A hagyomány kötelez – Télikert megvalósulási példa
Bontás vagy újjáépítés? A megbízó és az építész, Wilhelm Ehniβ, hamar megegyeztek abban, hogy a lakórészt megtartják, a pajtarészt pedig lebontják. A döntés hátterében elsősorban bizonyos hagyománytisztelet állt, ugyanis a gazdaság még az S. család nagyszüleié volt. Ezen túlmenően az épületnek ez a része jó állapotban volt. A ház külső formáinak tekintetében ugyanilyen könnyen meg tudtak állapodni. Az építész tanácsára a ház stílusától tudatosan eltérő télikertet és merőleges épületrészt alakítottak ki.
Modern parasztház: a hat generáción át családi tulajdonban lévő épületet a házaspár magának és gyermekeinek építtette át. A pajtarészt lebontatták, és helyére télikerttel, galériával és cserépkályhával kiegészült épületrészt emeltek. A modern igényeknek megfelelő, ugyanakkor a hagyományokat tisztelő építészeti megoldásokkal újjáépített ház a vidéki, divathatásoktól mentes stílus iskolapéldája.
„Nehéz szívvel” ugyan, de meg kellett válni a ház egy másik elemétől, a tufa lábazattól, is amely az utcai homlokzat harmonikus arányait tekintve nem lényegtelen. A lábazat kövei a környékről származtak, és optikailag kitűnően illettek volna az épülethez. Erre felelt volna a nagy garázs homokkőből épített fala. A formailag előnyös megoldás ellen szólt, hogy a tufa rendbehozatala túlságosan költséges lett volna. Végül a lábazatot a fallal együtt bepucolták, és a homlokzattal azonos színűre festették le.
Tervezési szempontok
A tervezés során nyolc személy, ebből hat különböző korú gyerek igényeit kellett figyelembe venni. A cél nyitott terek kialakítása volt. Elegáns megoldás a télikert és nappali, amelyet csigalépcső köt össze a galérián található hálókkal. A régi épületrész az újhoz négy nyílászáróval kapcsolódik.
A galériához és más épületrészekhez sok betont használtak fel. A hőhidak kialakulásának megakadályozására ezeket a részeket többrétegű, hőszigetelő lapokkal burkolták. A legújabb építészeti standardok szerint az új külső falakat 30 cm-es téglából húzták fel. A télikert tervezésénél nagyon gondosan kellett eljárni. Végleges formája számtalan vázlat elkészítése után alakult ki. Az építész, Ehniβ úr, elégedett az eredménnyel.
„Úgy gondolom, hogy a télikert, az új oromzat és az erkélyek izgalmas egységet alkotnak.” Az 55 mm peremszélességű acélalumínium profilok könnyeddé teszik a konstrukciót. A hőszigetelt üvegek beépítése szinte kötelező jellegű. Az árnyékolás és szellőztetés tekintetében szintén átgondolt tervezésre volt szükség.
A tetőre és az oldalfalakra szerelt napellenzők a nap- és szélviszonyokat figyelembe vevő automatikával működnek, árnyékoló hatásukat a kert gyönyörű diófája egészíti ki. Az egymással szemben elhelyezett szellőzőnyílások segítségével kereszthuzat hozható létre. E lehetőséget azonban a háziak nem nagyon használják ki. A 230 m2-es lakótérben olyan környezetet sikerült létrehozni, amely a megrendelők igényeinek tökéletesen megfelel.
Építési év: 19. század vége; Átépítés éve: 1993/94; Alapterület régen: 123 m2;Alapterület átépítés után: 350 m2; Építész: Wilhelm Ehniβ
Az új részben egybenyitott terekkel találkozhatunk. A csodálatos kert és az öreg diófa látványa a galériáról is élvezhető. A hálószobákat rejtő galéria a csigalépcsőn keresztül érhető el. A fotón balra látható az új épületrészt a régivel összekötő négy nyílászáróból egy, a konyhaajtó. Télen a család szívesen jön össze a meleget adó cserépkályha körül.
Az üveges részben a rolókat elég sokat használják. Annak ellenére, hogy eredetileg az esti órákra, a kíváncsi tekintetek kizárására tervezték, napközben is használják, mert kellemes, nyári hangulatot kölcsönöz a helyiségnek.
