Padlószőnyeg mint burkolat
A padlószőnyeg az egyik legbonyolultabban lerakható burkolat. Nehéz, nagy tekercseket kell mozgatnunk; ezeket úgy lerakni, hogy feszes, teljesen sima felületet kapjunk, nem könnyű! A padlószőnyeg lapok lerakása már könnyebb, mert ezek kisebbek, könnyebbek. A legtöbb padlószőnyegnél alátétet, szöges lécet (fogaslécet) és dilatációs (burkolatváltó) profilokat is be kell építenünk, emellett speciális szerszámokra is szükségünk lesz.
Megfelelő-e az aljzat?
A tekercsben kapható hagyományos padlószőnyeg alá mindig be kell építeni alátétet, ez általában a természetes rostokból készült változatoknál is igaz. Az alátét képes az aljzat bizonyos mértékű egyenetlenségeit kiegyenlíteni, ezért ez esetben nincsen szükség tökéletesen sima aljzatra, mint más burkolattípusoknál. Ha azonban az aljzat nagyon rossz állapotban van, hordjunk fel rá aljzatkiegyenlítőt vagy építsünk be rétegelt lemez alátétet.
Ha nem építünk be alátétréteget, gondoskodnunk kell a tökéletesen sima aljzatról. Bizonyos esetekben szükség van ragasztásra; ilyenkor speciális, a hagyományos vagy a természetes rostokból készült padlószőnyeghez való ragasztót kell használnunk, amelyet vékonyan kell felhordani. A ragasztó lehetővé teszi, hogy igazításhoz felszedjük a már lerakott szőnyeget. Ragasztáskor különösen fontos követelmény a tökéletesen tiszta aljzat: csak így fog kellően megtapadni rajta a ragasztó.
A burkolat akklimatizálása
A természetes rostokból készült burkolatok a levegő hőmérsékletének és nedvességtartalmának változására zsugorodással és duzzadással reagálnak, ezért ezeket beépítése előtt legalább 48 órán át a burkolandó helyiségben (normál lakóklímán) kell tárolni, csak ezután következhet a darabolás és beépítés. A hagyományos padlószőnyegre mindez nem vonatkozik.
- Padló és falburkolatok a konyhában, hogyan válasszunk?
- Hőszigetelés a lábazati falak esetében
- Veszélyek a lábunk alatt: padlóburkolatok
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
Az alátét kiválasztása
Az alátétréteg célja, hogy még puhább legyen a burkolat, emellett azonban annak élettartamát is megnöveli. Az alátét általában poliuretánhabból, újrahasznosított poliuretánból, gumiból vagy természetes, illetve mesterséges filcesített rostanyagból készül. Az adott burkolattípushoz és az aljzathoz leginkább illő alátétről az építőanyag-kereskedésben érdeklődjünk.
Vastagabb, puhább alátétet általában pihenésre használt, kisebb forgalmú helyiségekbe (pl. hálószoba) építenek be, míg a vékonyabb alátét jobban igénybevett területekre (pl. lépcső) alkalmas. Ne feledjük, hogy a természetes rostokból készült burkolatok alá másfajta alátétet kell beépítenünk, mint a hagyományos padlószőnyegeknél.
Padlószőnyegek vágása, toldása, rögzítése
Padlószőnyegek vágása
A padlószőnyeget és a természetes rostokból készült szőnyegeket egyaránt darabolhatjuk éles univerzális késsel vagy szabóollóval, vonalzó mellett. A buklészőnyegekhez (hurkolt szőnyeg) szabóollót használjunk. Vásárolhatunk speciális vágóeszközöket is, de az univerzális kés is remekül megteszi.
A szöges léceket lemezvágó ollóval vagy fémfűrésszel daraboljuk. Ha a burkolandó helyiség jóval keskenyebb, mint a szőnyegtekercs, egy nagyobb helységben vágjuk nagyjából méretre a szőnyegünket, majd ezután vigyük a beépítés helyére. Körben mindenhol hagyjunk legalább 5 cm ráhagyást. Ezt fogjuk majd a szöges lécek mögé betűrni.
A padlószőnyegeket általában a hátoldal felől daraboljuk; a vágás vonalát filctollal jelöljük ki. A hurkolt szőnyegeket viszont a színoldal felől vágjuk: ezeket a hurkok között kell vágni, a sorokat csavarhúzóval válasszuk szét. A természetes rostokból készült burkolatokat szintén a színoldal felől vágjuk.
Toldások készítése
Ha két vagy több padlószőnyeg darabot kell összeilleszteni, tervünkön határozzuk meg, hogy hova kerülnek majd a toldások. Ezek ne legyenek feltűnő, nagy forgalmú helyeken. Elképzelhető, hogy különféle irányból nézve a padlószőnyeg felületét azt eltérő színűnek látjuk, ezért fontos, hogy a darabokat azonos száliránnyal rakjuk le. Mintás szőnyegnél szőnyeg a mintákat illeszteni kell. A természetes rostokból készült burkolatokat egyszerűen leszabjuk és egymás mellé helyezzük, a hagyományos padlószőnyeget azonban össze kell dolgozni az illesztéseknél.
(Kép fent) Toldásnál („összevasalás”) tegyünk az aljzatra illesztő szalagot (hőre lágyuló ragasztóval ellátott speciális ragasztószalagot), majd lassan toljuk be a speciális vasalót a szőnyeg alá, hogy megolvassza a ragasztót. Ahogy haladunk a szőnyeg széle mentén, mögötte összezárul az illesztés, és a szőnyeg szélei beletapadnak a ragasztóba. A toldásnál nehezékekkel nyomjuk bele a ragasztóba a szőnyeget.
A szélek rögzítése
A padlószőnyegeket rögzíthetjük a falak mentén elhelyezett szöges lécekkel (fogaslécek). Ezek általában 1,2 m hosszú, fából vagy fémből készült elemek, ferdén kiálló „szegekkel”. Léteznek azonban szeg nélküli változatai is, a természetes rostokból készült burkolatokhoz.
Az adott burkolattípushoz ajánlott szöges lécről az építőanyag-kereskedésben érdeklődjünk. A faaljzaton használt változatot szegezéssel rögzítjük. Aljzatbetonhoz való rögzítéshez viszont kőzetfúróval fúrjuk a lécen át a betonba egy lyukat, majd betonhoz alkalmas szegekkel rögzítsük. Kaphatók a betonnál keményebb aljzatoknál (pl. kő) használható szöges lécek is, amelyeket nem szegezéssel, hanem speciális ragasztóval rögzítünk.
A szöges léceket az alátét elhelyezése előtt építjük be. A ferde szegek mindig a fal felé nézzenek. Egyes léceken nincsenek szögek, ezeknél a lécre nyomtatott márkanév nézzen felénk.
Lépések:
- A szöges lécet szereljük be a fallal párhuzamosan; a léc és a fal között maradjon a szőnyeg vastagságánál kissé keskenyebb hézag. Lécdarabot használjunk távtartónak. A szegek a fal felé mutassanak. A szöges lécet rögzítsük a helyére.
- A szőnyeget a térdfeszítővel feszítsük a szöges léc felé, és bontóvésővel nyomjuk a szegekre, majd kezünkkel is simítsuk le. Végül a beszorítóspaklival nyomjuk a szőnyeget a szöges léc és a fal közé.
Burkolatváltás
Két különböző burkolattípus találkozásánál (pl. ajtóknál) küszöböt vagy dilatációs profilt kell beépítenünk. Ezeket általában szegezéssel vagy csavarozással rögzítik az aljzathoz, a szöges léccel egy időben.
Léteznek olyan szőnyegprofilok, amelyeknél a szőnyeg szélét szegek fogják meg, erre hajlik rá a profil teteje. Ezekkel azonos és eltérő magasságú burkolatokat egyaránt csatlakoztathatunk; a profilt először az aljzathoz kell rögzíteni, majd ezután fogjuk be vele a szőnyeget. Amikor a burkolat a helyére került, 3-6 mm-rel vágjuk le az ajtótokot. Ez után térdfeszítővel feszítsük meg a padlószőnyeget, hogy a profil hajlatáig érjen, akasszuk rá a szegekre, majd hajtsuk rá a takarást, és azt egy fadarabbal és kalapáccsal rögzítsük.
Ha a padlószőnyeg vastagabb burkolattal találkozik, a szöges lécet az előzőekben leírtak szerint rögzítsük az aljzathoz, majd feszítsük rá a szőnyeget, mintha a vastagabb burkolat lenne a fal. Ha az ajtónál két eltérő vastagságú padlószőnyeg találkozik, szereljünk be közéjük faküszöböt, a küszöb mellé pedig mindkét oldalra helyezzünk szöges lécet.
Ha két egyforma vastagságú padlószőnyeget csatlakoztatunk, és nem szeretnénk dilatációs profilt beszerelni, egyszerűen „vasaljuk” össze a két szőnyeg szegélyét, a speciális illesztő szalaggal. Alternatív megoldásként Z profilt is beépíthetünk, amelyet a szöges léc alá szerelünk be. A szőnyeg szélét hajtsuk a Z profilra, így eltakarja a szöges lécet.
Feszítés
A szőnyeg feszítésével tökéletesen sima felületet készíthetünk. A feszítőgépek használata azonban amatőröknek semmiképpen sem javasolt, mert rendkívül bonyolult a működtetésük. Ehelyett inkább térdfeszítőt használjunk, amellyel lassabban, de biztonságosabban dolgozhatunk.
Úgy állítsuk be a szerszám fogait, hogy a fejébe anélkül be lehessen fogni a szőnyeget, hogy a fogak átfúródnának rajta. Ezután a lábunkkal nyomjuk meg a szerszám kipárnázott végét, a fal felé feszítve a szőnyeget, így kisimulnak az esetleges egyenetlenségek.