• gáz

Fűtés gázzal

Sok ember dönt a gázfűtés mellett, mivel számtalan előnye van és szinte már minden településen hozzáférhető. Hozzájárul ehhez a választáshoz az egyes fűtőanyagok közötti árarány is. A gáziparban a földgáz rövidítése: FG, a propán-bután gázé: PB.

A gáz fogyasztása aránytalan, mivel az I. és IV negyedévben felhasznált gáz az összfogyasztás kb. 70 %-a. Az időjárástól és az egyéb szempontok­tól függő gázfogyasztási csúcsok kielégítésére különféle műszaki meg­oldások lehetségesek. Ezek közül az egyik lehetőség, hogy a földgázt föld alatti természetes tárolóba préselik és az igénytől függően később kiter­melik. A föld alatti gáztárolók kapacitásának növelése gazdaságossági és ellátásbiztonsági kérdés, mindig a rendelkezésre álló lehetőségektől függ.

A hazai termelés részaránya folyamatosan csökken, az import pedig nö­vekszik. Az import részaránya 70-75 % körül várható az elkövetkező években. Ez azt jelenti, hogy a földgáz ára alapvetően a világpiaci ártól függ. A PB-gázt cseppfolyós halmazállapotban túlnyomásos tartályokban tárolják.

A következő összeállításban a fűtőgázok néhány jellemző adatát láthatjuk:

A fűtőérték az a hőmennyiség, amely 1 m³ gáz tökéletes égésével szabadul fel. Amennyiben 3 m³ földgázt égetünk el, úgy kb. 100 MJ hőt állítunk elő. A robbanékonyság annak a koncentrációnak a határa, amelynél a gáz fel­robban. A robbanékonyság 5 %-os alsó határa azt jelenti: ha azt akarjuk, hogy a FG fölrobbanjon, akkor legalább 5 % gáznak kell lennie a levegő­ben. A levegő arányában ez a legkisebb mennyiségű gáz, amely felrobban­hat. A felső határ az a gázmennyiség a levegőben, amikor még bekö­vetkezik a robbanás. A gázok nem mérgezőek és szagtalanok.

Azért, hogy szaglással föl lehessen ismerni, az egyébként szagtalan gáz szivárgását, mesterségesen szagosítják. A sűrűség a gáz és a levegő sűrűségének arányát fejezi ki. A táblázat számaiból látható, hogy a földgáz könnyebb, mint a levegő, a PB-gáz 1,8-szor nehezebb a levegőnél. A gáz tökéletes égetésével lehet a legtöbb hőt előállítani, miközben szén-dioxidos víz keletkezik. A tökéletes égetéshez megfelelő mennyiségű levegőt kell jut­tatni az égőfejhez.

Gázok égése

A tökéletes égetéshez nemcsak elegendő levegő kell, hanem az is fontos, hogy a gáz és a levegő megfelelő arányban keveredjen és hogy az égőfej­nek stabil legyen a lángja. Ezt elsősorban a helyes nyomással, a gáz kifolyásának sebességével és az égőfej megfelelő kialakításával lehet elérni.

Gáz veszélyei

A használatos fűtőgázoknak veszélyes tulajdonságai is vannak, amelyek­ről mindenkinek tudnia kellene. A levegővel keveredett gáz robbanékony elegyet alkot, amelynek koncentrációja és nagysága alapján robbanás vagy tűz keletkezhet. Ha az égéshez nincs meg a szükséges mennyiségű levegő, akkor a tökéletlen égés következtében mérgező szén-monoxid (CO) keletkezik. A szén-monoxid zárt térben, nem megfelelő szellőztetés miatt belélegezve mérgezést, rosszabb esetben halált is okozhat. A hőmérséklet növekedése miatt a vezetéken szállított földgáznál a környezet veszé­lyeztetettsége nem növekszik.

A palackokban szállított propán-bután gáz akkor tágulhat — veszélye­sen -, ha nyáron a nap hosszabb ideig süti a palackot. Amennyiben betartjuk a biztonsági előírásokat, akkor a fűtőgázok használata közben nem fenyeget semmilyen veszély.

Ha gázszivárgást észlelünk, a következők alapján járjunk el:

• rögtön zárjuk el a főgázcsapot. Ez leggyakrabban kint az ajtó mellett vagy a pincében található egy FGCS (főgázcsap) jelölésű fémdobozban;
• a gyors szellőztetés érdekében az ablakok, ajtók kinyitásával csinál­junk kereszthuzatot;
• abba a helyiségbe, ahol gázszagot érzünk, ne lépjünk be nyílt lánggal és ne használjunk elektromos fogyasztókat;
• győződjünk meg arról, hogy a helyiségben nincsenek gázmérgezést szenvedett emberek, ha igen, akkor azonnal nyújtsunk elsősegélyt;
• a baleset súlyossága és fajtája szerint hívjunk orvost, gázos szakembert, tűzoltókat vagy a rendőrséget.

A gázvezetékek és gázfogyasztók üzembe helyezése kissé másképpen történik, mint az elektromos csatlakozók és fogyasztók esetében.

A gáz­készülékek felállítására, beszerelésére, összeszerelésére a következő irányelvek vonatkoznak:

• megegyezés a gázművekkel a földgáz szolgáltatásáról;
• azon feltételek elfogadása, amelyeket a gázművek határoz meg a besze­reléssel kapcsolatban;
• kiviteli terv készítése az érvényes előírások alapján;
• a kiviteli terv gázszolgáltató szakembere által történő felülvizsgálata;
• kivitelezés gázregisztrációs igazolvánnyal rendelkező vállalkozókkal;
• a nyomáspróba és a felülvizsgálat elvégzése a területileg illetékes gáz­szolgáltató és a gázszerelést végző kivitelező közreműködésével történik (Magyarországi gázszolgáltatók: FŐGÁZ, TIGÁZ, ÉGÁZ, DDGÁZ, DGÁZ, KÖGÁZ);
• gázóra felszerelése és az adott gázkészülék(ek) beüzemelése. (A be­üzemelést az adott gázkészüléket gyártó cég szervizhálózatába tartozó szerződött szervizes vállalkozók végzik. A beüzemelő szakembereket a készülékeket gyártó cégek magyarországi műszaki képviselete folyama­tosan kiképzi az általuk gyártott gázkészülékek beüzemelésére és speciális javítására.)

Egyes esetekben megtörténhet, hogy az ingatlan tulajdonosa nem akar szénnel fűteni, vagy az ingatlan olyan helyen van, hogy nehézkes a szén beszerzése. Ráadásul a térségbe még nincsen beve­zetve a gáz. Itt propán-bután vagy propángázzal lehet fűteni. Ezekkel a gázokkal történő fűtés kivitelezése hasonló, mint a földgáznál. Ugyanúgy az erre hivatott szervezetek szakértőivel készíttetni kell egy tervet, majd a szerelést az ilyen gázok szerelésére jogosult kivitelezőkkel kell elvégez­tetni. Hazánkban a PB tartályos szolgáltató a PRÍMAGÁZ Rt. stb.

A propángáz színtelen, szagtalan, a levegőnél nehezebb, korróziót nem okozó, könnyen cseppfolyósítható, nem mérgező gáz. A fogyasztóhoz tankautóban, cseppfolyós állapotban szállítják. A gázt a tankautóból a tárolókba hosszú csöveken engedik át.

A propángáz néhány további tulajdonsága:

A gáztárolókat megkülönböztetjük egymástól:

• föld fölötti, az ingatlanon belül;
• föld fölötti, az ingatlanon kívül;
• félig földbe süllyesztett;
• föld alatti.

Külső térben, föld fölött elhelyezett tárolóknak védő-, kezelőfelülettel ún. dómmal kell rendelkezniük. A tárolókat henger vagy gömb alakúra gyártják. A henger alakú tárolók átmérője 1200-2400 mm, és hosszú­ságuktól függően 2,7-60 m³ gáz tárolására alkalmasak. A gáztárolókat forgalmazó cégek az üzembe helyezést is vállalják.