• álmennyezetek

Mennyezetburkolatok és készítése

A mennyezetburkolat szerelhető köz­vetlenül a teherhordó épületszerkezetre (födémre vagy tetőszerkezetre), illetve kapcsolható ahhoz felfüggesztéssel. A burkolat lécaljzatát a falburkolatnál elmondottakkal azonosan, műanyag csa­varbetétekhez csavarozzuk, illetve a te­tőszerkezet megfelelő elemeire (pl. to­rokgerendájára) szögeljük. A burkoló­lécek összeállítása és az aljzatlécre szö­gelése megegyezik a falburkolatnál is­mertetett eljárással.

Az álmennyezetek fém függesztő szer­kezetének horgai hajlított lemezhez csat­lakoznak, úgy, hogy csúsztathatók is ebben a lemezben, így a magasságuk szabályozható. A felső horgot a födém­re, illetve a tetőszerkezeti elemhez kell rögzíteni, az alsó horogra akasztható az átfúrt lécborda. Erre a lécbordára kell csavarozni azt a fémszelvényt, amire felcsúsztatható kötőelemmel a burkolat szerelhető. Az álmennyezet síkját a léc­bordák helyzete határozza meg. A bur­kolóelemek felszerelése előtt célszerű a bordákra hőszigetelő paplant fektetni. A hőszigetelő paplannak csatlakoznia kell az álmennyezettel lezárt helyiség oldalfalaihoz.

Mennyezetburkolatok készítése

A mennyezetek részleges vagy teljes bur­kolását az esztétikai igények vagy a funk­ció határozza meg. Régi, nagy belma­gasságú házaknál, ahol csökkenteni sze­retnénk a légtér magasságát, álmennye­zetet kell beépíteni a kívánt magasságba. A lécelemes mennyezetburkolat készí­tése alapvetően azonos a falburkolato­kéval, a fal burkolására alkalmas léc­profilok felszerelhetők mennyezetre is.

A lécburkolat szerelése előtt azonban ügyelni kell a következőkre:

• Meg kell állapítani a kedvező „szálirányt”, a helyiség megvi­lágításához és/vagy a helyiség méretéhez viszonyítva. A legsze­rencsésebb, ha a szálak a nagyobb fénybebocsátású ablakra merőlegesek, figyelembe véve azt is, hogy a toldások hogyan készít­hetők el a legkevésbé feltűnően. Ha a lécek hossza egy adott helyi­ség másik méretét átfedi, akkor dönteni kell, hogy melyik irányt választjuk.
• Az eldöntött szálirányhoz el kell készíteni a lécaljzatot, mint heve­derezést. Célszerű, ha a szellőztető ablak felől burkolat megszakítást, például süllyesztett füg­gönytartót tervezünk, mert ezzel a burkolat alatti „összekötő” szellő­zést is egyszerűen megoldhatjuk. A lécaljzat kiemelése kettőzötten vagy fogazott levágással bizto­sítja a kívánt szellőzést.
• Burkolat oldalirányú terítésének irányát úgy válasszuk meg, hogy a helyiség bejáratától haladva ne lehessen belátni a sorolt horony illesztő hézagjába.

Az elemek kapcsolása azonos a falburko­lat elemeinek kapcsolásával, de a látszó oldalon esztétikus facsavaros vagy elő­fúrt faszeges rögzítés is készíthető. A deszkaterítéknél célszerű oldalirány­ból ún. csúszó peremes (dilatált) keretszegőzést készíteni 1-1 cm méretű – keretléccel takart – tágulási réssel. A panelelemes mennyezetburkolat fel­helyezése már nem annyira egyszerű, mint a lécprofilos burkolaté. A helyi­ségek burkolatát mindenekelőtt meg kell tervezni, a paneleket úgy kell kiosz­tani, hogy a befejező sáv legyen azonos a közbensőkkel is, vagy csak az elsővel.

Ez úgy határozható meg pontosan, hogy a helyiség közepétől két irányba kimér­jük a panel sorolóléc méretét, így kia­dódik, mekkora elemekkel kell kezdeni. A nagyobb felületi tömörségű panelek kiszellőztetésében igen fontos szerepe van a légréssel ellátott aljzatheveder­nek. Célszerű a kész vakolt vagy burkolt fal és a mennyezetburkolat csatlakozásá­nál kb. 1 cm-es szabad rést hagyni min­den oldalról, ami akkor a legszebb, ha a résméret azonos a panelek soroló – süllyesztett – horonyméretével. A panelek kapcsolása a hevederhez azo­nos az oldalfalak kapcsolásával, azzal a különbséggel, hogy a kapocselemek nagyobb, ún. „köröm” igénybevétele miatt azokat sűríteni kell.

A burkolatokba kerülő világítótesteknél a hőtermelésükből adódó légcserét (le­vegőigényt) a szellőztető légrés mére­tének meghatározásához mindig számí­tásba kell venni. Különös figyelmet igé­nyel a hőleadók (pl. fűtési vezeték) bur­kolat mögötti vezetése, mert ezek a pa­neleket a hátoldalukon jobban kiszárítják, ami a panelekben feszültséget hoz létre, deformálódnak, és a kapcsolóele­mek is felszakadhatnak. A kazettás mennyezetburkolás a legő­sibb mennyezetburkolási mód. Régi pa­loták, kastélyok és a kétezer éves görög építmények egyaránt kazettás mennye­zetekkel épültek.

Készítése semmivel sem bonyolultabb a bútorkészítésben szokásos kazettázásnál és nem is épületasztalos, inkább bútorasztalos technikát követel a készítőjétől. A kazettás mennyezetburkolat hordozóeleme a heveder vagy a mennye­zetgerenda. A hevederek a kész födém­hez csatlakoznak, fagerendás födémek­nél pedig a tartószerkezet maga a fö­dém-, vagyis a mennyezetgerenda. Kazettás mennyezetburkolatok manap­ság többnyire négyzetes panelekből ké­szülnek: sík, keretes és keretbetétes vál­tozatban. A tartóhevederhez körmös sa­ruval vagy rejtett szegezéssel kapcsol­hatók, miután sorolóként rejtett vagy látszó burkolólécet süllyesztettünk a panel hézagaiba vagy peremébe. A so­rolólécek anyaga laminált farostlemez vagy műanyag szalag.

Gerendabordázat általában a vakolt mennyezetekhez készül, különböző ge­ometriai minták szerint, a mennyezet­hez, illetve a határoló falakhoz kap­csolva. A gerenda burkolatok haszna – a belsőépítészeti igényeken túl – az elektromos és a fűtési vezetékek vagy akár a klímakészülékek vezetékeinek elrejtésében van.

A lécburkolatok anyaga fenyő, kemény­fa vagy egzóta. Fapaneles- és kazettás burkolatoknál a fenyőprofilt egyre in­kább felváltják a sajtolt, laminált fafor­gács vagy a rétegelt lemezek. Igen gyakoriak a – korszerűnek ugyan nem mond­ható – polisztirol lapos mennyezetbur­kolatok is, amelyek elemei anyagukban sajtolt polisztirol lapok. A felület lehet natúr vagy bevonható műanyag fóliával (visszahajtva). Ezek a fóliák általában valamilyen nemesfa természetességét próbálják utánozni – kevés sikerrel.

6.1. ábra. Folytatólagos fal- és mennye­zetburkolat.

6.2. ábra. Oldalfal bordázott burkolatának mennyezethez kapcsolása.

6.3. ábra. Fal- és mennyezetburkolat tetőtér beépítésben.

A polisztirol lapok bármilyen megfele­lően szilárd mennyezethez rögzíthetők, feltéve, ha a felület tiszta, száraz és a ta­pétától vagy a málló festéktől mentes. Bármilyen helyiséghez jól használha­tók, de különösen ideálisak konyhák­ban és fürdőszobákban, amelyek hajlamosak a bepárásodásra. A kívülről hoz­záférhetetlen mennyezeteket „kibélel­ve”, egyúttal szigetelőrétegként is sze­repelnek. A burkolat készítésekor a ki­indulási pont a mennyezet közepe, ami­hez meg kell határozni az egymással szemközti falak középpontját, és ennek alapján mindkét irányban be kell je­löljük krétázott zsinórral a segédvona­lakat. A lámpatest elhelyezése vagy a helyiség formája miatt azonban esetleg a segédvonalat el kell csúsztatni, hogy kiegyenlítsük a széleken levágandó ele­met.

Kenjük be az alsó elem teljes hátoldalát polisztirol ragasztóval, majd rögzítsük úgy, hogy a sarka a krétavonalak met­széspontjához kerüljön. A további ele­meket úgy rakjuk fel, hogy széleiket a szomszédos lapokhoz illesztjük, és fo­kozatosan haladunk a középponttól a helyiség széle felé. A lapok könnyűek és percek alatt erősen felragadnak. Színes mennyezet készítésénél a po­lisztirol lapok diszperziós festékkel befesthetők, anyaguk és éles szögben való illeszkedésük miatt azonban a festés elég körülményes.

6.4. ábra. A helyiség belmagasságát optikailag csökkenti az álmennyezet (a rácsozat mögött elhelyezhető a lakótér han­gulatvilágítása).

6.5. ábra. Mennyezetburkolatok egyhangúságának feloldása süllyesztett, ill. kiemelt burkoló léccel (a kiemelt rész felületébe vagy oldalába a világítás is besüllyeszthető).

Soha ne használjunk zománcfestéket, mert egyrészt tűzve­szélyes, másrészt a festékanyag oldó hatása teljesen tönkreteszi a burkolatot. Polisztirol lapokat általában vágni kell, hogy a széleken is illeszkedjenek. A szegélyező lapok egyenes vágása érde­kében a levágandó lapot tegyük egy fa­darabra, és éles késsel karcoljuk be a vágás vonalát, az így levágott lapnak ezután tökéletesen bele kell illenie a résbe.

Ez a rendkívüli pontosság nem annyira fontos, ha a szélekre polisztirol stukkó­szegélyt rakunk, mert ez elég széles ahhoz, hogy az esetleges vágási hibát eltakarja. Ha valamilyen bonyolultabb formát (pl. mennyezetrózsát) kell kör­bevágnunk, akkor előbb rajzoljuk meg a formát kartonpapíron, körvonalait vi­gyük át a burkolólapra és azután vágjuk ki éles késsel.

6.6. ábra. Vakolt mennyezet és lécburkolat együttes hatása.

6.7. ábra. Léc és négyzetes elemekből ké­szült mennyezetburkolat beépített hőszi­geteléssel a) egysoros hevederre szegezett lécpro­fillal, b) kereszthevederes és négyzete­lemes (akusztikus), c) álmennyezet füg­gesztett távtartóval és lécburkolattal.

6.8. ábra. Rácsozott optikai álmennyezet a) feszített rácsmezővel, b) függesztett mezőkitöltővel.

6.9. ábra. Feszített szövet álmennyezet látszó deszkabordázattal

6.10. ábra. Feszített szövet álmennyezet a) fa keresztbordázattal, b) kettőzött cső­bordázathoz feszítve, 1 mennyezet, 2 szí­nes szövet, 3 függesztőrúd, 4 függesztett rúd, 5 kapocs, 6 vászonvég feszítő pálcá­val, 7 kampó, 8 keretfa, 9 keretrúd falhoz kapcsolva, 10 fa keresztborda, 11 kettő­zött cső keresztborda.

6.11. ábra. Hevederes lécprofil anyagú mennyezetburkolat (a technológiai füg­gesztek ún. szárnyas horoggal is megold­ható).

6.12. ábra. Kazettás mennye­zetburkolat a) mennyezeti hevederre kap­csolva, sarokléccel, b) mennyezeti hevederre kap­csolva, széles keretburkolattal, c) széles keret­burkolat mögötti függönytartóval és függönyvilágítással.

6.13. ábra. Panelek és négyzetelemes mennyezetburkolatok ütköztetése és szerelése a) egyenes, b) ferde-metszett, c) hornyolt, d) hornyolt-metszett, e) egyenes ütközésű függesztő léccel, f) hornyolt függesztékkel, g) hornyolt-metszett függesztővel, h) takart-hornyolt függesztékkel, i) csaphornyolt rejtett függesztővel, j) billentőlapos sorolással.

6.14. ábra. Panelek szerelése mennyezetre, tartó hevederhez kapcsoltan a) vakolt fal sarokléc kapcsolattal, b) falburkolat után készült mennyezetburkolattal, c) panel- és díszléc-soroló profil egyesítésével.

6.15. ábra. Mennyezeti tartógerendák és/vagy kiálló szerkesztetek körülburkolása panelelemekkel a) kisebb szint kiemelés, váltóprofillal, b) gerenda körülburkolása, c) áthidaló előtti függönytartó beépítésével.

6.16. ábra. Előre gyártott mennyezeti díszgerendák.

6.17. ábra. Gerendapaneles mennyezetburkolat váltósoros szereléssel 1 mennyezet, 2 borda, 3 alsó panel, 4 külső (gerenda) panel.

6.18. ábra. Vakolt mennyezet díszgeren­dás burkolata.

6.19. ábra. Díszgerendák szerkezete a) sarokgerenda, b) közbenső gerenda, 1 mennyezet, 2 vakborda (keskeny), 3 sze­relő talp, 4 papucsdeszka, 5 tiplizés, 6 fa­csavar, 7 gerenda oldalsó eleme, 8 alsó látszó burkolat, 9 saroktakaró elem, 10 le­mezcsavaros kapcsolás.

6.20. ábra. Közvetlenül a vakolt födémre szerelt mennyezetburkolat.

6.21. ábra. Sík mennyezetburkolat kazet­tás elemekből a) burkolatlezárás, b) függönytartó rész­lete, 1 mennyezet, 2 áthidaló, 3 heveder­léc, 4 facsavaros mennyezeti kapcsolás, 5 szellőztetett légrés, 6 mennyezeti bur­kolat (sík kazetta), 7 profil horony, 8 látszó horonyléc, 9 záró profil, 10 takaró profilléc, 11 köténydeszka, 12 sarokléc, 13 függönytartó talpdeszka, 14 függönysín, 15 feszültségmentesítő horony, 16 füg­gönyvilágítás.

6.22. ábra. Síkkazettás mennyezetburko­lat, sík felülettől mélyített betétig 1 kazettaelem, 2 függesztő vagy szerelő heveder, 3 soroló horony, 4 látszó soroló léc.

6.23. ábra. Élborda-kazettás mennyezet­burkolat sík és mélyített betételemekkel 1 kazettaelem, 2 függesztő vagy szerelő hevederléc, 3 bordaprofil, 4 peremes kap­csolás, 5 látszó soroló léc.

6.24. ábra. Gerendakazettás mennyezet­burkolat, síkmélyített és üveg betétes ele­mekkel 1 kazettaelem, 2 függesztő vagy szerelő hevederléc, 3 kapcsoló horony, 4 geren­dapanel, 5 soroló horony, 6 bordaprofil, 7 peremes kapcsolás.

6.25. ábra. Bordakazettás mennyezetbur­kolat a) alulnézet, b) sorolt, kapcsolt állapot metszete, 1 kétoldali soroló borda, 2 egy­oldali soroló borda, 3 panel, 4 sarokléc.

6.26. ábra. Kazettaelem készítése.

6.27. ábra. Mennyezeti kazettaelem geometrikus rajza.

6.28. ábra. Épületgépészeti vezetékek elhelyezésre alkalmas gerendaprofil.

6.29. ábra. Álmennyezet kiemelhető plexi kazettabetéttel, rejtett világítással.

6.30. ábra. Sík kazettaelemek A. sík, B. sík, betétkerettel, C. betéttel és betétkerettel, D. sík, horonysoroláshoz, E, F. pere­mes betétkerettel + lemezbetét, 1 panel, 2 peremkeret, 3 rátétbetét, (4) betételem.

6.31. ábra. Sík kazettaelemek takarókeretes soroláshoz A. sík, B, C. ragasztott betétlemezzel, 1 panel, 2 soroló lécperem, 3 rátétbetét.

6.32. ábra. Keretes mennyezetkazetta A. takart betétes, B. kiemelt betétkeretes, C. süllyesztett betétkeretes, 1 panel, 2 takaró betét, 3 kapcsoló betétperem, 4 vékony lemezbetét.

6.33. ábra. Kazettás mennyezetburkolat, furnérozott kerettel, bordával, betéttel, natúr soroló és kapcsoló profilokkal a) mennyezet-keretmező, b) függönytartó beépítéssel.

6.34. ábra. Mélykazettás mennyezetburkolat a) mennyezetburkolat keretmezővel, b) függöny beépítésével.

6.35. ábra. Mennyezetburkolat keretlezá­rása a) ívelt sarokléccel, b) homorú keretléc­cel, c) ütközőperemes sarokléccel.

6.36. ábra. Paneles mennyezetburkolat szegőprofillal lezárva

Stukkó falszegélyek

A fal és a mennyezet találkozásánál rögzített stukkószegély jól kiegészíti a burkolt mennyezetet, lekerekíti a helyi­ség szögletességét, és elrejti a ház ter­mészetes mozgásával kialakuló repedé­seket. A stukkó anyaga lehet gipsz, poliszti­rolhab és pamutrost. A polisztirol stukkó 1 m hosszú dara­bokban szerezhető be, a be- és kiugró sarkokhoz külön sarokdarabok is kap­hatók.

Mindenekelőtt arról kell meggyőződni, hogy a felület száraz, tiszta, nem hámlik-e róla a festék vagy a tapéta. Ezután a szegély alsó peremének helyét jelöl­jük ki egy krétázott zsinórral felvitt víz­szintes segédvonallal. Ha a falról csak egy kis tapétacsíkot kell eltávolítani, azt éles késsel, kaparókéssel, szárazon húz­zuk le. Ne vizezzük be, mert így fella­zulhat a tapéta többi része is. Az egyik sarokdarab hátoldalát kenjük be az e célra készült ragasztóval és il­lesszük be a helyére. Ha viszont akár a fal, akár a mennyezet egyenetlen, hasz­náljunk sűrű csemperagasztót. Ezután, a végeiket szilárdan egymáshoz illesztve, rakjuk fel az egyenes dara­bokat.

6.42. ábra. PROTEKTOR álmennyezeti rendszer főbb elemei 1 Nr 6020-6029 felső függesztő rúd (hossza 135-1000 mm), 2 Nr. 6001 függesztő szalag, 20/1,5 mm-es (6,5 m-ig tekercsben), helyszínen szabva, 3 Nr. 6018 CD-nóniuszfüggesztő (az 5116-os és 5120-as CD tábla­profilhoz), 4 Nr. 6038 CD-speciális függesztő (az 5116-os és 5120-as CD táblaprofilhoz), 5 Nr. 6059 CD szerelő függesztő (az 5116 és 5120-as CD táblaprofilhoz), 6 Nr. 6051-6056 4 mm-es függesztő horog (125-1000 mm), 7 Nr. 6041-6050 4 mm-es szerelő horog (125-1000 mm), 8 Nr. 6199 kapcsoló szeg, 9 Nr. 6204 speciális kapcsoló elem (M 5×16 mm SW8), 10 Nr. 6116 alsó keresztheveder kapcsoló saru (az 5120, 5116, 5118, 5119-es profi­lokhoz), 11 Nr. 6101 felső keresztheveder kap­csoló saru (felhasználás, mint: 10-es), 12 Nr. 6090 függesztő, keresztheveder kapcsoló saru (felhasználás, mint 10-es), 13 Nr. 6110 állítható függesztő saru (kap­csoláshoz 2 db 6199 szeg szükséges), 14 Nr. 6104 lemezrugós függesztő pálca, 15 Nr. 6078 szerelősín toldó profil (hossza110 mm), 16 Nr. 5072 hajlítható (kereszt) alapprofil a hevederek kapcsolásához (59 mm széles, 4,00 m hosszú szelvények), 17, 18 szalagprofilok (megjegyzés: a gyártó katalógusában szereplők közül csak a bemutatott ábrákon szereplőket soroltuk fel).

6.43. ábra. Tartóhevederek állítható kap­csolása PROTEKTOR Nr. 6110 elemmel a) felső fél elem, b) kész, összecsúszta­tott állapot, c) alsó fél elem, d) felső beál­lított magasság

Mennyezet­burkolatok vázszerkezetei

Az előző részekben a mennyezetbur­kolatok hordozó aljzataiként a négy­zetes profilú fa anyagú szelvények beé­pítését, és mennyezet – léc – burkolat kapcsolatát ismertettük. Ebben a részben a fém hordozó elemeket mutatjuk be. A hordozó-kapcsoló elemek rendszere teljes egészében horganyzott szelvé­nyekből, ill. acél anyagú kiegészítő ele­mekből készül.

Horganyzott szerkezetek beépítésénél csak szerelt kötés alkalmazható, tilos hegeszteni vagy hegesztéssel toldani, valamint a felületeket savval lemosni. Külön figyelni kell a beépítésnél a ha­barcs szennyeződés letisztítására, mivel az elemek szigorúan csak száraz puhada­rabbal törölve tisztíthatók. A szavatos­sági idő alatt durva csiszolópapír nem használható a tisztításhoz. Legcélsze­rűbb, ha még a habarcs rászáradása előtt vízzel lemossuk, majd szárazra törölget­jük. A kész mennyezeti vázszerkezetet festeni vagy mázolni nem kell, a kor­rózió ellen tökéletes védelmet jelent a gyári I. o. tűzihorganyzott kezelés.

Az acélváz tervezése

Horganyzott acélváz tervezésekor és előkészítésekor a következőkre kell fi­gyelemmel lenni.

Ezek:

• először meg kell tervezni a mennye­zetburkolat álmennyezetének rend­szerét, típusát és kiosztását,
• törekedni kell arra, hogy a mennye­zeti rendszer burkolati elemei egész lapokból álljanak,
• a mennyezeti burkolatba (vagy bur­kolatra) kerülő lámpatestek, esetleg a légkondicionáló berendezés és a légfűtés látszó elemei jól illeszked­jenek az elemrendszerhez,
• a hordozó acélváz méretrendjét a tervezett burkolat, álmennyezet vagy akusztikai álmennyezet méretrend­szeréhez kell igazítani,
• a függesztéseket úgy kell kiosztani, hogy az álmennyezet feletti lég­térben a burkolatba épülő techno­lógiai vezetékek kicsatlakozásai (világítás, légtechnika stb.) a kap­csoló vezetékek és vezetékcsator­nák, valamint az épület közműve­zetékei (fűtési, víz, csatorna, elekt­romos, hírközlés, adatátvitel stb. vezetékei) akadály nélkül vezethe­tők legyenek,
• a függesztő vázrendszer olyan te­herbírású legyen, hogy elviselje a max. 20 kg/m² burkolatot vagy ál­mennyezetet, valamint függesztő-rudanként 20 kg többletterhet (pl. beépített lámpatestek terhét),
• a dinamikus rezgést továbbító (ger­jesztő) technológiai berendezések csak a rezgéscsillapító saruval vagy szalaggal kapcsolhatók a függesztő rendszerhez (klíma és a légfűtés ki­torkolló nyílásai és vezetékcsator­nái),
• elektromos vezetékek, lámpák és ventilátorok elhelyezése esetén a függesztő acélvázat földelni kell,
• szerelt horganyzott acélváz füg­gesztő rendszer savas, savgőzös helyeken egyáltalán nem, gőzüze­mű helyiségeknél pedig csak kü­lönleges felületvédelemmel ellátva készíthető,
• épület dilatáción a váz nem vezet­hető át, a vázat épületszakaszon­ként külön-külön mezőként függet­leníteni kell, úgy, hogy a csatla­kozó rész az épület dilatációjához kerüljön,
• tilos a függesztő rendszerre járópal­lót fektetni, ez még nagyobb függesztési belmagasság esetén sem engedhető meg,
• a mennyezeti kapcsolatok látható és ellenőrizhető rendszert alkossa­nak. A dübelek vagy egyéb hor­gonyelemek mechanikai terhelhe­tőségét
• kisebb helyiségeknél 2-szeres,
• közlekedőknél és tűzi menekülési útvonalaknál 3-szoros,
• nagy tömeget befogadó tereknél 4-szeres biztonságra kell számítani,
• a kapcsoló és függesztő elemek anyaga nem lehet éghető műanyag vagy fa. Faanyagú függesztés leg­feljebb fafödémek esetén engedhe­tő meg, de a két épületszerkezeti réteget együttes tűzvédelmi vizsgá­latnak kell alávetni,
• függesztett acélváz csak oda ter­vezhető, ahol a szerelés elvégezhető.

A legegyszerűbb a hevederes kapcsoló­elem, amely egy U alakú hevederpro­filból és a kapcsolósarukból áll. A heve­derprofilt dübelezésre, illetve fafödém gerendához hatlapfejű facsavarozással kell rögzíteni, úgy, hogy a profilok min­den irányból egy vonalba essenek.

6.44. ábra. Álmennyezeti függesztő profil kapcsolata, PROTEKTOR Nr. 6038 és 6041 elemek az 5116 (v 5120) profilléccel.

6.45. ábra. Függesztett álmennyezet K 400-as rendszerben PROTEKTOR ele­mekből szerelve 1 Nr. 5158, 2 Nr. 6090, 3 Nr. 6001, 4 Nr. 6059, 5 Nr. 6204, 6 Nr. 6020-6029, 7 Nr. 6200, 6119, 8 Nr. 6101, 9 Nr. 6101, 10 Nr. 5120, 5116, 11 Nr. 6041-6050, 12 Nr. 6038, 13 Nr. 5120, 5116, 14 Nr. 6078, 15 gipsz­karton, 16 Nr. 5158, 5168.

6.46. ábra. Álmennyezeti csomópontok PROTEKTOR profilokból, ill. elemekből a) faltő részlet kétirányú hevederezéssel, b) alsó kerethevederezés kapcsolata fallal, 1 gipszkarton álmennyezet, 2 lezáró profil, 3 tapaszolás, 4 Nr. 5120, 5116, 5 Nr. 6090, 6 Nr. 5179, 7 Nr. 5158, 8 tiplizés, 9 élvédő szalag.

6.47. ábra. Álmennyezet K 400/H-s rendszerben PROTEKTOR elemekből, ill. szelvé­nyekből szerelve 1 Nr. 6020-6029, 2 Nr. 6200 (6199), 3 Nr. 5120, 4 Nr. 6116, 5 Nr. 6018, 6 Nr. 5118-5119, 7 Nr. 5179.

6.48. ábra. Álmennyezet készítése PROTEKTOR profilokból és elemekből K 400/D rendszerben 1 Nr. 5120, 2 Nr. 6110, 3 gipszkarton lemez, 4 Nr. 5168.

6.49. ábra. Függesztett álmennyezet beépített függönytartóval PROTEKTOR elemekből 1 gipszkarton lemez, 2 Nr. 5118, 3 Nr. 5034, 4 Nr. 6116, 5 lemezszorító, 6 Nr. 6041 (5051), 7 élvédő, 8 Nr. 5118, 9 rejtett függönysín.

6.50. ábra. Függesztett álmennyezet PRO­TEKTOR elemből, faltő csatlakozással 1 gipszkarton, 2 Nr. 5118, 3 Nr. 5179, 4 Nr. 5116, 5 Nr. 5034, 6 Nr. 6051 (6041).

6.51. ábra. Példa PROTEKTOR K 400-as mennyezeti kiosztásra, gipszkartonhoz.

6.52. ábra. Példa PROTEKTOR K 400/H-s mennyezeti kiosztásra, gipszkartonhoz.

6.53. ábra. Példa PROTEKTOR 400/D mennyezeti rendszerben, alsó burkolat vagy akusztikai álmennyezet fogadásá­hoz.

6.54. ábra. Álmennyezet függesztő elemének és hordozó profiljának kapcsolása PROTEK­TOR elemekkel a) CD profil és függesztő elem egyesítése, b) – c) függesztő elem és pálca pattintott kapcsolása

6.55. ábra. Álmennyezet készítés PROTEKTOR elemekből akusztikai, tűzgátló vagy nor­mál álmennyezeti (elemes) burkolathoz, K 1100-as rendszerben 600 és 625 mm-es rasz­terben 1 Nr. 6001, 2 Nr. 6065, 3 Nr. 6153, 4 Nr. 6099, 5 Nr. 5334, 6 „T” profil (pl. Nr. 5336, 5341…), 7 Nr. 6162, 8 álmennyezeti elem 600/600 vagy 625/625 mm, 9 Nr. 6041, 10 „T” hossz­profil Nr. 5335 (5340).

6.56. ábra. Ívelt álmennyezet szerelése PROTEKTOR elemekből és profilokból.

Az acélváz beépítése

A vázrendszer beépítésénél a burkolati rendszert, ill. annak mennyezeti vetü­letét kell számításba venni.

Az építési sorrend:

• a mennyezetre kitűzzük a burkolat vetületét, színes krétával jelölve a he­vederek és a soroló profilok helyét,
• bejelöljük a mennyezetre a hevede­rek függesztőinek helyét,
• elkészítjük a függesztők dübelezését,
• felkapcsoljuk a függesztőket,
• felkapcsoljuk az álmennyezet fölső hordozó vázát,
• kitűzzük az álmennyezet síkját a körítő falakra,
• felszereljük a keretező „U” profilt a körítő falhoz,
• a függesztett hordozó vázat ponto­san beállítjuk a körítő profilhoz,
• elkészítjük a rejtett technológiai szerelést (villany, víz, csatorna, fű­tés stb.,
• elkészítjük a keretföldelést és be­kötjük a szerelvényeket,
• a mennyezeti burkolat szerelésével párhuzamosan soronként véglege­sen rögzítjük az alsó profilokat.

A gipszkarton lemezek szerelése csak a hordozó profilok szerelésének utolsó munkafázisaiban tér el az előbbiektől. Egyrétegű lapsor esetén a váz elkészíté­se után a profilokat síkba és párhuza­mosra kell igazítani. A felfüggesztett hordozóprofilokra merőlegesen, kereszt­irányú összekötőkkel vagy Anker-vinklivel erősítjük fel a szerelési profilokat. A lapok szerelési iránya lehetőleg merő­leges legyen a fémvázas keretre. Az épí­tő/tűzvédő lapokat kötésben kell szerel­ni, úgy, hogy a lapok illesztése azonos profil mentén történjék.

A lapok felerősítéséhez gyorsépítő csa­varokat kell használni, lapközéptől vagy az egyik lap sarkából indulva. A rögzí­téskor ügyelni kell arra, hogy a lapok ne feszüljenek meg, de a rácsavarozás foly­tán erősen szoruljanak a hordozókeret­hez. A lapokat 150-170 mm-enként kell felcsavarozni, és az illesztések hézagait Uniflottal kell kitölteni és a csavarfe­jeket is be kell glettelni. Ügyelni kell az élek szakszerű kiképzésére.

A lyuggatott építőlapok hézagmentes elhelyezéséhez a lapok élét 22,5 fokos élgyaluval le kell gyalulni. A GK típusú lyuggatott építőlapokat zsinórral vagy egy hosszú vonalzóval (léccel) kell egyenesbe állítani. A lapok szerelési profil­lal párhuzamos éleit csak a szerelési profilon szabad illeszteni (ún. repülő il­lesztés nem készíthető). Nagyobb födémek esetén 10 m²-enként tágulási hézagot kell kiképezni. Két- vagy több rétegű álmennyezetek minden egyes lapját erősen rá kell szorítani a felfüggesztett szerelőkeretre, és a la­pokat egyenként kell rögzíteni.

6.57. ábra. Álmennyezeti profilok szabása karos vágóval.

Az első lapsor szerelésénél a csavarok távolsága a megadott érték háromszorosa (max. 500 mm) lehet abban az esetben, ha a második lapsort rögtön az első lapsor el­készülte után (egy munkanapon belül) felszerelik. A második lapsort is a füg­gesztett kerethez kell rögzíteni, az első la­pon átmenő csavarokkal. Ezeknek a csa­varoknak egymástól való távolsága már szabványos (max. 170 mm) legyen, és ügyelni kell a becsavarás mélységére is. Az első lapsor lapjait szorosan kell egy­máshoz ütköztetni, az esetleges egyenet­lenségeket (pl. a töredezett éleket, a tömítetlenségeket) hézagkitöltő gipsszel ki kell tölteni.

Ha a második sor fugáit nem töltjük ki Uniflottal, akkor egy vé­dőbetét (erősítő csík) behelyezése után, három munkafázisban kell glettelni, az Uniflottot spaklival felhordva és eldol­gozva. Az első lapsor hézagszélessége egyenlő vagy nagyobb legyen egy sze­relési profilnál, a másodiké szintén. Kétsoros lefedés esetén nem készül­hetnek keresztirányú és végigfutó (ke­resztező) fugák.