Hogyan védekezzünk a zaj ellen lakásban, otthon?
A belső mikroklímát befolyásoló komforttényezők közé tartozik a zaj elleni védelem is, ami egyrészt a közlekedési, ipari, vagy egyéb külső zaj, másrészt az ajtócsapkodásból, hangos rádiózásból és hasonló tapintatlan viselkedésből eredő házi zajok elleni védekezést öleli fel. Egy körkérdésre a megkérdezettek 25 %-a válaszolt úgy, hogy zavarja a belső zaj. Míg a külső zajok ellen különböző teljesítőképességű hangszigetelő ablakok beépítésével védekezni lehet, addig a szomszédok zajának csökkentése az építészet egyik legnehezebb feladata. Különösen akkor, ha ezt a hangszigetelést utólag kell megvalósítani.
A hang fizikai fogalom és mérhető. A zaj szubjektív és azokat a hallásérzeteket foglalja magában, amelyek terhesek vagy akár az egészséget veszélyeztetik. Lényeges, hogy adott esetben már a kisebb hangnyomásszintű hangot is zajnak érzékelhetjük.
Ebben számos szubjektív tényezőnek, így az egészségi állapotnak, a hangulatnak, a zajforráshoz való viszonynak, az életkornak, a végzett tevékenységnek fontos szerepe van. A frekvencia, azaz a másodpercenkénti rezgések száma sem közömbös. Az emberi fül érzékenysége ugyanis a frekvenciától függ: az azonos erősségű zajok közül a fül a kisebb frekvenciájúakat csendesebbnek érzi, mint a közepes rezgésszámúakat. Állandó hangterhelésnek kitéve ne áltassuk magunkat azzal, hogy majd hozzászokunk, ez nem megy. A hang ugyanis a törzsagy vegetatív központjaira hat és ezen keresztül a légzés szabályozását, a keringési rendszert és az emésztést befolyásolja. A léghang hullámai a levegőben terjednek, ilyen például a zene vagy a hangos beszéd, ettől alapvetően különböznek a szilárd anyagokban, például a falban vagy a födémben terjedő testhangok.
A zavaró hangok elleni védekezés
Első lépés, a hang keletkezésének vagy terjedésének korlátozása lehet. Az hatékonyan megvalósítható a lépéshangok szigetelésekor. Ehhez a burkolat felső rétegei alá kerülő esztrichet úgy kell beépíteni, hogy annak se az alatta lévő szerkezettel, se a határolófalakkal ne legyen merev kapcsolata. A testhang átvitelét hangszigetelő anyagokkal jelentős mértékben csökkenteni lehet.
Nehezebb a léghang csökkentése, ami pl. egy hifi-toronyból árad szét: amikor az eléri a falat, abban tovább terjed, átlép a szoba melletti, alatti, fölötti szomszédos helyiségekbe és ott ismét léghang formájában jelenik meg. A hang a szegélyfalak mentén, vagyis mellékutakon, még akkor is tovaterjed, ha a hangot keltő és a hangot elszenvedő helyiség közti hangszigetelést válaszfallal kívántuk megjavítani.
Alapelv, hogy zajos mellé zajos, csendes mellé csendes helyiség kerüljön (1. előnytelen, 2. előnyös elrendezés)
A közfal az álmennyezetben terjedő hang útját megszakítja:
- (1) nyers födém
- (2) ásványi rostcsík
- (3) fém tartószerkezet
- (4) ásványi gyapot
- (5) faszerkezet
- (6) gipszkarton lapok.
- Probléma: fagerendás födémek szélein kialakuló zajátvitel.
- Javítás: a szegélyfalakon járulékos burkolat elhelyezése
Példa a lépéshangok csillapítására
Az új száraz esztrichet a hangszigetelés érdekében mind a régi födémszerkezettől, mind a határoló falaktól ásványgyapot-csíkok választják el. Ezzel elkerülhetők a hanghidak.
Ezek a példák világosan mutatják, hogy a legtöbb zajvédelmi problémát szakember, azaz akusztikus mérnök nélkül nem lehet megoldani. Óvunk mindenkit attól, hogy a problémával önerőből akarjon megbirkózni. Még az építészek is csak igen ritkán rendelkeznek az ehhez szükséges szakértelemmel. Az épületakusztika nehézsége már a decibel-skálából is egyértelműen látszik, amely a hallásküszöbtől a fájdalomhatárig terjedő, azaz a 0…130 decibel (dB) közti hangnyomásokat, vagyis hangerősségeket öleli fel.
A skála szükségképpen logaritmikus léptéke félreértések forrása lehet. A hangnyomásszint 10 dB-es csökkentését nem lineárisan kell nézni, az valójában a fül által érzékelt hangerősség felezését jelenti. Ugyanígy a hangnyomásszint 10 dB-es növelése az érzékelt hangosság megkétszerezésének felel meg.