Hogyan szigeteljünk beépített tetőteret hogy javuljon a klíma?
A tetők, így a lakóházak padlásai, ill. tetőterei is, a külső falhoz, ablakokhoz és ajtókhoz hasonlóan az épület külső burkolatának a részei.
Mikor hat hátrányosan a padlástér a belső levegőállapotra?
Akkor, ha nincs hőszigetelése és tömítetlen helyei vannak. Ha a tetőtér nincs beépítve, a funkciókat meg is lehet osztani: a behatoló nedvesség ellen a tetőfedés és fólia szigeteli a tetőt, míg a tetőtér padlóján, vagyis a padlásfödémen elhelyezett hőszigetelő réteg megakadályozza, hogy a hő az alsó helyiségekből eltávozzon.
Tetőtér beépítés esetén:
Más a helyzet akkor, ha a tetőtér be van építve. Ilyenkor a hőszigetelés rétegrendjére különösen figyelni kell. Míg ugyanis egy beépítetlen tetőtérben a belső és külső hőmérsékletek és nedvességtartalmak folyamatos kiegyenlítődésének feltételei adottak, addig a tetőtér beépítése és hőszigetelése az épületfizikai helyzetet alapvetően megváltoztatja. A hőszigetelő réteggel ellátott tetőszerkezet fölött és alatt, azaz kívül és belül, hirtelen eltérő hőmérsékletek és nedvességtartalmak jelennek meg.
A különbség már -10 °C külső hőmérséklet és +20 °C belső hőmérséklet esetén is 30 °C. A tetőtér belső levegőállapota attól függ, hogy a hőszigetelő réteg hibátlanul működik-e. Ez azt jelenti, hogy a tetőtér száraz marad, és annak teljes rendszere megakadályozza, hogy a tetőbe nedvesség, azaz kívülről hó és eső, belülről pedig vízpára behatoljon. Továbbá, hogy az esetleg mégis bejutott vagy ott keletkezett nedvességet el lehet vezetni, mielőtt az kárt okozna.
A legfontosabb szigetelési módok:
Többféle szigetelési mód közül választhatunk. A szarufák alatti vagy feletti szigetelést, amelynél a hőszigetelő réteg a szarufák alatt vagy felett helyezkedik el és a tető teljes faszerkezete be van borítva, különösen új épületeknél alkalmazzák.
Meglévő házaknál az utólagos szigetelést többnyire a szarufák között helyezik el. Mivel azonban a szigetelőrétegek vastagsága az igények fokozódásával egyre növekszik, azok elhelyezésére a szarufák közti magasság gyakran nem elegendő. Különösen igaz ez a hátsó szellőztetéssel is ellátott tetőfelépítmények esetén, ahol a szarufák közötti mélységben még a légréseknek is helyet kel! hagyni. Ilyenkor a szarufák közti szigetelést egy második, a szarufák alá beépített, vékonyabb szigetelőréteggel egészítjük ki. így lehet a hőszigeteléssel szembeni követelményeket kielégíteni.
A külső szellőztetéssel ellátott szerkezet egyébként sok kérdést vet fel, mivel a szellőztetett légrésnek mindenhol legalább 2-4 cm magasnak kellene lennie, ugyanakkor az alátétfólia belógása, vagy egy rosszul méretezett ásványigyapot-szigetelés megduzzadása ezt a járatot leszűkítheti. Emellett az ilyen szellőzőjáratot az eresznél levegőnyílással, a gerincnél pedig előírt minimális mértékű szellőzőnyílásokkal is el kell látni.
- (1) héjazat;
- (2) tetőlécezés;
- (3) keresztléc, közötte szellőztetett légrés a héjazat és a lécezés kiszáradásának elősegítésére és a nyári túlmelegedés csökkentésére;
- (4) alátétfólia;
- (5) szellőztetett légrés a hőszigetelés és az alátétfólia között;
- (6) szarufák közti hőszigetelés;
- (7) pára- és levegőzáró réteg;
- (8) alsó hevederekre szerelt belső burkolat
Amennyiben hasonló felépítésű tetőszerkezetünk van, azonban még így sem vagyunk megelégedve a tetőtérben lévő téli – nyári hőmérséklettel, akkor kiegészítő hőszigetelésre van szükség.
Kiegészítő szigetelésként válasszunk kerámia tartalmú hőszigetelő bevonatot.
Több típusú kiegészítő hőszigetelést választhatunk, de talán az egyik legegyszerűbb a kenhető, kerámia tartalmú hőszigetelő bevonat. Nem kell a tetőszerkezetet megbontani, elég csupán a felületet előkészíteni és felhordani a bevonatot.