Nádlemez története, alkalmazása és tulajdonságai
Fogalma
A nádszövet évszázadok óta kedvelt építő- és tetőfedő anyag. Tradicionálisan tetőfedésre használták, de az elmúlt évtizedekben gyártott nádpallókat homlokzati falak, belső falak, födémek hő- és hangszigetelésére is alkalmazták. Magyarországon jelentős mennyiségű nád terem, amiből több cég gyárt tetőfedő nádat vagy nádpallót.
Mindezen kívül kerti pihenők szél és belátás elleni védelmére, pavilonok tetejének kialakítására, ill. kerítéselemként is használják. Könnyen drótozható, szegezhető, darabolható.
7.24. ábra. Nádpalló hőszigetelésre
Története
A növényi rostok és egyéb növényi eredetű anyagok hőszigetelő célzatú alkalmazása a világ számos vidékein elterjedt. A trópusokon (Afrika, Óceánia) élő őslakosok évezredek óta szárított tengeri fűből vagy nádból készült házakban éltek.
A mérsékelt és a hideg éghajlatokon a learatott gabona szárát és a nádat inkább tetőfedésre használták. A nád száraz, üreges szárának jó hőszigetelő képessége széles körben ismert volt, így a náddal fedett lakóépületek a világ számos pontján megjelentek. Elterjedésük a kora középkorra tehető, elsősorban Európa és Amerika északi vidékén.
A növényi eredetű anyagok további feldolgozása során születtek meg a 19. század végén, ill. a 20. század elején a különféle növényi rostból készült szigetelőlemezek. Az első ilyen anyagok ugyan olcsók voltak, nedvszívó képességük azonban sok gondot okozott, ezért külön vízszigetelő réteget igényeltek. Az 1920-as években terjedtek el a gomba- és rétegvédelemmel ellátott nádrostból készült szigetelőlemezek, amelyeket bitumennel kezeltek, viszont ezek a termékek páratechnológiai problémákat (páralecsapódás, lecsapódott pára elvezetése) okoztak.
Elsősorban alárendelt épületek (mezőgazdasági épületek) szigetelésére használták a 19. század folyamán a nádpallókat, ugyanis ez a szigetelőanyag – az előzőekkel ellentétben – kevésbé volt hajlamos a rothadásra és rosszabb volt a nedvszívó képessége. A 20. század elején még bitumennel kezelt nádpallók is megjelentek, de nem terjedtek el széles körben ingatag minőségük (nád, bitumen) és tűzveszélyességük miatt.
1920-ban az amerikai Celotex Company préselt cukornádból gyártott hőszigetelő lemezeket hozott forgalomba, amelyeket épületszigetelésen kívül hűtővagonok hőszigetelésére is használtak. Tűzveszélyességük miatt a Celotex-lemezek nem voltak kellően biztonságosak, ezért később továbbfejlesztették, gomba- és féregvédelemmel látták el, és egyik vagy mindkét oldalt azbesztcementtel vonták be őket. Kritikus pontjuk volt a páralecsapódás kérdése.
Gyártása
Alapanyaga, a közönséges nád az egész világon megtalálható. Európában sokfelé gyakori, Magyarországon is jelentős mennyiségű nád terem. A nád éppen úgy, mint a gyékények, az állóvizek nádasainak egyik jellegzetes növénye, amit évezredek óta használnak épületek építőanyagaként. Elsősorban elfásodott, üreges szárát hasznosítják.
A learatott nádat a parton nagy kúpokba összerakva tárolják, és helyben vagy koncentráltan telephelyeken előre feldolgozzák. Annak során az aratott kévékből a törött és rövid szálakat, valamint a gyékény vagy sás részeket eltávolítják, és egységnyi kévékbe kötik, amelyeket tetőfedő nádként hasznosítanak, vagy tovább feldolgozzák nádpallónak, nádszövetnek, amelyet ugyancsak az építőipar hasznosít.
A nádlemezek készítése során a nádat ásványi vagy kémiai kötőanyag nélkül egymással párhuzamosan futó drótpárok közé préselik, és a párhuzamos drótokat drótkapoccsal kötik össze. A préselési nyomást úgy szabályozzák, hogy a nád természetes keresztmetszete megmaradjon, s a nádlemezzel egy, a parafáéhoz hasonló szigetelőképességet lehessen elérni.
Tulajdonságai
A nádból készülő hőszigetelő lemezek előnye, hogy mind a hőszigetelő mind a vakolattartó funkciókat képesek ellátni. A nádszálak közé bezárt levegőnek köszönhetően a lemezek jó hang- és hőszigetelők. A nád egy ökologikus szigetelőanyag, amely megújuló nyersanyagból készül, nem tartalmaz kémiai kötőanyagokat.
7.6. táblázat. A nádpalló hőszigetelések legfontosabb anyagtulajdonságai
| Tulajdonság | Jel | Mérték-egység | Érték |
|---|---|---|---|
| Testsűrűség | ρ | kg/m3 | 120-225 |
| Nyomószilárdság | σ | kPa | - |
| Húzószilárdság | σ | kPa | - |
| Hajlítószilárdság | σ | kPa | - |
| Fajhő | Ϲ | J/kg x K | 1200 |
| Vízfelvétel (rövid idejű) | W | kg/m2 | - |
| Vízfelvétel (hosszú idejű) | W | kg/m2 | - |
| Hővezetési tényező | λ | W/m x K | 0,042-0,060 |
| Páradiffúziós ellenállási szám | µ | - | 2-5 |
| Páradiffúziós tényező | - | mg/ Pa x h x m | - |
| Gyulladási hőmérséklet | T | °C | - |
| Tűzvédelmi osztály | - | - | E |
Alkalmazása
A nád szigetelőanyagként való alkalmazásával egy vegyszermentes, egészséges élettér hozható létre. Az energiatakarékos gyártási folyamatoknak és a környezetbarát anyagfelhasználásnak köszönhetően a nádlemezek óvják a környezetet. Remekül alkalmazhatók vályogfalak szigetelésére. A jelenleg forgalomban lévő nádlemez szigetelőtermékeket különféle táblaméretben gyártják, 20, 30 és 50 mm vastagságban. Ezekkel különféle vastagságokat lehet elérni attól függően, hogy hány rétegben (max. 3) használjuk.
A falazatra való elhelyezés kevésbé problémás. Az egy vagy akár több rétegben készülő szigetelést alátétes dűbelekkel lehet a falszerkezethez rögzíteni (6 db/m2, 10×90-200 acéldűbel vastagságtól függően). A nádat mechanikai és tűz elleni védelme miatt külső oldalról feltétlenül vakolni kell! Javasolható, hogy a nádpallókra stukatúr nád vagy rabicháló kerüljön, amelyek segítik a vakolat tapadását, ugyanis a nádpalló nyers felülete olyan tömör, hogy a vakolat nem tud kellő tapadófelületet kialakítani.
Vakoló-anyagként javasolt mészhabarcs, javított mészhabarcs vagy cementvakolat. Lehetséges még vályogvakolattal védeni a nádpallókat, de a vályog kevésbé tartós, mint az előbb felsorolt anyagok. A nádpalló a szerkezetben kialakuló páratechnikai problémákra kevésbé érzékeny, mivel az anyag üregszerkezete el tudja vezetni az esetleg feldúsuló párát.
A nádpallókat padlásfödémbe is be lehet építeni, bár ez a felhasználási mód több problémát is felvet. A tábláknak ugyanis jelentős térfogatsúlyuk van (120-220 kg/m3), és a kellő vastagságú (kb. 20-30 cm) hőszigetelés súlya már jelentős terhet jelent. A szerkezet súlyát tovább növeli, hogy 5-10 cm-es vályogtapasz-tással érdemes ellátni a vízszintesen fektetett nádpallókat. Ez a réteg a födém tűzbiztonságát és a födém járhatóságát biztosítja. Nem megoldott ugyanakkor a rágcsáló elleni védelem. A nádpallók teljes vályogos körbeburkolása a födém szélein sokszor nehézkes, ill. a vályogborításon évek során keletkező repedések lehetőséget nyújtanak arra, hogy egerek, pelék költözzenek a szigetelésbe.
A nádpalló javasolt nem beépített padlásterek utólagos hőszigetelésére. Ezeket a kereskedelemben kapható, 6-8 cm vastag táblásított termékeket ütköztetéssel kell elhelyezni a padlástér deszkázatára. Ha ezt 8 cm vastagon betapasztjuk (agyag-föld-növényrost keverékkel), akár járható padlásteret is készíthetünk belőle.