A kert vízellátása- mikor és hogyan locsoljunk?
A víz sok helyen csak korlátozottan áll rendelkezésre. A növényeknek azonban nem csak az ivóvíz felel meg, ezért igyekezzünk minden természetesen rendelkezésre álló vízforrást kihasználni: gyűjtsünk esővizet, tereljük el az elfolyó vizet, és hasznosítsuk a háztartási szürke szennyvizet! Teljesen önellátóvá talán így sem válunk, de csökkentjük a vízfogyasztást és a környezetet is kíméljük.
Tartályokkal kapcsolatos tanácsok
- Telepítsünk esővízgyűjtő tartályt, hogy legyen miből locsolni a kertet! Gondoljuk át, hogy melyik típus felel meg legjobban az igényeinknek, és hogy hová tegyük!
- Soha ne telepítsünk esővízgyűjtő tartályt a helyi szabályozások áttanulmányozása nélkül, ügyeljünk a kerítéstől és csatornától előírt minimális távolságra is!
- Nézzük meg, hol van az eresz lefolyócsöve, és ha lehet, a közelében helyezzük el a tartályt! Ezzel megtakaríthatjuk a csatlakozócsöveket, és a túlfolyó vizet is az esővízcsatornába vezethetjük.
- A tartályt hűvös helyre állítsuk – a ház északi vagy keleti oldala a legjobb. Ha a víz felmelegszik, az algák könnyen elszaporodnak benne.
- Ha lehet, a tartályt a kert egy magas pontján helyezzük el! Ily módon a gravitáció is elég lehet a víz mozgatására, és nem kell szivattyút használni.
- Ha mégis szivattyúra van szükség – hogy a permetező öntözők számára elég nagy nyomást biztosítsunk, vagy hegynek felfelé mozgassuk a vizet -, ügyeljünk rá, hogy a közelben legyen egy kültéri elektromos csatlakozóaljzat is!
- Ahol szűkös a hely, érdemes tartály helyett vízfalat használni: ez a szaküzletekben kapható függőleges víztároló rendszer kerítésként is kiváló.
- A tartályt takarjuk le sűrű szövésű hálóval, hogy ne válhasson szúnyogtenyészetté!
Tartálytakarók
Noha a víztartály használata fontos környezeti és anyagi előnyökkel jár, nem különösebben szép, sőt szűk helyen kimondottan zavaró látványt nyújthat. Íme néhány ötlet, hogyan rejtsük el.
- Elképzelhető, hogy a tartályt a föld alatt is elhelyezhetjük. Ez attól függ, hogy milyen a talaj, illetve a kőzet a kertünkben, hogy az ásóberendezésekkel hozzá lehet-e férni a területhez, és hogy elegendő pénzt tudunk-e szánni minderre.
- Fessük a tartályt a fallal azonos színűre, így máris kevésbé lesz feltűnő.
- Tegyünk dézsába ültetett bambuszokat a tartály elé, így a növények hamarosan eltakarják.
- Elrejthetjük a tartályt a kertészeti szaküzletekben készen kapható nád-, bambusz- vagy teafa panelek mögé is.
- A magas termetű egynyári növények, mint a napraforgó vagy a lednek szintén hamar eltakarják a tartályt – de csak az év egy részében.
- Szereljünk apácarácsot a tartály köré, és futtassunk rá gyorsan növő, örökzöld kúszónövényt, például lángoló tölcsért (Pyrostegia venusta)
- Ültessünk egy sor örökzöld cserjét a tartály elé, és alakítsunk ki belőlük élő „függönyt”! Erre alkalmas növények például a kefevirág, a törpenövésű fenyőfélék, a korai berkenye és a bangitafélék.
- Feszítsünk ki drótot a tartály előtt, és vezessünk fel egy növényt, például citrusfélét! Az ágakat kötözéssel erősítsük a drótokhoz, és metszéssel alakítsuk ki a vízszintesen nyújtózkodó formát!
Miért jó az esővíz?
Az esővízgyűjtő tartállyal csökkenthetjük a vízszámlánkat, és vízkészletet képezhetünk a száraz, illetve vízkorlátozásos időszakokra. Emellett a környezetet is óvjuk az alábbiaknak köszönhetően:
- Csökkentjük a vízkészletek igénybevételét.
- Takarékoskodunk az értékes ivóvízzel.
- Védjük a folyók vízgyűjtő területét.
- Korlátozzuk az elfolyó esővíz mennyiségét.
- Tűzoltóvízhez jutunk.
Szürke szennyvíz a kertben
A mosógépből és a fürdőszobából származó víz is értékes forrás lehet a kertek számára ott, ahol kevés eső esik. Egy átlagos háztartásban heti 200—800 liter szürke szennyvíz keletkezik. Ha a gyűjtőrendszer kellő hatékonysággal működik, ezt a vizet rendszeresen hasznosíthatjuk.
A biztonságos felhasználás érdekében tegyük meg az alábbi óvintézkedéseket!
- Ismerjük meg a helyi önkormányzat vonatkozó előírásait! A hatóságok általában kikötik, hogy a szürke szennyvíznek azon a telken kell maradnia, ahol keletkezik, tehát nem kerülhet át a szomszédhoz, és az esővízgyűjtő csatornába sem folyhat.
- A szürke szennyvizet a talaj felszíne alatt vezetett rendszerrel a legjobb a kertbe juttatni, hogy ne jelentsen egészségügyi kockázatot az ember vagy az állatok számára.
- A mosásból csak az öblítővizet használjuk fel!
- Ne használjuk fel a pelenkamosáskor keletkező szürke szennyvizet, mivel székletmaradékot és kórokozókat tartalmazhat.
- A szürke szennyvizet csak kihűlése után használjuk fel, hogy ne tegyen kárt a gyökerekben!
- Azokon a területeken, ahol folyamatosan szürke szennyvízzel öntözünk, szórjunk ki némi gipszet, hogy segítsen az egyes mosószerekben megtalálható sók (főleg nátriumsók) lebontásában, mivel azok idővel elpusztíthatják a növényeket. E szempontból az eső vagy csapvízzel végzett hígítás is sokat segít.
- A szürke szennyvízben található szappan miatt a talaj víztaszítóvá válhat. Nagyjából félévente kezeljük a talajt nedvesítőszerrel!
- Ha esik az eső, ne használjunk szürke szennyvizet – engedjük azt a csatornába!
- Ne használjunk szürke szennyvizet a zöldségek és a gyerekek játszóterületének öntözéséhez!
- Ellenőrizzük a talaj pH-értékét! A szürke szennyvíz általában lúgosabbá teszi a talajt, s ez egyes növényeknél vashiányt okozhat. (Ennek tünete az új levelek sárgulása és az erezet bezöldülése.) Szükség esetén a problémát úgy orvosolhatjuk, hogy szulfátot vagy vasat adunk a talajhoz.
- Ne használjunk olyan szürke szennyvizet a kertben, amely foszfort tartalmazhat! Az őshonos növények csak sínylődnek a túl sok foszfortól, mivel az számukra mérgező. Más növényeknél a foszforfelesleg vashiányt okozhat.
- Használjunk kevesebb tápot!