Magasépítészet

Nagyblokkos építési mód

Nagyblokkos (nagytömbös) építési módon azt értjük, hogy a falaka daruk teljesítő képességétől függő nagyságú, födémtől az ablaksüvegig, illetve középfőfalaknál födémtől födémig terjedő magasságú elemekből készülnek.

Ez az építési mód leginkább lakóházak és bizonyos középületek létesítésére alkalmas. A blokktípusok számának csökkentése végett ilyen­kor egyforma ablak tengelytávolságokra és rizalitok nélküli alaprajzi elrendezésre kell törekedni. Bizonyos mértékig ebbe a kategóriába tartozik a korábban tárgyalt előrefalazott tégla tömbökkel való építési mód is.

A nagyblokkos építési mód jelentősége

Hogy a blokkokat kevesebb munkával lehet előállítani, mint a többrétegű falpaneleket, másrészt, hogy alapanyaguk: a salak az iparvállalatok közelében általában nagy mennyiségben rendelkezésre áll.

Anyaguk

A nagyblokkok anyaga salakbeton, ami – tud­jak – hőtechnikai szempontból és az emelési súlyok tekintetében egyaránt kedvező építési anyag. A salak szemszerkezetének megváltozta­tása révén, m3-enként 105-120 kg cement fel­használása mellett 90-110 kg/cm2 szilárdságú salakbetont lehet előállítani. Ez a betonszilárd­ság módot ad 5-6 emelet magasságú épületek létesítésére.

A nagyblokkok „nagysága”

Főleg a rendelkezésre álló daruszerkezetek teljesítő képességétől függ. A szélső falak blokkjainak jelenlegi legnagyobb súlya 2,8 tonna, a középfőfalak blokk-egységeinek súlya pedig a nagyobb gémkinyúlás miatt kb. 1,5-1,7 tonna lehet.

A blokkok vastagsága

Leningrádban a szélső főfalak részére 49-52 cm, a középfőfalak részére pedig 39 cm vastagságú blokkokat gyártanak. A mi viszonyainkban vékonyabb, a szélső falak céljára kb. 38 cm vastagságú blokkok is meg­felelnének. Természetesen a blokkok vastagsága – hőtechnikai és szilárdságtani szempontból egyaránt – anyaguktól függ.

A nagyblokkok kiosztása

A szélső főfal blokkosztására jellemző a 713. ábra, ahol három blokktípust látunk: a födémtől az ablaksüvegig érő 1 jelűt, az ablakok fölött végigfutó kiváltó sort képező 2 jelűt és a fal­blokkoknál valamivel vékonyabb 3 jelű ablak-mellvédblokkot.

Nagy blokkos épület homlokzati falának tömbkiosztása

713. ábra. Nagy blokkos épület homlokzati falának tömbkiosztása; a) nézet, b) metszet; 1 -pillér; 2- áthidaló; 3 – mellvéd tömb

A szélső főfal felfekvési blokkjai a födém csatla­kozása részére padkával készülnek (714 b-c ábra). A felfekvési sor nyílások feletti blokkjait vasbetéttel látják el. A korrózió megakadályozása végett a vasakat cementtejjel vonják be, vagy pedig kavicsbeton rétegbe ágyazzák azokat. Németországban a felfekvési sor blokkjait nehéz­betonból készítik, a külső oldalon 35 mm vastag hőszigetelő (fagyapotlemez) burkolattal. Ez a megoldás módot ad a nyílásáthidaló blokkok szabályos vasbeton jellegű kiképzésére.

Hagy tömbös épület leglényegesebb blokk formációi

714. ábra. Hagy tömbös épület leglényegesebb blokk formációi; a) födém elem, b)-c) áthidaló, d)-f) ablakpillér, e) mellvéd, g) sarok, h)-i) középfal tömbök

A középfőfal blokkjai födémtől-födémig terjedő magasságúak. Készülnek azonkívül ajtónyílások­kal áttört blokkok is (714 i ábra). Kelet Német­országban az ajtónyílásokkal áttört blokkokat nehézbetonból állítják elő, a káva és süvegrészeket egyaránt vasbetétekkel látják el. A középfőfal blokkjainak függőleges illeszkedési felületei fél­körös árkolással vannak ellátva (714 b-i ábra); az ebből adódó csőszelvényt utólag kibetonozzák.

Találunk olyan illesztési megoldást is, ahol a blokkok bütüfelületén két árkolás van és így a függőleges hézagokban két csőszelvény alakul ki. A szélső főfalak ablaknélküli szakaszain, vala­mint a saroktalálkozásoknál levő blokkok, úgy­szintén a nyílásáthidaló blokkok csatlakozásait is az előbbiekhez hasonló módon oldják meg (714 g ábra).

A szélső és középfőfal blokkjai nemcsak tömören, hanem függőleges csőszerű üregekkel is készülnek (714 f ábra), aminek révén anyag­os súlymegtakarítást, valamint kedvezőbb hőtechnikai tulajdonságot érnek el.

Kémények és szellőző batériák

A lokális kályhafűtés és a tűzhelyek részére takarékkémé­nyeket vagy gyűjtőkéményeket kell alkalmazni. A gravitációs szellőzést- előregyártott elemekből készült szellőző kürtőkkel kell megoldani.

A vizesblokk

A hideg- és melegvíz, a csator­názási és gázvezetékek felszálló csövei, valamint a gáztüzelés égéstermékeit elvezető cső befoga­dására szolgáló épületszerkezet. A vizesblokkban lehet elhelyezni azonkívül az elektromos melegvíz készítő berendezést is.

A vizesblokk igen nagymértékben megkönnyíti az elsorolt és egy helyre csoportosított vezetékek előregyártási munkáit, szerelését, javí­tását, cserélését. A vizesblokk nemcsak a fent említett vezetékek befogadására alkalmasan van kiképezve, hanem a rája kerülő szelvények és berendezési tárgyak könnyű és tartós felerősítése szempontjából is. A vizesblokk köré csoportosítjuk; a konyhát, fürdőszobát, zuhanyozót és WC-t, általában az olyan helyiségeket, amelyekben vízvezetéki és gázfogyasztó helyek vannak (715. ábra).

Vizesblokk alaprajzi elhelyezkedése

715. ábra. Vizesblokk alaprajzi elhelyezkedése; 1 – vizesblokk; 2 – mosogató; 3 – WC; 4 – zuhanyozó

A vizesblokkokat akár a középfőfalakban, akár a válaszfalakhoz simulóan, illetve azok részeiként lehet kialakítani. A vizesblokkok nem­csak nagytömbös, hanem a tömör téglafalú, a vázas és a táblás rendszerű építési módoknál is mindinkább alkalmazásra kerülnek.

A vizesblokk fala vékony és könnyű legyen. Jól lehessen rá a rögzítő bilincseket stb. felerő­síteni. A javítások céljára legalább az egyik oldalon jól lehessen hozzáférni.

Felületképzés

Bár a külső-belső felületek egy­aránt vakolhatok is lennének, mégis azt a törek­vést látjuk, hogy a blokkokat végleges külső homlokzati felülettel állítsák elő. Ebből a célból a mintaformákba előre kőporos vagy nemes­habarcs-réteget terítenek le, és erre hordják rá a salakbetont. A formából kikerült homlokzati felületet még az előállító telepen további művele­tekkel kikészítik. A blokkok beépítésénél azok külső oldalainak egy síkban való elhelyezését tart­ják szem előtt. A falak teljes elkészülte után az illeszkedési hézagokat könnyű függőállványról kihézagolják.

Ez a homlokzatképzés abból a szempontból kifogásolható, hogy a leggondosabb gyártási, szállítási és emelési manipulációval sem lehet elkerülni a tömbök éleinek kicsorbulását. Az utólagos javítások pedig a homlokzaton, sajnos, mindig megmutatkoznak. A belső felületeket általában nem nedves úton vakolják, hanem leggyakrabban száraz vakolattal (gipszlemezekkel) burkolják.

A blokkok illesztési hézagai

A levegő áthato­lása, a szél átfúvása, a hideg és a csapadék beha­tolása ellen az illeszkedési felületekben hornyokat készítenek, amelyeket utólag kibetonoznak. Azon­kívül a hézagokba belülről megfelelő eszközök segítségével kóctömítést kényszerítenek be.

Amennyiben a nagy tömbökből készült falakát egy vagy két oldalukon utólag, a helyszínen vakolják le, úgy a tömbök illeszkedési vonala mentén gyakran jelentkező repedések elkerülése végett rabitzháló anyagú vakolatbetét alkalmazását tartjuk kívánatosnak. (Ugyan­ez a megállapítás vonatkozik a téglából falazott töm­bökkel, valamint a továbbiakban tárgyalandó táblás építési móddal készült falszerkezetek illeszkedési héza­gaira is.)

A födémszerkezetek vonalán leginkább a „Szim-Kar” és a hozzá hasonló jellegű födémek, illetve födémpanelek mutatkoznak megfelelőnek.

Elhelyezési kérdések

A faltömböket 2 – 3 cm – vastag­ságú földnedves konzisztenciájú cementhabarcs rétegre helyezik el. Függőleges helyzetüket kétirányú gondos függőzéssel ellenőrzik. A szükséges helyesbítéseket acél emelőrudakkal és nagyméretű (25-30 cm-es) ékek be­verésével végzik.

A tömbök esetleges megemelése folytán előálló hézag kitöltésére szükséges habarcsot megfelelő eszközökkel kényszerítik be a felfekvési hézagba. Az ékeket csak a habarcs teljes megszilárdulása után távo­lítják el. A tömbök az elhelyezési manipuláció egész ideje alatt lazán fel vannak függesztve a beemelő daru­szerkezetre. A dolgozók biztosító övvel és kötéllel fel­szerelve kell végezzek munkájukat.