Falak hanggátlása és hangszigetelése
Az emberi tartózkodásra szolgáló helyiségeket a kívülről vagy más helyiségekből származó, a helyiség rendeltetésszerű használatát zavaró vagy éppenséggel az egészségre ártalmas zajtól meg kell védeni. A zajvédelem szempontjából a falakat megfelelően kell kialakítani.
Léghangok és testhangok
A beszéd és a zenei hangok, a természet által életre keltett egyéb hangok, a különböző utcai és közlekedési zajok, a vízvezeték, központi fűtés és a gépek stb. okozta zajok egy része léghangok, más része pedig testhangok alakjában, terjed.
Léghangnak nevezzük a levegőrezgés alakjában terjedő hangot. Amennyiben a hang szilárd testben terjed tova, testhangról beszélünk.
Hangátvitel
A külső hangforrások zajai, az ún. léghangok a falon keresztül kétféle úton hatolnak be a helyiségbe: a) diafragmahatás útján, a fal pórusain keresztül, és b) a fal anyagán keresztül történő átvezetés útján. A hang terjedésének előbbi módjait hangátvitelnek is szokás nevezni.
A falakon való hangátvitel hosszanti és hajlítási rezgések formájában megy végbe. A hosszanti rezgésekkel szemben olyan jelentékeny a hanggátlás (lásd később), hogy ezt általában figyelmen kívül lehet hagyni. A vastag falak hanghatásra mereven viselkednek, és hajlítási rezgésre csak elhanyagolható kis mértekben képesek; bennük a hang hosszanti rezgések alakjában terjed. A vékony válaszfalak rugalmas tulajdonságuknál fogva jelentős hajlítási rezgésekre képesek; a levegő longitudinális rezgéseit hajlítási rezgések formájában továbbítják, és a hangforrással szomszédos helyiség légterében longitudinális rezgéseket keltenek.
- Vintage hangulat- nosztalgiára fel! Képes ötletek!
- Mikor a zuhanyzás igazi élménnyé válik!
- Számoljon a nedvességgel már az építkezéskor!
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
Hanggátlás
A levegőben terjedő hangok falon keresztül történő áthatolását oly módon tudjuk megakadályozni, hogy olyan vastagságú falat építünk, amely nem képes hajlítási rezgésekre, vagy pedig a falat – légrétegek közbeiktatásával több vékony rétegből készítjük. Ezeket az eljárásokat hanggátlásnak nevezzük. A hanggátlás fokát decibelben (dB) merjük.
Hangvezetés
A hang nemcsak diafragmahatás és átvezetés útján, hanem a szilárd testek anyagában történő hangvezetés révén is terjed. Ilyenkor a hang levegőhullámokból alakul át a szilárd építési anyagok – adott esetben a vékony válaszfalak, födémek stb. – rezgéseivé és válik testhanggá.
A hang azonkívül (a falak, vázszerkezetek, födémek stb. esetében) közvetlenül átvett testrezgés formájában is halad az épület minden, sokszor igen távoli részébe.
Megjegyzés. A hangterjedés jelenségei mindig csoportosan és sohasem egymástól függetlenül lepnek fel. Erre a körülményre jellemző a 271. ábra, ahol a levegő útján beérkező, a falfelületről visszavert, a fal anyagán áthaladó, a fal pórusain áthaladó, a fal által kisugárzott és a fal által továbbvezetett hangenergia megoszlása tanulmányozható.
271. ábra. A hangenergia megoszlása a hanghullám falnak ütközésekor. A hangenergiát jelképező sávok szélessége közelítőleg arányos a hangenergia mértékével (Berger)
Hangszigetelés
A szilárd testek hangvezetése útján terjedő zajokat amaz elv alapján lehet megszüntetni, hogy az egymáshoz csatlakozó – azonos vagy hasonló akusztikus keménységű8 anyagból készült szerkezetek érintkezési felületénél kevésbé merev, rugalmas építőanyagot iktatunk be a két szerkezet közé. Ez az eljárás a tulajdonképpeni hangszigetelés.
Az előbbiekből az tűnik ki, hogy a hanggátlás és a hangszigetelés két egymást kiegészítő fogalom, amelyek külön-külön nem, csak együttesen képesek a lakóhelyiségeket a kellemetlen zajhatásoktól megvédeni.
Az anyagok hanggátló képessége. A legjobb hanggátló anyag a levegő.
A szilárd hanggátló anyagokkal szemben fő követelmény a hajlíthatóság és a kis fajsúly, amely tulajdonságok együttesen kis akusztikus keménységet eredményeznek.
A likacsos anyagok általában nem rendelkeznek jó hanggátló képességgel. Azonban hangszigetelési, hanggátlási célra igen megfelelnek a szőrnemez, a különböző növényi rostokból sajtolt lemezek és a parafa. Különösen alkalmasak akkor, ha az említett anyagokat rideg rétegek közé iktatva használjuk fel.
A rideg anyagok önmagukban rossz hanggátlók, a zajvédelem szempontjából legfeljebb az a tulajdonságuk hasznosítható, hogy határfelületükről a hangenergia egy része visszaverődik.
Helytelen az az elgondolás, hogy hanggátlás céljából egyetlen vastag hangnyelő szilárd, likacsos réteget alkalmaznak, vagy többrétegű falak esetében a légréteget ülepedő sajátosságú szemes anyaggal töltik ki.
Decibel
Ez a mértékrendszer tehát összehasonlító jellegű, mindig azt mondjuk meg vele, hogy egy hangforrás intenzitása hogyan viszonylik egy másikéhoz. A 0 pontot rögzíteni is lehet, ekkor az összehasonlítás ehhez a rögzített alaphoz történik.