• falak
• válaszfal

Kézi falazóelemekből készülő válaszfalak

A kézi falazóelemekből készülő válaszfalak közé tartoznak:

• a kisméretű tömör téglából,
• a magasított és kettősméretű téglából,
• a soklyukú és üreges válaszfallapokból,
• a vázkerámia válaszfallapokból,
• a könnyűbeton válaszfallapokból és
• a gipsz válaszfallapokból falazással épített válaszfalak.

Kisméretű téglából készülő válaszfalak

Kisméretű tömör téglából éltégla és féltégla vastag válaszfalak készíthetők. Az éltégla (6,5 cm) vastag falat szabályos kötéssel, egymástól fél téglával eltolt állóhézagokkal készítik. A fal minden második sorába lágyhuzalt kell elhelyezni. A huzalt kampósfejű szeggel a főfalakhoz, valamint a válaszfalban elhelyezett tokszerkezethez kell erősíteni. Az éltégla vastag falak különleges merevítő kötéssel is készülhetnek. Ebben az esetben az acél- és lágyhuzal betétek elmaradnak, mert a megfelelő merevséget a kötés biztosítja.

Az ily módon készített falat a Z formájú téglakötés miatt Z falnak vagy más néven katonafalnak nevezik. A katonafalat elsősorban olyan helyen alkalmazzák, ahol nyílászáró szerkezeteket nem helyeznek el, mert a nyílás egyébként megbontja a falkötési rendszerét. Az éltégla vastag falakat min. Hf 5-mc minőségű habarcsba szabad rakni.

6.1. ábra Éltégla vastag válaszfal

6.2. ábra Éltégla vastag Z fal (katonafal

6.3. ábra Éltégla vastag válaszfal födémhez ékelése

A válaszfal legfelső sorában téglából faragott ellenékekkel a falat a födémhez kell ékelni. így biztosítható a falszerkezet megfelelő merevsége. A kiékelés előtt az ék alakú téglák egymással érintkező (vágott) felületeit habarcskenéssel kell ellátni, hogy azok teljes felületükön egymáshoz szoruljanak. A falsarkokat és kereszteződéseket a hagyományos kötési szabályoknak megfelelően a sorok váltakozó átvezetésével alakítják ki. A válaszfalban kialakított nyílások 1,00 m-es nyílásközig teherhárító boltövvel, 1,00 m feletti nyílásköz vasbeton gerendával hidalható át.

Az éltégla vastag fal szilárdsága és merevsége szakszerű készítés mellett megfelelő, szerelvények rögzítésére azonban nem alkalmas. Az éltégla vastag falakat elsősorban egyszerűbb kivitelű épületeknél, nyílások, gépészeti szerelések és szerelvények nélküli válaszfalak esetén alkalmazzák.

A féltégla vastag falat kisméretű tömör téglából, magasított és kettősméretű téglából a hagyományos téglakötés szabályai szerint építik. A csak futósorokból álló fal állóhézagai egymáshoz képest fél téglával el vannak tolva. A fal alá, a födémbe megfelelő teherbírású gerendát kell elhelyezni, illetve a legalsó szinten külön alapot kell készíteni.

A féltégla vastag válaszfalak minden második rétegét csorbázattal kell a teherhordó falszerkezetekbe kötni. Természetesen ez a kisméretű téglából készült teherhordó falak esetében jelent kedvező megoldást.

6.4. ábra Éltégla vastag válaszfal falsarok-kialakítása

6.5. ábra Féltégla vastag válaszfal

6.6. ábra Féltégla vastag válaszfal bekötése teherhordó falba

6.7. ábra Féltégla vastag válaszfal födémhez ékelése

A megfelelő merevség biztosítása érdekében a falat a legfelső rétegben elhelyezett kettős, faragott (vágott) téglaékekkel kell a födémhez csatlakoztatni. A falsarkok és kereszteződések kialakítása szintén hagyományos módon az egyes téglarétegek váltott átvezetésével történik. A falak építéséhez min. Hf 5-mc minőségű habarcsot kell alkalmazni.

A féltégla vastag válaszfalba kialakított nyílások előre gyártott vagy monolit vasbeton gerendákkal hidalhatok át, de 1,20 m nyílásközig egyenes boltövet is lehet alkalmazni. Féltégla vastag falak készíthetők magasított és kettősméretű téglából is, kialakításuk lényegében megegyezik a fent leírtakkal.

A kisméretű téglából készülő válaszfalak hátránya, hogy a vastagságukhoz képest jelentős a tömegük, kedvezőtlen épületfizikai tulajdonságokkal rendelkeznek és a kivitelezésük időigényes. Ebből adódóan felhasználásuk ma már csak azokra a válaszfalakra korlátozódik, amelyek esetében nincsenek szigorú követelmények (pl. pincetér válaszfalai).

Soklyukú és üreges égetett agyag válaszfallapokból épített válaszfalak

A kisméretű tégla válaszfalaknál korszerűbb megoldást jelentett a soklyukú és üreges égetett agyag válaszfallapok alkalmazása. Segítségükkel a válaszfalak könnyebbek és gyorsabban kivitelezhetők lettek az üregeknek köszönhetően, pedig jobb épületfizikái tulajdonságokkal rendelkeztek.

A soklyukú és üreges égetett agyag válaszfallapok magassága 20 cm, hosszúságuk 40 cm. A falvastagság 6, ill. 10 cm. Az elemek megfelelő kapcsolatát a vízszintes horonyeresztékes kialakítás biztosítja. A különböző üregek vízszintesen helyezkednek el a válaszfallapokban. Felületüket a jobb vakolattartás érdekében vízszintes rovátkolással látták el.

6.8. ábra Féltégla vastag válaszfal falsarok kialakítása

6.9. ábra Soklyukú és üreges égetett agyag válaszfallapok

A válaszfallapokat – a horonyeresztékes kapcsolat ellenére – falazóhabarcsba rakva, szabályos kötésben, rétegenkénti feles eltolással kell falazni és a födémhez ékelni. Ez a legfelső sorba beépített, ék alakúra vágott dupla elemekkel (kettős ékkel) biztosítható. Az ékelés mellett a falazat megfelelő merevségének érdekében minden vízszintes hézagba (fekvőhézagba) lágyvas huzalt kell helyezni (02,8 mm).

Ezeket megfeszítve a teherhordó falakhoz és a válaszfalba beépített ajtótokhoz kell erősíteni. A falsarkoknál a huzalokat vagy a csatlakozó válaszfallapon áthajtva feszítik meg, vagy pedig sarkokon elhelyezett függőleges betonvasakhoz kell erősíteni.

A soklyukú és üreges válaszfallapok hosszú ideig (a 80-as évek végéig) a válaszfalak építésére használt, legelterjedtebb falazóelemek voltak. A mai követelményeknek azonban már kevésbé felelnek meg, ezért alkalmazásuk egyre ritkább.

Vázkerámia válaszfallapokból épített válaszfalak

A korszerűtlenné vált soklyukú és üreges égetett agyag válaszfallapokat felváltották a sokkal kedvezőbb tulajdonságokkal rendelkező vázkerámia válaszfallapok. Ezek valamely komplett építési rendszer részeként – kialakításukban és méretükben – a teherhordó falszerkezetek építésére alkalmas vázkerámia falazóblokkokhoz igazodnak.

A leggyakrabban alkalmazott nútféderes vázkerámia válaszfalelemek hosszúsága 50 cm, magasságuk 23,8 cm (1,2 cm vízszintes habarcshézaggal kiegészülve a 25 cm-es magassági modulhoz igazodik). A csiszolt vázkerámia válaszfalelemek magassága 249 mm, szintén igazodik a főfali elemekhez. A lapok felülete rovátkolt a jobb vakolattartás érdekében. Elemtípustól függően 10, 12 és 20 cm vastag válaszfalak építhetők.

6.10. ábra Vázkerámia válaszfallapok

6.11/a. ábra Válaszfal és ajtótok kapcsolata

6.11/b. ábra Válaszfal és teherhordó fal (főfal) kapcsolata

A vázkerámia válaszfallapokból készülő falakat szintén ki kell ékelni a födémhez. Ez is a megfelelő merevség miatt szükséges. Az ékelés a felső rétegbe épített, ék alakúra vágott válaszfallapokkal történik.

A falsarkokat a már ismert, hagyományos módon kell kialakítani, a kapcsolódó falak rétegeit felváltva kell a falsarokba vezetni. A falsíkból kinyúló eresztékeket le kell ütni, a hornyokat pedig habarccsal kell kitölteni.

A vázkerámia válaszfalakat is szabályos kötésben, rétegenkénti feles eltolással kell falazni. Darabelemeket csak ott alkalmazhatók, ahol azt a kötés helyes kialakítása ezt szükségessé teszi. A falazáshoz legalább Hf 5-mc minőségű habarcsot kell használni. Csiszolt elemekből készülő falak esetén a rendszerhez tartózó szárazkeverékből készített ragasztót kell használni.

A falszerkezet merevsége a minden (vagy minden második) vízszintes hézagba beépített lágyvas huzallal biztosítható. Ezeket a teherhordó falszerkezethez és a válaszfalba kerülő tokszerkezethez 75 mm-es rabicszeggel rögzítik, vagy a falba tüskékkel befogott függőleges köracél pálcára hurkolják.

6.12. ábra Vázkerámia válaszfal födémhez ékelése

A fekvőhézagokba futó merevítő lágyhuzalok kétféle módon feszíthetők meg a sarkok mentén. Az egyik esetben a lágyhuzalokat a falsarok éle mellett kétoldalt függőlegesen elhelyezett, 5-10 mm átmérőjű köracél pálcákhoz kell kötni. A másik megoldásnál a lágyhuzalt a keresztező válaszfallap külső oldalán felhajtják, majd visszafordítják, és megfeszítve a következő sor fekvőhézagába vezetik.

Vastagabb, teherhordó fal végéhez két oldalról merőlegesen csatlakozó válaszfal kétféle szerkezeti megoldással alakítható ki. Amennyiben lehet, törekedni kell arra, hogy a válaszfal a teherhordó fal vége előtt átvezetve épüljön meg. Ha ez a megoldás nem alkalmazható, akkor a főfalhoz két oldalról csatlakozó válaszfalak és a főfal közötti hézag elé rabichálót kell helyezni, hogy a vakolaton ne keletkezzen repedés.

A 6 cm vastag vázkerámia válaszfalak nem véshetők, az ilyen falakra szerelvények nem rögzíthetők. A vázkerámia válaszfalak alkalmazása napjainkban igen elterjedt. Könnyen és gyorsan kivitelezhetők, méretrendjük a vázkerámia falazóblokkokhoz illeszkedik.

6.13. ábra Vázkerámia válaszfal falsarok kialakítása

6.14. ábra Vázkerámia válaszfal és főfal falvég-csatlakozása

Könnyűbeton válaszfallapokból épített válaszfalak

A teherhordó falazatok építéséhez alkalmazható könnyűbeton kézi falazó elemekhez hasonlóan a válaszfalak esetében is többféle anyagszerkezetű könnyűbeton válaszfallapok vannak forgalomban. Az alábbiakban a könnyűbeton válaszfallapoknak kétféle típusát, a pórusbeton és az adalékanyagos könnyűbeton válaszlapokat tárgyaljuk részletesen.

Pórusbeton válaszfallapokból készülő falak

A legelterjedtebb könnyűbeton válaszfalak pórusbeton válaszfallapokból épülnek. Ezek egy komplett építési rendszer részeként a korábban bemutatott pórusbeton kézi falazóelemekhez igazodnak. Az elemek teljesen homogén felületű, egyszerű téglatest alakú idomok, melyek hossza 60 cm, magasságuk 20 cm. A kialakítható falvastagság 10, 12,5 és 15 cm. Az elemek könnyen megmunkálhatok, vághatok, faraghatók, a felületi érdességüknek köszönhetően jó vakolattartók.

A pórusbeton válaszfalak kialakításának menete megegyezik a korábban leírtakkal. A válaszfallapokat a kötési szabályoknak megfelelően min. 12,5 cm rétegenkénti eltolássál kell falazni. Minden második fekvőhézagba egy szál 2-2,5 mm-es, megfeszített lágyvas huzalt kell elhelyezni. A válaszfalak három módon kapcsolódhatnak a főfalakhoz: csorbázattal, falhoronnyal vagy tompa ütköztetéssel.

6.15. ábra Pórus beton válaszfalak

6.16. ábra Pórus beton válaszfal és főfal csatlakozása a) csorbázattal b) falhoronnyal c) tompa ütköztetéssel

A csorbázott kapcsolat csak pórusbeton főfalak esetén alkalmazható. Ebben az esetben a csatlakozás vonalában a főfal minden második rétegébe 7-8 cm mély, a válaszfalnak megfelelő szélességű csorbázatot kell kialakítani. Ebbe kell bevezetni a válaszfal minden második rétegét. A lágyvas huzalokat a csorbázaton belül a főfal elemeihez kell rögzíteni.

A falhornyos kapcsolatnál a csatlakozás vonalában válaszfalnyi szélességű, 7-8 cm mély, teljes magasságú hornyot kell kialakítani a főfalban. A válaszfalat a horonyba vezetve kell építeni. A lágyvas huzalokat a főfal elemeibe fúrt befogó profilokkal lehet rögzíteni.

6.17. ábra Pórusbeton válaszfallapokból épített válaszfal falsarok-kialakítása

6.18. ábra Nagy lehajlása födém és pórusbeton válaszfal kapcsolata

A tompa ütköztetés esetén a válaszfalat egyszerűen a főfal mellé építik. A két falszerkezet megfelelő kapcsolatát a lágyvas huzalokat rögzítő, a főfal elemeibe fúrt befogó profilok és a minden egyes rétegben elhelyezett, szegezett perforált acélszalagok biztosítják.

A falsarkok kialakítása megegyezik a korábban bemutatottakkal. Az egymáshoz kapcsolódó falak rétegeit felváltva kell a falsarokba vezetni. A fekvőhézagokban futó lágyvas huzalokat perforált acélszalagokkal rögzítik, melyeket a sarkoknál kapcsolódó két válaszfallaphoz szegeznek.

A pórusbeton válaszfalak is általában ékeléssel kapcsolódnak a födémekhez. Nagyobb fesztávú födémek esetén azonban a födém nagyobb lehajlása miatt a válaszfal és a födém alsó síkja közötti teret PUR-habbal kell kitölteni, vagy U-vezetősín közé helyezett, más rugalmas kitöltő anyagot kell használni. A pórusbeton válaszfalak könnyen megmunkálhatok, az épületgépészeti kábelek, vezetékek elhelyezéséhez szükséges hornyok egyszerűen és gyorsan kialakíthatók.

Adalékanyagos könnyűbeton válaszfallapokból készülő válaszfalak

Az adalékanyagos könnyűbeton válaszfallapok (szintén egy komplett építési rendszer részeként) a korábban bemutatott ugyanilyen anyagú falazó elemekhez igazodnak. Ezek a válaszfallapok az eddig bemutatott elemektől eltérő kialakításúak: külső köpenyből és belső, nagyméretű üregeket megosztó bordázatból állnak.

Felülről teljesen zártak, ami megakadályozza a falazóhabarcs üregekbe jutását (teljes felületű habarcskenés). A nútféderes válaszfallapok 50 cm hosszúak, 22 cm magasságúak. A kialakítható falvastagság 10 és 12 cm. A felületi érdességüknek köszönhetően jó vakolattartók. Az elemek darabolása nem ajánlott, ezért a rendszerhez felezhető, ill. negyedelhető kiegészítő válaszfal elemek is tartoznak.

A válaszfalak hagyományos módon készülhetnek: a falazást a kötési szabályoknak megfelelően, rétegenkénti feles eltolással kell végezni. A vízszintes habarcsréteg vastagsága 1 cm. A nútféderes kapcsolódás ellenére a válaszfallapok egymáshoz illeszkedő függőleges oldalait is habarccsal kell lekenni. A falazat megfelelő merevségét ebben az esetben is lágyvas huzalokkal biztosítják, amelyek minden második réteg fekvőhézagába vannak elhelyezve és megfeszítve.

Az adalékanyagos könnyűbeton válaszfalak a főfalakhoz tompa ütköztetéssel, ill. az ugyanazon rendszer falazóelemeiből épített főfalakhoz csorbázattal kapcsolódhatnak.

6.19. ábra Adalékanyagos könnyűbeton válaszfallapok

6.20/a. ábra Válaszfal-főfal kapcsolódás tompa ütköztetéssel

6.20/b. ábra Válaszfal főfal kapcsolódás csorbázattal

A tompa ütköztetésű kapcsolat lényegében megegyezik a vázkerámia válaszfalaknál leírt kapcsolódási móddal. A két fal közötti függőleges habarcshézagba egy, a főfalba tüskékkel befogott, 5-10 mm átmérőjű függőleges köracél pálcát kell elhelyezni. A fekvőhézagokban elhelyezett lágyvas huzalok a köracél pálcához hurkolva rögzíthetők és feszíthetők meg.

A huzalokat a köracél pálca helyett a főfal elemeibe fúrt – a pórusbeton válaszfalaknál már ismertetett – befogó profilok is rögzíthetik. Mindkét változatnál a főfalak és a válaszfalak egymástól függetlenek (lényegében nincsenek összeépítve), így ez a kapcsolódási mód az eltérő anyagú és méretű elemekből készült falszerkezetek esetében is alkalmazható.

6.21. ábra Adalékanyagos könnyűbeton válaszfallapokból épített válaszfal-falsarok kötése

A csorbázott kapcsolat csak az ugyanazon rendszer falazóelemeiből épített főfalaknál alkalmazható, ha a főfal és a válaszfal rétegmagasságai megegyeznek. A csatlakozás vonalában a főfal minden második rétegébe 6-7 cm mély, a válaszfalnak megfelelő szélességű csorbázatot kell kialakítani, melyekbe bevezetik a válaszfal minden második rétegét. A lágyvas huzalokat a csorbázaton belül a főfal elemeihez kell rögzíteni. A csorbázatba vezetett rétegek első falazóelemei mindig háromnegyedes elemek, így biztosítva van a válaszfal megfelelő kötése.

A falsarkok kialakítása csak a kiegészítő elemek alkalmazásával különbözik az eddig bemutatott eljárásoktól. A megfelelő elemkötések biztosításához nem a helyszínen méretre vágott darabelemeket kell felhasználni, hanem a rendszerhez tartozó kiegészítő elemeket kell beépíteni. A fekvőhézagokban futó merevítő lágyvas huzalok a falsarok éle mellett kétoldalt elhelyezett körpálcákhoz kötve vagy a keresztező válaszfallap külső oldalán felhajtva és visszafordítva a következő sor fekvőhézagába feszíthetők és rögzíthetők.

Az adalékanyagos könnyűbeton válaszfalak is ékeléssel kapcsolódnak a födémekhez. Ezek kialakítása megegyezik a korábban leírtakkal.

Gipsz válaszfallapokból épített válaszfalak

Hazánkban már több, mint harminc éve gyártanak gipsz anyagú válaszfallapokat. Használatuk manapság – a többi elemes válaszfaltípushoz viszonyítva – kevésbé elterjedt, pedig számos kedvező tulajdonsággal rendelkeznek, melyek előnyössé teszi alkalmazásukat. Jó hő- és hangszigetelők, kiegyenlítik a helyiségek páratartalmát és szabályozzák a belső tér klímáját. A méretpontos kialakításnak és az egyenletes homogén felületnek köszönhetően nem igényelnek vakolást. Kiválóan alkalmazhatók tűzvédelmi falként. Kivitelezésük kevés szaktudással is gyors és gazdaságos.

6.22. ábra A gipsz válaszfallal

A gipsz válaszfallapok homogén felületű, nútféderes elemek, melyek hossza 66,6 cm, magassága 50 cm. A kialakítható falvastagság 8 és 10 cm. Az elemek könnyen megmunkálhatok, vághatok, faraghatók. A belőlük készülő válaszfalak építése több szempontból eltér a korábban bemutatott válaszfalak építésétől.

Az első sor kialakítása előtt a felszivárgó nedvesedés elleni szigetelő csíkot (bitumenes csupaszlemezt vagy PE-fóliát) kell elhelyezni. A gipsz válaszfallapokat a kötési szabályoknak megfelelően rétegenkénti 1/3-os eltolással, teljes (vízszintes és függőleges) felületen gipszhabarcsba rakva kell falazni. A horony-eresztékes kialakításnak köszönhetően az elemek könnyen és gyorsan egymáshoz illeszthetők. Falazás közben a darabolt elemek vágott felületét a jobb tapadás érdekében célszerű enyhén felérdesíteni.

6.23. ábra Gipsz válaszfal csatlakozása főfalhoz

6.24. ábra Gipsz válaszfal falsarok kialakítása

A 8 cm vastag válaszfallapokból merevítés nélkül max. 3,50 m magas és max. 6,00 m hosszú, a 10 cm vastag lapokból legfeljebb 4,00 m magas és 7,00 m hosszú egybefüggő falszerkezet építhető. Ennél nagyobb falméretek esetén a falszerkezetet merevíteni kell (pl. idomacélokkal).

A gipsz válaszfallapokból készülő válaszfalak bármilyen anyagú falszerkezethez csatlakoztathatók egyszerű ütköztetéssel. A két falszerkezet között hagyott 2-3 cm-es hézagot teljes egészében gipszhabarccsal vagy hanglágy anyag közbeiktatásával kell kitölteni.

A gipszlapokból készülő válaszfal és a hozzá kapcsolódó egyéb szerkezetek (falak, födémek) között – a kapcsolódó szerkezet mozgásának mértékétől függően – háromféle kapcsolat alakítható ki: merev, rugalmas és csúszó kapcsolat.

6.25. ábra Gipsz válaszfal csatlakozása födémhez

6.26. ábra Monolit vasbeton válaszfal (részlet)

A merev csatlakozás a leggyakoribb kapcsolat. Olyan esetekben alkalmazzák, amikor a szerkezetek mozgása elenyésző. A kapcsolódó hézagok teljes egészében gipszhabarccsal vannak kitöltve. Rugalmas csatlakozást alkalmaznak minden olyan esetben, amikor a szerkezetek mozgásának mértéke a hézagokba helyezett rugalmas anyagokkal még kiegyenlíthető.

Csúszó csatlakozást ritkán kell kialakítani (csak nagymértékű szerkezeti mozgások esetén). A kapcsolódó hézagoknál fémsín között vezetik a válaszfalat. A gipsz válaszfallapokból épített falsarkokat a hagyományos módon kell kialakítani, a kapcsolódó falak rétegeit felváltva kell a falsarokba vezetni. A kiálló eresztékeket le kell fűrészelni, a hornyokat pedig gipszhabarccsal kell kikenni. A pozitív élek mentén élvédő profil felhelyezése ajánlott.

A gipsz válaszfallapokból épülő válaszfalak – az eddig bemutatott elemes válaszfalakkal ellentétben – nem merevíthetők (ékelhetők) a födémhez. A legfelső sor elemei és a födém alsó síkja között 2-3 cm hézagot kell hagyni. Az enyhén ferdén vágott elemek feletti hézagot gipszhabarccsal vagy rugalmas, hanglágy tömítéssel kell kitölteni.

Falazás után a kifolyt gipszhabarcstól megtisztított kész falfelület nem igényel vakolást, (esetleges glettelés után) közvetlenül tapétázható, burkolható stb. A 10 cm vastag gipsz válaszfalak könnyen véshetők, faraghatók, kiválóan alkalmasak épületgépészeti kábelek, vezetékek falba süllyesztett elhelyezésére és szerelvények