Az erkély hőtechnikai szempontból
A lakások természetkapcsolatát az ablakok és az erkélyajtó közvetítésével az erkély, a terasz, a tornác és az átrium jelentik. Az erkély a födém konzolos meghosszabbításával kialakított vagy a földszinti lábazati falhoz „gyámolított”, az épület tömegsíkja elé ugratott épületrész. Minimális mérete a falra merőlegesen 1,20 m, területe nincs meghatározva, csakis a funkció és az épületkarakter befolyásolja. Nagyobb erkélyeknél az esetleges „pihenőbútorokat” is figyelembe kell venni. Igen előnyös az olyan erkély, amely nyaranta a család étkezésének tere lehet.
Erkélyek előkertbe való benyúlásának mértéke, ha az erkély alja és az alatta lévő terep között legalább 2,00 m-es szintkülönbség van, nincs szabályozva. Utcavonalon való építéskor a járdától mérten legalább 3,00 m magasságban és max. 1,50 m-re nyúlhat be a közterület fölé. Az oldalkert előírt legkisebb méretébe erkély nem nyúlhat be, függetlenül anyagának, illetve szerkezetének tűzrendészed besorolásától. Az erkélyek funkcionális szerepe egy városi ember számára óriási, míg egyéb esetben inkább az építészeti karakter meghatározójaként fontos.
Az erkély hőtechnikai szempontból kedvezőtlen épületszerkezet a) télen hűti a lakást, a meleg kifelé áramlik; b) nyáron a forróság az erkélylemezen keresztül a lakás felé áramlik.
Társasház hőhídmentes erkélyekkel, ahol az erkély teljes súlyát a falak és az oszlopok egy-egy ponton viselik.
Hőhídmentes erkélyek a), b), d), e) négy ponton falhoz függesztve; c), f), h) két ponton falhoz, két ponton oszlophoz gyámolítva; g) három ponton falhoz, egy ponton oszlophoz gyámolítva; j) három ponton falhoz, két ponton oszlophoz gyámolítva.
Erkély és energetika
Hőtechnikai szempontból egy erkély az esetek nagy hányadában negatív jelenség, mert télen és nyáron erősen befolyásolhatja a mögötte lévő lakás belső klimatikus viszonyait. Két okból; 1) az erkély nyáron átmelegedve sugározza a meleget a mögötte lévő ablakon, illetve erkélyajtón keresztül a lakótér felé; 2) az erkély, ha az épület tartószerkezetével együtt készült, ún. honidként szállítja nyáron a meleget, télen a hideget befelé illetve kifelé, az eltérő kül- és beltéri hőmérsékletnek megfelelően.
Hőhídmentes erkélyek alternatívái többlakásos társasházaknál.
Különböző erkélykorlát-motívumok.
Konzolosan szerelt erkélykorlát alsó tőcsavaros csatlakoztatással, konzolba befogott korlátoszloppal a) külső; b) belső korlát betétmezővel; 1 fogódzó; 2 zárónyak; 3 oszlop; 4 hosszheveder; 5 mezőbetét; 6 csapadékcsatorna; 7 támbak; 8 alsó vízelvezetésű burkolat; 9 légrés; 10 vízszigetelés; 11 erkélylemez (vasbeton); 12 tőcsavar; 13 konzolelem.
Hőhídmentes erkély fal- és gyámolítóoszlop-kapcsolattal a) alaprajzrészlet; b) nézetrajz; 1 alap; 2 talplemez; 3 szintbeállító; 4 fémoszlop; 5 kapcsolósaru; 6 keretelem; 7 korlátmező keret; 8 akril; 9 borda; 10 erkélylemez-kereszttartó; 11 neoprén; 12 befogókarmok; 13 főfal; 14 hőszigetelés.
Erkély- vagy teraszkorlát felső kapcsolással 1 fogódzó; 2 oszlopfej; 3 oszlop; 4 mezőelem; 5 alsó tartóborda; 6 elasztikus ágyazóprofil; 7 nyakelem; 8 burkolati rétegek.
Hőhídmentes erkély csomóponti részletei a) korlát/oszlop; b) erkélylemez; c) oszlopalap; 1 alap; 2 neoprén; 3 talp; 4 csavar; 5 szintbeállító; 6 végelem; 7 biztosítócsavar; 8 oszlop; 9 kupak; 10 fel konzol; 11 kapcsolócsavar; 12 patent; 13 korlátelem; 14 plexi (v. üveg); 15 borda; 16 űr; 17 rugalmas szalag; 18 sziloplaszt; 19 kapcsoló- és sorolókonzol; 20 toldóelem; 21 peremes ütközés; 22 erkélykeret tartó; 23 járófelület; 24 faltőszegő; 25 beépíthető karmok; 26 persely; 27 nyersgumi; 28 neoprén; 29 beállítócsavar; 30 biztosítócsavar; 31 C borda; 32 popszegecs; 33 épületfal; 34 hőszigetelés.
Az erkély, mint építészeti formaelem
Az erkélyek a tömegükkel tulajdonképpen megváltoztatják az épület külsejét, lényeges ezért a „minőségi” megjelenítés, mert az esetek többségében a házon – ahogy nevezni szokás – ékszerdobozként viselkedhetnek (viselkednek). Ezen belül látványérték vonatkozásában a korlátok a dominánsak.