• elektronikus épületvédelem
• felújítás

Gyengeáramú hálózatok és szerelvények felújítása panelépületnél

Felcsengető- és kaputelefon- (belső kommunikációs) hálózatok és berendezések

Felcsengető berendezést a panelos, iparosított építés legkorábbi épü­leteibe szereltek. Ezeket időközben kaputelefon-berendezésekre cse­rélték le. A kaputelefon-berendezés lehet egyirányú (simplex), illet­ve kétirányú (duplex) beszélgetést lehetővé tevő rendszerű. A mai biztonsági követelményeknek megfelelően kapunyitóval is rendel­keznek.

Amennyiben az eredetileg szerelt felcsengető berendezést vagy egyirányú beszélgetésre alkalmas berendezést nem cserélték ki, a berendezés cseréjével együtt a vezetékhálózatot is célszerű kicse­rélni. A kapukészülék cseréjénél két fő szempont veendő figyelembe: legyen rongálódás álló (vandálbiztos) és időjárásálló (csapóeső elleni védelem és a tűző nap hőhatásának csökkentése).

A korszerű kaputelefon-berendezések többféle szolgáltatást is nyújtanak, mivel kommunikációs rendszerük digitális, működési módjuk programozható, több jogosultsági szint, több hívott állomás, állomások közötti kommunikációs lehetőség is beprogramozható.

A korszerű kaputelefon berendezések vezetékeinek helyigénye nem nagyobb, mint a korábbiaké (az alkalmazott digitális technika miatt), viszont a vezeték minősége, elektromos tulajdonsága más, mint a korábban alkalmazott vezetékeké.

Vezetékes távbeszélő-hálózatok és -berendezések

Az ún. postai távbeszélő-hálózatok számára az építés időszakában, egyeztetve a helyi távbeszélő-központokkal és hálózatszerelőkkel, az előírásuknak, követelményrendszerüknek megfelelő csatlakozási le­hetőség, védőcsőhálózat és előszerelt vezetékek létesültek. A korai építésű épületekben csak a kábel bevezetésére és a kábel kifejtésére alkalmas védőcsövet, illetve elosztódobozt szereltek, a későbbiekben a felszálló-csövezést, a szintleágazó-dobozokat, a szintleágazó-do­bozoktól a lakások előszobáiba a vezetékeket is elkészítették.

A táv­beszélő-hálózat szerelői csak a speciális fogadó-, sorkapocs szerel­vényeket, valamint a lakások telefoncsatlakozóit telepítették. A táv­beszélő-központok és -hálózatok 90-es évektől kezdődő rohamos bővülésével együtt a távbeszélő-hálózati szerelvényeket lecserélték, kibővítették, kiegészítették. A lakásokon belül több csatlakozóhelyet létesítettek, kisközpontokat telepítettek (ISDN-berendezések), inter­net-csatlakozásokat építettek ki.

Tv-antennahálózatok

Az iparosított építés terjedésével jelentek meg az úgynevezett köz­ponti tv-antennahálózatok. A legkorábbi kialakítás az egy lépcsőház (egy szekció) egy antennahálózat volt, ami a tetőn előre kialakított antennaárboc-rögzítő (tipizált megoldás), kábelbevezető-, kábelle­ágazó- szerelvény és -erősítő elhelyezésére szolgáló doboz, valamint a dobozból kiinduló, az egymás alatti lakásokon átfutó függőleges kábelágakból, az egyes lakások tv műsorvételi helyén kialakított an­tennacsatlakozóból állt.

A tv-antennatechnika fejlődése a későbbiekben lehetővé tette a többszekciós épületeknél az egy épület – egy antenna berendezés lé­tesítését (kis központi antennarendszer, KKR). Ez a rendszer lehető­vé tette több tv-program vételét és az erősítőrendszer megkettőzésé­vel, hiba esetén az automatikus átkapcsolással a lakások biztonságos tv-antennajellel történő ellátását. Az újonnan épült (80-as évek má­sodik fele) panelos lakótelepeknél megjelentek az ún. nagy központi antenna-rendszerek (NKR-rendszer) Az NKR-rendszer egy anten­na berendezésről az egész lakótelepet, vagy nagy kiterjedés esetén ennek egy részét látta el tv-antennajellel. A korábbi ún. felső elosztá­sú antennahálózatot felváltotta az alsó elosztású rendszer.

A vételi lehetőségek bővülése együtt járt a kábelek jelátvivő ké­pességének növelésével.

A KKR- és NKR-rendszerek kábelei megfelelő jelátviteli képessé­gűek voltak, de az egy lépcsőház – egy antennarendszer, azaz a ko­rai tv-antennahálózatok kábelei a magasabb frekvenciákon jelentke­ző nagy jelcsillapítás miatt nem feleltek meg a szélessávú jelátviteli követelményeknek, ezért ezek helyett új hálózatokat építettek. A ko­rábbi nyomvonalakat a legtöbb esetben nem tudták felhasználni, így a homlokzaton kívüli, falon kívüli vezetékcsatornás kábelezések ke­rültek előtérbe. A műholdas televíziózás megjelenésével az NKR- és KKR-rendszerek antenna berendezései sok helyen kiegészültek mű­holdvevő berendezésekkel.

Kábelszolgáltatók

A „kábelszolgáltatók” megjelenésével a helyzet gyökeresen meg­változott. A korábban telepített egy lépcsőház – egy antennarendszer, KKR-, NKR-rendszerek antennáit vagy leszerelték, vagy használa­ton kívül vannak. Szerepüket felváltotta a távoli központi állomásról szolgáltatott sokprogramos tv-jelszolgáltatás. A felső elosztású an­tennahálózatokhoz, amennyiben lehetőség volt alulról jövő csatlako­zást építettek ki, vagy légkábellel csatlakoztak a felső elosztású rend­szerekhez.

Felújításnál az illetékes jelszolgáltatóval egyeztetni kell, meghatá­rozandó az esetleges tejes vagy részleges kábelcsere, a hálózati ele­mek (házerősítők, szűrők, elosztók stb.) elhelyezéséhez szükséges hely vagy helyiségigény.

A lakásokon belüli egy lakás, egy tv-antenna csatlakozóhely a mai igényeknek nem felel meg. Egyedileg kialakításra kerültek lakáson belül további csatlakozóhelyek és a hozzájuk tartozó kábelleágazó­ szerelvények és kábelnyomvonalak, amelyeket figyelembe kell ven­ni a lakások belső hálózatának felújításakor.

Biztonsági berendezések (betörés- és behatolásjelzők, tűzjelzők)

A közbiztonság, a vagyon és emberélet elleni bűncselekmények sza­porodása miatt a lakások és az épületek elektronikus védelme előtérbe került. Lakásokon belül, egyedileg kialakított biztonsági berende­zések létesültek. Tekintettel a nagy választékra, az igényszintre, ezek műszaki tulajdonságaira tipikus kép nem adható. Felújításnál az ere­deti telepítővel célszerű egyeztetni, illetve a házilagosan kivitelezett berendezéseknél szakképzett személy, társaság felülvizsgálatát és közreműködését kell kérni.

A lakáson kívül tömegesen az épület védelmére biztonsági beren­dezések, hálózatok nem létesültek. A korszerű épületkommunikációs berendezések lehetővé teszik a lakásokon kívül az épület egyes részeinek vagy egészének bevonását a biztonságtechnikai rendszerbe. Erre a korszerű kaputelefon-hálózatok és berendezéseik, a vezetékes távbeszélő hálózatok és berendezéseik, a kábeltévé hálózatok egy­aránt alkalmasak. A biztonságtechnikába bevonható a tűzjelzés is, valamint megvalósítható a távjelzés, távfelügyelet is.

A lakóépületekben nem kötelező tűzjelző berendezést létesíteni, kivéve a füstmentesre kialakítandó lépcsőházak, közlekedők tereit (magasházak), de a biztonsági jelzőközpontok többségéhez csatlakoztathatók tűzjelző-érzékelők és kézi jelzésadók. Amennyiben egyes lakások rendelkeznek biztonsági jelzőközponttal, a lakáson belüli tűzjelzés megvalósítható. Ha a lakóépület közös terei rendel­keznek biztonsági érzékelő-eszközökkel és biztonsági jelzőközpont­tal, a tűzjelzés üzemmód is kihasználható.

Nem szorosan kapcsolódik az épületek elektronikus biztonság­technikájához a hőmennyiség-regisztrálás, -mérés. A digitális jelátvi­teli berendezések lehetővé teszik a hőmennyiségmérők, -regisztrálók jelei befogadását, rögzítését és továbbítását is. Felújításkor ezeket a szempontokat is célszerű figyelembe venni.