• elektromos hálózat
• úszómedence

Elektromos berendezések a fürdőmedencéknél

A fürdőmedencéknél különféle elektromos árammal üzemeltetett berendezésekre van szükség. Feltétlenül szükséges a vízforgató szivattyú. Ezen kívül az általában használt berendezések: elektromos hőcserélő, fény­szórók, hatjáratú automatikus elektromos váltószelep, automatikus önjáró elektromos működtetésű medencefenék-tisztító beren­dezés, ellenőrző és szabályozó-berendezések.

Erősáramú kapcsolószekrény

A fürdőme­dence elektromos berendezései erősáramú kapcsolószekrényben csatlakoznak a tápve­zetékhez (50. kép). A kapcsolószekrényben erősáramú kismegszakítók vagy más biz­tosító berendezések vannak beépítve, ezen­kívül többnyire „be-ki” főkapcsolóval a fürdő- medence egész elektromos hálózatát áramtalanítani lehet. A kapcsolószekrényben még beszerelve lehetnek érintésvédelmi védő­kapcsolók és időkapcsoló órák.

50. kép. Biztonsági kapcsolószekrény.

Kismegszakítók, biztosítók

A fürdőme­dence elektromos berendezéseinek meg­hibásodásánál a kismegszakító (51. kép) rendszerint leold, azaz megszakítja az áramellátást. Ebben az esetben ellenőrizni kell az elektromos berendezések csatlakozásait, hogy megfelelően szorosak, nem hibásodtak-e meg a vezetékek vagy kábelek, nem égett-e le a szivattyú villamos motorja. Az ellenőrzés után a kismegszakítót vissza lehet kapcsolni. Ha az ismét kiold, akkor esetleg az érintésvédelmi védőkapcsolóban kell a hibát keresni. Ezt azonban csak képzett villanyszerelő ellenőrizheti és javíthatja meg.

51. kép. Kismegszakító.

Érintésvédelmi védőkapcsoló

(52. kép) Gyakran Fi-relének (hibaáram-relének) vagy RCD (Residual Current Device) kapcsolónak is nevezik. Az érintésvédelmi kapcsoló alkal­mazását az egyes elektromos berendezé­seknél a szabványok írják elő (pl. a szivattyú­nál). A kapcsolókat a berendezés szállítója és szerelője köteles szakszerűen beszerelni. A kezelő a védőkapcsolón nem változtathat. Az érintésvédelmi kapcsoló összehasonlítja a vezetéken átfolyó áramokat. Ha azt észleli, hogy a befolyó áramok összege és a kimenő áramok összege között eltérés alakul ki, akkor azonnal kikapcsolja az áramkört.

52. kép. Érintésvédelmi védőkapcsoló.

A szivattyúknál az érintésvédelmi védőkapcsolók érzékenysége általában 30 mA (milliamper) szokott lenni. Ez az a határ, amely fölött a hibaáram életveszélyessé válhat. Ha a szíven 30 mA-nél erősebb áram folyik át, akkor a szívkamrák falának finom rezgése (fibrillációja) alakulhat ki, amelynek hatására leállhat a szív szivattyúzó működése. Megszűnik az agy oxigénellátása, és ez 3-5 percen belül az agy visszafordíthatatlan károsodását és halált is okozhat!

Egyetlen olyan elektromos berendezést sem szabad a kapcsoló nélkül üzemeltetni, amelynél a szabványokban elő van írva az érintésvédelemi védőkapcsoló beszerelése. A meghibásodott védőkapcsolót azonnal meg kell javíttatni, esetleg ki kell cserélni.

Vízforgató szivattyú

Villamos motorjának névleges elektromos feszültsége a magán­medencéknél rendszerint 230 V, és egy­fázisú. Nagyobb teljesítményű motoroknál esetleg 400 V (háromfázisú). A névleges frek­vencia = 50 Hz.

Az adattáblán a következő adatokat lehet leolvasni: névleges áram, A (például 5,5 am­per); elektromos védettségi fokozat, IP (például IP 55); névleges felvett teljesítmény, P₁ (például 0,75 kW); névleges leadott tel­jesítmény, P₂ (például 0,60 kW). A szivattyú esetleges cseréjénél azonos vagy hasonló műszaki adatokkal rendelkező szi­vattyút ajánlatos használni.

Ha a szivattyú állandóan, látszólag ok nélkül lekapcsol és nincs más mechanikus meghi­básodása, esetleg eltömődés, akkor meg kell vizsgáltatni az elektromos kismegszakító állapotát, esetleg összehasonlítani az adat­táblán megadott névleges áram értékével. Szükség szerint az elektromos kismegsza­kítót szakemberrel ki kell cseréltetni.

Elektromos hőcserélő

Leggyakrabban az elektromos fűtőbetét (fűtőpatron) cseréje szükséges. A betétet csak szakképzett vil­lanyszerelő cserélheti. Ilyenkor eredeti beté­tet kell használni.

Fényszóró

(53. kép). Névleges elektromos feszültsége 12 V, ezért biztonsági transzfor­mátorból kapja az áramellátást. A leg­gyakrabban a fényszóró izzóját kell cserélni. Ezt a műveletet csak a vízfelszín fölött, száraz körülmények között lehet végezni. A cserét célszerű szakemberre bízni.

53. kép. Fürdőmedence fényszórója.

Biztonsági transzformátor

A fényszórók üzemeltetéséhez szükséges biztonsági transzformátor névleges bemenő elektromos feszültsége 230 V és egyfázisú, a kimenő névleges feszültség 12 V. Az adattáblán le­olvasható adatok: névleges teljesítmény (pl. 300 watt); biztosítás (pl. 3,15 A); elektromos védettségi fokozat (pl. IP 65). Csak az eredetileg beszerelt vagy azonos típusú biz­tonsági transzformátort lehet használni.

Hatjáratú automatikus elektromos váltó­szelep

Áramellátása magánmedencéknél általában 230 V névleges feszültségű (egy­fázisú) és 50 Hz névleges frekvenciájú. A szükséges biztosítás és elektromos védett­ségi fokozat leolvasható az adattábláról. A váltószelepet csak szakember javíthatja!

Automatikus önjáró medencetisztító be­rendezés

A dugaljban kábellel csatlakozik az elektromos hálózathoz. A berendezésben villa­mos motoros szivattyú szívja a szennyező­déseket a medencéből. Ez a motor mozgatja a tisztítókeféket és hajtja a berendezést a me­dence fenekén, esetleg a falakon is. Az elekt­romos működés alapadatai az adattábláról olvashatók le. A berendezést a használati uta­sítás szerint kell üzemeltetni. A medencetisztító berendezést csak szakszervizt javíthatja!

Ellenőrző és szabályozó-berendezések

A fürdőmedencék üzemeltetésénél gyakran használnak elektromos vegyszeradagoló szi­vattyúkat, vízhőmérséklet-szabályozó és ellenőrző berendezéseket, vízszintszabályozó elektromos berendezést, ill. a szűrők vissza- mosását és öblítését szabályozó elektromos műszereket. Ezeket a berendezéseket azok használati utasításai szerint kell üzemeltetni, és csak képzett szakember javíthatja őket.

Az elektromos készülékek védettségi fo­kozata

A fürdőmedencéknél használt elekt­romos berendezéseknél a szabványok előír­ják a villamos gyártmányok burkolatától megkövetelt védettségi fokozatokat. Ezeket mindig a berendezések gyártója határozza meg, az érvényes előírások szerint. A védett­ségi fokozat a gyártmány adattábláján vagy a használati utasításban van feltüntetve.

Példák a védettség jelölésére:

• IP (International Protection)
• IP 54 (5 = a por behatolása ellen védett; 4 = a fröccsenő víz behatolása ellen védett)
• IP 65 (6 = a por behatolása ellen tömített; 5 = a vízsugár behatolása ellen védett)

A védettség a felsorolt példáknál azt jelenti, hogy a por és a víz nem károsíthatja a beren­dezést. A fürdőmedencéknél használt elektromos berendezések (gyártmányok) esetleges cse­réjénél soha sem szabad kisebb védettségi fokozatú berendezést beszerelni, mint ami­lyen a cserélt gyártmány volt.

Szabványok, előírások

Az elektromos be­rendezések tervezését, gyártását, szerelését, üzemeltetését, karbantartását, javítását rész­letes nemzetközi és magyar szabványok és előírások szabályozzák. Ezeknek a betartása nagyon fontos a biztonság és az élet védel­me szempontjából! A legfontosabb adatokat általában a berendezések műszaki leírásai, valamint a fürdőmedence üzemeltetési elő­írásai tartalmazzák.

Elektromos szerelés és javítások

Elekt­romos berendezéseket csak arra jogosult cégek és képzett szakemberek szerelhetnek és javíthatnak. Speciális berendezéseket és műszereket (pl. váltószelepet) csak különle­gesen képzett elektroműszerészek programozhatnak és javíthatnak.