• faszerkezet
• födém

Fafödémek és szerkezeti kialakitásuk

A fafödémek hazai viszonylatban bizo­nyos hátrányos tulajdonságuk miatt ma már ritkán kerülnek alkalmazásra. Inkább a legfelső emelet fölötti (padlás) födém céljaira voltak használato­sak; külföldön azonban gyakran közbülső födé­mek is készülnek fából.

A fafödémek általában gerendás kialakításúak; a gerendák legnagyobb tengelytávolsága ≤ 1,0 méter, mivel a rájuk kerülő kb. 24 mm vastag deszkazsaluzat ennél nagyobb támaszközre álta­lában nem felel meg.

A fafödémek előnye: gyors megépíthetőségük, ezenkívül, hogy építés közben nincs szükségük alátámasztásra.

Hátrányuk: a nedvesség- (korhadás) és tűzhatásokkal szemben előnytelen viselkedésük; továbbá, hogy bizonyos támaszközön túl nem gazdaságosak, mert lényegesen megnő a m²-enkénti gerendafaanyag-szükséglet.

Szerkezeti rendszerek

Csapos gerendafödém

A csapos gerendafödém (605. ábra) egymás mellé helyezett, három oldalról sík, felül íves elhatárolású gerendákból álló tipikus „gerendafödém”. Az utóbbi évtizedekben egyáltalán nem került alkalmazásra, csak azért emlékezünk meg róla, mert a múlt században épült emeletes házaink síkfödémjei legnagyobbrészt ilyen szerkezetűek.

605. ábra. Csapos gerendafödém

A sajátos alakú gerendákat úgy nyerték, hogy a farönk két oldalát 2,5-3,0 cm szélességben lemet­szették, majd az így adódó szelvényt ketté fűrészelték. A gerendák együttdolgozását egymástól 1,5-2,5 m-es távolságokban keményfa csapok vagy ékek biztosítják. Jellegzetessége a szerkezetnek, hogy a felfekvés miatt a falakat minden emeleten ¼ vagy ½ tégla mérettel ki kellett vastagítani; a kéménycsoportoknál pedig a geren­dákat ki kellett váltani.

Pórfödém

A pórfödém (606. ábra) alulról látható gerendás szerkezet, mely legtöbbször gyalult gerendákból és rájuk helyezett deszkazsaluzatból áll. Erre még feltöltés és a szükségnek megfelelő burkolat kerül. A zsaluzat egymásra fektetett vagy hézagtakaró lécekkel ellátott, esetleg árokeresztékes össze építésű gyalult deszkákból készül (607. ábra). Az árokeresztékes zsaluzatot lehet ún. díszhornyolással is ellátni (607 e-f ábra). A látható felületeket pácolással színezik, esetleg áttetsző lakkal fényezik. Gyorsan elkészíthető, különösebb szakértelmet nem igénylő szerkezet.

606. ábra. Pórfödém; a) felfekvése, b) keresztmetszete fapadló, c) agyagtapasztás esetén

607. ábra. Pórfödém deszkazsaluzatának változatai

A népi építészetben a fagerendák áthidalására azon­kívül még takarékos megoldásokat is találunk. Ilyen a pólyás és sárléc födém.

Pólyás födém

A pólyás födémnél a gerendákhoz szege­zett lécekre vagy a gerendák oldalán kiképzett vájatokba, sárba áztatott szalmacsóvával körülfont karókat helyez­nek sűrűn egymás mellé. Az így nyert felületet sárhabarccsal betapasztják, és felül agyagréteggel vonják be. A födém hőszigetelő képessége számottevő.

Sárléc födém

A sárléc födémnél (609. ábra) a gerendák felső síkjára ritkítva deszka-, illetve léchulladék darabokat szegeznek fel, és ezeket 10 cm vastag képlékeny sárréteg­gel tapasztják körül.

609. ábra. Sárléc födém

A borított gerendafödémnél (610. ábra) a gerendákra alul 18 mm, felül 24 mm vastag deszkákat szegeznek fel. Az alsó deszkazsaluzat lehet gyalult kivitelű, esetleg mintásán (parkettá­sán) rakott, azonkívül rétegelt lemezzel borított, vagy pedig valamilyen segédszerkezet alkalmazásával vakolt kivitelű. Utóbbi esetben a zsaluzó deszkák ne illeszkedjenek szorosan egymáshoz, hanem 1 cm-es hézagközökkel helyezkedjenek el, hogy a fa mozogni tudjon.

610. ábra. Borított gerendafödém; a) nádazott vakolt, b) rétegelt lemez borítású alsó felület esetén

Famegtakarítás céljából lehet az alsó zsaluzatot 10-12 cm-es hézagközökkel alkalmazni. A nemetek a „kettős” nádszövetet egymástól 25 cm-es távolságokban elhelyezett lécekre erősítik fel.

A feltöltéssel érintkező felső zsaluzat hézagain lehullana a feltöltés, ezért a hézagokat 12 X 45 mm-es méretű lécekkel vagy az egész felületet 200-as sz. kátrányos csupasz lemezzel kell lefedni. A födém hátránya, hogy aránylagosan vastag, a gerenda magasságától, Illetve a támaszköztől függően 40-45 cm.

Nedves üzemű helyiségek (fürdőszobák, konyhák stb.) alatt a felső deszkázatot a helyszínen készített vagy gyárilag előgyártott vasbeton lemezekkel, illetve pallókkal lehet helyettesíteni. Az előbbi esetben a gerendák felső felületére szigetelő lemezt kell helyezni. (Ilyen módon készültek a kékestetői sportszálló tölgyfagerendás födémei.)

Ezenkívül készíthető szerves vagy szervetlen anyagú építőlemez- vagy nádpalló borítású födém is. Az utóbbi esetben a kellő szilárdságú sajtolt nádpallókat először cementtejjel locsolják be, majd erre 4-5 cm vastag, 200 kg m³ cement tartalmú salakbeton réteget készíte­nek. Ily módon előállított szerkezetnél a hajlítás szem­pontjából kedvező együttdolgozás jön létre.

Alsó borítás céljaira lehet nemcsak deszkát, hanem valamilyen építőlemezt (pl. farostlemezt, nádpallót, gipsz­táblát stb.-t) is alkalmazni. Az építőlemezt bevakolhat­juk, vagy tetszetős és könnyen tisztán tartható felületű borító lemez esetén vakolatlanul hagyhatjuk (614. ábra).

Középületek egyes reprezentatív helyiségeinek (pl. a kultúr-, tanácstermek stb.) mennyezete kialakítható az alsó deszkázatra fabordákkal felerősített rétegelt lemezburkolattal is (611. ábra). Szép erezetű lemezekkel és helyesen kiosztott bordákkal igen esztétikus megoldá­sok érhetők el.

611. ábra. Födémzsaluzatra kerülő rétegelt lemez borítás felerősítése; a) deszkával, b) léccel

A béléses borított gerendafödém (612. ábra) a borított gerendafödém továbbfejlesztése. Kisebb vastagsággal építhető meg, mivel a feltöltést hordó deszkázat a gerendák köze kerül. A bélésdeszkázatot a gerendák oldalaira szegezett lécekre fek­tetik fel. A feltöltésnek a gerendák közé való besüllyesztése lehet részleges vagy teljes mértékű. Az utóbbi esetben, mivel a fa padlóburkolat a gerendákra fekszik fel, párnafára (lásd később) nincsen szükség (613. ábra).

612. ábra. Béléses borított gerendafödém; a) nádazott vakolt, b) rétegelt lemez borítású alsó felület esetén

613. ábra. Borított gerendafödém, teljesen süllyesztett béléssel, párnafa nélkül

Pallófödém (614. ábra). A kereskedelemben kapható szokványos és szabványos keresztmetszetű gerendák födémek céljaira nem elég gazdaságosak. Előnyösebbek a sűrű – 40-45 cm-es – kiosztású, magas szelvényű pallókeresztmetszetből előállított födémek.

614. ábra. Pallófödém; 1 – kimerevítő lécek; 2 – valamilyen építőlemez; 3 – vakolat

A pallók kibicsaklás ellen való merevítésére kb. 100 cm-es távolságban egymáshoz képest átlós irányban elhelyezett léceket alkalmaznak. A 614. ábra szerinti födém feltöltés hiánya miatt hőszigetelés és hanggátlás szempontjából nem teljes értékű, ezért csak nem állandó tartózkodásra szánt épületeknél felel meg.

Szabványos gerendák függőleges irányú ketté-fűrészelésével állíthatók elő a fentihez hasonló gazdaságos födémgerendák (615. ábra). Ezekből készített födém 60-70 cm-re elhelyezett gerendákból, a gerendá­kat áthidaló valamilyen építőlemezből, továbbá a geren­dára helyezett, párnafa nélküli fapadlóból állhat.

615. ábra. Keskenygerendás födém; 1 – gyalult léc; 2 – vakolat; 3 – valamilyen építőlemez

A pallófödém inkább külföldön, nálunk ritkán használt szerkezet.

Többfás gerendája födémek. Famegtakarítás céljából lehet a gerendákat összetett (többfás) enyvezett, illetve szegezett keresztmetszettel is kiala­kítani. Ily módon készíthetők különféle szekrény tartókból álló, párnafa nélküli béléses borított födémszerkezetek (616. ábra).

616. ábra. Többfás gerendájú béléses borított födémek

Gerendarács födémek (617. ábra) inkább architektonikus szempontból értékelhetők. Egymásra szegezett deszkákból vagy pallókból kialakított, két irányban teherhordó kazettás gerendázatból állnak ki. A két irányból jövő gerendák találkozásánál a pallók, illetve deszkák egymáshoz viszonyítva kötésben futnak át.

617. ábra. Gerendarács födém

Mestergerendás födémek. Szélesebb (7-8 m-es) helyiségek fafödémmel való lefedése esetén famegtakarítás szempontjából célszerűbb, ha mestergerendákat alkalmazunk egymástól 5-6 m-re, és ezekre merőlegesen osztjuk ki a fiókgerendákat (618. ábra). Így a fiókgerendák faanyagszükséglete tekintetében gazdaságosan járhatunk el. A mester­gerendák a szükséghez képest magasított tartók, többfás tartók vagy könnyű rácsos tartók lehetnek.

618. ábra. Mester- és fiókgerendás fafödém