Úsztatott- és szárazaljzatok
Úsztatott aljzatok
Napjainkban a szigorú hő- és hangtechnikai követelmények következtében a padlórétegekben elengedhetetlen a megfelelő vastagságú hő- és hangszigetelő rétegek alkalmazása. Ennek megfelelően a talajon fekvő és a födémen fekvő padlók aljzata egyaránt úsztatott aljzatként készül (5.6. ábra).
5.6. ábra. Úsztatott aljzat
Az úsztatott aljzat lényegében olyan aljzatbeton vagy esztrich, amely alatt megfelelő elválasztó réteg közbeiktatásával hő-, ill. hangszigetelő réteg (úsztatóréteg) helyezkedik el. Az alsó szilárd réteg (födém) és a burkolat aljzatát képező felső szilárd réteg között egy könnyű, rugalmas réteg (hő-, hangszigetelés) helyezkedik el, vagyis a felső réteg lényegében az alsótól független
Az úsztatott aljzatok jelentősen javítják a padlószerkezetek hő- és hangtechnikai tulajdonságait, amivel fokozzák a komfortérzetet. Az úsztató réteg lényegében tömegrugót képezve megakadályozza a lépéshangok terjedését. Fűtött tereket elválasztó födémeknél elsősorban hangtechnikai, míg talajon fekvő padlóknál főleg hőtechnikai okokból alkalmazzák. Az úsztatóréteget kizárólag lépésálló hő- és hangszigetelő anyag képezheti. A burkolat aljzata és az úsztatóréteg közé minden esetben technológiai szigetelés kerül. Ez elzárja a víz (építési nedvesség) útját, védi az úsztatóréteget, és meggátolja, hogy az aljzat „hozzákössön” az úsztatóréteghez.
Szárazaljzatok
A födémszerkezetek hő- és hangtechnikai tulajdonságait javító legkedvezőbb padlószerkezeti réteget a szárazaljzatok képezik.
A szárazaljzat a nyers födémre fektetett, üregek nélküli, szárazon készített, többrétegű aljzatszerkezet.
Általános esetben a rétegfelépítése (alulról felfelé haladva): kiegyenlítő rétegből, feltöltésből, hang- vagy hőszigetelésből, valamint építőlemezből áll (5.7. ábra). A kiegyenlítő réteg és a feltöltés szükségességét mindig a beépítés helye határozza meg. Feltöltést viszonylag ritkán készítenek, a feltöltés viszont önmagában egy kiegyenlítés, vagyis ilyenkor külön kiegyenlítő rétegre nincs szükség. Az egyes rétegek vastagsága az egyedi igények és követelmények függvényében változhat.
5.7. ábra. Szárazaljzat rétegfelépítése
A szárazaljzat készülhet üzemben, gyárilag ragasztott többrétegű táblás kivitelben, illetve különböző lemezekből a beépítés helyszínén egymásra ragasztva. Az egyes lapok ütköztetéssel (tompaillesztéssel), lapolással vagy csaphornyos kapcsolattal illeszkedhetnek, és csavarozással vagy ragasztással rögzíthetők egymáshoz. A szárazaljzatok építőlemezei (szárazpadló-lemezek) a legtöbb esetben két rétegben ragasztott gipszkarton, gipszrost, illetve fa alapanyagú táblás elemekből állnak.
A nyers födém felületi egyenetlenségeinek kezelésére vékony kiegyenlítő réteget kell felhordani. Erre azért van szükség, mert a szárazpadló elemeknek a kis hajlító szilárdságuk miatt teljes felületen fel kell feküdniük. A különböző nagyságú egyenetlenségeknél eltérő kiegyenlítési módokat kell alkalmazni (5.1. táblázat).
5.1. táblázat:
| Egyenetlenség mértéke (mm) | Kiegyenlítés módja |
|---|---|
| 0-5 mm | lágyhab lemezek |
| 0-10 mm | önterülő simítások |
| 10-20 mm | önterülő aljzatok (finom szemcseadalékkal) |
| 20 mm felett | esztrichek |
Szárazaljzatok szinte bármilyen födémszerkezetnél alkalmazhatók. Előnyük a korábban ismertetett aljzatokkal szemben a száraz technológia, a gyors és tiszta kivitelezés, a kis önsúly. Ezek ismeretében a szárazaljzatok különösen kedvezőek födémkorszerűsítések, burkolatfelújítások, tetőtér-beépítések esetén.
A szárazaljzatok nedvességre érzékeny szerkezetek, ezért vasbeton födémekre történő építés esetén alájuk párazáró réteg elhelyezése szükséges (kivéve, ha PS-hab képezi a szárazaljzat hőszigetelő rétegét). Szárazaljzatok csak tiszta, pormentes felületre készíthetők. Az aljzat építése előtt a falszegély mentén teljes hosszban egy kb. 10 mm vastag – az aljzat teljes rétegvastagságával megegyező magasságú, szigetelő anyagú – elválasztó szegélycsíkot kell elhelyezni (5.8. ábra).
5.8. ábra. Szárazaljzat falcsatlakozása
A szárazaljzat elkészülte után a szegélycsík túlnyúló részét le kell vágni. A szegélycsíknak az elválasztás mellett hangszigetelő szerepe is van. Ha elválasztó fóliát helyeztek a födémre, akkor azt a falak mentén fel kell hajtani. Szárazaljzat és nedves technológiával készülő aljzat csatlakozásánál egy szögvas profil beépítésével, valamint az elválasztó fólia felhajtásával kell elválasztani a két padlószerkezetet. Mivel a szögvas és az építőlemezek is kemény szerkezetek, ezért egy hangszigetelő csíkot kell közöttük elhelyezni (5.9. ábra).
5.9. ábra. Szárazaljzat és nedves technológiával készült aljzat (betonaljzat) kapcsolódása
Nagyobb összefüggő területen beépített szárazaljzatoknál a falszegélyek mentén tágulási hézagot kell hagyni. Ennek szélessége min. 10 mm. A különböző anyagú építőlemezek (gipszkarton, fa stb.) eltérő méretváltozási tulajdonságokkal rendelkeznek. Fontos, hogy e téren az aljzatra helyezett burkolat és az építőlemezek egymáshoz igazodjanak.
(Egy fa anyagú padlóburkolatot (pl. parkettát) inkább faforgács lemezre célszerű helyezni, mivel a két szerkezet méretváltozás! értékei között nincs vagy nem számottevő a különbség.) Egyes esetekben nemcsak a falak mentén, hanem az aljzat belső területén is szükség lehet tágulási hézagra, A kialakítás módja attól függ, hogy az aljzat közvetlenül a födémre vagy száraz feltöltésre kerül.
A hézagot úgy képezik, hogy az egymáshoz kapcsolódó építőlemezeket nem illesztik teljesen össze, a keletkezett hézagot pedig rugalmas anyaggal töltik ki, A tágulási hézag alatt teljes hosszban egy párnafát, az alatt pedig vékony hangszigetelő csíkot kell elhelyezni (5.10. ábra). Ez biztosítja a gyengébb kapcsolat stabilitását.
5.10. ábra. Mozgási hézag kialakítása szárazaljzatban