• elektromos hálózat
• építés

Az épület belső villamos hálózata, felépítése

Vezetékek

Épületvillamossági szerelőmunkához különböző kialakí­tású szigetelt vezetékek használhatók.

Ilyenek például:

• az egyszerű, köpeny nélküli vezetékek hajlékony veze­tővel, normál PVC-szigeteléssel,
• összetett vezetékek tömör vagy sodrott rézvezetővel (az erek száma akár 12 is lehet), térhálósított polieti­lén érszigeteléssel, halogénmentes kitöltőköpennyel, világosszürke halogénmentes külső köpennyel, vagy
• a falba építhető PVC-borítású egy-, két- vagy három eres MM-fal vezetékek.

A szigetelés színe, színjelzése mutatja a vezeték szerepét a hálózatban. A fekete színű mindig a fázisvezető, a zöld vagy kék a nullvezető, a sárga-zöld vagy piros színű pedig a védővezető.

A vezetékek vezetése és szerelése történhet (kapcsolódó kép lejjebb):

• szerkezetek előtt rögzítő bilincsekkel (8.7/a. ábra): az épületszerkezetekhez erősített bilincsekkel lehet a védőköpenyes vezetékeket vezetni;
• szerkezetekhez rögzített, megbontható szerelőcsa­tornában (8.7/b. ábra): a vezetékeket lepattintható fedelű, általában PVC anyagú csatornákban vezetik. Előnye, hogy a hálózat teljes hosszban hozzáférhető, a javítási, szerelési munkák könnyen elvégezhetők. A csatornák rögzítése egyszerűen megoldható;
• szerkezetek előtt, megbonthatatlan szerelőcsatorná­ban (8.7/c. ábra): itt a vezetékeket általában fém, eset­leg kemény PVC-anyagú zárt csőben kell elvezetni. Az előző megoldással ellentétben a hálózat nem hozzáfér­hető teljes hosszban. Javítani csak a vezetékek kihúzá­sával, majd újbóli behúzásával lehet;
• bonthatatlan szerelőcsatorna szerkezetbe építésével (8.7/d. ábra), a zárt védőcsövet az érintett szerkezetbe vagy szerkezet mögé (pl. építőlemez-burkolat mögé) kell építeni, majd a vezetékeket a csőbe kell húzni. A védőcsövek elhelyezhetők (utólag vésett, horonyvezetőér PVC érszigetelés marással vagy előzetes kirekesztéssel kialakított) hornyokban, és az adott szerkezet építése közbeni beépítéssel (öntött technológiánál a zsaluzaton lehet a védőcsöveket rögzíteni, szerelt jellegű szerkezeteknél építés közben lehet a védőcsöveket elhelyezni);
• szerkezetbe építéssel, védőburkolat nélkül (8.7/e. ábra), a vezetékek elhelyezése az előző pontban leírtak alapján, védőcső alkalmazása nélkül történik. Javítás és csere csak a szerkezet bontásával lehetséges;
• álpadló alatt (8 J/f. ábra);
• aljzatban kialakított padlócsatornában (8.7/g. ábra).

8.7. ábra. Villamos vezetékek vezetése

A vezetékeket minden esetben függőlegesen vagy víz­szintesen kell szerelni, vezetni. A különböző irányú veze­tékek csatlakozását szigetelő anyagú elágazó dobozban kell megoldani (8.8. ábra). Az elágazó dobozok a helyiséget fe­lülről záró födém alsó síkjától 0,30 m-re kerüljenek.

8.8. ábra. Falazott szerkezetben kialakított vezeték és elágazó doboz hornyolása

Elosztó, biztosító táblák

A fogyasztásmérőtől a villamos energiát a mért főveze­ték szállítja a fogyasztói főelosztó és biztosító táblához. Innen az igényeknek megfelelő számú vezetéken lehet tovább vinni az energiát a fogyasztói készülékek felé. Az elosztó és biztosító táblákat általában a lakás bejárata mellett helyezik el zárt szekrényben olyan magasságban, hogy könnyen elér­hető legyen. Ha nincs szekrény, akkor az elhelyezési magas­ságnak legalább 2,0 m kell lennie.

A fogyasztói táblák feladata az energia elosztásán túl a zárlat és túlterhelés elleni védelem is. A fogyasztó készü­lékek meghibásodásakor vagy nagyobb igénybevétel esetén a vezetékekben túlterhelés vagy zárlat miatt káros hőhatás keletkezhet, amely tönkremenetelhez és tűzhöz vezethet.

8.6. ábra. Különböző kialakítású vezetékek a) egyszerű vezeték; b) összetett vezeték; c) MM-fal vezeték

Védekezni az alábbi elemek áramkörbe építésével lehet:

• Olvadóbiztosítók: a vezető anyagánál alacsonyabb ol­vadáspontú, méretezett ezüstszál. A túlterhelés miatt be­következő magas hőmennyiség hatására elolvad, ezzel bontja az áramkört. A hatályos előírások alapján új épí­tésű lakóépületekben olvadóbiztosító használata tilos.
• Kismegszakítók (kisautomaták): Kis túláram esetén az ikerfémes hőkapcsoló az áram erősségétől függő gyorsasággal bontja az áramkört. Ez egy kapcsolóval azonnal visszazárható. Hirtelen fellépő nagy túláram esetén a mágneses gyorskioldó bontja meg az áramkört rövid időn belül. A bontás után az áramkört kapcsoló­val szintén vissza lehet zárni.
• Áramvédő kapcsolók: működésük az átfűzött veze­tők mágneses mezőjén alapul. Ha a két érték eredője nem nulla, az áramvédő kapcsoló kiold. Az ilyen kap­csolók különböző áramerősségre és hibaérzékenységre készülnek, az igényeknek megfelelően.

Biztosítót kell beépíteni a mérőműszer után a mért főve­zetékbe és minden egyes fogyasztói áramkörbe.

Kapcsolók, csatlakozók

A terhelés alatti áramkörök ki- és bekapcsolására, vala­mint az elektromos készülékek áramkörbe csatlakozására a használhatóság és az esztétikai követelményeknek megfele­lő kapcsoló és csatlakozó szerelvények (dugaszoló aljzatok) építhetők be. A kapcsolók szerelési magassága általában a padlószinttől mért 1,40 m. A dugaszoló aljzatokat a padló­szint felett min. 0,40 m-re építik be. A különböző szerelvé­nyek és az elosztódobozok között a vezetékeknek függőle­ges vagy vízszintes irányúnak kell lennie.

Világítótestek

A helyiségekben a szükséges erősségű fényviszonyokat természetes megvilágítással és mesterséges világítótestek­kel lehet biztosítani. A megfelelő fényforrások különböző kémiai és fizikai folyamatok során az elektromos energiát fényenergiává alakítják.