- és emelőszerkezetek műszaki adottságai határozzák meg. A gyakorlatban az alul-felül sík fö­démpaneleknek számos fajtáját hasz­nálják, amelyek méreteik, illetve tö­megük és keresztmetszetük alapján cso­portosíthatók.

Méreteik és tömegük szerint a sík pa­nelek lehetnek:

• középelemes és
• nagyelemes födémpanelek.

A középelemes panelek közé tartoz­nak az ún. pallófödémek. A nagyelemes födémpaneleket a házgyári épületek építéséhez alkalmazzák tömegesen.

Az alul-felül sík panelek keresztmet­szetük szerint lehetnek:

• körüreges födémpanelek és
• tömör vasbeton lemezek. Lakóépületeknél általában az alul-fe­lül sík paneleket használják.

Hagyomá­nyos építéstechnológiával készülő épü­letek födéméihez középelemes födém­panelek vagy födémpallók használha­tók.

A födémpallókat általában kéttáma­szú tartóként, de a csatlakozóhézagok­ban elhelyezett felső acélbetétekkel többtámaszúként is beépíthetők. Két változata:

• a PK jelű körüreges feszített vasbe­ton födémpalló;
• a PS jelű körüreges feszített vasbeton födémpalló.

A pallók vastagsága 19 cm, névleges szélességük 60, ill. 120 cm. (A jelölés­nél a P a palló rövidítése, a K a kes­keny, az S a széles méretre utal.) A pallókat névleges szélességük sze­rinti alaprajzi osztástávolsággal, teljes szélességük mentén 10 cm-es sávon felfektetve, a koszorúkba kötve kell beépíteni. A bekötés minőségének biz­tosítására a pallók közötti hornyoknál mindkét oldalon bekötővasakat kell el­helyezni.

A pallók falon való egyenletes fel­fekvését a sűrű cementhabarcs ágyazat biztosítja. Pallók alatti ágyazati réteget a végleges helyre való beállítással egy időben kell elkészíteni. Födémpallókból a szabványok szerint csak vízszintes sí­kú födém építhető. Előfordul azonban, hogy hasznos terhet gyakorlatilag nem viselő, koszorúkra támaszkodó ferde födémet készítenek velük (3/205 ábra).

Statikai méretezése alapján pallós födémek úgy készíthetők, hogy a pane­lek közé beton vagy kerámia bélés test­sort iktatnak be. Bizonyos esetekben (pl. közművezetékek, szellőzők, kémé­nyek elhelyezésekor) ez még kedvező is lehet.

3/205 ábra PK, ill. PS panelekből épülő lakóépület, vízszintes és ferde síkú födémmel 1 főfal; 2 koszorú; 3 előfalazás; 4 talpfa; 5 vasbeton gerenda; 6 monolit kiváltó gerenda; 7 kibetonozás; 8 PS födémpalló; 9 PK födémpalló; 10 csupasz­lemez; 11 zsaluzat; 12 szarufa; 13 hőszigetelés; 14 aljzatbeton; 15 kiegészítő hőszigetelés; 16 burkolati réteg; 17 válaszfal; 18 légrés

Ferde tetőfödémek

Az utóbbi időkben megsokasodott tető­téri beépítések különböző, ferde födé­mekhez is megfelelő technológiákat igényelnek. A vasbeton anyagú födé­mekkel foglalkozó részben bemutat­tunk már néhány megoldást. Itt a könnyűszerkezetes kialakításokkal fog­lalkozunk. A ferde, tetővel összeépített födémek készítésének módja még nem annyira közismert, mint a hagyomá­nyos födémeké.

Mindannyian megfi­gyelhetjük ezt a tömegesen rosszul ké­szített tetőtéri födémeknél, ahol téli időben már egyszerű szemrevételezés­sel jól láthatók a hibák. Termo víziós vizsgálatokból pedig az derül ki, hogy a tetők hőszigetelése 80-90%-ban nem megfelelő. Friss hóesésben, 1-5 °C hő­mérsékletnél vagy zúzmarás tetőknél jól kirajzolódnak a rosszul elkészített hőszigetelések, a hó vagy zúzmara a te­tőről egyenlőtlenül olvad le. A rajzola­tok érdekessége még, hogy a szarufák is kirajzolódnak a jó hőszigetelő képessé­gű fa mögött, illetve fölött. A szigetelt tetőfödém leglényege­sebb problémája a tető és födém tökéle­tes szellőztetése és a páradiffúziós léle­geztetés, valamint a héjalás alá kerülő csapadék (pl. pornó) akadálytalan elpárologtatása (3/206 ábra).

3/206 ábra Tető és tetőfödém tökéletes szellőzteté­se, külön-külön légjáratokkal.

A hőszigetelés háromféle módon építhető be a tetőszerkezetbe:

• a szarufák közé (3/207 ábra);
• átfutó réteggel a szaruzat alá, ke­reszthevederezéssel (3/208 ábra);
• átfutó réteggel a szaruzat fölé, de a héjalás alatt szabad szellőző kereszt­metszet kialakításával (3/209 ábra).

A rétegek helyes megválasztásán túl igen lényeges a szigetelőtáblák jól tö­mörített beépítése, mivel igen gyakori meghibásodásokat okoz a közel párhu­zamos szarufák közé behelyezett párhu­zamos oldalú elemek pontatlan beépíté­se. A táblás lemezeket még beépítés előtt méretre kell vágni, mégpedig ék alakúra (3/210 ábra). Az ék alakú vágás­nál a hulladék csak töredék mennyisége a párhuzamos kialakításhoz képest, és a beépítéskor is lényegesen pontosabb megoldást adnak (3/211.. .3/213 ábra).

A kétrétű hőszigetelés bizonyos ese­tekben túlméretezettnek tűnik, főleg, ha a szabvány által megkívánt értékeket követjük, pedig nyári időben még ez is vékonynak bizonyul, mert a cserépfedés alatt (főként sötétebb színűek alatt a hő­mérséklet a 70-80 °C-t is eléri: ez pedig azt jelenti, hogy a tetőtér szélcsendes időben, nyáron nemigen lakható.

3/207 ábra Szarufák közötti ferde síkú födém hőszi­getelése a) részlet; b) metszet; 1 cserépfedés; 2 szellőzőcse­rép; 3 szellőztetett kúpozás; 4 légrés; 5 kiszellőzés; 6 felső légjárat; 7 alsó (diffúziós) légjárat; 8 alátét­deszka; 9 tetőfólia; 10 csupaszlemez; 11 tetőléce­zés; 12 THERWOOLIN; 13 alsó burkolat; 14 deszká­zat; 15 ereszmagasítás; 16 talpszelemen; 17 szaru­fa

3/208 ábra Szarufák alatt szerelt ferde síkú födém hőszigetelése a) részlet; b) metszet; 1 cserépfedés; 2 szellőzőcse­rép; 3 szellőztetett kúpozás; 4 légrés; 5 kiszellőzés; 6 felső légjárat; 7 alátétdeszka; 8 tetőfólia; 9 THER­WOOLIN; 10 alsó burkolat; 11 alsó légrés; 12 fólia­tartó léc; 13 tetőlécezés; 14 talpszelemen; 15 eresz­magasítás; 16 alsó ritkított deszkázat; 17 orrdesz­ka; 18 csupaszlemez; 19 szarufa

3/209 ábra Szarufák fölött szerelt ferde síkú födém hőszigetelése a) részlet; b) metszet; 1 cserépfedés; 2 szellőzőcse­rép; 3 szellőztetett kúpozás; 4 légrés; 5 kiszellőzés; 6 felső légjárat; 7 alátétheveder; 8 tetőfólia; 9 THER­WOOLIN; 10 alsó burkolat; 11 szarufa; 12 talpsze­lemen; 13 ereszmagasítás; 14 ereszdeszkázat; 15 csupaszlemez

3/210 ábra Táblás hőszigetelő lemezek leszabása beépítéshez 1 táblás lemez; 2 hulladék

3/211 ábra Szarufák közötti egyrétű hőszigetelés beépítése ferdén vágott elemekből 1 szarufa; 2 hőszigetelés; 3 ellenléc; 4 tetőléc; 5 alátétfólia; 6 szaruzat köz

3/212 ábra Szarufák közé, ill. alá kerülő kétrétegű hőszigetelés készítése ferdére szabott elemekből 1 szaruzat közötti hőszigetelés; 2 alsó hőszigetelés; 3 szarufa; 4 alsó heveder; 5 papucselem; 6 fólia; 7 alátétdeszka; 8 légrés

3/213 ábra Szarufák között és alatt beépített keresztirányú hőszigetelő rétegek 1 ferdén vágott első hőszigete­lő réteg; 2 keresztirányú hőszi­getelés; 3 szarufa; 4 kereszthe­veder; 5 függesztő saru; 6 fó­lia; 7 alátétdeszkázat

Különleges sík födémek

Szerte a világon, a fejlett technológiával rendelkező országokban egyre nagyobb teret hódít a zsaluzóelemes falazati és födémrendszer. A zsaluzóelemes fö­dém részleges előregyártás után, hely­színi beépítéssel és betonozással nyeri el végleges alakját (3/214-3/215 ábra), illetve magasságát. Hazai tipizálás hiányában az ilyen elemeket legyártás előtt statikusnak kell méreteznie, és meg kell terveznie a be­építést is, mind a vasalás, mind az anyagminőség vonatkozásában.

Öszvér födémeknek nevezik az olyan födémeket, ahol eltérő anyagokat, elté­rő módon építenek össze. Ezek közül mutatunk be ízelítőül egy-egy példát (3/216 ábra). Ilyen megoldásokkal a hazai szabványok nem foglalkoznak, ezért csak statikai méretezés alapján építhetők be.

3/214 ábra Zsaluzóelemes fö­dém 1 beemelt zsaluzóelem; 2 zsaluzóelem mint tartószerkezet; 3 pótvasak; 4 állványzat; 5 bé­léstest; 6 kibetonozás; 7 padozati réteg

3/215 ábra Zsaluzóelemes födém beépítése a) zsaluzóelemes fallal; b) YTONG fallal; 1 zsaluzó-elemes födémpalló; 2 födémkibetonozás; 3 bélés­test; 4 koszorú; 5 pótvas; 6 zsaluzó-falázó elem; 7 koszorúelem; 8 falkibetonozás; 9 YTONG falazó­elem; 10 előfalazás; 11 hőszigetelés

3/216 ábra „Öszvér” födém a) dobozszerű, fagerendás; b) négyzetes, fagerendás; 1 fagerenda; 2 kerámia béléstest; 3 vasbeton gerenda; 4 vasalt felbeton-fejlemez; 5 fólia; 6 vako­lat; 7 takaróléc

Boltozatok

Az acélgerendák közötti poroszsüveg boltozatok a vízszintes teherhordó szer­kezetek csoportjába – és ezen belül a födémek körébe – tartoznak. Rendelte­tésük a terek elhatárolása, illetve nagy belső terek vízszintes irányú elosztása. A boltozatok íves felületű szerkeze­tek, amelyekkel azonos szerkezeti vas­tagság és anyag mellett nagyobb terek hidalhatok át, mint a vízszintes födé­mekkel.

A boltozatok sugárirányban rakott, ék alakú kövekből vagy téglákból készül­nek, amelyek a saját tömegük és a felül­ről ható egyéb terhek – burkolatok ter­he, hasznos terhelés – hatására feszül­nek egymáshoz. A szerkezetben csak nyomóerők keletkeznek, és ennek felis­merése vezetett ahhoz, hogy hajlítószilárdsággal nem vagy csak igen kis mér­tékben rendelkező anyagokkal – kő, tégla – hatalmas fesztávolságú tereket fedtek le. A boltozat elemei az ékhatás következtében nem tudnak egymáshoz képest elmozdulni. A belső erők a zára­déktól a vállak felé hatnak, és a boltozat vallanak felületén, arra merőlegesen adódnak át a gyámfalakra.

Téglaboltozatoknál az elemek sugár­irányú elhelyezkedése a téglák megfa­ragásával vagy ék alakú habarcshéza­gok kialakításával biztosítható. A ha­barcs megszilárdulása után kialakul a boltozatos erőátadás. A boltozat a benne keletkező nyomó igénybevétel folytán jelentős oldal­nyomást továbbít az alátámasztó szer­kezetek, az ún. gyámfalak felé. A kelet­kező oldalnyomás egyrészt a boltozat ívének vezér görbéjének – alakjától, másrészt a boltozatra ható terhelés nagyságától függ. Az előbbi az oldalnyomás irányát – a gyámfalra átadódó nyomóerő hatásvonalát -, az utóbbi pe­dig nagyságát határozza meg.

Ugyano­lyan nagyságú terhek esetén egy alacso­nyabb és egy magasabb ívű boltozat kö­zül az alacsonyabb ívű boltozat oldal­nyomása a nagyobb. Ez az oldalnyomás az alátámasztó falazat tömegének – vas­tagságának – növelésével, támpillérek­kel, vagy vízszintes irányú, a két gyám­falat összefogó vonóvasakkal vehető fel (3/217 ábra). Lakóházak pincéjénél manapság egyre gyakrabban építenek ismét boltozatokat.

3/217 ábra Téglaboltozat 1 boltozati fesztáv; 2 ívmagasság; 3 gyámfal; 4 ív; 5 záradék; 6 kitűzési tengely; 7 boltozati váll; 8 bol­tozati kezdő sor; 9 vállszélesség; 10 hátfalazat; 11 belső ívfelület (intradosz); 12 erősítő borda; 13 boltozat palástfelülete (extradosz)