• felújítás
• homlokzat
• panelház

Hogyan újítsuk fel panelház homlokzati elemeit?

A homlokzatok jellegzetes hibái

A paneles épületek felületképzései:

• homlokzati mosott külső felületűek,
• anyagukban színezett felületűek,
• festett felületűek.

A felújítás mértéke több tényezőtől függ. Legfontosabb szempont az adott kor építészeti, hőtechnikai, általában épületfizikai követel­ményeinek figyelembevétele. A felújítást mindig előzze meg a min­denre kiterjedő épületdiagnosztikai felülvizsgálat, mert a felújíthatóság és annak szükséges mértéke csak így dönthető el.

Sok esetben csak olyan felújítást alkalmaznak, amikor a látható és érezhető hibákat szüntetik meg vagy tüntetik el. Ez a legtöbb esetben nem helyes eljárás, mert a látható és érezhető hibákon kívül azokat a hibákat is ki kell küszöbölni, amik a felújítás hatásfokát tönkreteszik. Az egyik legjellegzetesebb hibaelhárítási, felújítás jellegű munka, amikor a házgyári panelok esetében a hézagokat újratömítik. Ennek elvi hibája azonnal megérthető a következőkből.

Függetlenül a rendszertípustól a legtöbb gyári panelhézag kétkamrás. A belsőben van a szereléskor behelyezett hézagtömítő műanyag. A külső kamra nyitott marad, ez az ún. dekompressziós tér, azaz a széllel-nyomással érkező víz itt veszíti el a nyomását, s innen a gra­vitáció által kifolyik.

A belső műanyag szalagidomok meghibásodásakor a szigeteltséget fenn kell tartani. Ilyenkor szükségmegoldásként az egész hézag­rendszert az alpinisták a helyszínen szilárduló rugalmas hézagtömítő anyaggal töltik ki, eközben a következő hibák keletkeznek.

Ezen hibák:

• a hézagtömítő anyagot megtisztítatlan vagy látszólag tiszta fe­lületre nyomják rá, ezért a tapadása nem lesz megfelelő és rövid idő múlva helyenként elválik a felületről.
• az előző új hibahelyeken a víz nyomással a tömítőanyag mögé hatol, majd lefelé szivárog, helyenként összegyűlik, mert eset­leg ott jóra sikerült a tömítés, vagy csak kicsi a rés és nem győ­zi a felülről jött összes víz elvezetését.

Ennek következménye, hogy ezeknél a helyeknél a víz a lakásba „nyomul”. Belátható, hogy ilyen okok miatt mindig át kell gondolni az egész szerkezeti rendszert, és csak kompletten, a rendszerben sza­bad felújítani. Jóllehet meg kell hagyni, hogy a nagyfelújításokig va­lamit tenni kell a szigeteletlenségek megszüntetése érdekében.

Mindezek a diagnosztika fontosságát és a szerkezet részleteinek gondos elemzését (hibaelemzés) támasztják alá. Attól függően, hogy milyen felépítésű a szerkezet, főleg két csoportra oszthatók a meghi­básodások.

Az első és túlnyomó csoportot a házgyári panelok alkotják. Jellegzetes hibáik:

• Az előbb említett hézag tömítetlenségi hiba miatti nedvesedés, biológiai képződmények, rovarfertőzöttség.
• Panelsarok-csorbulás, él csorbulás.
• A felület kifagyása és ezáltal a nedvességfelvétel növekedése, az adalékanyag-szemcsék kipergése. Ellenőrizni kell az állé­konyságot.
• A lakás használati párájának lekondenzálódása, amely azokon a részeken, ahol a panel hőszigetelése nem megfelelő a külső fe­lületig is hatol. Megváltoztatja a felületi hőmérsékletet és besö­tétedik, mert a hűvösebb felületre a külső városi levegő szennyeződése rákondenzálódik.
• Az acélbetét rozsdásodása a diagnosztikáról szóló fejezetben említett okok miatt, ami repedéseket, rozsdafoltokat eredmé­nyez.
• A mai hőszigeteltségi előírásoknak általában nem felelnek meg, helyenként még a készítésükkor sem feleltek meg.
• Különösen főutak mentén a téli sózó anyaggal telítődtek, ezért ha most nem is, de később korróziós problémák lépnek fel.
• Sok esetben a panelkapcsolatok korróziós állapota bizonytalan (korel légrozsdaálló acélok problémája).

A nagyblokkos, homlokzati hőszigeteléssel ellátott falazatok jellegzetes hibái:

• Hibás és pontatlan panelillesztés és emiatt tömítetlenség, be­ázás, nedvesedés, penész.
• Nagyobb mértékű elempontatlanságból származó kapcsolati hi­bák.
• Az elemkapcsolatok állapota (erőtani és korróziós) általában bi­zonytalan.
• A hőszigetelő anyagok rögzítése bizonytalan. (Akkoriban csak ragasztással rögzítették.) Sok helyen elválnak a felülettől, a szél mozgatja a táblákat. Bizonyos elhasználódás után nagy táblák­ban fognak leválni.
• A hőszigetelő táblák egymáshoz illesztése rossz, ezért a hom­lokzatok hőhidasak.
• A hőszigetelő táblák beépítéskor sok esetben nem voltak pihen­tettetek, ezért a beépítés után zsugorodtak, és hőhidak keletkez­tek.
• A hőszigetelő (általában expandált polisztirol) táblák kihordási ideje 20-25 év, ezért várhatóan sok helyen a kémia degradáció is jelentős a falazatban.
• A kiegyenlítő-erősítő üvegszövet nem lúgálló, ezért ennek ki­hordási ideje is 20-25 év. Az ilyen korú üvegszövet már porlik – mállik.
• Különösen a földszinti és első emeleti szinten a homlokzat összezúzódik a vandál használattól. A feltört, hiányos habarcsfe­dés miatt a habtábla kimaródik, a madarak is széthordják.
• A rovarok az új hőszigetelő táblába, illetve a fal és a hőszigete­lő közé telepednek, alkalmanként a lakásba vándorolnak a fugá­kon keresztül. A fészkek elzártsága miatt kiirthatatlanok.

A salakblokkos extra hőszigeteletlen panelok esetében a szerke­zeti mozgások áthatolnak a falazatokon, beázásokat, kimorzsolódásokat okoznak. Ezek a nagyblokkos szerkezetek biztosan nem elégí­tik ki a mai hőszigetelési és építészeti követelményeket, így teljes felújítást igényelnek.

Javítási módok

A javítási módok tehát függnek a rendszertől, a környezettől és az előforduló hibák fajtájától.

A házgyári panelok felújítására (ami az ország panelos lakásai­nak nagy részét teszi ki) sincs egységes, mindenütt elfogadható tech­nológia. Mivel ezek a homlokzatok a mai hőszigetelő követelmények­nek globálisan nem felelnek meg, felújítani csak ezek feljavításával szabad. Ha erre nincs lehetőség, akkor az összes javítási procedúra csak ideiglenes jellegű, szükségmegoldás, illetve parciális megoldás lehet. Ilyenkor a panelsérüléseket a vasbeton-javításban ismert mód­szerek szerint kell kijavítani.

A hézagtömítéseket a következőképpen kell helyreállítani:

• a meghibásodott elemek kiszabadult részeit el kell távolítani,
• a hézag felületét legalább 300 bar nyomású vízzel ki kell tisztí­tani,
• a felületet kellősíteni kell,
• a felületre drénelemet kell fektetni, amit szintenként ki kell ve­zetni,
• a drénelemre üvegszövetet kell fektetni,
• a hézagot ki kell tölteni rugalmas tömítőanyaggal a hézagkép­zés méretezési szabályai szerint.

Egykamrás hézagok esetében:

• a megromlott tömítőanyagot ki kell kaparni,
• a felületet legalább 300 bar-os víznyomással ki kell tisztítani,
• kellősíteni kell a felületet,
• a drénelemeket be kell ragasztani, szintenként ki kell vezetni, majd arra üvegszövetet fektetni,
• a hézagot rugalmas anyaggal ki kell tölteni a hézagképzés mé­retezési szabályai szerint.

A teljes panelfelújításhoz az alábbiakat kell betartani:

• A kapcsolati pontokat szükség szerint javítani kell. Ehhez leg­megfelelőbb módszernek tűnik az alkalmas helyeken megfúrt csomóponton keresztüli a mikrocement-injekció. Ha acélpótlás is szükséges, akkor erre nagyobb mértékű feltárást kell végezni, és behegesztett pótbetétekkel kell kiváltani a régi elemeket.
• A panelrészeken talált parciális hibákat fel kell tárni, és ki kell javítani a vasbeton-javítás szabályai szerint.
• Az egész felületet nagynyomású vízzel meg kell tisztítani.
• A hőtechnikai számítások szerinti hőszigetelést kell felragaszta­ni és dübellel felerősíteni. A hézagokat egyszerűen le kell habarcsolni, abba üvegszövetet fektetni. Amennyiben az megvalósít­ható a szükséges vastagságban, úgy megoldható a teljes hőszi­getelés kis testsűrűségű polisztirolhabarccsal is a táblás megol­dás helyett.
• A felületre üvegszövetet kell beágyazni, majd nemes rétegű fe­lületképző rendszerrel lefedni.

A komplex hőszigetelt homlokzatoknál a diagnosztika alapján el kell dönteni, hogy a hőszigetelő hab, esetleg szálas hőszigetelő rend­szer, továbbá az üvegszövet állapota megengedi-e azok fennmaradá­sát a felületen, és lehetséges-e azt alapul elfogadni?

Ha a hőszigetelő habok zsugorodása folytán hőhidak keletkeztek, akkor a felső üvegszövetes réteg eltávolítása mindenképpen indo­kolt. Ha maguk a táblák is hibásak, vagy a ragasztásuk meglazult, úgy a teljes csere szükséges. Ha csak a táblaillesztéseket kell pótolni, akkor azt ki lehet ékelni beszabott polisztirolanyaggal.

Jobb megoldásnak tűnik PUR-habbal telenyomni, majd a felesle­get levágni. A PUR-hab felületét műanyag diszperziós anyaggal le kell kenni, hogy a nyitott pórusok ne szívjanak fel nedvességet. A táblákat műanyag dübelekkel a felülethez kell rögzíteni. Ezután az üvegszövetes, habarcsos nemesvakolat rétegű-felületképzést ki kell alakítani. Ezt a megoldást csak megbízható diagnosztika esetén szabad al­kalmazni. Jobb megoldás az, ha már a felületet meg kell bontani, hogy az egész rendszert lecserélik ragasztott, dübeles rögzítéssel.

Homlokzattisztítás

Korunk betegsége, hogy más munkáját nem becsüljük, vagyis ese­tünkben a falazatokat beszennyezzük. Ez óriási károkat okoz az épü­lethomlokzati állományban. A jelenlegieknél sokkal nagyobb mér­tékben kellene tisztítani – eltüntetni ezeket (persze őrizni is a tiszta­ságát).

A falakat telefestik olyan szórható festékkel, amely a száradása után már nagyon nehezen távolítható el, az oldószerek közvetlenül nem oldják. Legegyszerűbb eltávolítási módnak a telített, 2-3 bar nyomású vízgőzös kezelés tűnik, de ez is elsősorban betonfelületről. A hőszigetelt rendszereken is alkalmazható 2-3 menetben, de itt vigyázni kell arra, hogy a hőszigetelő hab nehogy összezsugorodjék a túlmelegedéstől.

Homokszórás

Homokszórás általában nem alkalmas a tisztításra, mert a pórusok­ból általában nem távolítja el a szennyet és emellett a felület textúrá­ját koptatja. Makacs műgyantás szennyeződéseket nem lehet vízgőzzel sem el­távolítani. Ilyenkor a forró homokszórás alkalmazható, ahol 300 °C-os homokot lövellnek a felületre, amely a műgyantát, de az egyéb szennyeződéseket is szinte leborotválja. Olvadóan ragacsos anyagok eltávolítására ez sem alkalmas. Ilyen­kor szárazjéggel le kell fagyasztani a felületet és ilyen állapotban le­kaparni és homokszórni.

Vegyi anyagok beszívódása esetén pakolást kell készíteni a felület­re. Ez aktív reagenseket, hordozóadszorbenst, tixotropizáló anyagot és kötőanyagot tartalmaz. A felületre szórva, lefóliázva kifejti hatá­sát, majd a fóliát eltávolítva a szennyet kiszívja, és az megszárad. Le­kaparva, mosva a felület tiszta lesz. A reagensek hatása specifikus, több száz receptura szerint lehet alkalmazni a felület és a szennyezés fajtájától függően (vér, cement, vizelet, festék, rúzs, kátrány stb.).

Általános tisztítás

A homlokzat általános tisztításához különböző nyomású és mosószer fajtájú (általában nem ionos hatásmechanizmusú) folyadé­kokat alkalmaznak. Ez a rátapadt, általában kormos szemcséket jól eltávolítja. Sok esetben a folyadékba mészkőport, vagy más kőport is adagolnak, amely a felületet finoman koptatja, a felületi pórusokat eltömi.

Ha a felületre erőzáróan akarunk felhordani habarcsot vagy ra­gasztót, akkor ilyen adalékot nem szabad belekeverni. Ilyenkor a megfelelő nyomású tiszta víz, esetleg meleg tiszta víz a legmegfele­lőbb (5-1000 bar).