• falak
• födém
• tetőfödém

A külső térelhatároló falak és tetőtéri födém elkészítése

Ha a hidegtető rétegei elkészültek, megkezdhetjük a külső hőtároló, függőleges térelhatároló falak elkészítését.

A függőleges térelhatároló tetőtéri falak szerkezeti ki­alakítása kétféle lehet:

• a hőszigetelő és a párafékező réteg a falazott szer­kezetre kerül (válaszfallapokból, kézi falazóblokkokból stb.) (119. a), b) ábra);
• a függőleges határoló fal – előregyártott szendvics­panelből vagy szerelhető rétegekből készül (120. ábra). Ez utóbbi esetben rétegrendje a ferde síkú határoló faléval azonos. Eltérés lehet pl. a vasbeton lemezből kialakított fedélszerkezet és falazóelemekből készített oldalfalak (térdfalak) esetében (121. ábra).

119. ábra: Többrétegű függőleges térelhatároló falak a) 25 cm téglafal belső oldali hőszigete­léssel; b) 10 cm válaszfal belső oldali hő­szigeteléssel; c) tufabeton fal, hőszigetelő homlokzatvakolattal; 1 homlokzatvakolat; 2 hőszigetelő homlokzatvakolat: 3 kis­méretű tégla: 4 válaszfallap; 5 tufabeton falazóblokk; 6 zárlécváz; 7 hőszigetelés; 8 párafékező (légzáró) réteg: 9 belső bur­kolat; 10 belső vakolat.

120. ábra: Több rétegű függőleges térelhatároló a) belső átszellőztetett légrés nélkül; b) belső átszellőztetett légréssel; 1 fa homlokzatburkolat; 2 lécváz; 3 ellenléc: 4 külső átszellőztetett légrés: 5 bitumenes csupaszlemez: 6 beszorító léc: 7 belső átszellőztetett légrés: 8 faborda: 9 hőszi­getelés: 10 párafékező (légzáró) réteg: 11 belső burkolat.

121. ábra: Több rétegű, ferde térelhatároló szerke­zetek 1 tetőhéjazat; 2 tetőlécezés: 3 ellenléc: 4 külső átszellőztetett légréteg: 5 bizton­sági vízszigetelés: 6 belső átszellőztetett légréteg: 7 pallóváz; 8 hőszigetelés; 9 vas­beton lemez; 10 vakolat.

E falszerkezetek kivitelezése a technológia pontos be­tartását kívánja, mert esetleges hibái már a belső tér hasz­nálhatóságát, esztétikai megjelenését befolyásolhatják. A hanyag kivitelezés ugyanis páralecsapódást, beázást, esetleg jegesedést, foltosodást okozhat. A falszerkezet kialakítását már tulajdonképpen a bizton­sági vízszigetelés elhelyezésével megkezdjük, hiszen az is egy rétege a falnak, szerelt falak esetében. A falazott szerkezetek (vagy szerelhető falazati rétegek) építését azonban csak a hőszigetelő anyagra erősített párazáró réteg elkészítése után kezdhetjük meg.

A hőszigetelésnek szorosan illeszkednie kell a hőszige­telő réteghez. A szerelhető rétegek elhelyezése csak tartó­szerkezetük beállítása után kezdhető meg úgy, hogy az egyes elemeket a kívánt méretre szabjuk, és azokat a terv szerinti helyükre erősítjük, ragasztással, szegezéssel, beszorító lécezéssel. A szerelt jellegű szerkezetek esetén az elemek között igyekszünk minél kisebb hézagot hagyni az elhelyezés során.

A függőleges térelhatároló falak után következik a ferde síkú határoló falak elkészítése. Ez ugyanúgy, mint a füg­gőleges határoló fal, több rétegből épül (122. ábra).

122. ábra: Több rétegű, ferde térelhatároló szerkezetek a) deszkavázra szerelt belső burkolattal; b) szarufák alsó síkjára szerelt belső burkolattal; c) zárlécre sereit belső burkolattal; d) belső vakolattal; 1 tetőhéjazat; 2 tetőlécezés: 3 ellenléc; 4 külső átszellőztetett légréteg: 5 biztonsági vízszigetelés, 4 alátétdeszkázat; 6 belső átszellőztetett légréteg; 7 szarufa; 8 hőszigetelés; 9 párafékező (légzáró) réteg; 10 deszkaváz; 11 zárlécváz; 12 deszkaaljzat; 13 belső burkolat; 14 vakolat.

Szer­kezeti kialakítása a hőszigetelés helyétől függ. Általában a belső rétege (amely legtöbbször nagy méretű – BETONYP, pozdorja, farost – lemez) a szarufa belső oldalára illeszkedik, függőleges hőhatároló fal és a tetőtéri mennyezet közötti részen. A szarufák belső oldalára van fel­erősítve a párazáró réteg, amelyen a két réteg hőszigetelés nyugszik. A lemez belső oldalán tetszőleges burkolat alkal­mazható (123-124. ábra).

123. ábra: Nem járható tetőtéri födém és határoló fal készítése 1 torokgerenda; 2 szarufák oldalára sze­relt palló; 3 bitumenes csupaszlemez: 4 hőszigetelés: 5 párafékező (légzáró) réteg: 6 deszkaváz; 7 belső burkolat; 8 hé­zagtakaró léc.

124. ábra: A födém, a függőleges és a ferde térel­határoló szerkezet hőszigetelésének kap­csolata a) falazott és hőszigetelt térdfal esetén; b) favázas térdfal esetén: 1 hőszigetelés: 2 bitumenes lemez: 3 hőszigetelést tartó léc: 4 párafékező (légzáró) réteg: 5 válasz­fal: 6 kiegyenlítő faelem: 7 üvegszál erősítés: 8 vakolat: 9 belső burkolat: 10 hézag­takaró léc.

Mind a szerelhető, több rétegű határoló falaknak, mind a falazott határoló falaknak az anyaga sokféle lehet. A sze­relhető, réteges felépítésű falak esetében többnyire a két­oldali burkolat minősége változik.

E burkolatokat a követ­kező nagy méretű lemezfajtákból készíthetik:

• BETONYP lemez,
• pozdorjalemez,
• farost lemez,
• rétegelt lemez,
• gipszkarton lemez.

Alkalmazhatnak azonban előregyártott panelokat, fal­pallókat is:

• GGP (gipszbordás gipszkarton válaszfalpanel), ÜGP (üreges gipszperlit válaszfalpanel);
• gipszkarton lemez panel, PRE-M-ISOL gipszkarton anyagú, előregyártott panel;
• ROPAN pozdorjalemez panel stb.

A felsorolt szerkezetek nagy előnye, hogy viszonylag könnyűek, amely lehetővé teszi, hogy a falszerkezetet – a kis tömegű falazott falszerkezethez hasonlóan – közvet­lenül a födémszerkezetre állítsák. A nagyobb saját tömegű falazott, tégla- és hőszigetelő anyagokból készült falazatokhoz használt falazóidomok a következők.

Ezek:

• kisméretű égetett agyagtégla, 65x120x250 mm;
• ALFA vázkerámia falazóblokk, 14x175x30 mm;
• B30, B29 kézi falazóblokk, 14 x 175 x 30 vagy 29 mm;
• kevés lyukú, kettős méretű tégla, 120x250x140 mm;
• soklyukú válaszfaltégla, 400x200x60 mm, ill. 100 mm;
• UNIFORM, RÁBA, POROTON, THERMOTON hő­szigetelő falazóblokk; gázszilikát kézi falazóblokk.

A falazást az aljzatot képező tartószerkezet portalaní­tásával és a falazat helyének kitűzésével kezdjük. A fal­szakasz két végén egy-egy tégla alá 1 cm vastag habarcs­réteget terítünk, és ebbe rakjuk le az ún. kitűzőtéglákat. Ezek felső széléhez falazózsinórt húzunk.

A falazás folyamán ügyeljünk arra, hogy a falazóelem fajtájával kapcsolatos téglakötési szabályokat betartsuk. Ez a legtöbb falazóidom esetében azt jelenti, hogy függő­leges téglahézagok fölött nem szabad hézagnak lennie. Ezt a sorok féltégla mértékű eltolásával érhetjük el (125. ábra). Az elemek falazási módjáról a beszerzőhelyen adnak információt.

125. ábra: Falazás kisméretű téglával 1 függőón; 2 kisméretű tégla; 3 habarcsréteg; 4 csatlakozó fal; 5 párafékező (légzáró) réteg; 6 hőszigetelés; 7 hőszigetelést tartó léc.

A 6 és a 10 cm vastag válaszfallapokból készült fal minden második sorába 8-10 mm-es lágyacél huzalt feszítünk ki, és valamilyen szilárd szerkezethez rögzítjük. Ezzel a falazat stabilitását biztosítjuk (126. ábra).

126. ábra: Falazás válaszfallappal 1 függőón; 2 válaszfallap; 3 lágyacél huzal; 4 habarcsréteg; 5 csatlakozó fal; 6 pára­fékező (légzáró) réteg; 7 hőszigetelés; 8 hőszigetelést tartó léc.

A falazáshoz használatos vízmértéket a falazóelemek felső oldalára helyezve ellenőrizzük a sorok vízszintességét. A függőónt a falak függőlegességének ellenőrzésé­hez használjuk. Erre a célra a függőző libellával is ellátott vízmérték is használatos.

A nyílászárók helyét a falazatban hagyjuk, ill. a beállított nyílászárókeretet körülfalazzuk. A nyílászárókeretek füg­gőleges tokszárait tervezett helyükön a falazat síkjában függőleges helyzetbe állítjuk, azaz a pánttal ellátót tok­szárat mind a falsíkkal párhuzamos, mind az erre merő­leges irányban „befüggőzzük”. A falazóelemeket közvetlenül a tok oldalához illesztjük. Amelyik téglasorban lágyvas huzal is van, rögzítését a tokba vert kampósszeggel oldjuk meg, segítve egyben a csatlakozó tégla rögzítését is.

A falazást egészen a tok felső pereméig folytatjuk. Itt a tokszerkezet mindkét oldalán min. 12-12 cm széles részt, ún. felfekvést hagyunk ki a falazatban. Ezekre a felfekvé­sekre kerülnek az előregyártott vagy helyszínen készített (monolit) vasbeton kiváltó gerendák. A tervezett falmagasságot az esetek többségében nem adja ki egész számú falazóidom. Az utolsó sorban az ido­mokat kőműveskalapáccsal faragnunk kell. Célszerű az idomokat ék alakúra faragni, és az utolsó előtti sor és a mennyezet közé párosával beszorítani, ezáltal kiékelve az egész falazatot.

A beépített tetőteret belülről a hőszigetelt tetőtéri födém fedi le. E szerkezetet általában a tetőszerkezet fogópárja vagy valamelyik azzal párhuzamos tartószerkezete (sarok­gerenda) rögzíti.

A padlástéri födém (mennyezet) lehet:

• járható, teherviselésre alkalmas, méretezett szer­kezet,
• nem járható, nem terhelhető, csak önhordó.

Az előbbi változat szerint a vízszintes és a ferde teher­hordó szerkezetre van rögzítve (csavarozással, szegeléssel, esetleg hegesztéssel) az a lemezburkolat, amelynek a külső – héjalás felőli – oldalán található a párazáró rétegre ragasztott két réteg hőszigetelő lemez. A hőszige­telést hézagmentesen kell az oldalfalak hőszigeteléséhez csatlakoztatni. Erre vékony fóliaborítás kerül. A teherhordó szerkezet felső – héjalás felőli – oldalára újabb teherbíró szerkezet kerül, amelynek anyaga pl. pallóterítésre helye­zett, faforgács lemez, rétegelt lemez stb. lehet. Ez a szer­kezet járható.

A nem járható tetőtéri födém esetében a felső réteg elmarad, így a födémen közlekedni nem lehet. A beépített hőszigetelés védelme fokozott gondosságot igényel: felül­ről (kívülről) a nedvesség ellen műanyag fóliával vagy bitumenes lemezzel védeni kell.

Ha a tetőtér-beépítés az alsó szint építésével egyidőben készül, célszerű az oromfalakat az alsó szint(ek) falazati anyagából készíteni (127-128. ábra). Az általában 12-25 cm vastag oromfal mellé a hőtechnikai számítás­nak megfelelő hőszigetelő réteget kell beépíteni, és ezt belső burkolattal ellátni. Másik célszerű megoldás, hogy a padlástér felől, az oromfal mellé, attól 5-12 cm távolság­ban egy, belső oldalán vakolt válaszfalat építünk fel, amely – a légrés nem áramló, jól hőszigetelő levegője miatt – megfelelő hőszigetelést nyújt.

127. ábra: Az oromfal és a ferde térelhatároló szerke­zet kapcsolata (függőleges metszet) a) egyidejű tetőtér-beépítés esetén a pad­lástér fölött; b) utólagos beépítés esetén a padlástér fölött; c) egyidejű beépítés ese­tén a tetőtér-beépítés fölött; d) utólagos beépítés esetén a tetőtér-beépítés fölött; 1 tetőhéjazat; 2 tetőlécezés; 3 ellenléc; 4 külső átszellőztetett légréteg; 5 bizton­sági vízszigetelés; 6 szarufa; 7 oromfal; 8 homlokzatvakolat; 9 bitumenes lemez sáv; 10 oromdeszka; 11 horganylemez szegély; 12 belső átszellőztetett légrés; 13 hőszigetelés; 14 párafékező (légzáró) réteg; 15 belső burkolat; 16 belső vakolat; 17 hézagtakaró léc.

128. ábra: Az oromfal és a tetőtéri födém kapcsolata (függőleges metszetek) a) egyidejű tetőtér-beépítés esetén; b) utó­lagos tetőtér-beépítés esetén; 1 járódesz­ka; 2 torokgerenda; 3 bitumenes lemez; 4 hőszigetelés; 5 párafékező (légzáró) réteg; 6 belső burkolat; 7 oromfal; 8 homlokzatvakolat; 9 belső vakolat; 10 hézag­takaró léc.

Ha a tetőteret egyik oldalon tűzfal zárja le, akkor gon­doskodni kell a hőszigetelés, a párazáró réteg és egy vékonyabb hőtároló falazat vagy valamilyen belső burkolat kiképzéséről. A padlástértől elválasztó fal általában födémgerendára, főfalra vagy egyéb – meglevő – szerkezeti tartógerendára épül. Határoló falként válaszfalat – nem kielégítő hőszige­telő és hanggátló képessége miatt – készíteni nem sza­bad. A vékony falakat indokolt esetben el kell látni hang- és rezgésszigeteléssel is.

Válaszfalak és más belső falazatok készítése

A tetőtérben a több rétegű függőleges és ferde síkú fala­zatokon kívül a következő falak készülnek:

• válaszfalak,
• aknaoldalfalak, kémények, szellőzők,
• belsőépítészeti falak (pl. a rögzített ülősarok falazott lábazata, beépített szekrény falazott oldala).

A 6-12 cm vastag válaszfalak különböző anyagú építő­elemekből készíthetők. Technológiájuk a válaszfalépítés általános módszereivel azonos. Az ajtónyílások feletti kiváltógerenda anyaga általában monolit vasbeton. A 12 cm vastag válaszfal nyílásáthida­lása már készülhet előregyártott kiváltógerendával is.

A válaszfalak építését meggyorsítja a szerelhető fal­szerkezetek alkalmazása. A szerelhető válaszfalak szend­vicsszerkezetű (több rétegből álló) felépítésűek. Réteg­felépítésük egyszerű: két nagy felületű lemez között légrés vagy hőszigetelő és hanggátló anyag van. A két lemez között távtartó lécek vagy merevítőfal, ill. fém keretszer­kezet biztosítja a kapcsolatot. A szerelhető válaszfalak lehetnek előregyártottak (pane­lek), amelyek már az összes réteget tartalmazzák, vagy a helyszínen összeszerelhetők.

A gyakrabban használt szerkezetek a következők:

• keretszerkezetre rögzített gipszkarton lemez válasz­falak és panelek, amelyek impregnált papírráccsal, poz­dorja távtartóval, fakerettel illeszkednek egymáshoz; több­nyire hanggátló réteget is magukba foglalnak, esetleg légréses felépítésűek;
• fahelyettesítő lemezek – panelok -, amelyek táv­tartása, illesztése, hanggátlása hasonló az előzőkéhez.

Mint ahogy arra már az előző részben utaltunk, az ilyen jellegű falak a függőleges és ferde síkú, több rétegű, külső határoló falakhoz is jól használhatók. Gipszperlitből is készülnek panelok, súlyuk azonban meglehetősen nagy.

A leggyakrabban használt szerelhető válaszfalak a következők:

• lécvázzal merevített gipszkarton válaszfalak (129-130. ábra): PRE-M-ISOL gipszkarton válaszfal, KÖZFAL gipszkarton válaszfal;
• válaszfalpanelok (131. ábra): BÉPA, PRE-M-ISOL, GGP, ÜGP;
• kis elemekből építhető válaszfalak (132. ábra): GK-8, PV-8 (POROTON), ALBAFAL.

129. ábra: Vázas szerkezetű válaszfalak a) közfal; b) gipszkarton válaszfal; 1 faborda; 2 horganyzott acéllemez vázelem; 3 hangszigetelés; 4 gipszkarton lemez.

130. ábra: Gipszkarton lemezek illesztése a gipsz­karton válaszfal fabordájára a) gipszsimításos illesztés; b) ütköztetéses, nullhézagos illesztés; c) látszóhéza­gos ütköztetés; d) falszerkezet az illesztésnél; 1 gipszkarton lemez; 2 hézagoló gipszhabarcs; 3 erősítő- (armírozó-) sza­lag ; 4 tapéta.

131. ábra: Panelszerkezetű válaszfalak a) BÉPA papírrácsbetétes gipszkarton vá­laszfal; b) PRE-M-ISOL válaszfal; c) GGP gipszbordás gipszkarton válaszfal; d) ÜPG üreges gipszperlit válaszfal.

132. ábra: Kis elemekből készített válaszfalak a) GK-8; b) FB-8 (POROTON); c) ALBAFAL gipszperlit válaszfal.

Az elektromos vezetékek a helyszínen összeszerelt és a panel jellegű szerkezetekben egyaránt egyszerűen ve­zethetők: a fal-, a mennyezet- és a padlócsatlakozások­nál. A helyszínen készített falakba – összeszerelésük előtt – még más épületgépészeti vezetékek is elhelyez­hetők.

Az ALBAFAL, az RGL, a BÉPA válaszfal lapok és a gipsz­kerámia falazóelemek gyors munkát tesznek lehetővé, kismértékben a nedvességet is tűrik, továbbá kedvezően befolyásolják a tetőtér páraháztartását is.

A tetőtérben végzett építés során különös gonddal kell kezelni a meglevő kéményeket, a kémény- és szellőző­pilléreket. Kéményeket, szellőzőket megvésni semmikép­pen nem szabad, hacsak megszüntetésüket a terv nem írja elő. Ha a falban levő kémény vonalában más szerkezetet kívánunk építeni, lehetőség van „kéményelhúzásra” is. A függőleges iránytól max. 30°-ban lehet eltérni. Az új füst­csatorna azonban ilyen esetben nehéz munkával alakítható ki.

A kéménykürtő min. mérete 14/14 cm. A központi fűtés kéményének átmérője természetesen ennél nagyobb, és mindenkor méretezett. A központi fűtés kéményének mű­ködése közben sokszor állandó sugárzó hő érzékelhető. Az ilyen hibásan kialakított kémények hőleadása olyan nagy lehet, hogy az a falat, ill. a kéménypillért is meg­repeszti. Ennek megelőzésére célszerű a még vakolatlan téglaépületet vakolásra alkalmas üvegfátyol szövettel vagy stukatúrhálóval burkolni, majd a friss vakolatba egy réteg üvegszál fátylat helyezni.

Nagyobb lakóházak központifűtés-kéményeinek ké­ménypilléreit azonban csak hőszigetelő anyaggal való körülfalazással, légréses, ún. köpenyfal-szerkezettel véd­hetjük meg a nagyarányú megrepedezéstől. A szerkezeti megoldás megtervezése az építész feladata (133. ábra).

133. ábra: Kémények belső és külső vakolásának repedésmentes felhordása a) egyedi kémények; b) egyéb kémény és központi fűtési kémény; c) repedés­mentes kéménypillér-megoldás; d) kőszivacslappal, válaszfallappal burkolt köz­ponti fűtési kéménypillér: 1 kovaföldes vakolat; 2 vakolóhabarcs; 3 kőszivacs lap; 4 azbeszlemez; 5 üvegszál fátyol, géz­lepedő.

Aljzatbeton-készítés, hang és rezgés elleni szigetelés

Amikor a tetőtér-beépítés teherhordó szerkezetei és vá­laszfalai elkészültek, kerülhet sor az aljzatbetonozásra. Az aljzatbeton a vízszintes padozat alatti monolit beton­szerkezet, amelynek vastagsága az igénybevételtől függ. Feladata, hogy a járófelületek burkolatainak szilárd fek­tetési – teherelosztó – felületet adjon.

Az épületek járófelületeinek a szintmagassága a követ­kezőképpen oldható meg:

• az összes helyiség padlószintje egyenlő magasság­ban van; ekkor – a burkolatok vastagságától függően – egyes terekben az aljzatbeton felső szintjei eltérnek egy­mástól;
• az aljzatbeton szintje mindenütt azonos; ekkor a helyi­ségek padozatainak a szintjei eltérőek (egyszerűbb aljzat­beton-készítés).

Az első variációt főleg középületekben, egészségügyi létesítményekben és üzemi épületekben kívánják meg a tervezőtől, míg a második változat – mint lehetőség – lakóépületekben alkalmazható, ha a lakók ennek követ­kezményeivel előre számolnak.

Az aljzatbeton szintezésének eszköze ez esetben is a csöves vízmérték, amely a közlekedőedények fizikai tör­vénye alapján működik, és amelynek segítségével szinte­ket másolhatunk, jelölhetünk át bármelyik szerkezetre. A csöves vízmérték főbb részei: a két üvegcső, beosztással és légzáró szelepekkel, továbbá az összekötő műanyag vagy gumitömlő (134. ábra).

134. ábra: Csöves vízmérték 1 magassági jel; 2 álló libella; 3 mozgatott libella: 4 légcsap; 5 üvegcső; 6 víz; 7 a libella alsó foglalata; 8 gumi- (műanyag) cső; 9 szintezési jel; 10 felfelé mozgatás; 11 lefelé mozgatás: 12 libella felső foglalata.

Miután az elméleti vízszintest bejelöltük, megkezdődhet az aljzatbetonozás. Először az egyes helyiségek sarkaiban, valamint az oldalfalak mentén 2-2,5 m-enként meghatá­rozzuk az aljzatbeton felső síkjának szintjét (135. ábra).

135. ábra: Az aljzatbeton készítése 1 magasságmérő léc; 2 magasságmérő jel; 3 ajtótok; 4 vakküszöb; 5 a küszöb helye; 6 az aljzatbeton síkjának jele; 7 kitűző felületek; 8 lehúzó faléc; 9 víz­mérték; 10 lesimított aljzatbeton; 12 fa-simító; 13 a feltöltés felső síkja; 14 kő­műveskanál.

Ezekre a helyekre kéttenyérnyi kitűző síkokat készítünk betonból, vízszintes felülettel. Ezek után a közöket betonnal töltjük ki, és 2-3 m hosszú léc segítségével a kitűző síkok szintjéig „lehúzzuk” a felületet. Ekkor kb. kéttenyérnyi széles csíkokat kapunk a fal mentén. Ugyanígy elkészítjük ezt az ún. vezetősávot a merőleges fal mentén is. Arra törekedjünk, hogy a szomszédos vezetősávokat a lehúzóléccel átérjük, de azokat ne sértsük meg. Ezek után a vezetősávok közeit is kitöltjük betonnal, és ezt is „lehúzzuk” a sávok szintjéig. Végül is egy egybefüggő, vízszintes betonfelületet kapunk. Természetesen a betonozást az ajtóval ellenkező oldalon kezdjük, és a kijárat felé folytatjuk.

A felületet saját levében simítófával el is simíthatjuk. A kapott felület a rákerülő burkolat fajtájától függően dur­vább vagy simább lehet. A teraszok, fürdőszobák padlójára kerülő víz terelésének megoldására az aljzatbeton egyes pontok vagy élek felé lejthetnek. Ilyenkor a lejtős felületek egy élben metsződ­nek. Vigyázzunk, hogy az ajtók vakküszöbét ne teljes felületen betonozzuk be (I. a 135. ábrát). A következő napra az elkészült betonfelület már annyira megszilárdul, hogy palló­kon közlekedni is lehet.

Még egy-két betonozási tanács:

Nem helyes, ha a nyers­beton nagy szemcséjű kavicsokat tartalmaz. Ezeket a lehúzás, simítás során ki kell venni (I. a Függelékben a 28. táblázatot). Ugyanígy az sem megfelelő, ha a homokos-­kavics túlságosan finom szemszerkezetű, mert így több cement kell a keverékbe a megfelelő szilárdság eléréséhez. Ha viszont a megfelelő szemszerkezetű betonadalékhoz túl sok cementet keverünk, a szilárdulás során a beton meg­repedezhet.

Ha a nagyobb igények vagy egyéb okok indokolják (pl. a padlástérben működő gépészeti berendezések, felvonó), akkor az aljzatba hang és rezgés elleni szigetelés is beépíthető. A szigetelés mértéke és anyaga az igénybe­vételtől függ.

A szigetelés elkészítésének egyik módja a következő: A közel vízszintesre kiképzett salakfeltöltésre kb. 2 cm-nyi homokfeltöltést terítünk, majd erre megfelelő vastag­ságú ásványgyapot lemez, esetleg vékony gumitextil csík kerül. Az ásványgyapot lemezt egy réteg bitumenes csu­paszlemezzel védjük meg a födémbe esetleg bejutó ned­vességtől. Ezeket nem kell összeragasztani, mert erre kerül a B150 vagy ennél jobb minőségű aljzatbeton, amelyet enyhe tömörítés után lehúzunk, majd saját levében simí­tunk. Az elkészült felületek vízszintes voltát ellenőrizni kell a lehúzólécre helyezett vízmértékkel. Ha a sík nem víz­szintes, akkor a tapasztalt eltéréseken még módosítani lehet.

Elektromos és más épületgépészeti vezetékek elhelyezése

Ezeket a munkanemeket szakképzett kivitelező szak­emberekkel kell elvégeztetni, mert speciális szaktudást, szerszámállományt tételeznek fel, és elvégzésük baleset-, sőt életveszélyes lehet, amennyiben szakszerűtlenül vég­zik. A hibás munka később káros hatással lehet az egész tetőtér állagára (pl. zárlatos elektromos kábel, szerelvény tüzet okozhat, a vízvezetékek hibája beázást idézhet elő).

A szakirányú engedélyező szervek csak engedéllyel ren­delkező, szakképzett kivitelezőtől veszik át a kész munkát. Tehát a gáz- és elektromos szerelés kivitelezését ipar­engedéllyel rendelkező szakemberrel vagy vállalattal végeztessük el. A laikus építő vagy építtető mindössze a hornyok vésésében, bevakolásában, esetleg egyes szerelvények fali dobozainak elhelyezésében tud közreműködni.

Az elektromos vezetékek elhelyezését a következőkép­pen kell végrehajtani (136. ábra):

• terv szerinti méretben felrajzolják a falra a vezeték, valamint a különböző alakú és méretű dobozok helyét;
• a hornyokat és dobozfészkeket kivésik;
• a vezeték műanyag védőcsöveit méretre vágják, és gipsztapaszok segítségével a megfelelő helyre illesztik, ugyanekkor a dobozokat is „begipszelik” úgy, hogy a vakolat vastagságára számítva kb. 1,5 cm-t álljanak ki a falazatból;
• a vezetékeket behúzzák a csövekbe, a szerelvénye­ket a dobozokban levő vezetékekhez szabványos kötések­kel csatlakoztatják, szigetelik;
• a megfelelő helyen földvezetékeket létesítenek;
• az elektromos fogyasztásmérő előtti szakaszok be­kötését az Elektromos Művek szakemberei végzik.

136. ábra: Az elektromos vezetékek elhelyezése a) a MÜ III. védőcső nyomvonala; b) az MM falvezeték nyomvonala; 1 helytelen vezetés; 2 helyes vezetés.

A víz- és csatornavezetékeket is hornyokba helyezik. A vízvezetékeket a falban hőszigetelő anyaggal burkolják körül, hogy rajtuk a páralecsapódást elkerüljék.