• tető

Tetőszerkezet, szelemenes fedélszék, tetőszerkezet javítása

Tetőszerkezet

A fedélszéket, a tetőtartó szerkezetét úgy kell megtervezni és méretezni, hogy a tetőhéjazatot és a hóterhelést elbírja, ugyanakkor az oldalról ható szélnyomásnak is ellenálljon. A hagyomá­nyosan épített lakóházakban a legtöbb fedélszék még ma is ácsmunkával készül. A gerendák keresztmetszeteinek méretezését nagyjából 1900-ig viszonylag egyszerű ácsmesteri szabályok szerint végezték. 1900 után pontosabb számítási eljárá­sok terjedtek el, melyek a fakeresztmetszetek jobb kihasználását tették lehetővé.

Ha valaki a tetőszerkezeten bekövetkezett káro­sodásokat meg akarja ítélni és javításokat kíván azon végezni, vagy a tetőszéken változtatásokat tervez, annak ismernie kell a tartószerkezet alko­tórészeit, az erőjátékot, az összekötési lehetősé­geket és a szakipari munkafogásokat. A tetőszer­kezetbe beavatkozni ezért csak ácsmester vagy statikus irányítása mellett szabad!

Az erőjáték megértése szempontjából fontos a tetőszék szerkezetének típusa. A leggyakrabban előforduló tetőszerkezet a szelemenes, a szaruál­lásos és a torokgerendás fedélszék.

Szelemenes fedélszék

A szelemenes fedélszék jellemzői a taréj-, közép- és talpszelemenek, melyek terhelését oszlopok, ill. falak veszik fel. A szelemenes fedélszéknek legalább egy állószéke van, mégpedig középen, a taréjszelemen alatt. A „szék” egy szelemenből, a hozzátartozó oszlopokból (szárfákból) és a könyökfákból (dúcokból) áll, ez utóbbiak feladata a hosszirányú merevítés. Az oszlopok távolsága a szaruállások távolságának felel meg és max. 4,50 m lehet.

A szaruállás a kötőgerendából, a két szarufából, az oszlopból és egy pár fogófából áll. A szaruállás feladata a keresztirányú merevítés. A szaruállások közötti födémgerendák és szarufák nincsenek statikusan terhelhető kapcsolatban egymással. 30°-os tetőhajlások esetén a szaruál­lásokat kiegészítő dúcokkal a székeket és szaruállásokat lehetőleg ne változassuk meg. A köztük lévő szarufákat aránylag egyszerűen el lehet távolítani és egy keresztfával ki lehet váltani.

8.6. ábra. A szelemenes fedélszék: 1 taréjszelemen; 2 szarufa; 3 talpszelemen; 4 kötőge­renda.

Szaruállásos, kötőgerendás fedélszék

A szaruállásos fedélszéknél egy szarufapár és egy födémgerenda stabil háromszöget alkot, ez a szaruállás. A szarufák hajlításra és nyomásra, a födémgerendák hajlítása és húzásra vannak ter­helve. Ebből adódnak a szaruállásos fedélszék jellegzetes ismertetőjelei: a gerendatoldat a vízcsendesítővel és az oszlopok, torokgerendák és teherviselő taréjszelemen nélküli, szabad tetőtér. A hosszirányú merevítést egy úgynevezett vihar­léc biztosítja, ez a tetőfelületen átlósan végighú­zódó deszka. A szaruállásos fedélszéket fekvő fedélszéknek is nevezik.

A szaruállásos fedélszék jellegzetes hibái:

• korhadás az eresz környékén;
• gyenge vagy hiányzó hosszmerevítés;
• a taréj hullámos deformációja (ha a taréjdeszka vagy a taréjgerenda hiányzik).

A javítás szokásos módjai:

• a gerendafejet és/vagy a szarufa alsó végét he­vederekkel erősítsük meg;
• a szarufák alatt vagy felett erősítsünk fel fa-deszkából vagy horganyzott laposacélból való viharlécet;
• a szarufák közé vagy alá építsünk be taréjdeszkát vagy taréjgerendát.

A gerendatoldatot nem szabad minden további nélkül levágni, mert a szarufák kifelé elcsúszhat­nak. A födémgerendákat (kötőgerendákat) csak akkor szabad átvágni – pl. lépcsőnyílás készítése céljából – ha a kiváltás és a gerenda húzásnak ellenálló módon össze van kötve egymással.

8.7. ábra. A szaruállásos fedélszék: 1 taréjléc; 2 szarufa; 3 viharléc; 4 vízcsendesítő; 5 sárléc; 6 gerendatoldat; 7 födémgerenda.

Torokgerendás fedélszék

Ha a szaruállásos fedélszék szarufáinak hossza nagyobb, mint 4,50 m, akkor minden szarufapárt torokgerendával kell kimerevíteni. Ezzel a szaruál­lásos fedélszék torokgerendás fedélszékké alakul át, a torokgerendák nyomásra vannak igénybe véve. A szarufákkal együtt szaruállást alkotnak. Az átlóskötést a szaruállásos fedélszékhez hasonló­an a szarufák-födémgerendák és a szarufák-torokgerendák alkotta háromszögek hozzák létre.

Torokgerendás tetőszékeket egy vagy több ál­lószékkel vagy fekvő székkel is lehet készíteni. Ekkor a szelemenes és szaruállásos fedélszékek kombinációjáról beszélhetünk. A hosszanti kötést és a taréj- és talppontokat úgy képezzük ki, mint a szaruállásos fedélszéknél.

8.8. ábra. A torokgerendás fedélszék: 1 szarufa; 2 torokgerenda; 3 viharléc; 4 vízcsendesítő; 5 sárléc; 6 födémgerenda.

A tetőszerkezet javítása

A tetőszerkezet jellegzetes hibái:

• A tetőhéjazat tömítetlenségeinek következtében kialakuló korhadás, különösen az ereszek környékén és a rosszul tömítő bádogborítások mentén, pl. kéményeknél, tetőoszlopoknál, tetősíkablakoknál és tetőfelépítményes abla­koknál vagy hajlatoknál.
• Farontó rovarok elszaporodása, ezek a fát be­lülről gyengítik, jelenlétük a rovarok röplyukairól ismerhető fel.
• Túl kicsire méretezett fakeresztmetszetek.
• Elhagyott vagy eltávolított hossz- és keresztmerevítés, hiányzó könyökfák, dúcok, viharlécek, taréjdeszkák.

A túl kicsire méretezett keresztmetszeteket a behajlásról lehet felismerni. Amíg ez tömítetlenségeket nem okoz és a terhelés nem növekszik meg – pl. egy súlyosabb héjazat felrakásával – addig a hibát egyszerű szépséghibának lehet te­kinteni. Az összes többi hibát viszont a lehető leggyorsabban meg kell szüntetni. Azoknál a hi­báknál, melyeket a tetőhéjazat tömítetlensége idézett elő, természetesen azok okát is ki kell kü­szöbölni.

A farontó gombák csak nedvesség jelenlétében képesek aktivizálódni. A gombák elleni küzdelem leghatásosabb módszere a vízmentesítés. A ro­varok elszaporodása esetén elleni módszer kivá­lasztása többnyire mérlegelés tárgyát képezik.

A tetőszerkezet helyreállításának lehetőségei:

• erősítés a meglévő fára erősített második, teljes keresztmetszetű fával, pl. oszlopoknál vagy dú­coknál;
• erősítés a meglévő szarufa, szelemen vagy oszlop két oldalára erősített pallókkal;
• a puhafa kivágása (kb. 4 cm mélyen), pallóda­rab beillesztése, rögzítése mint fent;
• a megrongálódott faelem kicserélése újra;
• A meglévő szelemenek megerősítése idomacé­lokkal.

A további lehetséges eljárásokat a 8.11-8.14. ábrákon mutatjuk be. Kötő- és rögzítőelemként használhatók hatlapfejű csavarok, szegek, dübelek csapszegekkel, csapok, szegezett lemezek, a fába beeresztett rögzítőelemek. A rögzítőelemek távolságait és számát célszerű az ácsmestertől megkérdezni (aki a fát szállítja).

8.9. ábra. A szaruállásos/torokgerendás tető­széken tönkrement ereszcsatlakozás javítá­sára két lehetőség kínálkozik: 1. A talppontot egy elülső beeresztés képezi és ács készíti el. A 2. lehetőség a 8.10. ábrán látható.

8.10. ábra. Új ereszpont házilagos kivitelezés­re alkalmas kialakítása szaruállásos/torokge­rendás tetőszéknél: 1 felszegezett deszkaheveder; 2 felszegezett gáncsdesz­ka; 3 gerendatoldat; 4 vízcsendesítő.

8.11. ábra. A megsérült szelement Idomacéllal lehet megerősíteni.

8.12. ábra. így lehet a túl gyenge keresztmetszetű faelemeket, pl. födémgerendákat két oldalon felcsavarozott pallókkal megerősíteni.

8.13. ábra. A túl gyenge farészt mellé tett fával erősítjük meg, melyet karmos dübelekkel és csavarokkal rögzítünk.

8.14. ábra. A sérült fa részeket szekercével kifaragjuk és kifűrészeljük és új fával pótoljuk. Az összeillesztett fa részeket erőzáró módon összecsavarozzuk.

8.15. ábra. Ha az alaprajz és a tetőszerkezet ferdeszögű, az új tetőnek is meg kell tartania az ívelt felületet – ez jól megoldható hódfarkas tetőcserepekkel.