A tetőfedések hibái és károsodásai
A károsodások jellemző okai
A tetőfedések legtöbb esetben a következő okok miatt mennek tönkre:
- a tetőhéjalás aljzatának alkalmatlansága;
- tönkrement a tetőfedő elemek anyaga;
- nem megfelelő tetőfedő anyagok és elemek használata;
- a tetőhéjalás hibás beépítése;
- dilatációs hibák;
- a kiegészítő szerkezetek hibás kialakítása.
Gyakorlati példák, esettanulmányok
A következő esettanulmányokban bemutatott tetőknél az 5.fejezetben felsoroltak közül legalább két ok szerepel, ezért ezekre az egyes károsodott tetők bemutatásánál hivatkozunk.
Esettanulmány
Épület és tetőszerkezet: Egy budapesti, 94 éve épült, ötszintes, a „Nagy Fehér Iskola” néven is ismert műemlék iskolaépület, kötőgerendás, állószékes fedélszékkel.
Károsodások: A tetőszerkezet elemeit meglepően jó, csak helyenként cserélendő vagy megerősítendő állapotban találták a szakemberek, ám az eredeti cserépfedés, a későbbiekben nem odaillő és esetenként szakszerűtlenül beépített különféle tetőhéjazat pótlások, valamint a bádogosszerkezetek siralmas állapotban voltak. A tetőhéjalás és a padlásfödém több helyen beázott, a felújítás nem volt tovább halasztható.
A károsodások okai:
- a lécezés erős alakváltozása, lehajlása, ennek következtében a hornyolt cserépfedés megnyílása, tető beázások;
- helyenként a cserepek kifagyása;
- a horganylemez kiegészítőszerkezetek erősen deformálódtak vagy teljesen tönkrementek, az eresz leázott.
Károsodott lécezés és tetőfedés.
A javítás módja: Fontos volt, hogy a felújítás során ne csak az eredeti, 2500 m2 felületű kettős hódfarkú cserépfedés újuljon meg, de annak részletképzése is hasonló legyen a 94 év előtti állapothoz. Ezért esett a választás a TONDACH rendszerre, amelynek gazdag termékválasztéka lehetővé tette a megfelelő színű és méretű tetőcserepek kiválasztását, és a „gombos” gerinccserepekkel is megközelíthették az eredeti, cserépdíszes gerincképzést.
Tetőfedés részlete, ereszleázás.
Esettanulmány
Épület és tetőszerkezet: Egy budapesti földszintes áruház, korcolt bevonatos fémlemez fedésű dongatetővel, polikarbonátlemez-betét felülvilágítókkal. A fedés három szakaszra osztható: síklemez sávfedés a felülvilágítók szegélyezésénél, alacsony, ill. meredek hajlású korcolt szalagfedések a dongán.
Károsodások:
- a fémlemez fedés bevonata felrepedt, felvált, lehámlott;
- a fémlemez fedés a tetősíkon az egymásra merőleges korcok csatlakozásánál felrepedt, a korcok kigörbültek, felnyíltak, a fedésen repedés képződött;
- a tető rendszeresen beázott, mert a repedések és korccsatlakozások környezetében sikertelenek voltak a kittes javítgatások.
A károsodások okai:
- alkalmatlan lemezbevonat;
- a fedés lejtésirányú hőmozgását gátolta a keresztirányú korc;
- elmaradt a fedés alatti levegőréteg át szellőztetése.
A javítás módja: A tetőhéjazat átfedése ragasztott EPDM lepelszigeteléssel.
A felújítás 2010 szeptemberéig nem kezdődött meg, a repedések átfedésével próbálják megelőzni a tető beázásokat.
Hossz- és keresztirányú korcolások deformációja.
Felrepedt korckapcsolatok „javítása”.
A tető képe 2010 szeptemberében.
Esettanulmány
Épület és tetőszerkezet: Egy budapesti egészségügyi intézmény lapostetőjén található beépített felülvilágító építmények 30°-os hajlásszögű, hőszigetelés nélküli vasbeton lemez tetőinek fedése. A tetőhéjalás nagy része állókorcos horganylemez fedés, de a lapostetőhöz való csatlakozásnál forrasztott lemezsávot alakítottak ki.
Károsodások:
- a horganylemez fedés hullámosodása, megcsúszása a tetőgerincnél és alul, az állókorcok és a lemezek erős deformációja;
- a horganylemez fedés felrepedése az állókorcos és forrasztott lemezszakaszok csatlakozásánál tetőbeázások.
d
A lemezfedés hullámosodása és megcsúszása.
Kétféle fedésmód együttes alkalmazása.
A károsodások okai:
- kétféle lemezfedés együttes alkalmazása;
- nem megfelelő lemezvastagság;
- nem megfelelő rögzítés, helyenként a fedés „átszegezése”.
A javítás módja: A lemezfedés elbontása, kiegészítő hőszigetelés beépítése, új fedés készítése ragasztott EPDM lepelszigeteléssel.
Esettanulmány
Épület és tetőszerkezet: Egy iskolaépület oktatási szárnya feletti meredek hajlású tető, műpala méhsejtlemez fedéssel, horganylemez kiegészítő szerkezetekkel.
Károsodások:
- az ereszcsatornát takaró falambéria rendszeres leázása;
- a tetőhéjazaton át a csapadékvíz bejutása a szerkezetbe, ill. a belső térbe;
- a horganylemez vápacsatorna erős deformációja, helyenként felrepedése a forrasztási varratok mentén
A károsodások okai:
- a 10,5 m hosszúságú, dilatálatlan vápacsatorna gátolt hőmozgása, feszültségek keletkezése a horganylemez szerkezetek csatlakozásainál;
- a vápabádog alatti deszkázat hiánya (csak lécezés készült);
- a vápacsatorna alatti bitumenes csupaszlemez alátéthéjazatot nem vezették be a vápacsatornába, ezért a tetőhéjazaton átjutó csapadékvíz a szerkezetbe, ill. a belső térbe került;
- a műpala fedés elégtelen (4-5 cm) takarása az oromszegélyen.
A javítás módja: A vápacsatorna elbontása, új csatorna készítése vápadeszkázatra fektetett, fekvőkorcokkal dilatált titáncink lemezből, a műpalafedés kiegészítése.
Vápacsatorna deformációja és felrepedése.
Vápacsatorna tetőléc aljzaton.
Vápacsatorna és oromszegély csatlakozása.
Vápacsatorna és ereszcsatorna csatlakozása.
A tetőtér-beépítés hibái
Azt gondolom, senki sem azért olvassa ezt a cikket, hogy az épülethibákban gyönyörködjön, hanem tanulni szeretne mások hibájából, ismerni szeretné a buktatókat, hogy azokat elkerülhesse, mint szakember vagy mint építtető, esetleg már meglévő problémát, épületkárt szeretne beazonosítani.
Természetesen mindenki szeretné tudni, hogyan lehet az adott hibát gyorsan, hatékonyan, gazdaságosan kiküszöbölni. A tetőtér-beépítések hibáinak túlnyomó többsége páratechnikai problémákra vezethető vissza. Általánosságban elmondható, hogy a tető (beépített tetőtér) felújításánál a legkisebb gond a kiselemes fedés cseréje. A páratechnikai problémák, beázások megszüntetése minden esetben nagy ráfordítással jár, viszont hatékonyabban javítják a hőérzetet és csökkentik a fűtési költséget.
A páratechnikai hibák tipikus jelei:
- nedvesedés, vízcsöpögés, ami elsősorban télen, illetve hideg időben jelentkezik, akkor is, ha kint nem is esik az eső;
- a tetőtérben a levegő-hőmérséklet kisebb, mint a földszinten;
- hideg, szeles időben a tetőtér nem, vagy csak nehezen felfűthető.
A probléma két, egymástól merőben eltérő módon oldható meg:
A lakott tér felől egy új zárt réteg létrehozása fóliával, majd annak új álmennyezettel, burkolattal való eltakarása. Ez a megoldás csak akkor ad kielégítő eredményt (fűtésienergia-, esetleg fűtésszámla csökkenés), ha a tetőtér hőszigetelése kellő vastagságú és hibátlan állapotú, valamint a tetőfedés és az alátétfedés 100 %-ban megvédi a hőszigetelést a nedvességtől.
Más a helyzet, ha a tetőfedés és az alátéthéjazat állapota is hagy kívánnivalót maga után, illetve a hőszigetelés vastagsága nem kielégítő, és a beltér felé – pl. a belmagasság csökkenése miatt – nem növelhető a rétegrend, vagy a már lakott teret nem szeretnénk újra építési területté alakítani. Ebben az esetben a belső burkolat meghagyásával, csak a külső oldal felől fektetett változó páraellenállású légzáró fólia (Delta®-Novaflexx) fektetésével, megfelelő légzáró csatlakozásokkal érhetünk el eredményt. Ezután építsük be a lehető legvastagabb hőszigetelést és az alátéthéjazatot.
Érdemes átgondolni, hogy mekkora feladat az alátéthéjazat cseréje. Az itt esetlegesen megspórolt néhány ezer, tízezer forint később újabb, akár többmilliós kiadást okozhat. Viszont egy jó döntéssel fűtési- és hűtésienergiát is megtakaríthatunk.
Melyek ezek a lehetőségek?
- hőszigetelő réteggel ellátott szélzáró alátéthéjazat (Delta®-Maxx Comfort);
- hővisszaverő bevonattal ellátott szélzáró alátéthéjazat, hőmembrán (Delta®-Maxx Titán);
- szélzáró alátéthéjazat, energiatakarékos membrán (Delta®-Maxx Plusz).
A sor folytatható, és mindenkinek magának kell megtalálnia az optimálisát.
Szerző: Osztroluczky Miklós okl. építészmérnök, PhD, c.egyetemi tanár