Kert

Milyen trágyát használjunk a kertben?

A növényeknek a csírázáshoz, a növekedéshez és a virágzáshoz 16 létfontosságú elemre van szükségük. Ezek egy része a levegőből és a vízből származik, de többségük a talajban található. Szerves tápanyagok hozzáadásával pótolhatjuk a hiányzókat. A trágya, a gilisztakomposzt és a tengeri alga mind kiváló, olcsó és környezetbarát növényi táp.

Hogyan használjuk a tápanyagokat?

  • A tápanyagok használata előtt és után is locsoljuk be alaposan az ágyásokat, máskülönben az anyag kárt tehet a gyökerekben. A vízzel is takarékoskodunk, ha a tápot az esős időszakokban szórjuk ki.
  • A tápokat az év melegebb hónapjaiban használjuk, amikor a növények erőteljesen növekednek! A hűvösebb hónapokban nyugalmi állapotban vannak, s csak kevés tápanyagot igényelnek. Télen tehát ne szórjunk ki tápot! A pázsitot évente kétszer, tavasszal és ősszel kell trágyázni.
  • Tartsuk be a csomagoláson feltüntetett utasításokat – egyes növények, például a páfrányok csupán kisebb koncentrációban igénylik a tápanyagokat.
  • Tanuljuk meg, mely növények igényelnek sok tápot! E csoportba tartoznak a citrusfélék, a rózsák, a hibiszkusz, a murvafürt, a gardénia, a pázsit és a legtöbb zöldségféle is.
  • Használjunk fokozatosan kioldódó tápanyagokat – ezek biztonságosabbak, mert nem égethetik meg a gyökereket. Ha pedig gyors tápanyag-utánpótlásra van szükség, érdemes levéltrágyát használni.

Természetes növénytápok

A növények legalapvetőbb tápanyagai a nitrogén (a zöld részek fejlődését segíti), a foszfor (az általános egészséghez szükséges) és a kálium (nélkülözhetetlen a virág és a termés fejlődéséhez).

Csirketrágya: Az összes növényi tápanyag jelen van benne, s kiváló mulcs lehet azon növények körül, amelyek nagyon sok tápot igényelnek. A szabadon tartott csirkék természetes, közvetlen módon trágyázzák a kertet.

Gilisztakomposzt: A gilisztakomposzt kiváló tápanyag, de más célokra is használható a kertben: talajkondicionálásra, mulcsként, gyepfelületre szórva, valamint csíráztató- és palántázóközeg összetevőjeként. Vízzel hígítsuk (amíg a híg teára emlékeztető színű lesz), így cserepes növények öntözésére is alkalmas.

Istállótrágya: Az összes növényi tápanyagot tartalmazza, ráadásul nagy mennyiségű rosttal gazdagítja kertünk talaját. Kedvező a hasznos élőlények, például a földigiliszták számára is. Akár mulcsként, akár a talajba forgatva is használhatjuk.

Tengeri algák: Ezeknek az élőlényeknek a természetes hormonjai a növények gyökerének növekedését serkentik. Segítenek minimálisra csökkenteni az átültetéssel járó veszteséget, s javítják a növények hő-és hidegtűrését is. Egyes barnamoszatokban kevés a nitrogén.

Mivel etessük a gilisztákat?

  • Adjunk nekik zöldség- és gyümölcsmaradványt, kávézaccot, teafiltert, összetört tojáshéjat, érett fűnyesedéket és istállótrágyát!
  • Az ételmaradékot temessük az alomba: a szabadon hagyott konyhai hulladékok legyeket és más kártevőket vonzanak.
  • Tartsuk az almot nyirkosán, de ne túl vizesen, állandó hőmérsékleten!
  • Ne adjunk a gilisztáknak húst, tejterméket, zsírt, hagymát, fokhagymát vagy banánhéjat, sem túl sok citrusfélét vagy fűszeres ételt!
  • Ne adjunk nekik egyszerre túl sok táplálékot, mert nem fogják bírni a tempót.
  • Ne használjunk rovarirtó spray-ket!

Gilisztatenyészet

A gilisztatenyészet elég kicsi ahhoz, hogy akár a balkonon is elférjen, így ha helyszűkében vagyunk, ez az ideális megoldás saját szerves trágya készítésére.

  • Szükségünk lesz egy vízálló anyagból készült, 30 cm mély edényre, az alján vízelvezető lyukakkal, alomra (szalma, aprított újság), vízre és némi konyhai hulladékra.
  • Tegyünk néhány téglát egy tálcába, és állítsuk az edényt a téglákra! A folyadékfelesleg a tálcába fog csöpögni.
  • Töltsük meg az edényt nagyjából háromnegyedéig megnedvesített alommal – állaga a nedves szivacséhoz hasonlítson! Keverjünk hozzá némi földet vagy homokot, hogy a giliszták könnyebben tudják megemészteni a maradékokat, és hagyjuk ülepedni néhány napig!
  • Telepítsünk az edénybe Bsenia fetida gilisztákat, amelyek gilisztatelepeken kaphatók, vagy az interneten rendelhetők – de lehet, hogy a helyi gazdaboltban is tartanak belőlük. Ne használjunk a kertben gyűjtött gilisztákat, mivel azok inkább a kerti földet szeretik.
  • Lazán fedjük le az edényt műanyag fóliával vagy zsákkal! Ha a tenyészetet a szabadban tartjuk, a fedeles edény a legjobb megoldás.
Jó ötlet! Ha a város környékére utazunk, vagy ellátogatunk egy helyi istállóba, talán ingyen is hozzájuthatunk a trágyához – de a legrosszabb esetben sem kell néhány száz forintnál többet fizetnünk egy teli zsákért.

Állati trágyák

  • Vizsgáljuk meg, milyen lótrágyát kaphatunk a helyi istállókból! Ha sok benne a faforgács, akkor lassabban bomlik le. Ha gabonaszemeket találunk, azokat tekintsük egyszerűen zöldtrágyának, s ha kihajtanak, a szálakat tépjük ki, és dobjuk a komposztálóba!
  • A tehéntrágyát csak akkor használjuk a kertben, ha már jól meg-érett! Ma már őrölt és granulált, zsákos kiszerelésű tehéntrágya is kapható a faiskolákban.
  • A csirketrágya nagyon erős, ezért használat előtt legalább hat hétig érleljük! Ha nincsenek csirkéink, a trágyát kertészeti szaküzletekben is megvehetjük. Ügyeljünk rá, hogy a trágya szabadon tartott csirkéktől származzon, ha ellenezzük a ketreces vagy a mélyalmos tartást (ahol az almot hetekig nem cserélik)!