Meleg vizes padlófűtés
A meleg vizes padlófűtés csak a fűtés módjában tér el az elektromos rendszerű fűtéstől. A betonpadlót ebben az esetben nem elektromos fűtőszőnyegek, kábelek melegítik, hanem a padlóba betonozott csövekben áramló meleg víz. A hő a padlóról a helyiség levegőjének szintén sugárzással adódik át.
A csövekben áramló víz sebessége mintegy 0,3 m/s. Az áramlás gyorsabb, mint a konvekciós, radiátoros fűtés esetében, így azonban jobb hőleadás érhető el, a beton jobban felmelegszik. A fűtővíz hőmérsékletét a helyiség típusa, a padló szerkezete és a külső hőmérséklet alapján számítással határozzuk meg. A maximális megengedett fűtővíz-hőmérséklet 45 °C lehet, a csövekben lévő nyomás legfeljebb 3 bar.
A rendszer elemei
A meleg vizes padlófűtés sok eleme megegyezik az elektromos rendszer alkotórészeivel, néhány azonban eltérő. Ilyen például a hőforrás, a fűtőkörök elosztói, a csövek és a csövek rögzítése a polisztirén hőszigeteléshez.
A betonaljazat, a vízszigetelés, a dilatációs szalagok, a hőszigetelés, a betonréteg és a járófelület a meleg vizes padlófűtés esetében is ugyanúgy készül, mint az elektromos rendszernél. A továbbiakban ezért ezeket nem írjuk le újra, a következő oldalakon csak a meleg vizes rendszer sajátos elemeivel foglalkozunk.
A hőforrás
A fűtéshez használt vizet a megfelelő hőmérsékletre kell melegíteni. Ennek többféle módja létezik, használhatunk kazánokat, napkollektorokat és hőszivattyúkat is. A kazánok (függetlenül a felhasznált fűtőanyagtól) bármikor, bármilyen körülmények között felmelegítik a fűtővizet.
- Fűtőrendszerek – gáz, kandalló, fűtés
- Fatüzelésű vaskályhák veszélyei és használata
- Hogyan válasszunk vízmelegítőt amely energiatakarékos
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
A másik két hőforrás a napkollektorok és a hőszivattyú ezzel ellentétben már nem használható minden időben, ezek a túlságosan hideg napokon nem képesek felmelegíteni a vizet a kellő hőmérsékletre. Általában tavasszal és ősszel alkalmazhatóak, valamint azokon a téli napokon, amikor a külső hőmérséklet nem csökken fagypont alá. A hideg téli napokon a napkollektorokat és a hőszivattyút kazánnal kell helyettesíteni. A gazdaságosság miatt a méretezés is nagyon fontos szempont.
Kazánok
A fűtővíz melegítésére legalkalmasabbak a gáz vagy elektromos üzemű kazánok, de használhatók szilárd fűtőanyag elégetésére alkalmas kazánok is. Ez utóbbiak hátránya, hogy üzemeltetésük kevésbé rugalmas, nem tudnak megfelelő gyorsasággal alkalmazkodni a környezet változásaihoz. Ha például kisüt a nap, már nem kell intenzíven fűteni, a kazánt le lehet állítani. A szilárd tüzelőanyaggal működő, például széntüzelésű kazánokat azonban nem lehet azonnal elzárni, még egy ideig feleslegesen melegítik a fűtővizet. Ezzel ellentétben az elektromos és a gázkazánok azonnal leállíthatóak.
Az egyik legmegfelelőbb kazántípus a kondenzációs gázkazán. A gázkazánok közül ezek üzemeltetése a leggazdaságosabb, mivel a leghatékonyabban fűtenek.
A kazánok legfontosabb jellemzője a fűtési teljesítmény, amelynek egyenlőnek vagy nagyobbnak kell lennie, mint a fűtött épület helyiségeinek hővesztesége. Az utóbbi években épült, jól szigetelt épületek esetében elég, ha a kazán teljesítménye 12 kW.
51. ábra. Kondenzációs gázkazán képe
Hőszivattyúk
Napjainkban már sok cég gyárt hőszivattyút, a választék rendkívül bőséges. A meleg vizes padlófűtési rendszerekhez általában levegő/víz, víz/víz vagy föld/víz módszerrel működő szivattyút használnak. A felsorolt típusok megfelelő mennyiségű hőenergiát tudnak szolgáltatni a padlófűtéshez, alkalmasak a fűtővíz melegítésére. A hőszivattyút olyan esetben alkalmazhatjuk, ha nagy mennyiségű, kis hőmérsékletű hőenergia áll a rendelkezésünkre.
Ez azt jelenti, hogy nagy mennyiségű levegőre, vízre vagy nagy talajfelületre van szükség, amely hőt vesz fel és ezt továbbítja a hőszivattyúval a fűtési rendszerbe. A levegő/víz hőszivattyú hátránya, hogy nem működik minden időjárási helyzetben, télen, a nagy hideg jelentősen csökkenti hatékonyságát és teljesítményét. Kis hőmérsékleten (fagypont alatt) a hőszivattyú teljesítménye annyira lecsökken, hogy már nem biztosít elég hőenergiát a padlófűtés üzemeltetéséhez, már nem képes megfelelő hőmérsékletre melegíteni a fűtővizet. Ilyen esetben a hőszivattyút ideiglenesen hagyományos kazánnal kell helyettesíteni.
52. ábra. Föld,víz rendszerű hőszivattyúk
Napelemek
A napenergia környezetvédelmi szempontból „tiszta” energiának számít, amely a legkisebb mértékben szennyezi a környezetet. Felhasználása a fűtési rendszerekben nem új keletű dolog. A több négyzetméter felületű napkollektorokat, amelyek felfogják a napenergiát, általában a házak tetején helyezik el, az így nyert energiával melegítik a fűtővizet, de alkalmas használati meleg víz előállítására is.
A hőszivattyúhoz hasonlóin azonban a napkollektorok is csak az év bizonyos szakában adnak megfelelő mennyiségű hőenergiát a fűtési rendszer működtetéséhez, általában csak ősszel és tavasszal használhatók. A téli hónapokban nem képesek a padlófűtés igényeinek megfelelő hőmérsékletre melegíteni a fűtővizet, ezért az így kiesett teljesítményt hagyományos kazánnal kell pótolni.
A fűtőkörök elosztóberendezése
A hőforrás feladata a fűtőcsövekben áramló fűtővíz felmelegítése. A családi házakban általában minden helyiség önálló fűtőkörnek számít, vagyis a fűtővizet meg kell osztani az egyes fűtőkörök között. A fűtőkör kezdete és vége az elosztóberendezésnél, az osztó-gyűjtőnél van.
Figyelem!
Az elosztóberendezés feladata tehát a fűtővíz megosztása az egyes fűtőkörök, az egyes helyiségek között. A fűtőcső egyik végét az elosztóberendezés felső részéhez (elosztórész) csatlakoztatjuk, a másik végét az alsó részéhez (gyűjtőrész), ezen áramlik vissza a felhasznált fűtővíz. Az ábrán látható elosztó hat önálló fűtőkörbe, azaz helyiségbe továbbítja a fűtővizet. A nagyobb épületekben, például gyártócsarnokokban, üzletházakban, ennél is több helyiség, vagyis fűtőkör is lehet, az ábrán látható elosztó kilenc fűtőkörbe osztja szét a fűtővizet. Egy elosztó legfeljebb 12 helyiség fűtését biztosíthatja. Ha az épületben ennél több helyiség van, akkor több elosztóberendezést kell alkalmazni.
53. ábra. Hat fűtőkörhöz alkalmas elosztóberendezés
54. ábra. Kilenc fűtőkörhöz alkalmas elosztóberendezés
Az elosztóberendezés háza acéllemezből vagy műanyagból készült doboz, ebbe kerülnek az egyes fűtőkörök melegvíz-ellátását biztosító leágazások, a légtelenítőszelep, a mérőműszerek és a berendezés egyéb elemei. Általában az épület közepén helyezzük el, hogy az egyes helyiségektől, illetve a fűtőköröktől való távolsága megközelítőleg azonos legyen. Az elosztóberendezést általában falra szereljük, vagy falba süllyesztjük 30-50 cm magasságban.
Csövek
A fűtővíz csövekben áramlik, kering, amelyek különböző anyagból készülhetnek. A csöveknek szigorú minőségi feltételeknek kell megfelelniük, napjainkban általában már csak rézből és műanyagból készült csöveket alkalmaznak. Kezdetben – a múlt század ötvenes éveiben, amikor az első padlófűtési rendszereket beszerelték, még acélcsöveket fektettek a betonba, ma már ezek használatát kerülik a szakemberek.
A csövek legfontosabb jellemzői az átmérő, a falvastagság és a fektetési távolság (osztás). A csövek fektetési távolságát a kívánt teljesítmény és a térbeli elhelyezés határozza meg. A nagyobb fűtési teljesítmény eléréséhez kisebb fektetési távolságot kell megállapítani, vagyis a csöveket egymáshoz közelebb kell fektetni. Kisebb távolságot kell választani a nagyobb hidegsugárzó felületek, például ablak, északi fekvésű szoba külső fala mellet, vagyis azokon a helyeken, ahol nagyobb hőteljesítményre van szükség.
A csőfektetés során figyelembe kell venni a nagyobb helyiségek hőtágulási követelményeit is. A hőtágulási réseket a lehető legkevesebb számú cső keresztezze.
55. ábra. Helytelenül és helyesen lefektetett fűtőcsövek
A családi házakban mindig több fűtőkör van, mivel általában több helyiséget fűt a padlófűtési rendszer. Kívánatos – ha ez lehetséges -, hogy az egyes helyiségekben elhelyezett fűtőcsövek hosszúsága megközelítőleg azonos legyen. Ezt kívánja ugyanis a rendszer hidraulikája, és ezzel megkönnyíthető a rendszer vezérlése is. Ha erre nincs lehetőség (elég gyakran előfordul), akkor szükség van a rendszer hidraulikai kiegyensúlyozására, beszabályozására, és ennek megfelelően kell beállítani az egyes szabályozóelemeket.
Műanyag csövek
A lakószobák padlófűtéséhez leggyakrabban kör keresztmetszetű műanyag csöveket használnak, amelyek belső átmérője általában 14,16 vagy 18 mm, falvastagságuk kb. 2 mm. Ezek a csövek általában alkalmasak egy közepes méretű lakószoba fűtéséhez.
56. ábra. A padlófűtéshez használt műanyagból készült ovális cső keresztmetszete és méretei
57. ábra. A hőleadás megoszlása a kör és az ovális keresztmetszetű fűtőcsövekben
Az utóbbi években a kör keresztmetszetű csövek mellett egyre gyakrabban használnak ovális keresztmetszetű csöveket a családi házak padlófűtéséhez. A leggyakrabban használt méret 17 x 24 mm, a falvastagság 2,5 mm-es. Ezeknek a csöveknek az alkalmazása egyenletesebbé teszi a padlóba jutó hőmennyiség eloszlását. Az ovális csövek egyik legnagyobb gyártója az osztrák Harreither cég. A hazai piacon kínálja termékeit a THERMO Kft.
Az ovális csövek hátránya, hogy szerelésükhöz speciális csőrögzítő síneket kell használni, a kör keresztmetszetű csövekhez használt rögzítők nem alkalmazhatók. A gyártó azonban a csövekhez megfelelő rögzítőket szállít.
58. ábra. Az ovális keresztmetszetű műanyag fűtőcsövek rögzítése speciális csőrögzítő sínekkel
Nem fektetünk csöveket azokra a felületekre, amelyekre később bútorokat vagy egyéb berendezési tárgyakat akarunk állítani, mert ezek akadályozzák a levegőáramlást. A lefektetett csövek hosszúságát általában korlátozza a gyártó, egyesek 100 m-ben, más gyártók 120 m-ben határozzák meg az egyben lefektethető csövek hosszát. A gyártó előírását mindig tartsuk be. A csöveket általában 50 m-es kiszerelésben forgalmazzák, ezért előfordul, hogy meg kell hosszabbítani azokat. A csatlakoztatáshoz különleges szorítóbilincseket használhatunk.
A csatlakozóidom elhelyezése: A csövet derékszögben kell elvágni ügyelve arra, hogy a vágás keresztmetszete kerek maradjon. Mindkét csővégre rácsúsztatjuk a bilincset. A végeket kitágítjuk, és becsúsztatjuk a támasztó-hüvelyt. A megfelelő célszerszámmal helyükre csúsztatjuk a bilincseket, és ezzel olyan csatlakozást kapunk, amely ellenáll a csőben áramló víz túlnyomásának.
Ha a csöveket nem a rögzítést is biztosító polisztirénlapokra fektetjük, hanem rögzítősíneket használunk, ügyelni kell arra, hogy a csatlakozás két sín között helyezkedjen el. Ezt úgy érhetjük el, hogy a csövet a sínek elhelyezésének megfelelően lerövidítjük. A fent leírt csatlakoztatási mód mellett alkalmaznak még sajtolásos csatlakozást is. A leggyakrabban használt, térhálós polietilénből készült csöveket nem lehet hegeszteni.
59. ábra. A műanyag fűtőcsövek csatlakoztatása
a) a felcsúsztatható bilincsek és a csővégek kitágítása;
b) a kitámasztóhüvely becsúsztatása a csővégekbe;
c) a csatlakozás kialakítása
60. ábra. A csatlakozást a rögzítősínek között kell elhelyezni
Rézcsövek
A padlófűtéshez a műanyag csövek mellett alkalmazhatunk rézből készült csöveket is. A keménység alapján megkülönböztetünk lágy, félkemény és kemény anyagú csöveket. A padlófűtés csőkígyójának kialakításához általában lágy rézből készült csöveket használunk, mivel ezek könnyen, kézzel alakíthatók, hajlíthatok. A kiváló minőségű csövek megjelölése RAL, ezt a minőség megjelölést minden európai országban elismerik.
A padlófűtéshez a kívánt fűtőteljesítménynek megfelelően különböző méretű csöveket használhatunk. Ebből egyértelműen kiderül, hogy a padlófűtéshez viszonylag kis átmérőjű csöveket használni. A családi házak szobáinak fűtéséhez általában 14 mm-es belső átmérőjű és 0,8 mm-es falvastagságú csöveket használnak, ezek megjelölése 14 x 0,8. A fűtéshez használhatunk műanyag bevonatú és bevonat nélküli csöveket is. A műanyag bevonatú csövek előnye, hogy teljesen kizárja az oxigén diffundálását a csőfalon keresztül a fűtővízbe. Ezzel védi a kazánt, az osztógyűjtőt és a fűtőrendszer egyéb acélelemeit a korróziótól. A cső műanyag védőburkolata a 14 x 0,8 mm-es csövek esetében 18 mm külső átmérővel rendelkezik.
9. táblázat. A fűtőrendszer teljesítménye a fűtőcsövek átmérőjének arányában 50 m hosszú csőnél
| A cső átmérője, mm | A fűtőteljesítmény, W |
|---|---|
| 12x1 | 4400 |
| 15x1 | 7200 |
| 18x1 | 11200 |
A védőbevonatos és a bevonat nélküli rézcsöveket 50 m-es kiszerelésben, tekercsben forgalmazzák, 14 mm-es átmérő esetében egy tekercs 19 kg. A lágyrézből készült csövek hajlítási sugara kézi hajlítás esetén 150 mm, gépi hajlítás esetén 65 mm.
A csöveket csatlakoztathatjuk keményforrasztással vagy sajtolással. A gyakorlatban mindkét módszert alkalmazzák, egyes cégek inkább a forrasztást részesítik előnyben, mások inkább sajtolással csatlakoztatják a csöveket. Ez attól függ, hogy a cég melyik módszerre szakosodott, milyen szerszámai vannak. Mind a sajtolófogó, mind a forrasztógép beszerzése költséges, ezért kevés cég engedheti meg magának, hogy mindkettőt alkalmazza.
A forrasztás egyszerű réz forrasztópákával elvégezhető. A műanyag bevonattal védett csövekről először eltávolítjuk a bevonatot, majd a forrasztás után újra burkoljuk a csövet. Hogy a hegesztés során a forrasztás során keletkező hő ne tegye tönkre a padlófűtéshez alkalmazott szigetelést, a pákára szerelt hővisszaverő kiegészítőt szerelünk, mely védi a szigetelést.
61. ábra A rézcsövek csatlakozása
a) keményforrasztással b) sajtolással
Napjainkban egyre inkább tért hódít a sajtolásos csatlakoztatás, elsősorban a kötés szilárdsága és a művelet egyszerű, gyors elvégzésnek köszönhetően. A sajtolás mindössze néhány másodpercet vesz igénybe. Hátránya, hogy a szükséges célszerszám, a sajtolófogó viszonylag drága.
A műanyag csövekhez hasonlóan a réz csőkígyónak is megvan a megengedett hossza, a 14 x 0,8 mm méretű csőből készült csőrendszer hossza legfeljebb 120 m lehet, a 14 x 0,7 mm-es cső esetében azonban csak 90 m-es csőkígyót fektethetünk le.
A hőszigetelő lapok lefektetése
A padlófűtéshez alkalmazott polisztirén hőszigetelő lapok különböző kiszerelésben kaphatók. Leggyakrabban téglalap alakú táblák formájában forgalmazzák, amelyek különböző méretűek, például 60 x 125 cm stb., lehetnek. Forgalmaznak felgöngyölt szigetelést is, de a polisztirén lapok kaphatóak középen összehajtott táblákban is.
A ábrán látható polisztirén hőszigetelés egyik oldalát alumíniumfóliával vonták be, mely a fűtőcsövekből származó hőmennyiséget visszaveri a betonréteg irányába. Ilyen bevonat nincs minden típusú hőszigetelő lapon. A lapokat úgy rakjuk le, hogy beborítsák a helyiség talajának teljes felületét. Ha a méretük nem pontosan felel meg a helyiség méreteinek, akkor a megfelelő hosszúságúra, illetve szélességűre kell a lapokat vágni. A hőszigetelést éles késsel szabjuk méretre, a vágást két gidairól végezzük.
A nagyobb alapterületű helyiségek fűtőrendszerének kialakításához előre el kell tervezni a szigetelőlapok lerakását. Ha a helyiség felülete nagyobb 40 m2-nél, akkor úgynevezett mezőkre kell osztani. Az egyes mezők közé dilatációs szalag kerül. Ezzel a nagy felületet kisebb dilatációs egységekre osztjuk.
62. ábra. Padlófűtéshez használt, tekercsbe forgalmazott polisztirén hőszigetelő anyag
63. ábra. Padlófűtéshez használt polisztirén hőszigetelőlap, közepén összehajtva
64. ábra. A hőszigetelő lap méretre vágása
65. ábra. Nagy helyiség négy mezőre osztása
A csövek rögzítése
A padlófűtés fűtőcsöveit több módszerrel rögzíthetjük, a megfelelőt a szigetelőlapok alakja és fajtája alapján választjuk ki. A rögzítés során azonban be kell tartani a tervrajzon megadott osztást, amely általában 20 cm. Az ablakok, egyéb hidegsugárzó felületek közelében a csövek osztása lehet kisebb is, más, melegebb helyeken lehet nagyobb is. A tervrajzon szereplő osztást mindig pontosan be kell tartani.
A gyártók a szigetelőlapok felületének különböző kialakításával segítik a fűtőcsövek rögzítését, az ábra csak egyes gyártók által alkalmazott felületkialakítást mutatja. Kaphatóak az ábrákon bemutatott szigetelőlapoktól eltérő termékek is. A szigetelőlapokba a csöveket lábbal nyomkodjuk be: óvatosan, a csőre rálépve nyomjuk be a szigetelés felületén kialakított mintába.
A fűtőcsövek rögzítését két személynek kell végeznie. Egyikük tartja a feltekert fűtőcsövet, a tekercsekre általában 50 m csövet tekernek fel. Ő folyamatosan tekeri le a fűtőcsövet, és a tervrajznak megfelelően, a helyiségben lassan haladva húzza ki a csövet. Olyan tempóban kell ezt végeznie, a polisztirén szigetelőlap felületén kialakított mintába hogy a másik munkáskézzel a szigetelőlap mintázata közé irányítva, lábbal a mintázatban kialakított résekbe taposva rögzíthesse a fűtőcsövet.
66. ábra. A fűtőcsövek szigetelőlapokhoz rögzítésének módjai
67. ábra. A fűtőcsövek rögzítésea polisztirén szigetelőlap felületén kialakított mintába
68. ábra. A fűtőcsövek kapcsos rögzítése
A fűtőcső rögzítésének másik, gyakran használt módja a rögzítőkapcsokkal vagy ún. rendszersínekkel való rögzítés. A kapcsos rögzítést akkor alkalmazhatjuk, ha a szigetelőlapokon nincs felületi mintázat, és azokra sínekkel, kisebb helyiségben szerelőbot dróthálót fektetünk. Ez olyan szigetelőlapok esetén fordul elő, amelyeket alumínium hővisszaverő fólia borít.
69. ábra. A fűtőcsövek rögzítése sínekkel, nagy helyiségben
70. ábra. A fűtőcsövek rögzítése
71. ábra. Szerelőbotos rögzítés
72. ábra. REHAU gyártmányú szerelőbot
Ugyancsak alkalmazzák a csőrögzítő sínekhez való kapcsolást. A nagyobb helyiségekben az azonos hosszúságú síneket egymás mögé, egyenlő távolságban elhelyezve fektetjük le, a kisebb helyiségekben alkalmazhatunk különböző hosszúságú, akár egymásra merőlegesen elhelyezett síneket is. Egyes szerelőcégek közvetlenül a polisztirén szigetelőlapokhoz rögzítik a fűtőcsöveket. A szerelőmunkás egyik kézzel tartja és tekeri le a feltekert fűtőcsövet, közben a másik kezében tartott szerelőbot segítségével rögzíti azt a szigetelőlapokhoz.
A padlófűtés beszerelésének folyamata
A meleg vizes padlófűtés beszerelésének menete, az egyes munkafolyamatok, a padló szerkezete sokban hasonlít az elektromos fűtőszőnyeges padlófűtés beszereléséhez, a padló szerkezetéhez.
A bebetonozott fűtőcsöves padlófűtési rendszer kialakításának munkafolyamata a következő:
- a padló előkésztése,
- a szigetelés befejezése,
- a dilatációs szalagok elhelyezése, rögzítése,
- hőszigetelő lapok lefektetése,
- a fűtőcsövek rögzítése,
- a fűtőkörök bekötése az osztó-gyűjtőkbe,
- a nyomáspróba elvégzése,
- a padlófűtés fűtőcsöveinek bebetonozása,
- a dilatációs szalag felesleges, túlnyúló részének eltávolítása,
- a szegélyléc felragasztása,
- a járófelület, a burkolólapok lerakása,
- a fűtőrendszer üzembe helyezése, a vezérlés beállítása.
A fűtőrendszer ellenőrzése, terhelési próbája
Figyelem!
A bebetonozott fűtőcsöveket már nem lehet javítani, ezért még a betonozás előtt el kell végezni a szabványok szerinti ellenőrzést. A szabványok, előírások pontos betartásával megelőzhetőek az esetleges későbbi problémák.
73. ábra. A padlófűtési rendszer terhelési próbájának lefolyása
A melegvizes padlófűtési rendszerekre vonatkozó MESZ EN 1264 szabvány előírása a következő: „A hőközvetítő réteg lefektetése előtt el kell végezni az egyes fűtőkörök nyomáspróbáját, terhelési próbáját, ellenőrizni kell, hogy nincs-e szivárgás. A kész, de még be nem betonozott csőhálózatot feltöltjük szűrt vízzel úgy, hogy a levegő távozhasson belőle. A nyomáspróba két részből áll: az előkészítő terhelési próbából és a fő terhelési próbából.
A fűtési rendszer egyes részeit, mint például az osztó-gyűjtőt, vagy a csatlakozóvezetéket elég az előkészítő terhelési próba során tesztelni, nem kell a fő terhelési próbának is alávetni. A próbanyomás az üzemi nyomás kétszerese, legfeljebb azonban 6 bar. A fűtőcsöveket a hőközvetítő réteg lefektetésekor is ezzel a nyomással kell megterhelni. A terhelési próba eredményét jegyzőkönyvezni kell. Ha nem szükséges a fagy elleni védelem a rendszer normális, rendeltetésszerű működtetéséhez, akkor a fűtőrendszert vízzel háromszor átöblítjük.”
Előkészítő terhelési próba:
Az előkészítő terhelési próba során a padlófűtési rendszert az üzemi terhelés alapján megállapított nyomással terheljük, ebben az esetben az üzemi nyomás 1,5-szörösével. A nyomást az első fél órában kétszer, tízpercenként meg kell növelni, elérve a meghatározott értéket. A következő 30 percben a nyomás nem csökkenhet 0,6 bar-nál nagyobb értékkel, és a rendszer sehol sem szivároghat.
A fő terhelési próba:
A fő terhelési próbát közvetlenül az előzetes terhelési próba után kell elvégezni. A próba 2 óráig tart. Az előkészítő próba végén megállapított nyomásérték a fő terhelési próba végére, vagyis két óra elteltével sem csökkenhet 0,2 bar-nál nagyobb értékkel. Erre a próbára is érvényes, hogy a vizsgált fűtőrendszer egyetlen pontján sem szabad a víznek szivárognia.
74. ábra A terhelési próbához használt kézi szivattyú
A terhelési próbához szükséges nyomást kézi terhelőszivattyúval állítjuk elő. Az üres szivattyú könnyű, kézben hordozható.
A fűtési rendszer üzembe helyezése
Az üzembe helyezésen az első befűtést értjük, amelyet az előírásoknak megfelelően, a MSZ EN 1264-es, Padlófűtés című szabvány szerint kell elvégezni.
A szabvány a következő módon írja elő az üzembe helyezés folyamatát: „Az első befűtést leghamarabb huszonegy nappal a hőelosztó betonréteg lefektetése után lehet elkezdeni, anhidridált hőelosztó réteg esetében korábban el lehet végezni, de így is legkevesebb hét napot kell várni. A fűtés során a rendszerbe áramló fűtővíz hőmérséklete 20-25 °C-os legyen, ezt a hőmérsékletet legalább három napon át kell tartani. Ezt követően a fűtővíz hőmérsékletét a tervdokumentációban szereplő maximális értékre kell állítani, és ezt további négy napig tartani kell. Az első befűtés lefolyását jegyzőkönyvezni kell.”
A padlófűtés szerelésével foglalkozó cégek általában a következőképpen végzik az üzembe helyezést: A betonrétegnek teljesen meg kell szilárdulnia, ami általában huszonnyolc napig tart. A szilárdulást nem lehet siettetni a padlófűtés korábbi beindításával. A betonréteg aktuális hőmérsékletét (pl. 12 °C) huszonnégy óránként 5 °C-kal növeljük, míg csak el nem érjük a maximális üzemi hőmérsékletet (ez általában 45 °C). Ezt a hőmérsékletet tartjuk 3 napon át. Ezt követően a hőmérsékletet huszonnégy óránként 10 °C-al csökkentjük a kezdeti hőmérséklet eléréséig.
A fűtőrendszer vezérlése
A gazdasági szempontból hatékony fűtőrendszer alapfeltétele a jó minőségű vezérlőrendszer, amely a fűtőteljesítményt a kívánalmaknak megfelelően alakítja. Napjainkban már minden fűtőrendszer része a szabályozóelem.
75. ábra. A padlófűtés teljesítményének vezérlése