• felújítás
• panelház

A panelfelújítás pályázati lehetőségei

Panelfelújítás a lakás­politika célrendszerében

A lakáspolitika egyik legfontosabb hosszú távú célkitűzése a korsze­rű lakásállomány kialakítása és megőrzése. Ez a cél új, korszerű la­kóépületek építésének, valamint a meglévő lakásállomány folyamatos felújításának ösztönzésével érhető el. Ennek megfelelően a jelen­legi magyar lakáspolitikai törekvések fókuszában a hazai lakásállo­mány minőségének – a szakpolitikák aktuális viszonyítási pontjaként – az EU tagállamok átlagos szintjéhez való közelítése áll.

A felújítás­ra, korszerűsítésre váró lakásállomány egy jelentős, meghatározó ré­szét az iparosított technológiával épült lakóépületek teszik ki (a hoz­závetőleg 4,0 millió összlakásállományból kb. félmilliós panelos technológiával készült). A több százezer panelos lakás nem újítható fel állami segítség nélkül.

A panelos lakótelepekkel kapcsolatos problémakör rendkívül komplex. Említhető az épületek rossz műszaki állapota, a magas la­kásfenntartási költségek, a lakótelepi környezet leromlásával együtt járó társadalmi-szociológiai problémák. A lakóépületek nem megfe­lelő hőtechnikai jellemzői, a lakásonkénti önálló mérő- és szabályo­zókészülékek hiánya, valamint a korszerűtlen távfűtési rendszer nemzetgazdasági szinten is jelentkező, túlzott mértékű energiafel­használást okoz, amely a lakástulajdonosok számára a magas fűtési rezsiköltségben jelentkezik.

Elvileg 100 éves élettartam…

A hetvenes-nyolcvanas években épült panelépületeknél az épületszerkezet várható élettartama elérheti akár 100 évet is, azonban a külső nyílászárók cseréje, szigetelése, a hom­lokzatok és a födémek (utólagos) hőszigetelése napjainkban már in­dokolt, az épületgépészeti rendszerek (fűtési, melegvíz-ellátási rend­szerek, szellőzőrendszerek, villamos hálózat, világítás, lift) felújítás­ra, korszerűsítésre szorulnak. A lakótelepeken élő mintegy kétmillió ember lakhatási és életkörülményeit társadalmi és szociológiai meg­közelítés tekintetében is vizsgálni kell.

Figyelembe véve, hogy panelos lakóépületek koruk, műszaki jel­lemzőik alapján nem alkotnak homogén csoportot, lehet azon vitat­kozni, hogy a panelfelújítások támogatási rendszerében a különböző felújítási-korszerűsítési szükségletek közül melyik élvezzen priori­tást. Megállapítható, hogy a kormányzat által 2001-ben elindított „panelprogram” az energiatakarékossági szempontokat helyezte elő­térbe. A panelprogram legfőbb célja az energiafelhasználás hatéko­nyabbá tétele az épületüzemeltetés során, ezáltal a lakások fűtési költségeinek csökkentése.

A program idei módosítása a komplexebb felújítást kívánja ösztönözni azáltal, hogy a „kötelezően előírt” munkálatokat kibővíti, más­részt lehetőséget teremt a lakókörnyezet megújítása támogatására, a fő célkitűzést jelentő energiatakarékos beruházások megvalósítását követően. A szakma által sürgetett, a lakótelepek rehabilitációját cél­zó, komplex szemléletű program elindításának azonban korlátot szab az állami költségvetés jelenlegi teherbíró képessége, valamint a la­kástulajdonosok anyagi lehetőségei.

Önkormányzati elbírálás

A panelprogram keretében működő pályázati rendszer a résztve­vőktől komoly felelőséggel járó feladatok elvégzését kívánja meg: az önkormányzatoktól a helyi pályázati rendszer működtetését, a pályá­zatok elbírálását, a társasházaktól és a lakásszövetkezetektől az alap­pályázat elkészítését. A program működésének tapasztalatai azt mu­tatják, hogy azok az önkormányzatok kapcsolódtak be először, ame­lyeknél már létezett hasonló célú önkormányzati felújítási program.

Ezek az önkormányzatok már korábban felmérték a helyi felújítási szükségleteket, és terveket, koncepciókat dolgoztak ki a probléma kezelésére. így nem okozott gondot számukra a központi program­ban való részvétel. A program későbbi szakaszában a pályázati felté­telrendszert az önkormányzatok és a lakóközösségek fokozatosan megtanulták, „elsajátították”, így a résztvevők köre egyre bővült.

A program keretében a 2001-2004 közötti időszakban az állam ál­tal támogatott panelfelújítások mintegy 50 ezer lakást érintettek, összesen 6,6 milliárd forint felhasználásáról született döntés. Az Orszá­gos Lakás- és Építésügyi Hivatal a 2005. évi panelpályázatot április 4-én hirdette meg az önkormányzatok számára. A pályázatok 2005. szeptember 30-ig nyújthatók be, amely határidőt a pályázat kiírója 2005. december 30-ig meghosszabbította.

A pályázat benyújtásának és elbírálásának feltételei

A pályázat benyújtásának tartalmi és formai feltételei

A lakóépületek energiatakarékos korszerűsítése, felújítása támogatá­sára vonatkozó pályázat alapvető feltételeit a lakáscélú állami támo­gatásokról szóló 12/2001. (1.31.) Korm.rendelet határozza meg.

Az állam az iparosított technológiával épült lakóépületek energia­takarékos felújítása, illetve ezen lakóépületek gépészeti rendszerei­nek, berendezéseinek, valamint közvetlen környezetében lévő utak, parkolók, játszóterek, parkok korszerűsítéséhez, felújításához vissza nem térítendő állami támogatást nyújt oly módon, hogy a pályázat ál­tal elismert felújítási költségeket a lakóközösségek, a helyi önkor­mányzatok, valamint a központi költségvetési főszabály szerint egy­harmad-egyharmad-egyharmad arányban vállalja.

A pályázati útmu­tató szerint iparosított technológiával épült lakóépületeknek tekin­tendők a panel, a blokkos, az alagútzsalus, az öntött falas, a vasbeton vázas és egyéb előregyártott technológia felhasználásával épült lakó­épületek. Támogatás az iparosított technológiával épített lakóépületek ener­giamegtakarítást eredményező felújítása és az épületek környezeté­nek korszerűsítése, felújítása során elvégezhető következő munkála­tokra igényelhető:

Utólagos hőszigetelési feladatok:

1. az épület külső nyílászáróinak szigetelése vagy cseréje a laká­sok és közös, fűtött helyiségek (lépcsőházak, közös tárolók stb.) 100%-ában, és a zárófödém teljes felületének (fölső síkjának) hőszigetelése (hő- és vízszigetelése, ha az épület lapostetős szerkezetű), vagy az első fűtött lakószint alatti födém hőszige­telése, amennyiben az első fűtött lakószint alatti födém fűtetlen helyiséggel (például pince, garázs stb.) érintkezik;
2. az épület valamennyi homlokzatának hőszigetelése;
3. az épület külső nyílászáróinak szigetelése és/vagy cseréje a la­kások legalább 90%-ában, amennyiben az épület külső falszer­kezete kielégíti az érvényben lévő magyar hőtechnikai szab­vány előírásait, valamint a nyílászáró-cseréhez kapcsolódó szakipari fal cseréje, ha az a nyílászáróval együtt elválaszthatat­lan szerkezeti egységet alkot;
4. az épület egy vagy mindkét, külső nyílászárókkal nem tagolt végfalának hőszigetelése;
5. a tető teljes felületének hő- és vízszigetelése, vagy az utolsó fű­tött lakószint feletti födém (fölső síkjának) hőszigetelése, ha az épület magastetős szerkezetű;
6. az első fűtött lakószint alatti (pince feletti és/vagy árkád) födém hőszigetelése, amennyiben az első fűtött lakószint alatti födém fűtetlen helyiséggel (például pince, garázs stb.) érintkezik.

Az utólagos hőszigetelési feladatok közül a felsorolt munkálatok bármelyikére – egy pályázatban többre is – lehet pályázni, de a fel­sorolt munkálatokat teljes körűen el kell végezni.

Épületgépészeti rendszerek energiatakarékos felújítása, korszerűsítése:

1. meglévő központi fűtési berendezések és rendszerek, valamint a hőleadók és a fűtésszabályozók korszerűsítése, energiatakaré­kos berendezésekre történő cseréje;
2. hálózati melegvíz-ellátási berendezések és rendszerek korszerű­sítése, energiatakarékos berendezésekre történő cseréje;
3. épületek közös részein elhelyezett, illetve azokon áthaladó vil­lamos kapcsoló-, biztosító-, főelosztó berendezés, valamint a la­kások mérőórájáig kiépített méretlen elosztóhálózat és világítá­si hálózat korszerű berendezésekre történő cseréje;
4. az épület valamennyi felvonójának korszerűsítése, illetve szük­ség esetén cseréje;
5. szellőzőrendszerek felújítása, korszerűsítése.

III. Lakóépületek közvetlen környezetében lévő utak, parkolók, játszóterek, parkok korszerűsítése, felújítása:

1. lakóépületek közvetlen környezetében levő utak korszerűsítése, felújítása;
2. lakóépületek közvetlen környezetében levő játszóterek korsze­rűsítése, felújítása;
3. lakóépületek közvetlen környezetében levő parkolók korszerű­sítése, felújítása;
4. lakóépületek közvetlen környezetében levő parkok korszerűsí­tése, felújítása.

A pályázat szempontjából közvetlen környezet a telek, amelyen az épület elhelyezkedik, valamint a telekhatár melletti közterületen már meglévő járdák, közutak, parkok, játszóterek, parkolók. A pályázat­tal érintett területnek a pályázó önkormányzat vagy/és a lakóközös­ség kizárólagos tulajdonában kell lennie.

Az épületgépészeti rendszerek, valamint a lakókörnyezet felújítási, korszerűsítési munkálatainak bármelyikére csak akkor kerülhet sor, ha az épület külső nyílászáróinak szigetelése vagy cseréje a lakások és a közös, fűtött helyiségek esetén teljes egészében, valamint a zá­rófödém hő- és (víz) szigetelése, vagy az első fűtött lakószint alatti fö­dém hőszigetelése megtörténik, vagy az épület valamennyi homlok­zatának hőszigetelését e pályázat keretében elvégzik. E feltétel telje­sülésétől csak abban az esetben lehet eltekinteni, ha a pályázat a be­nyújtásakor az épületdokumentumokkal, illetve -számításokkal iga­zoltan kielégíti az érvényes hőtechnikai szabványokat.

Nem igényelhető támogatás a pályázat benyújtása előtt már meg­kezdett beruházáshoz. A megkezdés időpontjának építési beruházás esetén az építési naplóba történt első bejegyzés időpontját, egyéb esetben az első pénzügyi kifizetés időpontját kell tekinteni. Ugyan­akkor a beruházás – a pályázó saját kockázatára – a pályázat benyúj­tását követően megkezdhető. Ekkor azonban számolni kell azzal, hogy amennyiben a pályázat nem nyer, a pályázó az állami támoga­táshoz nem jut hozzá, a felmerült költségeket pedig maga viseli.

Támogatás csak akkor nyújtható állékonysági problémával rendel­kező lakóépület energiatakarékos felújításához, korszerűsítéséhez, amennyiben állékonyságot biztosító, helyreállító munkálatok a pályázati munkákkal egy időben, de a jelen pályázat keretében támoga­tott munkálatokat megelőzően elvégzésre kerülnek, és finanszírozá­suk a pályázatnak nem képezi részét.

Költségek feltüntetése

A pályázónak a teljes felújítási költség és a támogatás szempontjá­ból elismerhető bekerülési költség megosztását a pályázatban be kell mutatnia. Teljes felújítási költség alatt az egy időben elvégezni terve­zett munkálatok általános forgalmi adót is magában foglaló költsége­it kell érteni, beleértve a pályázat által nem támogatható ráfordításo­kat is.

A támogatás szempontjából elismerhető bekerülési költség tartal­mazhatja az energiamegtakarítást eredményező felújítás, korszerűsí­tés szakértői költségeit, a felmérési terv készítésének, tervezési és engedélyezési költségeit, a közbeszerzési eljárás költségeit, a kivite­lezés, és a kivitelezés műszaki ellenőrzésének költségeit, védett álla­tok megléte esetén az illetékes Nemzeti Park Igazgatóság által előírt munkálatok költségeit, valamint a felsorolt költségek általános for­galmi adóját.

A pályázat szerinti beruházás elismerhető ráfordításai közé beszámíthatók a pályázat benyújtását megelőző 12 hónapban a pályázó, vagy a lakástulajdonosok által befogadott és igazoltan ki­egyenlített tervezési, szakértői, engedélyezési, ráfordítások. Koráb­ban az önkormányzat vagy a miniszter által elutasított, de újból be­nyújtott pályázatok esetében a pályázat előkészítése költségeinek el­ismertetéséhez figyelembe vehető időszak meghaladhatja a 12 hóna­pot, de a költségeket pénzügyi bizonylatokkal igazolni szükséges, és az adatokat aktualizálni kell. Ebben az esetben a pályázat benyújtá­sát megelőző 12 hónapban befogadott és igazoltan kiegyenlített, ak­tualizált költségek is elszámolhatók.

Támogatásból nem fedezhető a lakásokon kívüli, ugyanazon épületben lévő nem lakáscélú ingatla­nok energiamegtakarítást eredményező felújításának, korszerűsítésé­nek, a lakások és a nem lakáscélú ingatlanok energiamegtakarítást nem eredményező felújítási munkálatainak, valamint a pályázat elké­szítéséhez kapcsolódó ráfordításoknak az általános forgalmi adót is tartalmazó költségei, valamint a pályázati díj. Azon munkálatok, amelyekhez támogatás nem igényelhető, a támogatott programmal egy időben – a lakástulajdonosok, vagy az önkormányzat egyéb for­rásainak terhére – végezhetők el.

A hatályos szabályozás alapján a lakóközösség a bekerülési költ­ség minimum egyharmadát viseli, ehhez a települési önkormányzat minimum egyharmad, a központi költségvetés maximum egyharmad résznyi támogatást nyújt. Az állami támogatás azonban nem halad­hatja meg lakásonként a 400 000 forintot. Az önkormányzat a tulaj­donosoktól részben vagy teljes egészében átvállalhatja az őket terhe­lő sajátrészt. Apályázó önkormányzat olyan pályázatot is benyújthat, amelyhez az önkormányzat nem biztosít támogatást, de a lakástulaj­donosok vállalják a bekerülési költség legalább kétharmadát saját erőként.

Az önkormányzat saját erőként beszámíthatja az önkormányzat tu­lajdonában lévő saját pénzeszközöket, a projekt finanszírozására fel­venni tervezett vagy felvett pénzintézeti kölcsönt, illetve más forrás­ból származó, készpénzben, ellenszolgáltatás nélkül nyújtott vissza nem térítendő támogatást, valamint egyéb adományt. A pályázó ön­kormányzatnak képviselőtestületi határozatot kell hoznia arról, hogy nyertes pályázat esetén a készpénzben általa vállalt saját erőt a költségvetésében elkülöníti.

A lakástulajdonosok saját erejeként figye­lembe vehető a készpénz, az épület felújítási alapja, a tulajdonosok egyszeri hozzájárulása, valamint bankhitel. Apályázó lakóközösség­nek közgyűlési, illetve lakógyűlési határozatot kell hoznia arról, hogy nyertes pályázat esetén a készpénzben általa vállalt saját erőt és a pályázat szerinti munkálatok elvégzéséhez a munkaterületet bizto­sítja.

A pályázat elbírálásának eljárási szabályai

A pályázat kétlépcsős rendszerét – legtöbb esetben a pályázati eljá­rás túlzott bürokratikusságára hivatkozva – gyakran érik bírálatok. Szólnak érvek amellett is, hogy a lakóközösségek közvetlenül pályázhassanak, azonban a helyi lakáspolitikai szempontok érvényesí­tése, az önkormányzatok pénzügyi és adminisztratív szerepvállalása, valamint a komplexebb felújítási-korszerűsítési beruházások felé tör­ténő elmozdulást ösztönözni kívánó kormányzati szándék a kétlép­csős rendszer fenntartását indokolja. A pályázati rendszer normatív támogatássá való átalakításának jelenleg nincs realitása. A pályázat előkészítésének, elbírálásának eljárási szabályai az alábbiakban fog­lalhatók össze:

A pályázat során csak azok a települési önkormányzatok – beleért­ve a fővárost és főváros esetén a kerületeket is – nyerhetnek el álla­mi támogatást, amelyek maguk is pályázat útján működtetett támogatási rendszert hoznak létre – rendeleti úton – a közigazgatási hatá­raikon belül elhelyezkedő, iparosított technológiával épült társashá­zak, lakásszövetkezeti épületek, illetve önkormányzati bérházak energiatakarékos felújításának és az épületek környezete felújításá­nak elősegítésére.

Önkormányzati kötelességek

Az önkormányzatnak rendelkeznie kell a közgyű­lés, illetve a képviselőtestület által elfogadott, érvényben lévő az ipa­rosított technológiával épült lakóépületekre vonatkozó lakóépület­ felújítási programmal, amelynek kimutatást tartalmaz a területén lé­vő iparosított technológiával épült épületekről, az épületek nagysá­gáról, a lakótelepek nagyságáról, az eddig kapott támogatások összegéről, valamint középtávú tervet is magában foglal ezen épületek fel­újítására vonatkozóan.

A központi pályázati felhívás megjelenése után az önkormányzat­nak – a lakóépület-felújítási programjához kapcsolódóan – nyilvános pályázatot kell kiírnia a közigazgatási határán belül elhelyezkedő, iparosított technológiával épített, minimum 10 lakást magában fog­laló lakóépületek energiatakarékos felújításának, valamint a lakóépü­letek környezete felújításának önkormányzati támogatására.

A támo­gatás tárgya – a központi pályázati feltételekkel összhangban – csak teljes épület, vagy dilatációval határolt épületrész lehet. A pályázati kiírást önkormányzati rendelettel ki kell hirdetni. Amennyiben a la­kóépület tulajdonosai vállalják a felújítási költségek minimálisan az önkormányzati pályázatban megjelölt mértékű saját erőből történő finanszírozását, a felújítási pályázatot az önkormányzat felé kell be­nyújtaniuk. Az önkormányzat a benyújtott pályázatokról döntést hoz.

Második lépcső

A pályázati rendszer második lépcsőjében az önkormányzat nyújt­ja be pályázatát az Országos Lakás- és Építésügyi Hivatalhoz az ál­lami támogatás elnyerésére olyan lakóépületek (és környezetük) felújításához, amelyek pályázatát az önkormányzat elfogadta. Az ön­kormányzati pályázat tárgya a hivatal felé minden esetben egy épü­let felújításának támogatása. Amennyiben az épület teljes egészében önkormányzati tulajdonban van, úgy az önkormányzat közvetlenül nyújthat be pályázatot a hivatalhoz.

A pályázati útmutatóban megjelölt postafiókcímre beérkező vala­mennyi pályázat regisztrálásra kerül és egyedi azonosító jelet kap. A pályázat regisztrálását követően a pályázatkezelő megvizsgálja, hogy a pályázatot pályázati útmutatóban meghatározott módon (pos­tai úton, megfelelő példányszámban, határidőben), valamint az előírt formanyomtatványok kitöltésével került-e benyújtásra. Amennyiben nem, az a pályázat elbírálásból történő kizárását eredményezi. Ez a következmény akkor is, ha a pályázatot nem az arra jogosult önkor­mányzat nyújtotta be (hanem például egy társasház), továbbá, ha a pályázat műszaki tartalma nem felel meg a pályázat útmutatóban meghatározott feltételeknek.

Pályázat pótlása

Amennyiben a pályázat az útmutatóban felsorolt dokumentumok valamelyikét nem, illetve hiányosan tartalmazza, úgy a pályázatke­zeléssel megbízott szervezet a beérkezéstől számított 15 munkana­pon belül a pályázót 45 napos határidő kitűzésével, egyszeri alka­lommal formai hiánypótlásra hívja fel a hiánypótlás tárgyának meg­határozásával, amelynek keretében az előírt dokumentum egyszeri alkalommal pótolható. A pályázó a hiányt határidőben pótolja, ha a hiánypótlási határidő utolsó napján a felszólításban meghatározott dokumentumok a pályázatkezeléssel megbízott szervezethez beér­keznek. A hiánypótlási határidő nem hosszabbítható meg, elmulasz­tása esetén nincs helye igazolásnak.

A pályázat a hiánypótlás során sem műszaki tartalmában, sem for­rásösszetételét tekintve nem módosítható. A hiánypótlás részeként a hiánypótlási felhívás tárgyától eltérően megküldött dokumentumok nem kerülnek feldolgozásra.

Amennyiben a pályázat benyújtásának módja, a pályázó és a pá­lyázat jogosultsága és a pályázat teljessége az előbb meghatározott feltételeknek megfelel, a pályázat befogadásra kerül. A pályázó a be­fogadás tényéről a pályázat – illetve a hiánypótlás – beérkezésétől számított 10 munkanapon belül írásos értesítést kap.

A pályázatokat a regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszter által felkért tárcaközi bizottság véleményezi. A támogatás odaítéléséről a befogadástól számított 90 napon belül a tárcaközi bizottság javaslatának figyelembevételével a miniszter dönt. A pályázatok elbírálásának fontos szabálya, hogy a támogatás egyszer megítélt összeg. Ez azt jelenti egyrészről, hogy az állami tá­mogatás összege akkor sem emelkedik, ha a lakástulajdonosoknak vagy az önkormányzatnak a pályázatban megjelölttől eltérő, pótlóla­gos költségei merülnek fel.

Alacsonyabb költség esetén

Viszont, ha a beruházás megvalósítása során a beruházás költségei a támogatásban részesített pályázatban megjelölt költségeknél alacsonyabbak, az állami támogatás összege ezzel arányosan csökken. Másrészt a pályázatban igényeltnél alacso­nyabb összegű támogatásról nem hozható döntés. A döntés vagy minden pénzügyi paraméterével együtt támogatja a pályázatot, vagy elveti azt. A döntés végleges, annak felülvizsgálatára nincs lehetőség. A döntésről a pályázók 15 napon belül írásban tájékoztatást kapnak.

A nyertes pályázókkal a támogatás felhasználására a döntést köve­tően az Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal támogatási szerző­dést köt. A támogatási szerződés megkötésének határideje a támoga­tott program teljes felújítási költségének függvényében alakul. A szerződéskötés határideje egy alkalommal és legfeljebb 6 hónappal, a pályázó kérelmére kizárólag abban az esetben hosszabbítható meg, ha a határidő betarthatatlansága a pályázó hatás- és feladatkörén kí­vül eső okokra vezethető vissza, vagy a szerződés a pályázónak fel nem róható hibájából nem jön létre. Amennyiben az eredetileg kitűzött, illetve a módosított határidőtől számított 30 napon belül a tá­mogatási szerződés nem kerül megkötésre, a támogatási döntés ér­vényét veszti.

A támogatásban részesített beruházás műszaki tartalma a megvalósítás során a pályázathoz ké­pest csak indokolt esetben és csak a pályázatkezeléssel megbízott szervezet, a hivatal vagy a miniszter előzetes, írásos engedélyével módosítható. A műszaki tartalom módosítását a pályázónak a pályá­zatkezeléssel megbízott szervezetnél írásban kell kezdeményeznie, részletesen bemutatva és dokumentumokkal alátámasztva a módosí­tás okait és tartalmát.

A panelfelújításhoz igénybe vehető hitellehetőségek

A következőkben az államilag támogatott, kedvezményes panelfel­újítások esetén igénybe vehető hitellehetőségek kerülnek ismertetés­re, a hitelpiacon elérhető piaci kamatozású kereskedelmi hitelekkel és az energiatakarékos beruházásokat vállalkozói finanszírozó pénz­ügyi termékekkel nem foglalkozunk.

A Panel Plusz hitelkonstrukció

A komplexebb panelfelújítások korlátját jelenti az a tény, hogy – bár az állami források pályázati formában rendelkezésre álnak – a lakás­tulajdonosoknak vagy az önkormányzatoknak nem áll rendelkezésre a megfelelő önrész a nagyobb értékű beruházások finanszírozására.

A kormányzat 2005. júliusában elindította a „Sikeres Magyaror­szágért” Panel Plusz Hitelprogramot. A hitelprogram a lakásszövet­kezetek, társasházi közösségek és önkormányzatok számára 20 mil­liárd forint keretösszegű kedvezményes kamatozású hitelt biztosít az Magyar Fejlesztési Bank Rt. refinanszírozása mellett, a kereske­delmi bankokon keresztül, 15 éves futamidővel, 3 év türelmi idő­vel.

A hitelkonstrukció bevezetésének célja, hogy a lakóközösségek és az önkormányzatok számára lehetőséget kínáljon az iparosított tech­nológiával épült lakóépületek energiatakarékos korszerűsítése, fel­újítása, pályázat által előírt egyharmados saját erő hitelből történő fe­dezésére, így olyan lakóközösségek, önkormányzatok számára is le­hetővé válik a panelpályázat során elnyerhető állami támogatás igénybevétele az épület felújításhoz, amelyek mindeddig erre – meg­felelő sajátforrás hiányában – nem voltak képesek. A program olyan lakóközösségeknek és önkormányzatoknak is pótlólagos finanszíro­zási lehetőséget kínál, amelyek panelpályázata nem nyerte (nyeri) el az állami támogatást.

A hitelkonstrukció előnye például, hogy a lakástulajdonosoknak az energiatakarékos beruházások megvalósulása után a kölcsöntörlesztésre fordított kiadásait, a tényleges energiamegtakarításból szár­mazó fűtési rezsiköltség csökkenéséből származó megtakarítás rész­ben kompenzálja.

A hitel kamata az árfolyam-garanciára tekintettel alacsonyabb a piaci kamatnál. A kamat törlesztéséhez az állam az önkormányzato­kon keresztül segítséget nyújt a szociális rászorultság alapján, így azon lakóközösségek is vállalhatják felújítást, ahol a lakóközösség egyes tagjainak kisebb anyagi teherviselési képességei akadályt je­lentenének.

A hitelfelvétel szabályai

A hitelkonstrukció igénylésének és elbírálásának folyamata a panel­pályázat szabályozásával összhangban került meghatározásra. A hi­telprogram kertében hitel három formában igényelhető, a hitelfelvé­tel maximális összege a pályázati finanszírozási-költségmegosztási struktúrát követi.

Lakóközösségi önrészt finanszírozó hitel: E finanszírozási formánál a lakóközösség az együttesen akár kéthar­mados arányt elérő állami és önkormányzati panel felújítási támoga­tást egészítheti ki hitelből. A hitel maximális összege lakásonként 800 000 forint lehet, hiszen lehetőséget kell adni az önkormányzati önrész hitellel történő kiváltására is. A hitelt kizárólag azok a lakó­közösségek vehetik igénybe, amelyek a pályázat keretében állami tá­mogatást kaptak.

Önkormányzati támogatást pótló hitel: Az önkormányzat a panelpályázat esetén előírt egyharmados önkor­mányzati támogatás forrására vehet fel hitelt. A hitel összege laká­sonként legfeljebb 800 000 forint, hiszen az önkormányzat a pályá­zati szabályozás szerint átvállalhatja a lakóközösségi saját erő egy részét vagy egészét. A hitelt kizárólag olyan települési önkormányzat veheti igénybe, amely panelpályázatot írt ki.

Lakóközösségi önálló hitel: Lakóközösségi önálló hitel igénylése esetén a lakóközösségek vissza nem térítendő állami támogatás felhasználása nélkül a 25 %-os saját erejüket egészítik ki a hitelből. A hitel maximális összege lakáson­ként legfeljebb 900 000 Ft lehet.

A hitel az iparosított technológiával épített lakóépületek energiata­karékos felújítása során elvégezhető munkálatok finanszírozására használható fel. A hitel nem használható fel megkezdett beruházás fi­nanszírozására, más hitel kiváltására, a pályázat körében nem fedez­hető költségek finanszírozására, és beruházási hitel kamatának finan­szírozására.

Az igényelhető hitel legkisebb összege minden esetben 1 millió forint. A saját erő a beruházás bruttó bekerülési értékének legalább 25 %-a, amelybe beszámítható a panelpályázatból vagy európai közösségi forrásból kapott támogatás.

Mindhárom finanszírozási konstrukció esetében a hitel szempont­jából elismerhető bekerülési költség csak a felújítás megvalósításá­val kapcsolatban felmerült költségeket tartalmazhatja, így a felújítás egyéb közvetlen költségein túl az energiatakarékos felújítás, korsze­rűsítés szakértői költségeit, a felmérési terv készítését, a felújítás ter­vezési és engedélyezési költségeit, a közbeszerzési eljárás költsége­it, a kivitelezés, a kivitelezés műszaki ellenőrzésének költségeit.

A hitelkérelemre vonatkozó szabályok különbözőek attól függően, hogy a kérelmet az önkormányzat vagy a lakóközösség nyújtja-e be. Az önkormányzatnak a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény rendelkezéseit alkalmazva kell a hitelintézet kiválasztani. A lakóközösség a hitelkérelmet közvetlenül a hitelprogramban részt vevő hitelintézetekhez nyújthatja be.

A lakóközösségi önrészt finanszírozó hitel és önkormányzati tá­mogatást pótló hitel esetében a hitel elbírálási eljárása a panelpályá­zathoz csatlakozik, kizárólag a pályázathoz kapcsolódóan lehet kérelmet benyújtani, legkésőbb a támogatási szerződés megkötéséig. A hitelintézet megvizsgálja az igénylő lakóközösség, önkormányzat hi­telképességét, pozitív döntés esetén hitelígérvényt állít ki. A hitelígérvényt a pályázati feltételeknek megfelelően kell benyújtani. A hitelnyújtásra vonatkozó hitelintézeti döntés a pályázatban igé­nyelt állami támogatásról való döntés után születik meg. A hitel fo­lyósításának feltétele a pályázathoz kapcsolódó támogatási szerződés megkötése. A felújítás a pályázat benyújtása után kezdhető meg.

A lakóközösségi önálló hitelnél a hitelkérelmek benyújtása folya­matos, a felújítási-korszerűsítési munkálatok a hitelkérelem hitelin­tézet általi befogadása után indulhatnak. Kiemelendő, hogy a hitelké­relemben szereplő munkálatoknak meg kell felelniük a panelpályázat feltételrendszerének.

Ha a hitelkérelem formai vizsgálata során megállapították, hogy az adott hitelkérelem vonatkozásában formai hiánypótlásra van szük­ség, akkor a hiteligénylőt a hitelintézet hiánypótlásra szólítja fel. Amennyiben a beérkezett hitelkérelem tekintetében hiánypótlásra nincs szükség, akkor a hitelkérelmet befogadottnak kell tekinteni. A szerződéskötési feltételeket a programban részt vevő hitelintézet saját belső szabályzata alapján határozza meg.

Lakóház-felújítási kamattámogatás

A panelprogram mellett már régóta létezik az a támogatási forma, amelynek keretében az állam a lakáscélú állami támogatásokról szó­ló 12/2001. (I. 31.) Korm.rendelet 16. §-ában részletesen szabályo­zott lakóház-felújítási kamattámogatással kívánja ösztönözni a lakás­szövetkezeti vagy társasház formában működtetett lakóépületek felújítását. A kamattámogatás nem csak iparosított technológiával épült lakóépületek felújításához jár.

A lakóépületek közös tulajdonú részeinek korszerűsítéséhez, fel­újításához, hitelintézettől felvett kölcsönök törlesztésének megfize­téséhez igénybe vehető kamattámogatott hitelfelvételi lehetőség ak­kor nyílik meg a társasházak és lakásszövetkezetek számára, ha azok a rendeletben előírt mértékű felújítási alapot képeztek. A támogatás mértéke a törlesztés első 5 évében a kamat 70 %-a, a második 5 évé­ben a kamat 35 %-a. A hitelt a támogatás nyújtására felhatalmazott hitelintézettől kell igényelni.