• építés
• épületgépészet

Függőleges teherhordó szerkezetek, alapok és az altalaj

Függőleges teherhordó szerkezetek

Az épület szerkezeteinek súlyát és a használatból adódó terhelést a függőleges teherhordó szerkezetek (falak, pillérek) továbbítják a teherbíró talaj felé. E szerkezeteknek a tetőtér beépítéséből adódó többletterhelést károsodás nélkül kell viselniük és továbbítaniuk. Csak ebben az eset­ben szabad a padlástér hasznosítását tervbe venni. Elő­zetes vizsgálatuk tehát feltétlenül szükséges; ezért röviden áttekintjük a falszerkezetek fajtáit, anyagát.

A függőleges teherhordó szerkezetek kialakítása igen különböző lehet, attól függően, hogy milyen szintszámú, milyen funkciójú és milyen méretű épület szerkezeti rend­szerét vizsgáljuk. Ezek pedig befolyásolhatják pl. a kémények, szellőzők elhelyezhetőségét, a fedélszerkezet át­alakítási lehetőségeit stb., vagyis a tetőtér-beépítést.

A családi házak zöme ún. tömör téglafalas (hagyomá­nyos) építésű. Ez az egyik legősibb módja a lakóházépítés­nek. Három változata szinte mindenki számára ismert: a hosszfalas, a harántfalas és vegyes falas kialakítás (80. ábra).

80. ábra: Tömör téglafalas lakóépület a) hosszfalas kialakítás, fogatolt épületnél: b) harántfalas kialakítás családi lakóház­nál: c) vegyes falas kialakítás, külsőfolyosós épületnél: d) vegyes falas kialakítás, fogatolt épületnél.

A teherhordó fal anyaga e század közepéig főként a nagyméretű tömör tégla volt, amelynek mérete 29x14x6,5 cm; az ezekből készült leggyakoribb falvastagság – a szintszámtól függően – 59, ill. 45 cm. A nagyméretű téglát néhány évtizede felváltó kisméretű égetett agyagtégla mérete 25x12x6,5 cm. A külső falként készített 38 cm vastag téglafal tartószerkezeti és hőtechnikai szempont­ból egyaránt megfelelt addig, amíg 1981. január 1-től életbe nem lépett az új hőtechnikai szabvány.

Eszerint a lakóépületek függőleges határoló fal­szerkezeteire a hőátbocsátási tényező megkövetelt értéke legalább 0,85 W/(m²K), aminek a 38 cm vastag téglafal már nem tesz eleget. A tetőtér-beépítés külső fala kisméretű téglából is készíthető akkor, ha kívül vagy belül megfelelő vastag­ságú hőszigetelő anyaggal kombinálják (külső hőszigetelő vakolatok, belső falazott vagy szerelt hőszigetelés). A kis­méretű tégla azonban már korszerűtlen építőanyag, és csak ott alkalmazható, ahol az elkerülhetetlen.

Az új kézi falazóelemek (pl. POROTON, a gázszilikát falazóelem) már megfelelnek az említett hőtechnikai elő­írásnak, így elsősorban ezeket használjuk. A falazat anyaga, a téglán kívül, vegyesen tégla-kő, kő vagy beton, esetleg vályog lehet. A természetes építőkő és a beton elsősorban pince-, lábazati vagy esetleg föld­szinti fal készítésére használatos. A betonfal teherbírása jóval nagyobb, mint a téglafalé, de igen kis hőszigetelő képességű.

A régi tanyák, falvak meglevő épületeinek gyakran hasz­nált anyaga a vályog, amely agyagból, homokból és pelyvá­ból készült. Csekély szilárdságára való tekintettel legfeljebb két szint magas épületek építésére használható. Ellenőrzésükre tehát mindig szükség van, ha ilyen szerkezettel találkozunk.

A falazóelemek, az építési eljárások fejlesztése során keletkező méretnövekedés eredménye a faltömbös, az ún. közép- és nagyblokkos építési mód kialakulása. A fal­blokkok mérete változó, a kisebb elemek magassága az emeletmagasság fele, esetleg harmada, negyede, a nagyobb elemek rendszerint emelet magasságúak. Anyaguk többnyire könnyűbeton (kohósalak beton). Az építési mód az 50-es években terjedt el a többszintes lakó- és közös­ségi épületeknél (81. ábra).

81. ábra: Faltömbös (közép- és nagyblokkos) lakó­épület.

A vázas építési módban (82. ábra) a teherhordó falakat pillérek helyettesítik függőleges teherhordó szerkezetként. A pillérek anyaga rendszerint helyszíni készítésű vasbeton.

82. ábra: Vázas lakóépület.

A tömörfalas építési mód korszerű változata az öntött-falas építési mód. Az épület teherhordó fala ezúttal hely­színen készített betonfal, amelyet megfelelő öntőforma segítségével állítanak elő.

A panelos építési mód eddig nem tette lehetővé a tetőtér-­beépítést (lapostetős magasházak), de újabban foglalkoz­nak azzal a gondolattal, hogy az alacsonyabb, lapostetős panelos épületekre magastetőt és ezen belül tetőtéri lakó­teret építsenek.

Alapok

A függőleges teherhordó szerkezetek terheit az alapok továbbítják a teherbíró talaj felé. A tetőtér-beépítésből adódó többletterheket az alapoknak is károsodás nélkül kell viselniük, így vizsgálatuk szintén elkerülhetetlen. A továbbiakban csak a lényegre szorítkozva ismertetjük az alapok fajtáit és anyagait.

Abban az esetben, ha a teherbíró talaj a felszínhez közel van, síkalap készül a falak, pillérek alá. Ez az épület teher­hordó szerkezetétől és az altalajtól függően eltérő kialakí­tású lehet.

Ilyen síkalap a régi épületek alá téglából, kőből készített sávalap (83. a), b) ábra). Mélységük teljesen változó, szinte kiszámíthatatlan. A családi házak tömörfalas épületei alá ma is többnyire sávalap készül, ún. úsztatott (köves) beton­ból, betonból, ritkán vasbetonból (83. c)-f) ábra). Alsó felületének a rendezett terepszinthez viszonyított mélysége 1,00 m.

83. ábra: Síkalapozás: sávalap téglából: b) kőből; c) úsztatott (köves) 3ionból; d) betonból; e) betonból; f) vas­betonból.

A vázas épületek pilléreinek alapja betonból, vasbeton­ból készített pontalap (84. ábra). Kőből vagy téglából csak kis szintmagasságú épületekhez készültek ilyen alapok.

84. ábra: Síkalapozás: pilléralap (alaprajz és met­szet) a) betonból; b) vasbetonból.

A lemezalap az egész épület alatt elterülő összefüggő vasbeton szerkezet. Tömörfalas (85. a) ábra) és vázas (85. b) ábra) épületekhez egyaránt készülhet, ha túl sűrű – szinte összeérő – sáv- vagy pontalapra volna egyéb­ként szükség (pl. gyenge teherbírású talaj, magas talajvíz vagy nagy épületsúly esetén).

85. ábra: Síkalapozás: lemezalap (alaprajz és met­szet).

Abban az esetben, ha a teherbíró talaj a felszíntől na­gyobb mélységben van, vagy esetleg a felső talajrétegre vízmosás- vagy csúszásveszély miatt ráalapozni nem lehet, költségesebb mélyalap készül. Ilyenkor az épület adott helyen való elhelyezését is már mérlegelni kell.