• lépcsők
• tervezés

Falépcsők és jellemzőik, felépítésük és tervezésük

Fa anyagú létrák és lépcsők alkalmazási köre

Falétrákat alkalmazunk magastetők esetén a tetőkre való kijutás céljából. Családi lakóházaknál- költségcsökkentés miatt – a pince- és padláslépcsők készülnek gyakran fából. Mezőgazdasági, valamint egyszerű fürdő- és sportépületek, hét­végi házak külső és belső lépcsői, azonkívül a toronylépcsők is sokszor fa anyagúak. Családi lakóházak enteriőr jellegű belső lépcsői is sok eset­ben fa szerkezetűek.

Padláslétrák

A padláslétrák (759. ábra) akác- vagy fenyőfa anyagból készülnek, vékonyabb végükön is leg­alább 5 cm átmérőjű hengeres rúdfából, egy­mástól 30 cm-re levő, 30 mm átmérőjű és végükön beékelt keményfa fokokkal. A létra két végén 10-12 mm át­mérőjű összekötő vasakat kell alkalmazni; felső vé­gükre pedig a szarufák kö­zötti váltógerendán levő zárt horgokba illő beakasztó vaskampókat szokás felsze­relni.

Falépcső felújítása: csiszolása, lakkozása

Pince- és padláslépcsők

A pince- és padláslépcsők általában 80-100 cm szé­lesek. Két oldalukon hordképes (tehát méretezett) pofafákból és 90 cm karszé­lességig 27 mm, azon felül 43 mm vastag gyalult pallók­ból készült fokokból állnak.

A pofafák és a fokok többféleképpen csatlakoz­hatnak egymáshoz: a) eset­ben nyergelt pofafás (760 a ábra), b) esetben lécre ülő (760 b ábra), végül c) eset­ben vésett  pofafás (760 c ábra) lépcsőről beszélünk. Utóbbi esetben a fokok 20 mm mélyen be van­nak eresztve a pofafákba. A pofafák összetartására alul és felül 12-16 mm átmérőjű, anyáscsavaros vonóvasat kell alkalmazni. A pofafák alul és felül horgolással vagy csapkötéssel, esetleg al­kalmas vaskötés segítségével csatlakoznak a fa födémgerendákhoz, illetve az adottságoknak meg felelően a szilárd anyagú födémszerkezethez.

Ez is érdekelheti: év lakberendezője díjas belsőépítész tanácsai lépcső megtervezéséhez

Szükség esetén a lépcső alsó felületét a pofafákra szegezett 18 mm vastag deszka borítással, esetleg nád­betétes vakolattal lehet ellátni.

Ha a lépcső egy vagy kétoldalt szabadon áll (tehát nem simul a falhoz), akkor azt a korábban megismert elvek szerint kialakított függőleges oszlopokból és ferdén futó fogódzóból, esetleg közbülső hevederekből álló korláttal kell ellátni (760 c ábra).

Lakóházi falépcsők alaprajzi elrendezése. A falépcsők a rendszerint alacsonyabb emeletmagasságnak és a kisebb alaprajzi férőhelynek megfele­lően leginkább egyenes, egy- vagy kétkarú elren­dezésűek, de vannak részben vagy egészben íves karú, valamint húzott fokú megoldások is. Szűkös alaprajzi férőhely esetén gyakoriak a 761. ábra szerinti elrendezések.

Vésett falépcsők

A vésett szerkezetű falépcsők egyszerűbb eset­ben jó minőségű puhafából (pl. vörös- vagy borovifenyőből), de leginkább keményfából (leg­gyakrabban tölgyfából) készülnek.

A vésett falépcső két szélén megfelelő kereszt­metszetű, hordképes (tehát méretezett) pofája helyezkedik el, amelyekbe be vannak eresztve az egyes lépcsőfokok homlok- és fellépő-lapjai (762. ábra). A 43 mm vastag fellépő-lapok és a 22 mm vastag homloklapok árokkal és eresztékkel csatlakoznak egymáshoz. A pofafák összetartására alul és felül összekötő vonóvasat kell alkalmazni.

A pofafa szélességi méretét úgy kell megállapí­tani, hogy a homlokdeszka síkjában a pofafa felső élétől a fellépő-lapig legalább 5 cm-es, az alsó élétől pedig 10 cm-es távolság alakuljon ki. A vésett falépcső teljes egészében asztalosmun­kával, tehát igen gondos kötésekkel és bútorszerű megmunkálási móddal készül.

Az induló lépcsőfok és a korlát indító oszlop, vala­mint a pofafa sajátos kialakítási, illetve összeépítési módját tünteti fel a 762 a és c ábra. A pofafákat egyrészt a korlátoszlophoz, másrészt a pihenőknél levő korlát­oszlopokhoz és a pihenő szegélygerendájához anyás­csavarral kötjük. Utóbbinak sajátos alakú csavaranya kiképzését a 763. ábra tünteti fel. A fogazott peremű csavaranyát megfelelő kulccsal könnyen lehet a csavarszárra ráhajtani. A pofafának a csavaranya részére kivésett fészkét utólag enyvezett dugóval tüntetik el.

A pihenő szerkezetek régebben a fa anyagú födémekhez hasonlóan készültek (764-765. ábra). Újabban a fa lépcsőkarok gyakran csatlakoznak szilárd anyagú pihenőkhöz, illetve födémekhez. A lépcsőkarnak fa szerkezetű pihenőkhöz való csatlakozását tünteti fel a 766. ábra.

Kétkarú lépcsőknél az orsótér melletti pofa­fákat gyakran folytatólagosan alakítják ki íves alaprajzú, csavarvonal mentén emelkedő pofaforduló idom alkalmazásával (767. ábra). Ilyenkor a korlátfogódzó is – törés nélkül – folytatóla­gosan alakulhat ki.

Az íves karú, valamint a húzott fokú lépcsőknél (768. ábra) igen körülményes: a hajlatok és görbületek megszerkesztése, a pofafák kialakítása, az egyenes és íves pofarészeknek vésett enyvezett csappal történő összeépítése, az összeépítések faszegekkel, anyáscsava­rokkal való külön biztosítása. Az ilyenkor alkalmazandó szerkezet természetét a 767 c ábra érzékelteti.

A vésett falépcsők alsó felülete legtöbbször borítás nélkül marad, de néha gyalult vagy betétes vakolattal ellátott borítást nyer.

A korlátok lehetnek: a) vas vagy b) fa anyagúak. A fa anyagú korlátok az indító fokba, vagy a pihenő, illetve érkező födémbe csappal bekötött oszlopokból, fogódzó rudakból, valamint a pofa­fákhoz és a fogódzó rudakhoz csappal vagy árok­kal és eresztékkel csatlakozó rudakból (762 a ábra), esetleg deszkázatból állnak.

Felületképzés falépcsőknél

Felületképzés. A fa felületeket pácolással, be­eresztéssel, esetleg viaszolással szokás, ellátni.

Hátránya a vésett falépcsőknek, hogy járás közben dobogó hangot adnak, a legtöbb esetben nyikorognak. A nyikorgást némileg mérsékelni lehet azzal, hogy a pofafák árkaiba nemezbetétet helyezünk.