• tetőtér

A tetőtér környezete

A tetőtér környezete összefügg a kérdéses épület település­szerkezetben elfoglalt helyével. A magyar településhálózatra jellemző város-falu-tanya települési rendszerben a településszerkezet a különböző területek – így a lakóterületi, a településközponti, az üzemi, a közlekedési, ill. a pihenés céljára szolgáló ún. zöldterüle­tek – összességét és térbeli kapcsolatrendszerét jelenti. E településrészek egymáshoz viszonyított helyzete a la­kosság egészséges életkörülményeire éppúgy hatással van, mint a település egészének megjelenésére.

A különböző településrészek szétválasztódása az újabb városépítési törekvések eredménye. Az imént felsorolt területrészek mindegyike a benne lezajló, rá leginkább jellemző tevékenységről kapta nevét. így pl. a lakóterület a munka utáni egyéni élet színtere. Ez nem azt jelenti, hogy területén nem találunk egyéb épületeket (óvoda, bölcsőde, üzletek stb.), de nincsenek benne pl. szennyező, zajos ipari üzemek. A múlt századi és a század eleji beépítésekre – amikor a településrészek még nem különültek el – sajnos éppen ez utóbbi volt a jellemző. Ezért találunk főként a városi területeken, néha még a városközponthoz közel is, működő, kisebb-nagyobb üzemeket, többnyire udvarokba telepítve. Érdemes tehát alaposan szemügyre venni a tetőtér közvetlen környezetét is!

Falvak

A falvak tetőtér-beépítései többnyire a már meglevő laká­sok bővítése miatt történnek. A településszerkezetben elfoglalt hely tehát nem mérlegelés tárgya a beépíthető tetőtér kiválasztása során.

Városok

A városokban a városközponthoz közeli területek tető­terei, építési telkei könnyen elérhetők, gyorsan megközelít­hetők a település bármely pontjáról. Ám ez a kedvező fek­vés gyakran párosul a kedvezőtlen, nagy forgalmú utak zajhatásával, szennyezett levegőjével. A nagyvárosok területének zöme zárt sorú beépítésű. Itt a szabad levegőn való pihenésre, a gyerme­kek mozgásigényének kielégítésére kevésbé van lehető­ség, mint a lazább beépítésű területeken. Pedig a barát­ságos, a jó érzékkel kialakított környezet jó hatással van a benne lakók közérzetére, emberi kapcsolatainak alakulá­sára.

Zöldövezet

A település zöldövezetében a fákkal, növényekkel körül­vett épület tetőterének adottságaival nem vetekedhetnek egy városi, zárt sorú beépítésű lakótér tetőterének adott­ságai. A friss levegő, a nyugalmas, csendes otthon ilyen környezetben jobban biztosítható. Az is igaz viszont, hogy ezek a területek többnyire távol vannak a település köz­pontjától és nehezebben megközelíthetők.

Egy lejtős terepen álló épület, ill. tetőtere esetében a lejtő tájoltsága, a kilátás és a megközelítésére használt utak adják többek között a hely használati értékét. A terep­lejtés és a kilátás iránya akkor értékes igazán, ha meg­egyezik az épület napsütötte oldalával. Ebben az esetben a kedvező tájolású lakóhelyiségek használati értékét növeli a rálátás a kertre, ill. a környező terepre, tájra. Északi lejtőn érték lehet viszont a kilátás, ezért itt a rosszabb tájolású helyiségek kedvezőtlen következményeit is érdemes vál­lalni.

Láthatjuk tehát, hogy a sűrű és a lazább beépítésű tele­pülésrészeknek egyaránt megvannak az előnyei és a hát­rányai. Akik életmódjukból vagy foglalkozásukból adódóan több időt töltenek lakásukban, többnyire csendes lakó­környezetre vágynak. Mások viszont éppen érdeklődési körük, esetleg a munkájuk miatt inkább könnyen meg­közelíthető lakást óhajtanak maguknak, családjuknak.

Beépítés kiválasztása

A tetőtér-beépítés környezetének mérlegelése, kiválasz­tása többnyire az építtetők egyéni szempontjai alapján történik. A lakás környezete ugyanis befolyásolhatja a helyiségek elrendezését, és szerepe lehet az életmód, sőt a lakás használatának alakulásában is. Hiszen nem mind­egy például, hogy az adott helyen milyenek a szórakozási lehetőségek, van-e játszási lehetősége gyermekünknek a lakáson kívül stb. Bizonyos helyiségek (pl. külső ügyfélforgalmat is bonyo­lító irodák) elhelyezésekor egyenesen követelmény lehet a tetőtér egyszerű, gyors megközelíthetősége.

A tetőtér-beépítés rendszerint együtt jár a tető külső megjelenésének módosulásával. Az ott elhelyezett abla­koknak vagy egy nagyobb mérvű átalakításnak adott eset­ben jelentős környezetformáló hatása lehet. A tetőtér be­építésének műszaki színvonala tehát visszahat az épített környezet megjelenésére: a szépen kialakított tetőtér­-beépítések a településrészek esztétikai értékét növelik.

Külön említést érdemel az átlagostól eltérő jelentőségű, minőségű területen végzett építkezés. Így egy műemléki jelentőségű területen vagy műemléki környezetben, továbbá tájvédelmi körzetben a beépítés építészeti meg­oldását az általánostól eltérő szempontok is befolyásol­hatják.