Magasépítészet

Pontalapok (síkalapozás)

A pontszerű terheket jelentő pillérek és oszlopok alatt alkalmazott alapozási szerkezetek a pontalapok. Elsősorban a vázas épületek vázpilléreinek alapozási szerkezetei. A pontalapok alaprajzi alakja általában négyzet, téglalap, ritkábban sokszög, illetve kör. A pontalapokhoz alkalmazott anyagok megegyeznek a sávalapoknál használtakkal. Tégla és terméskő pontalapokat ma már nem készítenek, csak felújítások és bontások esetén találkozhatunk velük.

A beton pontalapokat a készítésük során az esetek nagy részében zsaluzni kell. A lefelé szélesedő szerkezet ferde oldalsíkokkal (csonka gúla) vagy lépcsősen alakítható ki, ennek megfelelő zsaluzatot kell készíteni. A pontalap alsó részét egy 15-20 cm vastag talplemez alkotja, ez megfelelő stabilitást és teherátadási biztosít.

A bonyolult és időigényes zsaluzási munkák miatt a mai gyakorlatban ritkán alakítanak ki lefelé szélesedő szerkezetet. A lefelé szélesedő alaptestek előnyösek, mert a talajra támaszkodó felület jóval nagyobb, mint a felső, közvetlenül a pillérekhez, oszlopokhoz kapcsolódó felület. Napjainkban általában egyszerű kocka vagy téglatest pontalapokat készülnek. Ezek megfelelő szilárdságú talaj esetén zsaluzás nélkül is kialakíthatók, vagyis a kivitelezés költségtakarékossá tehető.

Monolit és előre gyártott szerkezetek

A vasbeton pontalapok lehetnek helyszínen készített (monolit) vagy előre gyártott szerkezetek. A monolit vasbeton pontalapok acélbetétekkel erősített beton pontalapok. A vasalás következtében a kisebb szerkezeti méret is megfelelő teherátadási biztosíthat. A monolit vasbeton pontalapok kialakítását elsősorban a felmenő teherhordó szerkezetek, a terhelés és a teherhordó altalaj elhelyezkedése határozza meg.

 Beton pontalapok

3.10/a. ábra Beton pontalapok

Előre gyártott pontalapok (kehelyalapok)

3.10/b. ábra Előre gyártott pontalapok (kehelyalapok)

A kehelyalapok előre gyártott vasbeton pontalapok. Ezek többféle kialakításúak lehetnek: általában a különböző előre gyártott vázszerkezetek elemeihez igazodnak. Kötött gyári méretekkel készülnek, ezért a monolit alapokkal ellentétben gyakran előfordul, hogy a pillérek alsó síkja és a teherhordó altalaj közötti távolság „nem hidalható át” (nem elég magas a kehelyalap). Ilyenkor a kehelyalap alá nagyméretű beton tömbalapokat készítenek, melyek biztosítják a megfelelő teherátadási a teherhordó altalaj felé.

A vasbeton pillérek (oszlopok) és a pontalapok között befogott és csuklós kapcsolat alakítható ki. A befogott kapcsolatot az alaptestből kinyúló és bebetonozásra kerülő acéltüskék vagy az alaptestbe horganyzott csavaros kötések biztosítják (acél vázszerkezeteknél). Csuklós kapcsolatot vasbeton szerkezeteknél ritkán alkalmaznak, az előre gyártott elemeknél fordulhat elő.

Pontalapok kialakítása

3.11. ábra Pontalapok kialakítása

Pontalap zsaluzata

3.12. ábra Pontalap zsaluzata

A különböző anyagú pontalapok kialakításának menete megegyezik a sávalapoknál leírtakkal. Az előre gyártott vasbeton pontalapok (kehelyalapok) helyének kialakítása során különösen ügyelni kell az alapozási sík egyenletességére. A kiásott alapgödör alján (a kehelyalap alatt) 8-10 cm vastag betonréteget kell kialakítani, ami a kész alaptest megfelelő támaszkodását és tehereloszlását, illetve vízszintes helyzetét biztosítja.