A tetőtér alatti szintek alaprajza
Utólagos tetőtér-beépítés esetén a tervezést mindig előzze meg a tetőtér alatt levő szint elrendezését bemutató, ún. felmérési terv készítése. Ezt az építésztervező végezze el, még a műszaki tervek elkészítése előtt. Azonkívül, hogy ez a terv az építési engedélyezési eljárás során, a tervdokumentáció része, sok mindent elárul a tervező, az építtető és a kivitelező számára. Ezeknek a vezetékeknek a helyét rögzíti a felmérési terv.
Az ejtővezetékek helyére általában következtetni lehet a padlástérben megjelenő, a szellőztetésükre szolgáló ún. strang-szellőzők helyéből is, de a padlástérben látható szellőzőcsövek ismerete nem elég, nem helyettesítheti a felmérési tervet, hiszen nem tudni, hogy az ejtővezetékek milyen berendezés szennyvizét vezetik el. A cső átmérőjéből sem következtethetünk erre, mert nem minden esetben az ejtővezeték keresztmetszetének megfelelő méretű csövet vezetnek a padlástérben.
Új felszállóvezeték készítését pedig csak indokolt esetben érdemes vállalni: pl. kedvezőbb alaprajzi kialakítás vagy az alsó szintek területén kívüli szerelés esetén.
Vizes helyiségek
Célszerű, ha a használati víz által veszélyeztetett helyiség ugyanilyen jellegű helyiség fölé kerül. Az érvényben levő hatósági előírásokkal nem ellenkezik azonban, ha a tetőtéri lakás konyhája vagy fürdőszobája lakóhelyiség fölé kerül, de ez esetben vízszigetelést kell készíteni az ún. vizes helyiség teljes alapterülete alatt.
Az egymás fölötti, eltérő jellegű helyiségek kialakítása akkor megfelelő, ha nincsenek a biztonságos használatot akadályozó körülmények. Így például a tetőtéri teraszok alatti helyiségek hő- és vízszigetelését kifogástalanul kell megoldani, az érvényben levő előírásoknak megfelelően, az egyidejű és az utólagos tetőtér-beépítéseknél egyaránt.
Tetőtér alatti szint vizsgálata
Azokat a tetőtérben megjelenő szerkezeteket, amelyeknek rendeltetéséről a padlástérben nem tudunk meggyőződni, megismerhetjük a tetőtér alatti szint alapos átvizsgálásával (pl. eltömött szellőzőcsövek, felfalazott pillércsonkok). Feltétlenül érdemes meggyőződni arról, hogy az alsó szint használatához továbbra is szükségesek-e vagy esetleg elbonthatok, ill. eltávolíthatók, hiszen ez a helyiségek kialakítását befolyásolhatja.
Ablakszintek kiosztása
A tetőtér alatti szintek ablakainak kiosztása befolyásolhatja a tetőablakok elhelyezését, esetleg típusának kiválasztását. E téren elsősorban a külső építészeti környezet jelleg? éreztetheti hatását (pl. műemléki környezet). Nem mindig függetleníthetjük tehát a tetőtér ablakainak elhelyezését az alsó szintek ablakosztásától. Ennek azonban akadálya lehet a tetőszerkezet főállásainak a helyzete. Sok olyan — elsősorban zárt sorú — épület található ugyanis a fővárosban és vidéken is, amelyek tetőszerkezete a II. világháborúban megsérült, majd részben vagy teljes egészében újjáépült. Többségükre a főállások és az ablakok tengelyének azonos alaprajzi helyzete a jellemző. Kétségtelen azonban, hogy az „ablak csak ablak fölé kerülhet” elv bizonyos épületeknél egyáltalán nem helyénvaló.