Milyen mérgeket tartalmaz a hungarocell hőszigetelés? Idegméreg.
A szigetelt házak homlokzatáról olyan méreganyagok szabadulnak fel, amelyek mind az ember, mind pedig a környezet számára károsak lehetnek. A probléma már régóta ismert – a hatóságok mégsem tesznek semmit.
A méreg jó célt szolgál, ugyanis a penészképződést kellene megakadályoznia. A szigeteléssel ellátott házak homlokzatai éjszakánként erősen kihűlnek, mivel nem tárolják a nap melegét és nem eresztik át belülről a hőt. Ezért hosszabb ideig nedvesek maradnak, így kedvező életfeltételeket biztosítanak az algák és penészgombák számára. Ezt elkerülendő sok festő a biocid anyagokat tartalmazó vakolatokra és festékekre esküszik.
A méreganyagok nyomai azonban már felfedezhetők a környezetben. Svájci tanulmányok kimutatták, hogy a mérgek elsősorban kisebb vizekben elgondolkodtató mértékű koncentrációban vannak jelen. Közöttük olyan idegmérgek is vannak, mint például a terbutrin, amelynek mezőgazdasági célú használatát már 2002-ben betiltották.
Az embereket is közvetlen veszély fenyegeti: „a veszély nem csupán a környezetet érinti”, mondja Susanne Smolka a Pestizid-Aktions-Netzwerk (PAN – peszticid akciós hálózat) munkatársa, „hanem azokat a személyeket is, akik ilyen vakolatokat és festékeket használnak a homlokzaton.”
A biocid termékeket jóváhagyó hivatal Németországban a Szövetségi Munkavédelmi- és Munkaegészségügyi Hivatal (BAuA) a Szövetségi Környezetvédelmi Hivatal, valamint az egészségvédelem területét illetően a Szövetségi Kockázatkutatási Intézet (BfR) beleegyezésével.
A BfR mindezidáig egyetlen biocid tartalmú homlokzatvédő szert sem vizsgált meg a kockázatok tekintetében. Indoklás: „A BfR-hez eddig nem érkezett kérelem a biocid-jóváhagyási eljárással kapcsolatosan.” A kockázatokat „a hatóanyagok jelenleg szokásos vizsgálatának keretein belül” ellenőriznék, írja megkeresésünkre a BAuA.
Vizsgálat nélküli értékesítés 2024-ig a hungarocell lobbi érdekében
Jól hangzik, azonban ez a vizsgálat már évtizedek óta zajlik. A határidő eredetileg 2014. május 15. volt, előtte azonban 2024-ig meghosszabbították az „EU régi hatóanyag programját”. Minden olyan biocid anyagra, amely 2000. május 14. előtt piaci forgalomban volt, továbbra is egy nagyvonalú átmeneti szabályozás érvényes: ezek az anyagok „jóváhagyás nélkül forgalomképesek”, amíg a tucatnyi hatóanyag ellenőrzése le nem zárul.
„Csupán a biocid anyagok esetében évtizedekig tart a hatóanyagok vizsgálata”, kritizálja Smolka.
„Közben a gyártók a biocid termékeiket hatósági ellenőrzés nélkül továbbra is értékesíthetik”.
A BAuA az európai eljárásra hivatkozik: „a biocid rendeletnek megfelelően először mindig a hatóanyagok kerülnek vizsgálatra, majd azt követően az adott hatóanyagokat tartalmazó termékeket vonjuk ellenőrzés alá”, mondja a BAuA szóvivője, Christian Schipke.
A hatóanyagok vizsgálatához a hatóságok különböző szakvéleményeket kérnek a gyártóktól, mint például toxikológiai szakvéleményt. A környezeti hatásokat, valamint a biocid termékek hatékonyságát is vizsgálják:
„amennyiben egy biocid hatóanyag felszabadul a homlokzatból, és veszélyt jelent az élővizek, valamint a talaj számára, illetve azt okozza, hogy használata által a homlokzat hatékonysága nem biztosított megfelelő mértékben, megtagadható a jóváhagyás”.
Ehhez azonban először meg kellene őket vizsgálni.
A kimosódás okozta probléma
A környezeti kockázat felméréséhez ezen kívül környezeti adatokra is szükség van, például az élővizekben előforduló biocid anyagokról. Itt pedig nyilvánvalóan óriási hiányosságok mutatkoznak: „A biocidok környezetben, és ezáltal a felszíni vizekben és a talajvízben való előfordulásának célzott mérését szolgáló program ismereteink szerint jelenleg nem létezik Németországban”, írja kérésünkre a Szövetségi Környezetvédelmi Hivatal (UBA).
„Probléma van az anyagok kimosódásával”, mondja a Szövetségi Környezetvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára, Florian Pronold (SPD). A „45 perc” című, az NDR csatornán futó műsornak adott interjúban azonban meglepettnek tűnik amiatt, hogy a környezet felügyeleti rendszere hiányos: „Azt feltételeztem, hogy létezik szisztematikus felügyeleti rendszer. Nos, akkor majd én kezdeményezni fogom”, ígéri.
Nem ez az egyetlen terület, ahol Pronoldnak dolgoznia kell: a német hatóságok számára eddig még a felhasználásra vonatkozó adatok sem álltak rendelkezésre:
„A homlokzati védőanyagokban és vakolatokban Németországban felhasznált biocidok mennyiségével kapcsolatosan sajnos egyáltalán nem állnak rendelkezésünkre információk”,
írja az UBA. A gyártási és értékesítési mennyiségek sajnos „szintén nem ismertek”, holott ezekre az adatokra „sürgősen szükség lenne”.
„Nem állnak rendelkezésre adatok”
A német lakk- és nyomdafesték-ipari egyesület sem tud a biocidok felhasználására vonatkozó kérdésben tovább segíteni: „Nem állnak rendelkezésünkre adatok”, válaszolja egy szóvivő. A környezetre gyakorolt hatást minden felhasznált hatóanyagra vonatkozóan „szigorú európai úniós engedélyezési eljárás során biztosítják”.
A piaci ellenőrzés szigorúbb a gazdák által használt peszticid anyagok esetében, holott a hatóanyagok részben ugyanazok. „A peszticidek gyártóinak évente jelentést kell adniuk arról, hogy mennyit értékesítenek Németországban, és hogy milyen mennyiségeket importálnak illetve exportálnak”, mondja Smolka, „ezek az adatok a homlokzati festékek esetén nem állnak rendelkezésünkre”.
Pronold egyezkedni szeretne:
„Amennyiben ez a tudásunk még nincs meg, akkor mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy a számok birtokába jussunk”.
Forrás: http://www.spiegel.de/wissenschaft/technik/biozide-in-fassaden-gifte-bedrohen-mensch-und-umwelt-a-1062999.html