• beton
• betonozás

Beton – fontosabb tudnivalók

A beton cementből, vízből és adalékokból áll, megszilárdult ál­lapotában mesterséges kőnek tekinthető. A normál beton adalék­anyaga fokozatokba sorolt szem­cseméretű természetes kő. A különböző alkalmazási területekhez más és más szilárdságú betonra van szükség.

A beton szilárdsága

A beton szilárdsága az adagolt cement mennyiségétől, az adalék­anyagok szemcseösszetételétől, a hozzáadott víz mennyiségétől és az utókezeléstől függ. Minél több vizet adagolunk, annál kisebb lesz a szilárdság, mert száradás közben pórusok keletkeznek.

A beton épületelemek stabilitását vasrudakból vagy vasbetéthálók­ból álló vasalással lehet javítani. Az ilyen betont vasbetonnak ne­vezzük. A szilárdsági osztályok jelölése C betűvel kezdődik (MSZ ENV 206-2000 – angol nyelvű, MSZ 4719:82 szabvány). A szokásos betonmunkák jellegzetes szilárd­sági osztályait a C 8; C 10; C 16 betonok alkotják. Egy laikus épít­kező gyakorlatilag nem képes arra, hogy egy meghatározott szilárd­sági osztályú betont pontosan ki­keverjen. Ezért ha egy adott szilárd­sági osztály pontosan elő van írva, transzportbetont kell rendelnünk.

A beton alkotóelemeit, de legalább a cementet tulajdonképpen tömeg­arány szerint, kg-ban mérve kel­lene összekevernünk. A lapáttal való kimérés ugyanis pontatlan, emellett a cementnek rázassál tömörített állapotban (pl. a zsák­ban) más a sűrűsége, mint öm­lesztett állapotban (pl. a zsákból egy kádba kiöntve). A tömegarány szerinti kimérés azonban kisebb építkezéseken és laikus építkezők által szinte megoldhatatlan.

Alul a táblázatban ezért a különböző alkalmazási területekre való keve­rékek összetételét térfogatrészek alapján adtuk meg, a cement mennyisége ömlesztett állapotban értendő. A térfogatrészek egyforma nagyok legyenek, pl. a nedves adalék­anyagból egy lapátnyi mennyiség több, mint a szárazból egy lapát. Ilyen és hasonló okok miatt ezért a táblázatban szereplő keverékekkel elérhető betonminőségek csak durva becslésnek tekinthetők.

Beton állagai

A betont különböző konzisz­tenciával lehet elkészíteni, ennek elsősorban a bedolgozáskor van jelentősége. A beton lehet föld­nedves beton (FN), kissé képlé­keny (KK), képlékeny (K), ill. folyós (F).

(A fenti ábrán a bal felső képtől a jobb alsó kép felé haladva). Mi­nél folyékonyabb a beton, annál könnyebben be lehet juttatni még finom részleteket tartalmazó ke­resztmetszetekbe is, és annál jobban lehet csömöszöléssel tömörí­teni. A földnedves betont döngölővel vagy vibrátorral kell tömöríteni. A legtöbb házilagos munkánál meg­felel az FN vagy K konzisztencia.

A szükséges beton mennyiségét a következő képlettel lehet kiszámí­tani: hosszúság x magasság x szélesség plusz 10 % tömörítési rá­hagyás. Adalékanyagul megfelelő, gyári betonkavicsot hozassunk. 1 m³ betonhoz kb. 1,3 m³ homokos kavics, 150-200 L víz és 240-400 kg cement szükséges. Munkánkat úgy tervezzük meg, hogy a szükségtelenné vált kötő­anyagot vissza tudjuk cserélni, vagy azt a bedolgozás napján, a fel­merült szükséglet szerint igyekezzünk beszerezni. Ha a betongyár­ból transzportbetont rendelünk, meg kell adnunk az általunk kí­vánt, ill. a statikai számításokkal meghatározott betonszilárdságot.

A betongyárnak meg kell adnunk, pl. a mennyiséget, a szállítás idejét és helyét, a beton keménységét és konzisztenciáját, valamint adalé­kait. A transzportbeton egyik spe­ciális változata a vízzáró beton, amely nem ereszti át a vizet. Eh­hez meghatározott szemeloszlási görbét és cementadagolást kell betartani, házilag tehát nem tudjuk előállítani.

Az építőanyag-kereskedésben szá­mos speciális termék is kapható, pl. zsákokban forgalmazott készbeton (amelyet csak vízzel kell összekeverni), valamint sokféle javítómassza és tapasz.

A beton szokásos keverési arányai