A penészedés miatt keletkező épületkár, állagromlás
A külső falak, a boltozatok válla, a falak és a födém találkozása, valamint a pincék sarkai gyakran penészednek. Ezt mikroorganizmusok, gombák okozzák. Aerób metabolizmusukból kifolyólag olyan helyeken élnek és szaporodnak, ahol van oxigén. Sok fajtájuk azonban képes megélni olyan környezetben is, ahol minimális az oxigén mennyisége. A gombák másik létfeltétele a víz, a nedvesség. A penésznek legmegfelelőbb körülmények akkor jönnek létre, ha a levegő relatív páratartalma legalább 85 %-os, de vannak olyan fajták is, amelyeknek megfelel már a 60-65 % is. Minek okán az egészségre illetve az épületekre is egyaránt káros, nem szabad engedni a kialakulásának valamint halogatni a penészmentesítést, amennyiben az már kialakult.
Hogyan penészmentesítsünk pincébe? Szakérőt elmondja a véleményét a pince penészmentesítéséről itt>
A gombák tápláléka
Az optimális hőmérséklet számukra a 18-28 °C, de egyes fajták ennél jóval hidegebbet is elviselnek. A gombák tápláléka leggyakrabban a porban, szennyeződésekben lévő szerves anyag, de vannak olyanok is, amelyek a légkörben jelenlévő szenet és nitrogént vagy a csapadékban, esőben vagy az emberi lélegzetben megtalálható tápanyagot használják. A fenti tulajdonságokból adódóan a penész azokon a falakon telepszik meg, ahol a pára lecsapódik, vagyis ott, ahol alábecsülték az épület hőszigetelésének fontosságát, és hiányzik a megfelelő szellőzés.
Az egészségre is káros
A fal felületén, a vakolaton élősködő penész nem csak csúnya, de az ember egészségére is káros. A penész előfordulása, terjedése megteremti a feltételeket egy sor betegség kialakulásához, amelyek viszont nem biztos, hogy azonnal jelentkeznek. A legyengült immunrendszerű, allergiás betegek állapotát azonban jelentősen rontják. A leggyakoribb megbetegedések, amelyek a penész jelenlététől felléphetnek, a gombaallergiák, amelyek a légutakat irritálják, hörghurutot okoznak stb. A penészből származó allergén részecskék belégzéssel, érintéssel, a bőrfelületen és az emésztőrendszeren át juthatnak a szervezetbe.
8. táblázat. A penész alapvető létszükséglete.
| Nedvességtartalom | Építőanyagban αw = 0,80-0,90, levegőben 80-100 %, egyes fajtáknak megfelel már 60 % is |
|---|---|
| Hőmérséklet | Az optimális a 18-28 °C, de egyes fajtáknak szélsőséges esetben megfelel a 0-60 °C is |
| Tápanyag | Szerves anyag: különböző forrásból (fehérjék, cukrok stb.), ásványi anyagok |
| Fény | Nem szükséges |
| A pH-érték | Enyhén savas vagy közömbös közeg, az optimális érték a penész fajtájától függően pH = 5-7 |
| Oxigén | Szükséges a létfenntartáshoz |
1. és 2. kép. A víz gyakran a pincék, alagsorok ablakainak szellőzőnyílásain át folyik be az épületbe, és ez okozza a falak nedvesedését.
3. kép. A nedvesség és a fagombák jelenléte teljesen tönkreteszi a fapadlót.
4. kép. A példa megmutatja, hogy a többféle nedvességhatás milyen módon teheti teljesen tönkre a félig földbe süllyesztett, középen alátámasztott boltozatú pincét, amely gyakorlatilag az összeomlás előtt áll.
5. kép. Az alagsorban a boltvállak hosszú ideig nedvesedtek, és ez idővel megjelent és komoly károkat okozott az épület homlokzatán is.
6. kép. A befolyó és az alapozás alól felszívódó víz fokozatosan tönkreteszi a falakat is.
7. kép. A félig földbe süllyesztett pincében a víz nemcsak a falakat károsítja, hanem egészen a boltvállakig felszívódik.
8. kép. Külön problémát okoznak az alápincézetlen épületrészekkel határos pincefalak. Itt gyakran előfordul, hogy a víz oldalról szivárog be a helyiségbe.
9. kép. Sokkal nagyobb mértékben nedvesednek azok a falak, amelyek vastagabbak, nagyobb terhelésnek vannak kitéve; ez különösen érvényes a lépcsőfeljárókra.
10. és 11. kép. Az alapozás alól bejutó nedvesség a belső falakon egyenletes, jellegzetes alakban („nedvességtérkép”) jelentkezik, amely arányosan növekedik és emelkedik ott, ahol természetes diffúziót gátolja bármilyen burkolat, csempe.
12. kép. Külön problémát okoz a nedvesedés azokon a helyeken, ahol a levegőben lévő pára kicsapódik. Ezt általában a rossz szellőzés és a fal nem megfelelő hőszigetelése okozza.
13. kép. A műemléképületekben a nyitott szellőzőcsatornákból megfelelően el kell vezetni a lehullott csapadékot és a felgyülemlett vizet, ellenkező esetben a falak nedvesednek.
14. és 15. kép. Azokban a helyiségekben, ahol nem megfelelő a szellőztetés, és nagy a fal nedvességtartalma, gyakran egész penésztelepek jelennek meg.
16. kép. A nagy nedvességtartalom az épület állékonyságát fenyegeti, főleg a fából épült épületekben, ahol a tartóelemek a nedvesség következtében fokozatosan elvesztik szilárdságukat, csökken a teherbíró képességük.