• tapéta
• tapétázás

Alapvető tapétagyártási eljárások, tapétafajták

Napjainkban a tapétagyártásban lényegében három nyomási eljárást alkalmaznak a gyártók.

Ezek:

• Flexonyomás.
• Mélynyomás.
• Szitanyomás.

„Nyomódúcként” hengereket, illetve körsablonokat használnak. Minden henger csak egy színt nyom és több, egymás utáni nyomási menet adja ki a mintázat össz­képét.

A flexonyomásnál a hengernek csak a kiálló, festékbe mártott strégjei nyomják a mintát, melynek felülete hajlékony anyagból áll. Ez tehát magasnyomási eljárás éppen úgy, ahogy a hagyományos enyvnyomás, amely több mint 100 éven át meghatározta az egész ipari gyártást. Ezt a modern nyomástechnika majdnem teljesen kiszorította, újabban azonban a különleges, magas értékű kollekcióknál ismét alkalmazzák.

A magasnyomás ellentéte a mélynyomás. Itt a hengernek csak a mélyített részeire nyomják a mintát, az úgynevezett apró festékcsészékre, amelyekből a nyomandó papírpálya „kiszívja” a festéket. A mélynyomás nagyon finom rasztert illetve színlefu­tást és nagy felviteli mennyiségeket tesz lehetővé, kiváló minőségben.

A szitanyomásnál körszitán át nyomnak. Egy kés a pasztaállagú festéket felülről keresztül nyomja a sablonon a felületre, ahol ezt a hordozó felveszi. A hengereket és a szitasablonokat többnyire lézerrel gravírozzák közvetlenül az iparművész által tervezett eredeti mintáról.

Minden használt nyomásfajta rotációs nyomóeljárás, amely gyors áthaladást tesz lehetővé, és a mindenkori minta szerint tetszőlegesen kombinálható. Nagyon modern, folyamatosan fejlődő nyomógépek, elektronikus szabályzórendszerek, új meg új festékreceptúrák és kombinált technológiák teszik lehetővé, hogy a tervezők elképzelé­seit tökéletesen meg lehessen ipari szinten valósítani.

Mindez lehetővé teszi, hogy a tapéta – rendkívül széles minta- és színválasztékának köszönhetően – egy mindig időszerű térkialakítási eszköz legyen, amely díszítő funk­ciója mellett védő szerepet is betölt.

A tapéták alkalmazási területei

A tapéta nemcsak a belső vakolt oldalfalak és mennyezet bevonására alkalmas, hanem beton, gipsz, gipszkarton vagy egyéb felületekre is használható.

Alkalmazási területei: lakóépületek helyiségei, irodaházak, vendéglátóipari egy­ségek, kulturális létesítmények, középületek, egyéb intézmények falai, illetve mennyezetei. A speciális alkotóelemekből és különleges eljárásokkal készített tapé­ták speciális tulajdonsággal rendelkeznek (lángállósági fok, dörzsállóság, mosható­ság), melyek a közületek biztonsági és felhasználási elvárásainak is tökéletesen megfelelnek. A tapéták általában nem alkalmazhatók olyan helyiségekben, ahol közvetlenül víz­zel kerülnek kapcsolatba.

Mit nyújtanak a tapéták?

A tapéták alapvető feladata, hogy harmóniát teremtsenek a lakás helyiségei­ben, összecsengve a lakásképpel és az ott lakók egyéniségével. A rendkívül széles minta- és színválaszték, a könnyű cserélhetőség segít az otthonkép minél rugalma­sabb kialakításában és változtatásában. A tapétákat iparművészek tervezik tanul­mányozva a bútorszíneket, a textilkollekciókat és a padlódivatot, melyek segítsé­gével folyamatosan új trendeket ismernek fel és találnak ki. A tapéta kimondottan divattermék.

Az egyre fejlődő gyártási technológiákkal, új és új termékkonstrukciókkal lehe­tővé vált sokféle divatstílus követése és kialakítása a falburkolásban is: a természe­tes (natúr)hatásoktól a fém-pigmentekkel szórt, préselt gyűrődésekkel tarkított olyan „high-tech” hatásokig, amelyek lassan inkább iparművészethez hasonlíthatók, mint lakástervezéshez. Egyre több ember vesz bátorságot a szokatlan formákhoz, és leli örömét rafinált dekorációkban. A tapétákkal erre bőven van lehetőség.

Tapétafajták csoportosítása

A klasszikus színes papírtapétán kívül a falburkoló piacon számtalan különféle ta­pétatípus kapható: érdekes effekteket lehet elérni különböző anyagok használatával, melyeket vagy a hordozóra visznek fel, vagy – mint például a fűrészporos tapétánál – két papírréteg közé kasíroznak.

A megfelelő tapétatípus kiválasztásánál a felületi képnek, a mintázatnak és a fel­használási területnek kell a döntő tényezőnek lennie: a közületi helyiségekbe gyak­ran magas igénybevételnek megfelelő falburkolóra van szükség, a konyha és a für­dőszoba falfelülete szintén speciális páraálló típusokat követel meg. De a lakóterü­let igényei (természetes hatás, metáleffektek, avantgárd stílusigények) alapján is sokféle tapétatípus közül lehet választani.

A különböző beépítési módok, az alkalmazott ragasztótípusok szükségessé teszik, hogy a tapétákat négyzetméterenkénti tömegük szerint csoportosítani tudjuk:

• könnyű tapéta (90 g/m²-ig)
• középnehéz tapéta (90-130 g/m²-ig)
• nehéz tapéta (130 g/m² felett).

A tapétát vásárlók számára azonban gyakran sokkal lényegesebb a tapéta anyaga, mert a felületi képet ez nagymértékben befolyásolja:

• Papírtapéta (könnyű)
• Duplex-papírtapéta (középnehéz)
• Vinyl tapéta (nehéz)
• Habtapéta /struktúrprofil tapéta/ (nehéz)
• Vlies-hordozós tapéta (nehéz)
• Textiltapéta (nehéz)
• Velúrtapéta (nehéz)
• Természetes anyagú tapéta (nehéz)

Manapság egyre elterjedtebbek a falnak alapstruktúrát adó, átfesthető falburkola­tok is:

• Fűrészporos tapéta (középnehéz)
• Vlies alapú égésgátolt vinyl tapéta (nehéz)
• Üvegszálas tapéta (nehéz)

Papírtapéták

A tapéták közül a legnagyobb piaci részesedése még mindig a papírtapétáknak van, bár a vinyl tapéták részaránya növekedett az elmúlt időszak során, elsősorban a magasabb esztétikai igények kielégítésének képessége következtében.

A papírtapétáknál a tapéta maga lehet szimplex, azaz egy papírrétegből álló, vagy duplex, azaz két papírréteg összeragasztásával és megnyomásával készített. Ezen utóbbi típusoknál a felületi réteg általában új, míg a hátoldali réteg általában újra fel­dolgozott papírból készült. A papírtapéták lehetnek simák vagy enyhén préseltek – ez a préselés azonban a falra ragasztás után kisimul. A papírtapéták a legérzékenyebbek a nem gondos fe­lület előkészítésre, mivel a vékony papírréteg nem takarja el a fal esetleges egye­netlenségeit.

A papírtapéták a már korábban ismertetett flexo-, mélynyomási és enyvnyomási technológiával készülnek. A papírtapéták a papír(ok) vastagságától függően általában könnyű, illetve közép­nehéz tapéták, de a magasabb értékű termékek között előfordulhatnak nehéz tapéták­nak minősülő termékek is.

Duplex préselt papírtapéták

A préselt duplex papírtapéták esetében két erősebb papírhordozót ragasztanak össze a gyártás során, és ezekbe nedves állapotban acélhengerekkel nagy nyomás alatt préselik bele a mintázatot úgy, hogy a hengeren lévő minta negatív képe jelenik meg a tapéta felületén. Az ezen technológiával készített papírtapéták préselt mintázata a falra ragasztás után is megmarad, és jobban eltakarja a fal egyenetlenségeit a szimplex minőségek­nél.

Habtapéták vagy struktúrprofil tapéták

A habtapéták gyártásánál az egy- vagy kétrétegű papírhordozóra PVC vagy egyéb polimer anyag alapú, színezett plasziszol 170-220 °C közötti hőmérsékleten történő felhabosításával háromdimenziós mintázat állítható elő. Az így kapott mintázatot a gyártás utolsó fázisában brillporral, flitterrel stb. még esetenként megszórják.

A habtapéták mosás- és fényállósága nagyon jó. A normális háztartási piszkolódások könnyedén eltávolíthatók a felületről. Vízpára-áteresztő, így új épületekbe, kony­hába, fürdőszobába is alkalmazható, ahol közvetlen vízhatásnak nincs kitéve. A habtapéták hazánkban a másik nagy piacrészesedéssel rendelkező csoport, ugyanis magas esztétikai igényeket elégít ki, jó ár/érték aránnyal rendelkezik és kivá­lóan eltakarja a fal esetleges hibáit, repedéseit. A habtapéta döntően a nehéz tapéták csoportjába sorolható.

Melegen préselt vinyl tapéták

Ezen típusok a magasabb értékű termékek csoportjába sorolható nehéz tapéták. A gyártási eljárás során a papírhordozóra egy vinyl-réteget hordanak fel. Erre a ré­tegre nyomják a mintázatot, majd melegpréssel struktúrát adnak a felületnek. A vinyl tapéták speciális gyártási eljárásuk következtében nagy igénybevételnek is ellenállnak, dörzsállók, így a lakószoba mellet megfelelnek a konyhai, fürdő- és elő­szobai, valamint akár lépcsőházi felhasználásnak is.

A vinyl tapéták további előnye, hogy a későbbi renováláskor szárazon maradékta­lanul eltávolíthatók: a vinyl-réteg nagyobb darabokban lehúzható; a falon maradó hor­dozópapír pedig a következő tapéta alá kitűnő makulatúraként szolgál.

PVC-mentes, akrilhabú struktúrprofil tapéták

Egyes országokban különösen szigorú környezetvédelmi előírások vannak a fal­burkolókkal kapcsolatban is, ezért a gyártók kifejlesztettek egy PVC-mentes habtapé­ta típust is – bár meg kell jegyezni, hogy a szakintézeti bevizsgálások alapján a PVC-t tartalmazó típusok sem bocsátanak ki a környezetre és egészségre káros anyagokat. Ez az alapanyag lágyító mentes, elsősorban vinylacetát-kopolimer alapú, és nincs ben­ne klór, formaldehid és FCKW sem.

A pasztát klórmentes papírra viszik fel, és a hab­tapétához hasonló optikát érnek el vele. A különbség alapvetően az igénybevételi lehetőségekben rejlik: az akrilhab felülete porózus, kevésbé karcálló, könnyebben pisz­kolódik és nem dörzsálló. Tapétacserénél a hulladék eltávolítása sem okoz problémát, mert a PVC-mentes anyag biológiailag lebomlik.

Vlies alapú tapéták

A nem szőtt textília (vlies) alapú tapéták különösen az utóbbi időben egyre na­gyobb népszerűségnek örvendenek, elsősorban a hordozó által biztosított felhaszná­lóbarát tulajdonságoknak köszönhetően. A vlies-hordozó speciális cellulóz- és po­liészterszálakból épül fel, melyeket polimer kötőanyagokkal szilárdítanak meg.

A vlies-hordozónak számtalan előnyös tulajdonsága van:

• méretstabil, puha, mégis szilárd anyag,
• vágási stabilitás; a dimenzióstabil vlies egzakt vágása minden állapotban lehet­séges még beragasztózva is,
• kevésbé gyúlékony a DIN 4102 B1 szabvány szerint,
• újrapozícionálható,
• dimenzióstabil: hő és nedvesség hatására idővel sem változtatja méretét,
• DIN 53 122 szerinti vízpára-áteresztő képességgel rendelkezik,
• feldolgozás közben is bőrbarát,
• felújításnál szárazon lehúzható.

A színes mintázattal ellátott felület ezen túl a papíralapú habtapétákhoz hasonlóan jó dörzs- és fényálló, nyomásstabil és tartós.

Textiltapéták

A textiltapéta megjelölés olyan falburkoló termékeket takar, melyekben az a kö­zös, hogy a felületére egy textilanyagokat kasíroznak fel. Alapvetően olyan rostok­ból álló anyagokba kell gondolni, mint pl. a pamut, a len, a gyapjú, a selyem vagy az üvegszál. Az ilyen típusú termékek magas értékűek, felületi tulajdonságaik a szál minőségé­től függnek: lehet durva vagy finom, fényes vagy matt stb.

Üvegszálas tapéták

Az üvegfonat falburkolatként történő alkalmazását 30 évvel ezelőtt kezdték el. Azóta az üvegszálas tapéta a belsőépítészet és a lakberendezés egyik legkedveltebb eszköze lett.

Az üvegszálas tapéta tulajdonságai:

Az üvegszálas tapéta megerősíti a falfelületet, megakadályozza a vakolat felhólyagosodását és lepergését. Áthidalja a repedéseket, elfedi a kisebb hibákat, egyenetlen­ségeket. A festett üvegszálas tapétán nem látszanak az összeeresztések. A tapéta fel­színe kellemesen meleg tapintású. Nem nyúlik, nem ráncosodik.

Az üvegszálas tapéták alkalmazási területei:

Az üvegszálas tapéták különösen alkalmasak nagy forgalmú területeken és közös­ségi helyeken, szállodákban, hivatali épületekben, bankokban, színházakban, gyerek­szobákban, lakószobákban stb., a mennyezet- és falfelületek tartós és esztétikus kivi­telezésére. A kialakítást a felhasználó igényei szerint lehet elvégezni, mely a fal, illet­ve a mennyezetfelületeknek tartós, célszerű és dekoratív felületet biztosít.