Nagyblokkos építési mód
Nagyblokkos (nagytömbös) építési módon azt értjük, hogy a falaka daruk teljesítő képességétől függő nagyságú, födémtől az ablaksüvegig, illetve középfőfalaknál födémtől födémig terjedő magasságú elemekből készülnek.
Ez az építési mód leginkább lakóházak és bizonyos középületek létesítésére alkalmas. A blokktípusok számának csökkentése végett ilyenkor egyforma ablak tengelytávolságokra és rizalitok nélküli alaprajzi elrendezésre kell törekedni. Bizonyos mértékig ebbe a kategóriába tartozik a korábban tárgyalt előrefalazott tégla tömbökkel való építési mód is.
A nagyblokkos építési mód jelentősége
Hogy a blokkokat kevesebb munkával lehet előállítani, mint a többrétegű falpaneleket, másrészt, hogy alapanyaguk: a salak az iparvállalatok közelében általában nagy mennyiségben rendelkezésre áll.
Anyaguk
A nagyblokkok anyaga salakbeton, ami – tudjak – hőtechnikai szempontból és az emelési súlyok tekintetében egyaránt kedvező építési anyag. A salak szemszerkezetének megváltoztatása révén, m3-enként 105-120 kg cement felhasználása mellett 90-110 kg/cm2 szilárdságú salakbetont lehet előállítani. Ez a betonszilárdság módot ad 5-6 emelet magasságú épületek létesítésére.
A nagyblokkok „nagysága”
Főleg a rendelkezésre álló daruszerkezetek teljesítő képességétől függ. A szélső falak blokkjainak jelenlegi legnagyobb súlya 2,8 tonna, a középfőfalak blokk-egységeinek súlya pedig a nagyobb gémkinyúlás miatt kb. 1,5-1,7 tonna lehet.
- Ismerd meg az ezerarcú Japán építészetet!
- Számoljon a nedvességgel már az építkezéskor!
- Megoldások – Hozza ki belőle a legtöbbet
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
A blokkok vastagsága
Leningrádban a szélső főfalak részére 49-52 cm, a középfőfalak részére pedig 39 cm vastagságú blokkokat gyártanak. A mi viszonyainkban vékonyabb, a szélső falak céljára kb. 38 cm vastagságú blokkok is megfelelnének. Természetesen a blokkok vastagsága – hőtechnikai és szilárdságtani szempontból egyaránt – anyaguktól függ.
A nagyblokkok kiosztása
A szélső főfal blokkosztására jellemző a 713. ábra, ahol három blokktípust látunk: a födémtől az ablaksüvegig érő 1 jelűt, az ablakok fölött végigfutó kiváltó sort képező 2 jelűt és a falblokkoknál valamivel vékonyabb 3 jelű ablak-mellvédblokkot.
713. ábra. Nagy blokkos épület homlokzati falának tömbkiosztása; a) nézet, b) metszet; 1 -pillér; 2- áthidaló; 3 – mellvéd tömb
A szélső főfal felfekvési blokkjai a födém csatlakozása részére padkával készülnek (714 b-c ábra). A felfekvési sor nyílások feletti blokkjait vasbetéttel látják el. A korrózió megakadályozása végett a vasakat cementtejjel vonják be, vagy pedig kavicsbeton rétegbe ágyazzák azokat. Németországban a felfekvési sor blokkjait nehézbetonból készítik, a külső oldalon 35 mm vastag hőszigetelő (fagyapotlemez) burkolattal. Ez a megoldás módot ad a nyílásáthidaló blokkok szabályos vasbeton jellegű kiképzésére.
714. ábra. Hagy tömbös épület leglényegesebb blokk formációi; a) födém elem, b)-c) áthidaló, d)-f) ablakpillér, e) mellvéd, g) sarok, h)-i) középfal tömbök
A középfőfal blokkjai födémtől-födémig terjedő magasságúak. Készülnek azonkívül ajtónyílásokkal áttört blokkok is (714 i ábra). Kelet Németországban az ajtónyílásokkal áttört blokkokat nehézbetonból állítják elő, a káva és süvegrészeket egyaránt vasbetétekkel látják el. A középfőfal blokkjainak függőleges illeszkedési felületei félkörös árkolással vannak ellátva (714 b-i ábra); az ebből adódó csőszelvényt utólag kibetonozzák.
Találunk olyan illesztési megoldást is, ahol a blokkok bütüfelületén két árkolás van és így a függőleges hézagokban két csőszelvény alakul ki. A szélső főfalak ablaknélküli szakaszain, valamint a saroktalálkozásoknál levő blokkok, úgyszintén a nyílásáthidaló blokkok csatlakozásait is az előbbiekhez hasonló módon oldják meg (714 g ábra).
A szélső és középfőfal blokkjai nemcsak tömören, hanem függőleges csőszerű üregekkel is készülnek (714 f ábra), aminek révén anyagos súlymegtakarítást, valamint kedvezőbb hőtechnikai tulajdonságot érnek el.
Kémények és szellőző batériák
A lokális kályhafűtés és a tűzhelyek részére takarékkéményeket vagy gyűjtőkéményeket kell alkalmazni. A gravitációs szellőzést- előregyártott elemekből készült szellőző kürtőkkel kell megoldani.
A vizesblokk
A hideg- és melegvíz, a csatornázási és gázvezetékek felszálló csövei, valamint a gáztüzelés égéstermékeit elvezető cső befogadására szolgáló épületszerkezet. A vizesblokkban lehet elhelyezni azonkívül az elektromos melegvíz készítő berendezést is.
A vizesblokk igen nagymértékben megkönnyíti az elsorolt és egy helyre csoportosított vezetékek előregyártási munkáit, szerelését, javítását, cserélését. A vizesblokk nemcsak a fent említett vezetékek befogadására alkalmasan van kiképezve, hanem a rája kerülő szelvények és berendezési tárgyak könnyű és tartós felerősítése szempontjából is. A vizesblokk köré csoportosítjuk; a konyhát, fürdőszobát, zuhanyozót és WC-t, általában az olyan helyiségeket, amelyekben vízvezetéki és gázfogyasztó helyek vannak (715. ábra).
715. ábra. Vizesblokk alaprajzi elhelyezkedése; 1 – vizesblokk; 2 – mosogató; 3 – WC; 4 – zuhanyozó
A vizesblokkokat akár a középfőfalakban, akár a válaszfalakhoz simulóan, illetve azok részeiként lehet kialakítani. A vizesblokkok nemcsak nagytömbös, hanem a tömör téglafalú, a vázas és a táblás rendszerű építési módoknál is mindinkább alkalmazásra kerülnek.
A vizesblokk fala vékony és könnyű legyen. Jól lehessen rá a rögzítő bilincseket stb. felerősíteni. A javítások céljára legalább az egyik oldalon jól lehessen hozzáférni.
Felületképzés
Bár a külső-belső felületek egyaránt vakolhatok is lennének, mégis azt a törekvést látjuk, hogy a blokkokat végleges külső homlokzati felülettel állítsák elő. Ebből a célból a mintaformákba előre kőporos vagy nemeshabarcs-réteget terítenek le, és erre hordják rá a salakbetont. A formából kikerült homlokzati felületet még az előállító telepen további műveletekkel kikészítik. A blokkok beépítésénél azok külső oldalainak egy síkban való elhelyezését tartják szem előtt. A falak teljes elkészülte után az illeszkedési hézagokat könnyű függőállványról kihézagolják.
Ez a homlokzatképzés abból a szempontból kifogásolható, hogy a leggondosabb gyártási, szállítási és emelési manipulációval sem lehet elkerülni a tömbök éleinek kicsorbulását. Az utólagos javítások pedig a homlokzaton, sajnos, mindig megmutatkoznak. A belső felületeket általában nem nedves úton vakolják, hanem leggyakrabban száraz vakolattal (gipszlemezekkel) burkolják.
A blokkok illesztési hézagai
A levegő áthatolása, a szél átfúvása, a hideg és a csapadék behatolása ellen az illeszkedési felületekben hornyokat készítenek, amelyeket utólag kibetonoznak. Azonkívül a hézagokba belülről megfelelő eszközök segítségével kóctömítést kényszerítenek be.
Amennyiben a nagy tömbökből készült falakát egy vagy két oldalukon utólag, a helyszínen vakolják le, úgy a tömbök illeszkedési vonala mentén gyakran jelentkező repedések elkerülése végett rabitzháló anyagú vakolatbetét alkalmazását tartjuk kívánatosnak. (Ugyanez a megállapítás vonatkozik a téglából falazott tömbökkel, valamint a továbbiakban tárgyalandó táblás építési móddal készült falszerkezetek illeszkedési hézagaira is.)
A födémszerkezetek vonalán leginkább a „Szim-Kar” és a hozzá hasonló jellegű födémek, illetve födémpanelek mutatkoznak megfelelőnek.
Elhelyezési kérdések
A faltömböket 2 – 3 cm – vastagságú földnedves konzisztenciájú cementhabarcs rétegre helyezik el. Függőleges helyzetüket kétirányú gondos függőzéssel ellenőrzik. A szükséges helyesbítéseket acél emelőrudakkal és nagyméretű (25-30 cm-es) ékek beverésével végzik.
A tömbök esetleges megemelése folytán előálló hézag kitöltésére szükséges habarcsot megfelelő eszközökkel kényszerítik be a felfekvési hézagba. Az ékeket csak a habarcs teljes megszilárdulása után távolítják el. A tömbök az elhelyezési manipuláció egész ideje alatt lazán fel vannak függesztve a beemelő daruszerkezetre. A dolgozók biztosító övvel és kötéllel felszerelve kell végezzek munkájukat.