Fűtés a lakásban
Ha azt akarjuk, hogy a ház jó állapotban legyen, és mi is kellemesen érezzük benne magunkat – vagyis télen ne fázzunk, nyáron ne izzadjunk -, akkor egyensúlyt kell teremtenünk a szigetelés és a fűtés, illetve a hűtés között, de emellett gondoskodnunk kell a szellőzésről is.
Az emberek többsége központi fűtésre vágyik. Sokszor valóban ez a legjobb megoldás, de nem mindig. Figyelembe kell vennünk ugyanis, hogy milyen házban élünk, hol van ez a ház, milyen a szigetelése, milyen tüzelőanyagot tudunk beszerezni. Lehet, hogy a kályha gazdaságosabb; lehet, hogy célszerűbb a ház egyik részét központi fűtéssel, a ritkábban használt szobákat pedig egyedi fűtéssel melegíteni. Ahol gyakori a hőség, légkondicionálót is beépítenek a rendszerbe, de van, aki csak légkondicionálót szerel fel, és alkalmanként kandallóval vagy más berendezéssel fűt.
A kényelem és a gazdaságosság azonban nem mehet a harmónia rovására. A kandalló és a kályha a szoba központi helyén áll, és ennek tudatában kell kiválasztanunk. Akár hangsúlyozni akarjuk a radiátor formáját, akár el akarjuk tüntetni a fűtés minden nyomát, a csöveket mindenképpen el kell dugnunk – például a padló alá, a falakba, a szekrényekbe, a szegélyléc vagy takaróléc alá, rácsok mögé.
A nappali központi helyén álló kályha egyrészt fontos térplasztika, másrészt a ház szerves része. A kályha jobb hőforrás, mint a nyitott kandalló. Sok kályha nemcsak lakás-, hanem vízmelegítésre is szolgál.
- Fűtőrendszerek – gáz, kandalló, fűtés
- Fatüzelésű vaskályhák veszélyei és használata
- Fűtésszabályozás – Rendetlenkedő szelepek
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
A rosszul elhelyezett, rendetlen radiátor vagy az aránytalan kandalló még jóval a fűtésszerelők távozása után is bosszantja az embert, ezért érdemes gondosan megtervezni a fűtést. A drága berendezések üzembe helyezése előtt alaposan vizsgáljunk meg minden lehetőséget. Az építészektől megtudhatjuk, milyen megoldások közül választhatunk, milyen rendszer illik a legjobban a házunkhoz, hova kerüljön a radiátor, mekkora kazánra van szükség stb.
Az egyterű, magas mennyezetű lakásban függőlegesen helyezték el a karcsú radiátorokat. Olyan magasak, mint a szoba, és szinte beleolvadnak a könyvespolcba: nem zavarják meg a bútorok összhangját. A kisebb lapradiátorok az alacsonyabb falak mentén futnak.
A szigetelés télen melegen, nyáron hűvösen tartja a házat. Annyi szigetelést építsünk be a házba, amennyit csak tudunk. Ostobaság drága fűtőberendezéseket vásárolni anélkül, hogy a házat szigetelnénk. A jó szigetelés gazdaságos és kényelmes.
Központi fűtés
Vizes rendszerek
A kazán felmelegíti a vizet; a meleg víz átáramlik a csöveken és radiátorokon, majd visszatér a kazánba, ahol újra felmelegszik. Általában ez a rendszer szolgáltatja a háztartásnak is a meleg vizet (lásd később).
A legtöbb rendszerben egy kis keringető szivattyú hajtja át a vizet a csöveken és a radiátorokon; ez lehetővé teszi, hogy az utolsó csövek átmérője ne legyen nagyobb 1 5 mm-nél. Az átáramló víz mennyiségét könnyű szabályozni: minden radiátornak saját hőszabályozója lehet.
Háztartási meleg víz
A vízmelegítő tartályba a központi fűtés kazánjából nyúlnak forró csövek. A fűtésre szánt és a háztartási víz két különböző csőrendszerben áramlik. A fürdőszoba fűtését azonban ugyanabba a csőrendszerbe kell bekötni, mint a melegvíz-tartályt, hogy a törülközőket nyáron is meg tudjuk szárítani, amikor a központi fűtés nincs bekapcsolva. A melegvíz-tartály hőszabályozóját, amely a csövekbe szerelt, motoros szelepet működteti, általában a tartály külső felületén találjuk.
Meleg levegős rendszerek
A légvezetékek meleg levegőt keringetnek a házban. A levegőt ventilátor hajtja át a léghevítőn (kaloriferen), majd a szobák vezetékeibe fújja, ahonnan rácsokon áramlik ki. A rácsok fölszerelhetők a padlóra, a falra vagy a mennyezetre. Mindenhol egyedi rácsra van szükség, hiszen a rács alakján múlik, hogy a levegőből minél több kerüljön a fűtendő térbe.
A levegő egy részét újabb rácsokon át juttatják vissza a kaloriferhez. Szagmentesítésre elektrosztatikus légtisztítókat szerelnek be, de a konyha, a fürdőszoba és a WC használt levegőjét nem szabad visszavezetni a rendszerbe. A „fújó-” és „szívórácsokat” úgy kell elhelyezni, hogy a meleg levegő szabadon áramoljon a szobában, mielőtt újra visszakerülne a csövekbe.
A meleg levegős rendszernek több hátránya is van. A vezetékek – különösen a „szívóvezetékek”- jól vezetik a hangot. A levegő áramlását nehezebb szabályozni, mint a vízét. A kaloriferhez rendszerint csak központi hőszabályozót lehet használni.
Légkondicionálás
A meleg levegős rendszer nagy előnye, hogy összekapcsolható a légkondicionálással. A vezetékekben elhelyezett hűtőspirál hűti a keringő levegőt. Ha a kalorifert kikapcsolják, a berendezések általában hideg levegőt is tudnak fújni. A rendszeren áthaladó levegő páratartalma szabályozható.
Elektromos rendszerek
Ezek tulajdonképpen nem központi rendszerek, hiszen minden fűtőtest külön is működtethető. Többféle típust gyártanak.
Hőtárolós villanykályha. Az áram drága, bár a legtöbb áramszolgáltató éjszakai áramot is kínál. Az áramot nem lehet tárolni, de a termelt hőt lehet. Meg kell azonban jósolnunk, hogy milyen meleg lesz másnap, mert csak így tudjuk beállítani, hogy mennyire fűtsük fel a villanykályhát éjszaka. Tévedni persze könnyű, ezért szükség van egy nappali árammal működő tartalék rendszerre is. Az a legjobb, ha néhány szobába hőtárolós villanykályhát teszünk, az alkalmanként használt szobákat pedig nappali árammal fűtjük.
A hőtárolós villanykályhák újabban karcsúbbak. Kaphatók egyedi hőszabályozóval, de a központi hőszabályozóhoz is csatlakoztathatók.
Olajradiátor. Általában nem gazdaságos, de ha a működtetési költség nem számít, vagy ha más módszerrel nehézkes fűteni, az olajradiátort is használják.
Padlófűtés. A padlóba vagy a mennyezetbe ágyazott fűtőkábelek éjszakai és nappali árammal is működtethetők. Ha a padlófűtés vezetékei betonba ágyazva kanyarognak, a rendszer lassan követi a szabályozást, és csak kiegészítő fűtésnek felel meg.
Tüzelőanyagok
A vizes és a levegős fűtőrendszerek központi hőforrással működnek: a meleg levegős rendszer kaloriferrel, a vizes pedig kazánnal vagy tűzszekrénnyel. (A tűzszekrényt – vízmelegítés és központi fűtés céljából – a kandalló vagy a kályha hátsó részébe építik be. A tűzszekrénynek és a kandallónak egymástól függetlenül és együtt is kell működnie.)
Gáz
Vizes és meleg levegős rendszerekhez egyaránt használják. A gáz általában olcsó; sokrétű, automatikus felhasználást is lehetővé tesz. A gázkazánok nagy hatásfokúak, és kis helyen elférnek. Némelyik nem sokkal nagyobb egy kalapdoboznál. Csak szakember szerelheti fel és javíthatja.
Kürtők. A gázkészülékből mindig el kell vezetni a füstgázokat. Van hagyományos, kéménybe köthető típus, a zárt égésterű változatnál pedig a füstcső a készülék hátsó részétől közvetlenül a szabadba vezet. Ventilátorral is használják, ilyenkor a gázkazán vagy léghevítő a külső faltól 3 méterre vagy még távolabb is lehet.
Szilárd tüzelőanyag
Kazánokhoz és tűzszekrényekhez használják.
A gravitációs betáplálású kazán félautomatikus fűtésre is alkalmas. Működtetése gazdaságos. Az olcsó, bitumenes szenet égető, füstemésztő készülék még olcsóbb. Ezekhez a berendezésekhez elsőrangú kürtők szükségesek, és tisztításuk is nagyon fontos.
Fa
Kazánokhoz és tűzszekrényekhez használják. A fatüzelésű tűzszekrényeket néha tűzhelyekkel is egybeépítik. Nem mindenhol van tűzifa, és a fa árán kívül azt is mérlegelni kell, hogy meddig lesz utánpótlás. A fatüzelésű készülékek általában átalakíthatók, hogy más szilárd tüzelőanyaggal is működtethetők legyenek.
Áram
Vizes és – korlátozott mértékben – meleg levegős rendszerekhez használják. Egyes kazánok éjszakai árammal fűthetők. Ezek rendszerint nagyobbak, mint más kazánok, és gondoskodni kell róla, hogy hőtárolójuk elég nagy legyen a ház fűtéséhez. A gázkazánokkal szemben az az előnyük, hogy nincs szükségük kürtőre. A nappali árammal működő kazánok lényegesen kisebbek ugyan, üzemeltetésük azonban rendkívül drága.
A hőtárolós kaloriferek is képesek áthajtani a levegőt a csővezetéken, de rosszul bírják az igénybevételt, és csak kis tér fűtésére alkalmasak.
Az elektromos hőszivattyúk például a vízfolyásokból nyernek energiát, és ezt alakítják át hővé. Fűtésre, hűtésre egyaránt használhatók. Gondosan kell őket méretezni, mert valamivel alacsonyabb hőmérsékleten állítják elő a hőt, mint a kazánok vagy a kemencék. A beruházási költség elég magas; a működési költség az elektromos energia árától függ.
Alternatív energiaforrások
Meleg vidékeken a napenergia jól használható, ám a termelt hőmennyiséghez képest a beruházási költség magas; a lakás fűtésére nem ez a legalkalmasabb módszer. Nyáron viszont a napenergia nagyszerűen fűt alacsony hőmérsékleten, ezért például úszómedencéhez eszményi.
Olaj
Vizes és meleg levegős rendszerekhez használják. Az olajtüzelésű kazánokba rendszerint nagynyomású, fúvókás égőket szerelnek. Ezek megbízhatók, de zajosak. Az olajfűtésű és gázfűtésű légmelegítők hasonlóak, de az előbbieket drágábban árulják.
Cseppfolyósított földgáz
A gáztüzelésű kazánok általában cseppfolyósított földgázzal is használhatók.
Szabályozás
A berendezésekbe rendszerint beépítik a hőfokszabályozót. Ez többnyire automatikus, de a szilárd tüzelőanyagú kazánokat általában kézzel szabályozzák. A központi fűtés szabályozására számos más eszköz is használható.
Szobai hőfokszabályozó. Ezt az egyszerű szabályozót a keringető szivattyúhoz és a kazánhoz vagy a kaloriferhez csatlakoztatják, és úgy programozzák, hogy előre megadott időközökben kapcsolja be a fűtést, ha pedig a hőmérséklet eléri az előre beállított értéket, magától kapcsoljon ki. Olcsó és megbízható, de csak abban a helyiségben érzékeli a hőmérsékletet, ahová felszerelték.
Radiátor-hőfokszabályozó. Az összes radiátor-hőfokszabályozó radiátorszelepének felszerelése drágább, mint a szobai hőszabályozóé, de a működtetési költség alacsonyabb, mert minden szoba hőmérséklete külön szabályozható. A legelőnyösebb a radiátor-hőszabályozók és a központi hőszabályozó együttes használata.
„Fagyszabályozó.” A ház leghidegebb zugába vagy a ház mellé még egy hőszabályozót felszerelhetünk, és úgy állíthatjuk be, hogy az összes többi szabályozót „felülbírálva” akkor kapcsolja be a fűtést, amikor a hőmérséklet egy adott szint – rendszerint a fagypont – alá esik.
Mágnesszelep. A szobai és a kazán-hőfokszabályozóval, valamint az időzített kapcsolókkal együtt használják; ez a szelep szabályozza a keringetést a hőmérséklet és az eltelt idő szerint. Alkalmas egy-egy különálló lakrész (például az alsó vagy fölső szint) hőmérsékletének beállítására, és arra is, hogy újabb helyiségeket kapcsoljon be a keringetésbe. Egy-egy „zóna” hőmérséklete szobai vagy radiátor-hőfokszabályozóval állítható be.
Külső érzékelő. A szabályozót kint, rendszerint az északra néző falon szerelik fel. Egyenletessé teszi a hőmérsékletet, és csökkenti a költségeket, mert a külső és belső hőmérséklet összehasonlítása alapján a bent kívánatos hőmérséklethez igazítja a fűtést.
Szigetelés
Ne vigyük azonban túlzásba a szigetelést: egészségünk és biztonságunk érdekében friss levegőre is szükségünk van. A legtöbb házon található annyi hézag, hogy beszűrődjön a levegő. Ne felejtsük el, hogy a tüzelőanyagot égető készülékek levegő nélkül nem működnek. A zárt égésterű típusokhoz külön légvezetéket terveznek. A legapróbb problémával is forduljunk szakemberhez!
Tetőtér
Először is győződjünk meg róla, hogy a padlástér jól van-e szigetelve. A párnafák közé fektessünk le 100-150 mm vastag ásványgyapotot. Minden szabadon futó csövet szigeteljünk; 35 mm vastag hőszigetelőre van szükségünk.A tetőteret jól kell szellőztetni, a levegőnek az eresz alá is be kell jutnia, különben lecsapódik a pára, és a tetőszerkezet rothadásnak indul.
Fal
Az elvesztett hő 35 százaléka a falakon át távozik, ezért a falszigetelés jó befektetés. A szigetelés előtt a falnak tökéletesen száraznak kell lennie: a párás fal hideg, és a nedvesség csökkenti a szigetelés hatékonyságát.A légréteges fal kiválóan szigetel, de csak akkor, ha jól csinálják meg, ezért kérjük ki szakember tanácsát. A régi házak fa- vagy kőfalait fával burkolhatjuk belül, ha illik a ház stílusához.
Ajtó, ablak
Az ablakok és az ajtók körüli szigetelés a legolcsóbb hőszigetelés. A spaletták és függönyök szintén hozzájárulnak a szigeteléshez.Minél távolabb van egymástól a két ablaktábla, annál rosszabb a hő- és annál jobb a hangszigetelése. Ha 6 mm vastag üvegek között 200 mm távolság van, 44 decibellel csökken a zajszint. A nem nyitható ablak tűz esetén veszélyes lehet!
Padló
A földszint padlója és az alapzat közé valószínűleg elhelyezhető a szigetelőréteg. Ha nem, használjunk szőnyeget.Meleg vizes cső és tartály
Az alagsori és fűtetlen területen haladó meleg vizes csöveket szigetelni kell; erősítsünk előre levágott hőszigetelő darabokat a csövekre, a hajlatokra, a szelepekre. Azokat a csöveket, amelyek a kazánból szállítják a meleg vizet a melegvíz-tartály fűtéséhez, teljes hosszukban szigetelni kell. A meleg vizet tároló tartály szigetelése is fontos. A vastag köpenyek olcsók, és sok hőt tartanak vissza.Fűtőtestek
A fűtőtestek típusai
Akármilyen rendszert választottunk a központi fűtéshez, a lakásban elhelyezhetünk különböző típusú fűtőtesteket, de ezeket külön hőszabályozóval kell ellátnunk.
A fűtőtestek sugárzással vagy konvekcióval, esetleg a kettő kombinációjával fűtenek. A sugárzó fűtőtestek (radiátorok) esetében a meleg a berendezés forró felszínéről árad szét. A konvektorok meleg légáramot indítanak el.
A radiátorok elhelyezéséről komoly vitákat folytatnak. Egyesek azt állítják, hogy a radiátort az ablak alá, a szoba leghidegebb pontjára kell tenni, hogy pótolja a hideg külső falak és ablaktáblák miatti hőveszteséget. Mások szerint a radiátort a belső falak mentén kell felszerelni, ahol kisebb a hőveszteség; ez a megoldás olcsóbb, mert kevesebb csövet igényel.
A radiátort nem szabad eltakarni bútorokkal és nehéz függönyökkel. Ha tehát egy hosszú radiátor fut végig az egyik fal mentén, a bútorokat már nem tehetjük akárhová. Az ablak alatti radiátor elé nem szabad függönyt húzni. A konvekciós fűtőtesteket úgy kell elhelyezni, hogy a meleg levegőt a megfelelő helyre juttassák. Érdemes több szakvéleményt is beszerezni a fűtőtestek elhelyezéséről és méretezéséről.
Radiátor. Általában acéllemezből készül, de drágább öntöttvas és alumíniumberendezés is kapható. A bordás acélradiátor nagyobb hatásfokú a közönséges radiátornál, mert nagyobb a fűthető fémfelülete. A radiátorok számát a szobák mérete, a radiátorok típusa és helye szabja meg. Erről mindenképpen érdemes több szakember véleményét kikérni.
Szegélyléc-fűtőtest. Egyenletesen fűt, és nincs gond a bútorok elhelyezésével.
Ventilátoros konvektor. A fűtőtest ugyan meleg levegőt állít elő, mégis a vizes rendszerhez csatlakoztatják. A ventilátor a levegőt a berendezés hőcserélőjén fújja át, ahol a víz áramlik. Nagyon kis helyről is sok hőt juttat el nagy légtérbe. Kiválóan használható a konyhában, ahol kevés hely van a falon.
Sokféle radiátor kapható, ezért alaposan körül kell néznünk, mielőtt választanánk. Olyat keressünk, amely minden szobabelsőhöz alkalmas.
Ebben a konyhában a radiátor az ablak alatti polc alá került.
Az antik bútorokkal berendezett térbe régimódi radiátort tettek. Rózsaszínre festették, és térelválasztókén t használják a hálószoba és a fürdőszoba között.
A fölfelé terjeszkedő, nagy felületű radiátorok nem vesznek el nagy falfelületet a bútorok elől. A függőleges vonalak megnyújtják a helyiséget.
A karcsú szegélyléc-radiátor nem zavarja a berendezést, és divatos is. A feketére festett cső jól illik a krómozott asztalhoz és a tompa fekete hangszóróhoz.
Az alkóv radiátorát falécek mögé bújtatták. A fakeret kiengedi a meleget, és szerves része a kellemes, beépített kanapénak.
Alumíniumpadló elektromos dugaszolóaljzatokkal. A meleg levegőt árasztó rács fontos térelem és hőforrás.
A harmincas évekből származó krómozott elektromos fűtőtest a régi kandalló fém zárólapján tükröződik.
A régimódi, fatüzeléses kályha új változata megállja a helyét a hipermodern szobában.
A fürdőszobában elhelyezett egyszerű törülközőtartó a törülközőt és a helyiséget is melegíti.
A régiségekkel teli, elragadó szobában otthonra talált a régi fatüzelésű kályha.
Szobai fűtőtestek
Sokan nem kívánják egyetlen hőforrással fűteni az egész házat, inkább külön fűtőtestet szerelnek fel azokba a szobákba, amelyeket nem használnak állandóan.
Szilárd tüzelőanyag
Kandalló. Nagyon fontos, hogy a kandalló mérete megfeleljen a fölötte lévő kéménynek. A tüzet elegendő levegővel kell táplálni, lehetőleg közvetlenül a szabadból, különben a kémény a meleg levegő nagy részét elszívja.
Kályha. Minden szobához kapható megfelelő kályha. A kürtőn sokkal kevesebb meleg levegő távozik, mint a kandallóból, ráadásul a kályhának általában jobb a hőleadása is.
Gáz
Gáztüzelésű kályha. Többnyire nem olyan mutatós, mint a kandalló vagy a szilárd tüzelőanyagos kályha, de automatikus, és nem kell időről időre megrakni. Sugárzással, konvekcióval vagy a kettő kombinációjával fűthet. A mű fahasábokkal díszített kandalló, amelyet nagyon nehéz megkülönböztetni az igazitól, viszonylag drága, mert nyitott, és a hő nagy része a kéményen át távozik, akárcsak az igazi kandallónál.
A gázzal fűtött kályhát nem mindig kell bekötni a kéménybe; az égésterméket a parapet magasságában futó, 50 mm átmérőjű csövön lehet kivezetni.
A gázkonvektorok tűztere zárt. Nagy szobák, előszobák fűtésére is alkalmasak. Ha minden szobába kerül gázkonvektor, és időzítőkapcsolóval is fölszereljük a berendezéseket, olyan, mintha központi fűtésünk volna.
Áram
Sokféle elektromos, sugárzó, konvekciós és kombinált villanykályhát gyártanak. Ezek nagy hatásfokúak, de rendszerint drágán fűtenek.
Cseppfolyósított földgáz
A propán-butános hordozható fűtőtestek nagyon kedveltek, de elég nagyok, és vízgőzlecsapódást okozhatnak. Általában nincs kürtőjük, ezért azokat a helyiségeket, ahol ilyen fűtést használunk, jól kell szellőztetnünk.