Miért fontos az ablak mérete és osztása?
Ha azt akarjuk, hogy az ablak szellőztetési funkciójának kifogástalanul meg tudjon felelni, ügyelnünk kell annak méretarányaira. Mindenképpen a 80 cm széles és 130 cm magas, álló téglalap formátumok a legelőnyösebbek. Az alacsony, de túlzottan széles ablakszárnyakat azért célszerű mellőzni, mert a szigetelőüvegek nagy tömegét a keret és a vasalatok nehezen tudják megtartani. Mindig az a cél lebegjen a szemünk előtt, hogy a természetes szellőztetést bármikor, egyszerű módon és a helyiség megbolygatása, például a bútorok és berendezési tárgyak mozgatása nélkül meg lehessen valósítani.
Ennek érdekében legjobb az ablak több részre osztása. A méretarányok megtervezésénél, adott esetben az alapszellőztetést biztosító adagolószellőztető helyigényét is vegyük figyelembe, amit az ablakkeretben vagy az ablakszárnyban felül, esetleg felül és alul, vagy oldalt lehet beépíteni.
Az ablakok praktikus használhatósága elsősorban azok méretarányaitól és osztásától függ
- (1) az ablakszárny túl széles
- (2) két szárnyra osztva az ablak jól használható
- (3) a felső fix üvegezésű ablak tisztítása veszélyes
- (4) a magas szerkezetek főleg régi és ódon házakon fordulnak elő.
Ha az ablakot kicseréljük, a felülvilágítókat tegyük mozgathatóvá
- (5) az ablakszárny itt is túl nagy
- (6) az ilyen nagy ablakfelületeket esztétikai, főleg azonban kezelhetőségi okokból célszerű több részre osztani.
A korszerű tetősíkablakokon a szellőztetés többféle módon is megvalósítható. Egyrészt az ablak zárt állapota mellett az ablakszárnyba épített szellőzőnyíláson keresztül. Másrészt az ablakszárny nyitott állapota mellett, de vihar- és gyermekbiztos zárral rögzítve, keringtető szellőzéssel. Harmadrészt teljesen nyitott ablakszárnnyal, amikor is a szellőztetés gyorsan, nagy keresztmetszeten át történik.
Milyen ablakot válasszunk ?
Az ablak anyagának kérdése az utóbbi években tulajdonképpen veszített jelentőségéből, mivel minden jó minőségű ablak kielégíti a mai követelményeket. A műanyag ablakok ára valamivel magasabb, mint a faablakoké, ugyanakkor ezeknél elmaradnak a rendszeres újramázolás költségei. A választásnál az ár mellett elsősorban a ház jellegét és az időjárási terheléseket kell szem előtt tartanunk. Egy műemléknél, vagy egy olyan háznál, amelynél legalább az azonos anyagok megtartására érdemes odafigyelni, válasszunk faablakokat, jóllehet ma már sokféle stílusirányzathoz illő műanyag ablakok is kaphatók.
Az ablak színének megválasztásánál gyakran elfeledkezünk arról, hogy a keret és az ablakszárnyak hőmérsékletét és ezzel hőmérséklet okozta igénybevételét a színárnyalat jelentősen befolyásolni képes. Ahol fehér színű ablakon 40 °C hőmérsékletet lehetett mérni, ott a kékesszürke és az élénkkék ablak hőmérséklete már 61 …76 °C, a tűzvörösé 55…63 °C.
