Kertszépítés

Kertépítés és tervezés lépései (képekkel illusztrálva)

Az építészetben és a kertépítésben egyébként is sok hasonló­ságot lehet felfedezni: először a tervek készülnek el, utána következnek a földmunkák és beto­nozás. Sok anyagot kell megmoz­gatni, míg kertünk végre elnyeri kívánt formáját. A munka vége azonban egy vonatkozásban jelen­tősen eltér a ház építésétől. Amikor a teraszok, homokozók és a kerti tó, azaz minden építenivaló készen van, a „kerten” végignézve csak puszta földet látunk.

Eltart egy darabig, amíg a kert elveszti ezt a nyers jellegét, és a természet a telken az építkezés utolsó nyomait is eltörli. Igaz, hogy a gyepfelület néhány hét alatt kizöldül, amíg azonban a bokrok és fák is elérik teljes pompájukat, évek telnek el. Ezért semmiképpen ne számítsunk rá, hogy a kertet egyetlen nyár alatt létre lehet hozni. Lássunk tehát munkához mégpedig a külső létesítmények módszeres megter­vezésével kezdjük.

Kerttervezés: pénz nélkül ez sem megy

A közmondás ugyan úgy szól, hogy „nem a ruha teszi az em­bert”, de azért lássuk be, hogy sokszor ennek épp a fordítottja igaz. Így viszont már témánkra is megfogalmazhatjuk: a kert teszi a házat. A párhuzam annál is inkább indokolt, mert igaz ugyan, hogy a pénz önmagában egyik esetben sem elég, de az is tény, hogy pénz nélkül sajnos sem itt, sem ott nem jutunk semmire.

Ha azt szeretnénk, hogy ne csak házunknak, hanem kertünk­nek is sikere legyen, a külső létesítményekbe bizony akár hétjegyű összeget is be kell fektetnünk. Ha vi­szont mégsem akarjuk, hogy a kertépí­tés költségei az egekig emelkedjenek, a házépítéshez hasonlóan itt is gondosan és módszeresen tervezzünk meg min­den lépést.

Mindenekelőtt néhány alapvető kér­désben kell tisztán látnunk:

  • A kertnek a házhoz kell illeszkednie. Egy kocka alakú, modern stílusú villa köré nem illik a dúsan burjánzó mező, faterasszal és kocsibeállóval. Az ilyen környezetbe inkább fakeretes ablakok­kal és kihajtható ablaktáblákkal díszí­tett, falusias ház való. Ruházatunk összeválogatásához hasonlóan azonban itt is elmondható, hogy egy bizo­nyos mértékű stílustörés érdekes fe­szültséget vihet az összképbe. Fantázi­ánkat azonban ne engedjük szabadon szárnyalni, ízlésbeli kérdésekben ma­radjunk a biztos talajon.
  • Kertünk atmoszféráját a tervbe vett növényzet (golfgyep vagy zöldségágyás) és az építményekhez kiválasz­tott anyagok (impregnált fa, beton, tér­burkoló elemek, növénytartó edények, terméskövek stb.) határozzák meg. A kiválasztott anyagoknak azonban a házhoz is illeszkedniük kell.

Első benyomások: az előkert

A kerttervezésnél különbséget kell tennünk az előkert és a „hátsó” kert között. Az előkert ugyanis, bár valami­képpen még a közterülethez tartozik, meghatározza a látogató első benyo­másait. A bejárat környezete lehet el­zárkózó, mint amilyen egy nehéz kapu­val ellátott, magas kerti fal, vagy annak hívogató ellentéte, a kerítés nélküli, csupán alacsony növényzettel jelzett határvonal. Az azért nem jó, ha az elő­kertbe bárki nyugodtan beléphet. Gondoljunk csak azokra a barátságta­lan kutyatulajdonosokra, akik négylá­búikat sokszor túlzottan is szabadjára engedik.

Az előkert tervezésénél azt is vegyük figyelembe, hogy vannak bizonyos vá­rosépítészeti előírások, amelyeket be kell tartanunk, valamint a szomszéd kertekkel való összhangra is töreked­jünk.

Nagyon rendezett benyomást kelt a ház bejárati ajtajához vezető, szép vonalvezetésű és megvilágított út, amely mellett diszkréten elrejtve áll a kukaedény. Ha telkünk az út felé lejt és elég helyünk is van, a ház bejára­tához vezető lépcsőt ne egyenesen, hanem ívelten alakítsuk ki. Ez nagyon elegáns.

A növények kiválasztásánál gondol­junk arra, hogy az előkert többnyire árnyékban van. A kertészetekben vagy a barkácsáruházak kertészeti osztá­lyain olyan örökzöld növényeket ke­ressünk, amelyek elviselik az előkert szó szerint értelmezett „árnyoldalait”.

A kert létesítése során saját mun­kánkkal nagyon sok pénzt megtaka­ríthatunk. Mielőtt azonban lapátot ragadnánk, készítsünk terveket. Egy A4-es vagy A3-as papírlapra (amelyik­re ráfér a telek tervrajza) 1 : 100 mé­retarányban rajzoljuk fel a telek ha­tárvonalait és rajzoljuk be a ház pon­tos helyzetét. Ezt a vázlatot másoljuk le több példányban és ezekbe rajzoljuk be a különböző változatokat. A telek és az épület méreteit a ház építési do­kumentációjában megtalálható helyszínrajz tünteti fel.

Jó tanács

Takarékoskodjunk! Lejtős telkeken a külső létesítmények komoly pénzbe kerülnek. A sík telkek­kel ellentétben itt költséges lépcsőket és támfalakat kell építeni. Nagy meg­takarítást érhetünk el a növénytartó edények alkalmazásával, amelyekkel a lejtő megerősítését magunk is elké­szíthetjük.

Takarékoskodjunk, kert
A növények te­lepítése is meglehetősen sokba kerül, különösen akkor, ha nagyobb bokrokat és sövényeket akarunk elültetni. Érdeklődjünk barátainknál, szüléink­nél vagy szomszédainknál, nem lehet­ne-e tőlük néhány darabot „örökölni”. A szomszédtól kapott növényeknél még a szállítás sem okoz gondot.

1. példa

Bezárkózó előkert, 1. példa: A járókelők egyáltalán nem láthatják, hogy a ház és a garázs kiválóan har­monizál egymással. A lakókról még csak sejtéseik sem lehetnek.

2. példa

Bezárkózó előkert, 2. példa: A ház és a garázs itt is nagyon jól illik egymáshoz. Ráadásul az egész együttest gondosan beillesztették a természetes környezetbe.

3. példa

Bezárkózó előkert, 3. példa: A lejtős terepre épített ház a garázs mögé kerül. Kertkapu ugyan nincs, az „előkert” mégsem hívogató.

Előkert 1

Ennek a sorháznak az előkertje és bejárati része a házzal egy egységet alkot. Utánzásra érdemes változat!

Előkert 2

A ház vidékies jellege a néhány négyzetméterre szorítkozó külső létesítményeken is visszaköszön: alacsony terméskő fal a telekhatár jelzésére, fa kocsibeálló, a tetővel egyező színű bejárati lépcső.

Előkert 2

Nem fontos, hogy a külső létesítmények feltétlenül kerítések és igényes építmények legyenek. Sokszor a dús növényzet is elegendő.

Előkert 3.

Tudatos stílustörés: ívelt tetős modern lakóház, amelynek tetejét befüvesítették. Nyugodtan hagyni lehet, hogy a kert egy kicsit bozontos legyen. A gondozás azért itt is ajánlatos!

Sorházak kertjei

A sorházak kertjeibe csak a legfontosabb elemeket építsük, illetve telepítsük.

Ikerház és kert

Az ikerház bal oldali telénél elhagyták a garázst és előtér nélküli, nyitott kocsibeállót terveztek. Ez különösen nagyvonalú terasz kialakítását tette lehetővé.

Első lépés: koncepcióterv

Ahogyan az épület tervezése a helyi­ségekre vonatkozó koncepció összeállításával kezdődik, ugyanúgy a külső létesítmények tervezését is meg kell előznie a „kertkoncepció” elkészítésé­nek. Amikor hozzálátunk a sokféle kialakítási lehetőség felvázolásához, már tudnunk kell, hogy a kertben milyen rendeltetésű területekre lesz majd szükségünk.

Ilyen és hasonló lehetőségek közül kell választanunk: terasz, játszó- és szabad területek (gyep), a telekhatárokra telepített növényzet (pl. sövény), utak, lépcsők, homokozók, játszóeszközök (hinták, mászóka), kerti tó (minimális mérete 6 m2), grillezőhely, pergola, kocsibeálló vagy garázs, a kukaedény tárolóhelye, kerti patak… a felsorolás még sokáig folytatható lenne. Ötletekért akár ezt a cikksorozatot is végigolvashatjuk.

A következő lépés a kívánságjegyzék és a valóság összehasonlítása:

  • Mennyi helyünk van a telken? Ha a terep meredeken lejt, a támfalak is sok területet elvesznek.
  • Mennyi pénzt tudunk áldozni álmaink kertjének megvalósítására?
  • Hol kell vagy lehet elképzeléseink­nek határt szabni? Ahol pl. gyerekek vannak, a kerti tó létesítését alaposan meg kell gondolni (belefulladás veszé­lye!). Frappáns megoldás: amikor a gyerekek már nagyobbak, az addigi homokozóból csináljunk tavat.
  • Azt is vizsgáljuk meg, hogy elkép­zeléseink (pl. gyümölcsöt és zöldséget termő haszonkert) egybeesnek-e a helyi feltételekkel (talajadottságok, napsugárzás, klíma).
  • A parkolóhelyek minimális méretét és számát általában hatóságilag elő­írják és azt a helyszínrajzba is be kell rajzolni (autónként 2,50 x 5,00 m). Más létesítmények, pl. a homokozó méreteit viszont szabadon választhat­juk meg. Ilyenkor nem ritka a mé­retekkel való túlzott takarékoskodás. Ha kicsi a telkünk, gondoljunk saját gyermekkorunkra és a kis helyre ke­vés, de elsősorban gyerekeknek való létesítményt építsünk. A kertben úgyis a kicsik tartózkodnak a leg­gyakrabban.
  • Az elképzelések felrajzolásakor elő­ször azokat a részleteket tüntessük fel, amelyekre feltétlenül szükség van: a ház bejáratának előterét (legalább 1,25 x 1,25 m), a teraszt, a parkolóhe­lyet. Ezután válasszuk meg az egyéb rendeltetésű részek helyét.
  • A gyerekek játszóhelyet lehetőleg ár­nyékos helyre tegyük. Kis kertekbe ne tervezzünk íves vonalvezetésű utakat.

Jó tanács

Javaslat a terasz minimális méreté­nek megválasztásához: Egy üres területen rendezzük el a kerti bútorokat, 6-10 személyre tervezve. Ehhez a tapasztalat szerint legalább 3 x 5 m2 területre van szükség.

A sorházak kis kertjeinek kialakítására külön szabályok vonatkoznak

A sorházak kertjeinél az a nagy problé­ma, hogy azok sokszor annyira kicsik, mint korábban az előkertek voltak. Ezeken a mini-telkeken a lényegre: teraszokra, kis pázsitfelületekre, ho­mokozóra kell koncentrálnunk. A növények kiválasztásánál is legyünk mér­téktartók. A vadon burjánzó növényzet itt többet árt, mint használ. Ha nem tudunk meglenni kerti tó nélkül, azt a telek szélérc tegyük.

A kis kertet néhány aprósággal nagyon „fel lehet dobni”. A virágágyást pl. virágtartó edényekkel megrakott, ódon szekér is helyettesítheti. Két-három szomszéd összefogva közös ját­szóteret hozhat létre. Fontos, hogy a teraszokat egyértelműen különítsük el egymástól. Ellenkező esetben a nyár egy végeláthatatlan kerti partivá válik.

Álmaink telke: akkor se tervezzünk a kertbe túl sok építményt, ha nagy terület áll rendelkezésünkre. Így megőrizhetjük a környezet nagyvonalúságát.

Szekér a kertben

A kis kertet néhány aprósággal nagyon „fel lehet dobni”: a virágágyást növényekkel megrakott szekér helyettesíti.

Kert

Amikor a külső létesítmények elképzeléseit felvázoljuk, arra is gondoljunk, hogy a kertet sohasem látjuk a tervező madárperspektívájából.

Édenkert mindenkinek

Mielőtt azonban elnyújtózhatnánk a nagy fák árnyékában meghúzó­dó, saját kis paradicsomunkban, a házépítéshez hasonlóan még egyszer neki kell gyürkőznünk a kemény munkának. Először a terepet kell elegyengetni és a kert topográfiáját kell kialakítani.

A házépítéshez hasonlóan a kert­építésnél is nagy földtömege­ket kell megmozgatni. Ha ezt kézzel végezzük, az rendkívüli erőfeszí­tést igényel, ezért inkább kölcsönöz­zünk ki egy kis földmunkagépet vagy a terep kialakítását rendeljük meg erre szakosodott cégnél.

Érdemes tudni: a lejtős telkeket támfalakkal kell teraszossá tenni, mert hasznosításukra csak így nyílik lehető­ség, maga a módszer azonban sík tere­pen is kitűnően alkalmazható. Falakkal még a legunalmasabb terület is karak­teressé tehető. Erre már a tervezéskor is gondoljunk és a földmunkákat is ennek megfelelően irányozzuk elő.

A kertekben kétféle faltípus fordul­hat elő:

  • A támfalak a terep lejtésétől füg­gően alacsonyabb, vagy akár méternyi magas építmények. A többfajta építés­mód közül a rendelkezésre álló teljes terület függvényében választjuk ki a legmegfelelőbbet. Az L alakú, előre gyártott betonelemek kevés helyet igé­nyelnek, de sokszor nem elég mutató­sak. A növénytartó edényeknek az az előnyük, hogy a növényzet néhány év elteltével eltakarja azokat. Aki már az építéshez szükséges munkagödör kiásásakor terméskövekbe ütközött, bár fáradságos munkával, de olcsón tetszetős támfalat építhet azokból. Ha viszont a kődarabokat utólag kell a helyszínre szállítani, a költségek könnyen megszaladhatnak.
  • A határoló falak arra valók, hogy az egyes funkcionális területrészeket, pl. a grillezőhelyet, kerti tavat, magas ágyást, parkolóhelyet, az utakat és a lépcsőket egymástól elválasszák.

Mivel nem szeretjük, ha lustálkodá­sunkat vagy akár kerti partinkat kívül­ről kíváncsi tekintetek kísérik, ezért kerítésnek is célszerű lehet falat épí­teni, feltételezve, hogy a hatósági előírások azt lehetővé teszik (érdek­lődjük meg az önkormányzat építés­ügyi osztályán). Azonban mindenkép­pen engedélyköteles, és célszerű az épülettel együtt engedélyeztetni.

Első példánkban különböző termés­kő falak építését mutatjuk be.

Változatos terméskő falak

Ha a megtámasztandó lejtő nem me­redek és a támfal magassága nem haladja meg a nagyjából 1 m-t, vagy a fal csak térelválasztó elemként funkcionál, akkor különösebb előismeretek nélkül is bátran vállalkozhatunk arra, hogy a fal anyagául terméskövet válasszunk.

Egy ilyen, szabálytalan kőlapok­ból és -tömbökből álló építmény össze­rakása nagyon időigényes (és ezért drága), így saját munkánk itt hamar megtérül. Arra azért vigyázzunk, hogy az egyes tömbök mozgatása ne menjen egészségünk rovására. Az egy személy által felemelt tömeg felső határa 25 kg legyen. Ha súlyosabb köveket kell moz­gatni, kölcsönözzünk munkagépet és segítőket is vegyünk igénybe.

Érdemes a környékünkön előfordu­ló kőfajtákból építkezni, ez csökkenti a szállítási költségeket. Fontos, hogy az anyag fagyálló legyen. Jól bevált a gránit, a homokkő, a mészkő és a pala.

A támfal szerepét betöltő terméskő falak alá 25-30 cm vastag alapréteget kell készíteni, ennek anyaga „0/32″ szemcseméretű homokos kavics (só­der). Ez gondoskodik arról, hogy a falat a fagy tönkre ne tegye.

Ennek az ágyazó rétegnek a felső sík­ja 30 cm-rel legyen a majdani terepszint alatt. Az első köveket erre helyezzük el. Az összes előforduló kőformátumot használjuk fel, így kapunk harmonikus összképet. A falazat felrakásakor ne felejtsük el, hogy a terméskő falat a te­rep magasabb része felé enyhe dőléssel kell készíteni (75-80°-os dőlés már elegendő). „Habarcsként” föld vagy termőtalaj használható, de arra nincs is feltétlenül szükség: a terméskő fa­lakat szárazon is össze lehet rakni.

A fal mögötti teret töltsük fel homokos kaviccsal vagy feldolgozott építési törmelékkel (a feltöltést jól tömörítsük). Ez szivárgóréteget hoz létre, ami lehetővé teszi, hogy a fal mögött összegyűlő víz el tudjon folyni.

A terméskőből épített, szabadon álló elválasztó fal egy belső és egy külső héjból áll, a kettő közti teret föld­del töltjük ki. Felépítése egyebekben ugyanaz, mint a támfalaké: készítsünk alapozást, a különféle formájú köveket pedig egyenletesen használjuk fel.

Terméskő falak építése 1.

A külső létesítmények kialakítása a terep rendezésével kezdődik.

Terméskő falak építése 2

Terméskő alkalmazása esetén vigyázzunk arra, hogy a tömbök mozgatható tömegűek legyenek.

Terméskő falak építése 3

Jó, ha a terméskő fal rusztikus jellege az épületen is visszaköszön.

Terméskő falak építése 4

A metszet jól mutatja a terméskő fal felépítését: a köveket a tömörített kavicsrétegen helyezzük el…

Terméskő falak építése 5

…ügyelve arra, hogy a különböző nagyságú köveket keverten építsük be.

Terméskő falak építése 6

A teraszt megtámasztó fal mögötti töltőanyagot rétegesen tömörítsük.

Terméskő falak építése 7.

Szabadon álló terméskő kerti fal: a belső és külső héjazat közé termőföldet töltünk, a fal koronájára növényeket ültetünk.

Terméskőből az utak, tavak, patakocskák szegélyei is nagyon szépen kialakíthatók.

A sokoldalú növénytartó edény támfalnak is megfelel

Akár kis kerti falakról, akár nagy támasztó műtárgyakról van szó, ezeket különösen gyorsan és olcsón fel lehet építeni az univerzálisan használható növénytartó gyűrűk vagy edények fel­használásával. Ezeknek az előre gyártott betonelemeknek a felülete úgy van kialakítva, hogy az egymás mellé letett edények egymással összekapcsolód­nak. A piacon különböző támfalrendszerek sokféle változata kapható, így mindenki megtalálja az ízlésének leg­jobban megfelelő kivitelt. A továbbiak­ban három olyan építési feladatot veszünk szemügyre, amelyek megold­hatók derékszögű növénytartó edényekkel.

A kis (2-4 rétegből álló) falakat gyorsan el lehet készíteni. Példánk­ban egy lépcsőpihenő mellé kerülő támfal építését mutatjuk be. A fal így készül: a betonelemek első sorát egy kb. 20 cm vastag, jól tömörített kavicsalapon helyezzük el és vízmértékkel pontosan állítsuk be. A többi sort fél elemosztással eltolva, szárazon rakjuk egymásra.

Egy közepes nagyságú, legfeljebb 1,50 m magas, hátulról földdel feltöl­tendő falhoz alapnak szintén mintegy 20 cm vastag fagyálló réteget (tömörí­tett zúzott kő) kell készíteni. Az ele­mek első sorát sovány beton (C4 szi­lárdságú) ágyazatban helyezzük el.

Fontos, hogy az első elemsor felső széle a majdani terepszinttel egy síkba kerüljön. A betonalap mellé (amint az a vázlaton is látható) fektessünk alagcsövet (dréncsövet). Ha a rézsű megtámasztását nem lépcsőzetesen, hanem függőlegesen akarjuk kialakítani, az egyes elemeket vékonyágyazatú habarccsal kössük össze.

A növénytartó kamrákat már a fal építése közben töltsük meg termőföld­del, a földet csak egészen lazán tömörítsük. A hátsó feltöltéshez vízát­eresztő anyagot (kavics, feldolgozott építési törmelék) használjunk.

Ha a megtámasztandó tereplépcső magasabb, mint 1,50 m, akkor a növénytartó edényeket lépcsőzetesen kell elhelyezni úgy, hogy azok részben a falon, részben a hátsó feltöltésen feküdjenek fel.

Ennél a munkánál mutatkozik meg a legjobban, milyen gyorsan lehet ezzel a rendszerrel haladni, hiszen az egyes elemeket nem kell habarccsal össze­kötni. Be kell azonban tartanunk a következő rézsűszögeket (irányérté­kek): 1,70 m falmagasságig 80°, 2,50 m falmagasságig 70°, 4,70 m falmagasságig 60°.

Ha nagyobb megtámasztó műtár­gyat akarunk készíteni, az edények gyártójától szerezzünk be építési út­mutatót, ebben a különböző beépítési lehetőségek statikai ellenőrzése is megtalálható. Ha a dologban ezután sem vagyunk biztosak, feltétlenül for­duljunk szakemberhez.

A kis támfalakat alkotó növénytartók

A kis támfalakat alkotó növénytartókat mintegy 20 cm vastag zúzottkő ágyazatba rakjuk.

A fal 1,5 m magas legyen

A fal 1,5 m magas legyen, alá készítsünk zúzottkő ágyazatot betonalappal.

Lépcsőzetes elrendezés

Ha a megtámasztandó tereplépcső 1,5 m-nél maga­sabb, a növénytartókat lépcsőzetesen helyezzük el.

Alul nyitott növénytartó

Az alul nyitott növénytartók lehetővé teszik a gyö­kerek átnövését és ezzel növelik a stabilitást.

Tárolás

Az anyagot az építkezés előtt úgy tároljuk, hogy ne legyen útban.

Zúzottkő réteg

A bejárati kilépő mellé kerülő kis támfalnak először zúzottkő réteget készítünk.

Az összesen négy sort habarcs nélkül, egyszerűen egymásra rakjuk.

Az összesen négy sort habarcs nélkül, egyszerűen egymásra rakjuk.

Támfal növényből

Ha a növénytartókból összerakott támfal magasabb, mint 1 m, akkor…

Támfal növényből

…az egyes elemeket habarccsal kell összekötni, feltéve, hogy a falat nem lépcsőzzük.

Az elemeket gumikalapáccsal állítjuk be

Az elemeket gumikalapáccsal állítjuk be, majd földdel töltjük meg.

Támfal

Az itt bemutatott támfalrendszerrel akár nagy alagsori világítóaknákat is…

Támfal

…lehet építeni. A fal beültetett részét a növényzet már két év múlva teljesen eltakarja.

Támfal és növények

A támfalra ültetett növényeket gondozni is kell, ezért az egyes elemeket úgy helyezzük el, hogy azok minden pontját, még dúsan burjánzó növényzet mellett is, veszélytelenül meg lehessen közelíteni.

Támfal

Nemcsak derékszögű növénytartó edények kap­hatók, hanem sokféle egyéb alak is, amelyekkel…

… „architektonikus” támfalakat lehet építeni.

Támfal

Ez a támfal nem növénytartó edényekből, hanem habarcs nélkül rakott profilos elemekből készült.

Jó tanács

Végezetül két jó tanács: az edények­be ültetett növényeket mindig alaposan meg kell öntözni. A támfalra ültetett növényeket gondozni is kell, ezért az egyes elemeket úgy helyezzük el, hogy azok minden pontját, még dúsan bur­jánzó növényzet mellett is, biztonsá­gosan meg lehessen közelíteni.

Kerítés helyett erős kertfal

A telek bekerítésére számos lehetőség kínálkozik. A következő oldalakon ezek közül három, tel­jesen eltérő példát mutatunk be: egy zsaluzóelemekből épített kert­falat, egy tömör betonlapokból készített, „nyitott” kertfalat és a hagyományos, zöld drótkerítést.

Kerítés helyett erős kertfal

Azt már láttuk, hogy milyen egy terméskőből épített kertfal. Nagyon mutatós lehet azon­ban az is, ha a kertet mesterséges anyagok felhasználásával kerítjük be. A gondolatot még vonzóbbá teszi, ha a munka még nagy fáradsággal sem jár. A zsaluzóelemekből összeállított kert­fal rendszernél a munka legfáradságosabb részét a sávalaphoz szükséges árok kilapátolása jelenti.

A sávalapnak ugyanis 80-100 cm mely árkot kell ké­szítenünk. Az árok szélessége 25 cm legyen. Az alapba kerülő betont legcélszerűbb készen hozatni. Az oszlopok helyén dugjunk a friss betonba a maj­dani oszlopok mind a négy sarkára, az alap szélétől 8 cm távolságban kb. 140 cm hosszú betonacélokat, ún. tüskézést (rúdátmérő legalább 10 mm) úgy, hogy azokból 80-100 cm kiálljon.

A beton megkötése után rakjuk le az első sor zsaluzóelemet. Zsinórral vagy szintezőléccel ellenőrizzük, hogy építményünk egyenes legyen. Ha íve­ket akarunk építeni, azokhoz speciális formátumú elemek is kaphatók (sze­rezzük be a gyártó cég prospektusát). Vízmértékkel azt is ellenőrizzük, hogy az összes elem egyetlen, vízszintes síkba kerüljön. Ha szükséges, a ferdén álló elemek alá tegyünk faékeket. A következő elemeket ugyanis szára­zon rakjuk egymásra, ezért a munka során később már nincs lehetőség arra, hogy az egyenetlenségeket habarccsal egyenlítsük ki.

A függőleges fugákat („állóhézago­kat”) az előző sorhoz képest mindig pontosan egy fél elemhosszal toljuk el. A 12,5 cm magas modulok körbefutó kettős horonnyal vannak kialakítva, ez teszi lehetővé a pontos munkát. Vigyázat: az egyes elemek eltérő szín-árnyalatúak lehetnek! Ezért a falat már építés közben ebből a szempontból is gondosan vizsgáljuk meg és az előfor­duló eltérő színárnyalatokat igyekez­zünk egyenletesen elosztani.

Az oszlopokat a speciális pillér­elemekből építjük. Még a csengő és a kaputelefon beépítésére alkalmas ele­mek is kaphatók. Ha az oszlopok közé ajtót vagy kerítéselemeket akarunk beerősíteni, a rögzítő füleket még a betonnal való kitöltés előtt helyezzük el a zsaluzóelemekben.

Az üreges fal belső oldalát beto­nozás előtt kenjük be tapadást javító emulzióval. Ezután keverjük meg a betont. Ha magunk végezzük a keve­rést, a következő recept szerint dolgoz­zunk: 4-5 rész kavics (szemcseméret 0/32), 1 rész cement (CEM I 32,5) és annyi víz, hogy a keverék még éppen képlékeny legyen. A munkát meg­könnyíti, ha a keverést betonkeverővel végezzük. A keverést az utolsó adag betöltése után még legalább egy percig folytassuk. A betont óvatosan, lapáttal vagy simítókanállal, rétegesen töltsük be a falak üregébe. A tömörítést óvatos csömöszöléssel végezzük (ne döngöljük a betont és vibrátort se használjunk).

A fedlapokat egyszerűen beletesszük a friss betonba. Ehhez az szük­séges, hogy a friss beton felszíne né­hány mm-rel magasabban álljon, mint az utolsó elemsor széle. A fedlapokat gumikalapáccsal és vízmértékkel állít­suk be, a felesleges betont azonnal távolítsuk el. A lapok szélét gondosan tisztogassuk meg.

A nyitott kertfal

Ha nem feltétlenül az a célunk, hogy szabadon futkározó háziállatok vagy kalandvágyó kisgyerekek kiszökését megakadályozzuk, akkor az összes hagyományos kerítésfajtával szemben valódi alternatívát kínál a nyitott kert­fal. Itt 1,5-2 m hosszú és hozzávetőleg 1 m magas, önálló falelemekről van szó, amelyek megbízható védelmet nyújtanak a kíváncsi tekintetek ellen, mégsem keltik erődítmény benyomá­sát. A telekhatáron egymástól némileg elhúzva elhelyezett és különféle magasságú kis építmények pontosan a kívánt hatást érik el: egyidejűleg keltik a nyitottság és a zártság érzetét.

Egyébként az ilyen fal együttesek nagyon jól kihasználhatók a szemetes-tartályok és a levélszekrények ügyes el­helyezésére is. Annak viszont nézzünk utána, hogy a helyi építési előírások a kerítések ilyen fajtáját megengedik-e.

Ezeknek a betonfalaknak is alapot kell készítenünk. Az alapárkot a fagymentes mélységig (80 cm) ássuk ki. A zsaluzatot lécekből és pallókból ál­lítsuk össze. A beton nyomását még az ilyen, viszonylag kis méretű építmé­nyeknél sem szabad alábecsülni. A zsaluzat közepére ezért különlege­sen erős lécekből még egy merevítést helyezzünk el. A zsaluzat készítését meggyorsítja, ha kéznél van néhány na­gyobb pillanatszorító. Ezek segítségé­vel a deszkák helyzetét utólag is könnyen módosítani lehet, ha azok nem állnának pontosan függőlegesen. A kétoldali zsalutáblák egyenlő tá­volságát úgy lehet megoldani, hogy méretre vágott lécdarabot szorítunk be közéjük, amelyet azután a betono­zás közben kiveszünk.

Ha a kertfalba levélszekrényeket is be akarunk építeni, az első zsaludeszka belső oldalára erősítsünk keményhab hasábokat, ezek helyén a betonban a megfelelő méretű és alakú üreg kelet­kezik. Először vegyük meg a levélszek­rényeket, majd 2 cm ráhagyással vágjuk ki a keményhab darabokat. Ez garantálja, hogy a levélszekrények be fognak férni a helyükre.

Amikor a zsaluzat készen van, el­kezdhetjük a betonozást. Ha a szük­séges összes térfogat több mint 5 m3, akkor már érdemes készbetont hozat­ni. A munka egy-egy faldarabon még negyed óráig sem tart. Ha a betöltendő mennyiség lényegesen kisebb, mint a legkisebb szállítójármű rakománya (5 m3), akkor használjuk ki az alkalmat és egyúttal, mondjuk, a garázs alapját is betonozzuk ki.

A betonozás után egy nappal el lehet távolítani a zsaluzatot. Ilyenkor már a keményhab hasábokat is ki lehet venni.

Érdemes tudni: A kertkaput vagy kerítéselemeket tartó rögzítő fülek beerősítése: A pil­lérek üregében helyezzünk el vas­betét kosarat. Fúrjunk lyukat a zsaluzóelem oldalába (a lyuk 4-6 mm-rel nagyobb legyen, mint a rögzítő fül átmérője), majd a rögzítő fület a feszítődübellel együtt tegyük be a még ki nem betonozott pillérbe. A dübel leg­alább a betonmag feléig érjen be. A fület állítsuk be és rögzítsük, ne­hogy betonozás közben elcsússzon. (Alsó kép)
Rögzítés

Most következik a finom munka. Példánkban a falakat bevakoltuk. Ez ugyanúgy történik, mint a ház külső falainak vakolása: tegyük fel a sarok­profilokat, húzzuk fel az alapvakolatot, fehér alapozóval hordjuk fel a köz­benső bevonatot, majd készítsük el a dörzsölt fedővakolatot.

Ha a falakat lemezzel akarjuk be­fedni, először vakoljuk be azokat és azután szereljük fel a lefedést. Ha a falakat felülről kőlap határolja, először a lapot tegyük fel, azután vakoljunk. Ha azt akarjuk, hogy a fehér fedővako­lat a fal aljánál ne piszkolódjon be, a talajt a fal körül kaviccsal takarjuk be. Később, amikor már növények lepik el a fal környékét, ez az óvintézkedés láthatatlanná válik.

Jó tanács

Takarékoskodjunk!

A kiemelt földmennyiség elszállítása a lerakóhelyek magas díjai miatt rendkívül költséges. Az előrelátó építkezők ezért a munkagödör kiásása után arra törekszenek, hogy minél több földet a telken hagyjanak, ez azután a kert kialakítása során egyszerűen eltűnik. A magyarázat nagyon egyszerű: ha egy 200 m2 területű kert szintjét az eredetihez képest 50 cm-rel megemeljük, ezzel 100 m3 földet ingyenesen eltüntettünk.

Kapu tervezése
Ilyenkor azonban a telken köröskörül beton támfalat kell kialakítani, ami akár a kerítés alapja is lehet (a támfalnak fagymentes alapot kell készíteni, ennek mélysége a későbbi, végleges szint alatt 80 cm). A zsaluzatot jól ki kell merevíteni (felső kép). Az első szakasz betonozása után egy nappal a zsaluzatot el lehet távolítani és azzal be lehet zsaluzni a következő szakaszt. Ha ezt a munkát túl fárad­ságosnak tartjuk, kertépítő céget is hívhatunk, hogy helyezzen el falele­meket (alsó kép).

Földmunka 1

A földmunka befejezése után betonból elkészítjük a kerti fal alapját.

Földmunka 2

Az oszlopoknak a friss betonba dugjunk be betonacélokat (a szegélytől 8 cm távolságban).

Földmunka 3

Az első elemek lerakásakor ügyeljünk arra, hogy azok mind egy síkba kerüljenek.

Földmunka 4

Amikor a fal már áll, belülről az összes zsaluzóelemet kenjük be tapadást javító emulzióval.

Földmunka 5

A betont rétegesen töltsük be. A tömörítést óvatos csömöszöléssel végezzük.

Földmunka 6

A beton az elemek felső szélénél néhány mm-rel magasabban álljon. Erre tesszük fel a fedlapokat.

Földmunka 7

Az oszlopokba is rétegesen rakjuk be a betont és azt csömöszöléssel tömörítsük.

Földmunka 8

Így néz ki a kész kertfal kerítéselemek nélkül.

Földmunka 9

A betont itt is az elemek szélénél kissé magasabbra hagyjuk, es a friss masszába tegyük bele az oszlop-fedlapokat.

Földmunka 10

A saját kezűleg is könnyen felépíthető kertfal­ rendszer sokféle kialakítási lehetőséget kínál.

Terméskő lapokkal burkolt, rusztikus kertfal

A betonozott falat természetesen ter­méskővel is burkolhatjuk. A ház külső falain készített terméskő lábazattal ellentétben azonban itt nincs lehetőség arra, hogy az egyes lapokat szegekkel a betonfalra erősítsük és így biztosítsuk a harmonikus kiosztást.

A lapokat a földön rakjuk ki, pontosan a fal körvonalának megfelelően. Ezután alulról felfelé haladva építőipari ragasztóval erősítsük fel a terméskő lapokat a be­tonalapra. Vigyázat: a ragasztó kültéri használatra alkalmas fajta legyen! Az egyes lapok közti távtartók kis faékek vagy lécdarabkák, amelyeket nagy da­rabszámban már előre készítsünk el

A terméskő burkolat fugázására a szokásos cementhabarcsot használjuk. Arra nagyon vigyázzunk, hogy a kő­lapokon ne maradjon cementfátyol. A fal felületét alaposan tisztogassuk meg, de a fugázóhabarcsot eközben ne mossuk ki.

Házilag is elkészíthető a klasszikus drótkerítés

Sodronyhálóval telkünket gyorsan és olcsón bekeríthetjük, ha az oszlopokat nem betonozott alapba ültetjük, ha­nem tűzi horganyzású, a földbe bever­hető, ón, talajhüvelyeket használunk.

A munka lépései (drótkerítés):

  • Jelöljük ki a bekerítendő rész sarok­pontjait és a sarkok között feszítsünk ki kitűző zsinórt.
  • Jelöljük ki az oszlopok helyét. Bontórúddal készítsük elő a lyukakat és a talajhüvelyeket ideiglenesen tegyük le, hogy éppen megálljanak. Az oszlo­pok közti távolság 2,30-2,50 m legyen.
  • Az első hüvelybe tegyük be a beütő betétet, majd nagy erővel, de óvatosan verjük be a földbe ezt a kerítésalapot. Közben a vízmértékkel többször is ellenőrizzük, hogy a hüvely pontosan függőlegesen áll-e. A beverés akkor van készen, amikor a felső zárólap a talajjal egy síkba kerül.
  • Ezután gumikalapáccsal verjük be a kerítésoszlopokat a talajhüvelyekbe (előzőleg vegyük le a kerítésoszlopon lé­vő műanyag sapkát). Minden ütés után vízmértékkel ellenőrizzük, hogy az osz­lop pontosan függőleges-e. Vigyázat: az oszlopokat később már nem lehet forgatni a hüvelyben, ezért a feszítő­huzal tartóját már eleve a megfelelő irányba állítsuk be. Amikor az oszlopok a helyükön van­nak, a műanyag sapkákat tegyük vissza.
  • A kertkapu oszlopainak betonalapot kell készíteni (a talajhüvelyek ugyanis a kapu állandó nyitása és csukása miatt előbb-utóbb kilazulnának). Jelöljük meg a pontalapok helyét, készítsünk mintegy 50 cm mély gödröt és töltsük azt ki betonnal. Másodmagunkkal állítsuk bele az oszlopokat a komplett, szerelt kertkapuval együtt a friss betonba és kitámasztókkal, ékekkel és deszkák­kal rögzítsük a megfelelő helyzetben. A beállításhoz jól használhatók a pillanatszorítók. A kerítés további építését csak akkor kezdjük el, amikor a beton már kellően megkötött.
  • A sarok- és végoszlopokat (pl. a kertkapu mellett) a stabilitás fokozá­sához átlós merevítőkkel erősítjük meg. A sarokoszlopokat két merevítő­vel biztosítjuk, a hosszú kerítésekben 30-35 m-enként ugyancsak két me­revítőt helyezünk el. Ezeknek a ki­támasztó merevítőknek a bilincseit először lazán tegyük fel az oszlopra, majd alsó végükre tegyük fel a merevítő talpat. A talp középpontját jelöljük meg a talajon és ide szintén verjünk be egy talajhüvelyt. Mielőtt a hüvely felső lapja elérné a talaj szintjét, csavaroz­zuk rá a hüvelyre a merevítő talpat. Ez­után teljesen verjük be a földbe a talaj­hüvelyt, állítsuk be a merevítő rudat és csak ezután csavarozzuk rá véglegesen a kerítésoszlopra.
  • Most következik a sodronyháló. Először három huzalt (felsőt, középsőt és alsót) feszítsünk a kerítés egyik sarkától a következőig. A huzalok legye­nek néhány centiméterrel hosszabbak, mint a sarokoszlopok közötti távolság. A sarokoszlopokra erősítsük fel a huzalfeszítőket. Ezeknek a huzalfeszítők­nek a tüskéjébe dugjunk be egy-egy huzalvéget és kétszer tekerjük azt körbe. Ezután a huzalokat egyenlete­sen feszítsük meg, annyira, hogy csak 1-2 cm-nyire lehessen azokat le­nyomni.

A kerítésfonat szélső hálószemein dugjunk át egy feszítőrudat. Ezt az oszlopon a szorítóbilincsek mögötti kampókba kell beakasztani. Ezután lekérjük le a sodronyhálót és vágjuk le a megfelelő méretre. A másik oszlop­nál szintén helyezzünk el egy feszítő­rudat. A kerítést rövid huzaldara­bokkal több helyen a feszítőhuzalokhoz is erősítsük hozzá, így az nem tud kifor­dulni.

Kertfal építése 1

A nyitott kertfalhoz először az alapárkokat kell kiásni.

Kertfal építése 2

A zsaluzat lécekből és pallókból készül. A levélszekrény helyét kijelölő…

Kertfal építése 3

…keményhab tömböket belülről erősítjük fel a zsaluzatra. A példában két levélszekrény kerül a falba.

Kertfal építése 4

Befeszített lécdarab gondoskodik róla, hogy a két zsalutábla közli távolság mindenhol egyenlő legyen.

Kertfal építése 5

Ha készbetont hozatunk, egy faldarab betonozása negyed óra alatt készen van.

Kertfal építése 6

A zsaluzat egy nap múlva eltávolítható. A kő fedlapot a vakolás előtt, habarccsal…

Kertfal építése 7

…erősítsük fel. Ezután vegyük ki a keményhab tömböket és…

Kertfal építése 8

…szereljük fel a levélszekrényeket. Több levélszekrény esetén vigyázzunk, hogy azok azonos magasságba kerüljenek.

Kertfal építése 9

Végezetül vakoljuk be a fal együttest. A homlokzathoz hasonlóan itt is az alapvakolat (elhordásával kezdjük a munkál, ezt követi néhány nap múlva a közbenső alapozás, majd a strukturált fedővakolat felhordása.

Terméskő fal építésének lépései

Terméskő fal 1

Ha valaki erős terméskő falat szeret maga körül látni, nem kell nagy fáradsággal nehéz kőtömböket…

Terméskő fal 2

…megmozgatnia. A kertfalat a már ismert módon egyszerűen betonból készíti el, majd azt…

Terméskő fal 3

…harmonikusan elhelyezett terméskő lapokkal bur­kolja. A lapokat építőipari ragasztóval erősítjük fel az alapra, a fugákat fadarabokkal ékeljük ki, majd…

Terméskő fal 4

…három nappal később cementhabarccsal töltjük ki. A felületet tartsuk tisztán.

Terméskő fal 5

Amint az a példán látható, betonból akár komplett kertfalat is készíthetünk, amelyet azután terméskő lapokkal borítunk, az oszlopok között pedig kerítéselemeket helyezünk el.

Hagyományos kerítés építésének lépései

Hagyományos kerítés 1

Hagyományos kerítés készítése talajhüvelyekkel: a beütő betétet tegyük be és…

Hagyományos kerítés 2

…a talajhüvelyt erős, ugyanakkor pontos kalapács­ütésekkel verjük be a talajba.

Hagyományos kerítés 3

Közben vízmértékkel állandóan ellenőrizzük, hogy minden függőleges-e.

Hagyományos kerítés 4

Vegyük le a védősapkát, az oszlopot állítsuk be, majd verjük be a talajhüvelybe. Az oszlop helyzetét…

Hagyományos kerítés 5

…lehetőleg minden ütés után ellenőrizzük. Később ugyanis már nem lehet korrigálni.

Hagyományos kerítés 6

A kertkapu oszlopait a hagyományos módon bebeto­nozzuk. Várjuk meg, amíg a beton megköt. A munkát csak ezután folytassuk.

Hagyományos kerítés 7

A sarok- és kapuoszlopok átlós merevítőit merevítő talpakra szereljük.

Hagyományos kerítés 8

A sarok- és végoszlopokra csavarozzuk fel a huzal­feszítőket, a huzalt tekerjük fel és feszítsük meg.

Hagyományos kerítés 9

A kerítésfonatot a végoszlopokhoz feszítőrudakkal erősítjük hozzá, máshol huzaldarabokkal rögzítjük.

Az előre gyártott garázs előnyei

Nincs-e abban ellentmondás, hogy valaki a házát, téglát téglára rak­va, maga falazza fel, ugyanakkor viszont előre gyártott betongarázs mellett dönt? Példánkban egyálta­lán nincs, mivel a garázst már az építkezés kezdetén felállították és az átmenetileg zárható anyagrak­tárként funkcionált.

Az ikergarázs helye már kezdet­től fogva ismert volt: a telek egyik sarkán, olyan melyen a talajba süllyesztve, hogy a mögötte lévő gyepfelület egészen a garázstetőig érjen. Ezen a módon a telekből kisebb területet kellett a garázs kedvéért fel­áldozni. Mivel azonban így a garázs­falak két oldalon teljesen, egy oldalon pedig nagyjából félig a földdel határo­sak lettek, ez a garázs kalkulált építési költségeit ijesztő mértékben megnövel­te: az alaplemez, a vasbeton koszorúval megerősített falazat (a talajnyomás miatt), a megerősített tető, a falak és a tető szigetelése, a vakolat, a garázska­puk mind-mind sokba kerültek volna.

Építkezőink tulajdonképpen a ház építésére szerettek volna koncentrálni, azonban a garázs építése majdnem ugyanolyan bonyolult feladatnak tűnt. A legjobbkor jött ezért az egyik előre gyártott garázsokat gyártó cég szinte elképesztő ajánlata: a cég arra vállal­kozott, hogy a garázsokat nagyon mél­tányos ár ellenében, néhány óra alatt, teljesen kész állapotban felállítva átad­ja. Az építkezőknek (saját kérésüknek megfelelően) csupán a sávalapokat kel­lett saját kivitelezésben elkészíteni.

A ház és a garázs munkagödrének kiemelését egy földmunkákra szakoso­dott cég végezte el, miután a földmérő a terepen és a zsinórállásokon kijelölte az épületek sarkait. Ezután megeről­tető kézi munka következett: 6 m’ föl­det kellett a két (60 cm széles, 80 cm mély) alapároknak kiásni. Még sze­rencse, hogy a ház egyetlen vastag, be­ton alaplemezre került és így ott nem kellett sávalapoknak árkokat ásni.

A garázs alapjait erősítő vasbeté­teket a tervek alapján az üzem készre hajlítva és összeállítva szállította a helyszínre. Két ember tudta azokat az alapárkokba bevonszolni. Ezután a vízelvezető csővezeték került sorra. Az esővíz elvezetését a terveknek megfelelően a hátsó alapárokban, középen kellett elhelyezni. A csövet közvetlenül a csatornába kötötték be.

Az alapárkok széleire pontosan be­állított pallók kerültek, ezek gondos­kodtak az alapok szabályos éleiről.

Ezután már csak a betonüzemet kel­lett felhívni és nem sokkal később az alapok kibetonozása már meg is tör­tént. Betonszivattyút nem kellett alkal­mazni, mert a betonszállító jármű nagyon jól meg tudta közelíteni az alapárkokat. Az alap messzebb elhe­lyezkedő sarkaiba azonban néhány köbmétert talicskákban kellett odahor­dani.

Betonozás után: simítás és az ütközők elhelyezése

Az utolsó lapát beton betöltése után vízmértékkel és simítókanállal gondo­san elsimították az alap felületét. Ezután a kész betonba milliméteres pontossággal kis U vasakat kellett belenyomni, ezek lettek az ütközők, amelyekre a garázsok elhelyezésekor volt szükség.

A következő feladat a dréncső el­helyezése volt, mert később, amikor a garázsok már a helyükön voltak, nem lehetett volna a garázsfal és a gödör fala közti keskeny helyre bejutni. Mindenekelőtt a munkagödör fenekén lévő szivárgó ágyazat megfelelő esését (méterenként mintegy 1 cm) kellett kialakítani. Arra először a szivárgó pap­lant terítették le.

Erre kavicsréteg került (kb. 5 cm vastag), majd vízmér­tékkel kellett a kavicsra fektetett drén­cső megfelelő esését beállítani. Ezután a dréncsövet további (10-15 cm vas­tag) kavicsburkolattal kellett körül­venni. Az egész konstrukció köré végül egy második szivárgó paplan került, amelynek az a rendeltetése, hogy a talaj finom részecskéi által okozott eltömődést megakadályozza. Ezzel az előkészületek be is fejeződtek, jöhetett az ikergarázs!

Előre gyártott garázs 1

Az alapozási tervet az előre gyártott garázst forgal­mazó cég már előzetesen átadja az építkezőnek, ebben megtalálhatók a sávalapok pontos méretei.

Előre gyártott garázs 2

Fontos, hogy a garázs alapja fagymentes legyen. Ebből az következik, hogy az alapárkot legalább 80 cm mélyen kell kiásni.

Előre gyártott garázs 3

Most kézi munka következik. A garázs pontos helyét a földmérő tűzi ki, ennek figyelembevételével kell az alapárkokat kiásni.

Előre gyártott garázs 4

Ha az alapot erősítő vasbetétekkel is el kell látni, azokat készre hajlítva és helyszínre szállítva egy acélszerkezeti üzemtől célszerű megrendelni. A beépítés már gyorsan megy.

Előre gyártott garázs 5

A következő lépés a vízelvezető cső lefektetése. Amikor ez is készen van, kis építkezésünket fel lehet készíteni a betonozásra: készítsük elő a talicskákat és a lapátokat.

Előre gyártott garázs 6

Példánkban 6 m3 betonra volt szükség, ezt egy betonszállító autó készen hozta a helyszínre. Szivattyú nem kellett. A hátsó részekre talicskában jutott el a beton.

Előre gyártott garázs 7

A betonozott rész felületét vízmérték segítségével vízszintesre simítsuk el. Ha egy-egy helyen többlet van a betonból, azt a vakolókanállal lapátoljuk el oda, ahol hiányzik.

Előre gyártott garázs 8

Végül nyomjunk a friss betonba kis U vasakat, ezek lesznek az ütközők, amelyekre a garázsok elhelyezésekor lesz majd szükség. Az alapgödörbe most kell elhelyezni a szivárgó ágyazatot.

Előre gyártott garázs 9

A kavicságyba lejtéssel kell fektetni a dréncsövet. Az egész konstrukciót szivárgó paplan védi az elszennyeződéstől.

Garázs összeszerelése 1

A pótkocsis teherautó többtonnás terhével nem tudott egészen a telek széléhez állni. Ott ugyanis…

Garázs összeszerelése 2

…már felállították az autódarut. A daru kinyúló karja biztos alátámasztást igényel.

A szerelőcsapat előzetesen megvizsgálta az alapokat. A magassági eltéréseket…

Garázs összeszerelése 4

…alátétekkel egyenlítették ki. Ezután működésbe lépett a daru és az első garázs egyetlen mozdulattal a helyére került.

Garázs összeszerelése 5

A garázs másik felét is percek alatt, milliméteres pontossággal sikerült a helyére tenni. Ezen a képen jól látszik, hogy a két garázs nincs fallal elválasztva. Az ilyen egyedi kívánságok teljesítése semmiféle gondot nem jelent.

Daru emeli be a garázsokat

Szabályszerű csődület alakult ki, ami­kor a garázsokat meghozták. A pót­kocsis teherautó többtonnás terhével azonban nem tudott egészen a telek szeléhez állni, az autódarut ugyanis éppen ott állították fel.

A szerelőcsapat jóváhagyta az alapokat és kezdődhetett a felállítás. Álmélkodó kiáltások hallatszottak, amikor az első garázs ég és föld között lebegett, majd néhány perc alatt a helyére került. Az aggódó szomszédok arra voltak kíváncsiak, hogy miért hiányzik az egyik fal. A válasz: a két garázs így egy közös teret alkot.

A második garázs felállítása szintén percek alatt, hajszálpontosan megtör­tént. Ezután a szerelők megvizsgálták a garázsajtók működését: azok sehol sem szorultak. A darut újra menetkész állapotba helyezték, ezalatt a szállító cég munkatársai elvégezték a két garázs közti hézag szigetelését. A házi­úr ugyanakkor a szivárgó lapokat és a szivárgó paplant helyezte el a garázs nedvesség ellen szigetelt külső falán. Ezt követően a munkagödröt be lehe­tett temetni.

A tető befüvesítésére egy évvel később került sor

A garázs körülbelül egy évig ilyen állapotban maradt és kitűnő szolgá­latot tett. mint a házépítésnél használt anyagok és gépek raktára.

Amikor a ház szerkezetileg készen állt, a külső létesítmények kialakításá­nak részeként az ikergarázs tetőjének befüvesítésére is sor került. Közvetle­nül a garázstetőre szűrőpaplant terítet­tek, erre mintegy 3 cm vastag zúzottkő réteg került, amit felülről egy második, gyökérvédő szűrőpaplan takart le. Erre az egyszerű alépítményre termőtalajt hordtak (kb. 10 cm vastagon). Nem kel­lett sokáig várni és a garázstetőn zöld gyepfelület díszlett. Így 40 m2 kertet le­hetett „visszanyerni”.

Garázs

A garázsnak azokat a falait, amelyek beépítés után földdel kerülnek érintkezésbe, már a szállítás előtt…

 Garázs 2

…szigetelték. A garázsajtók működésének ellenőr­zése után (semmi sem szorult)…

Garázs 3

…az ikergarázs külső falaira feltették a szivárgó ­lapokat.

Garázs 4

A szivárgó lapokat is szivárgó paplan védi az elszennyeződés ellen.

Garázs 5

Az utolsó lépések egyike a szigetelés elhelyezése a két fél garázs közti hézag fölé.

Garázs 6

A szigetelőcsík széleit különös gonddal kell eldolgozni.

Garázs 7

Egy évvel később (időközben már a ház is elkészült) a tulajdonos hozzálátott a tető befüvesítéséhez.

Garázs 8

A tetőre szűrőpaplan került, ezen finom zúzott követ terítettek el, a köveket egy második szűrőpaplannal takarták be.

Ikergarázs

Erre az egyszerű alépítményre 10 cm magasan termőföldet hordtak, és hamarosan zöld gyepszőnyeg díszlett a garázs tetején.

Készgarázsok: szinte mindenre van megoldás

A következőkben bemutatjuk, hogy a készgarázsok kínálata mennyire változatos lehet. A korábbi, derék­szögű „autómegőrző dobozból” valódi látványosság lett, amelyet ma már bármilyen építészeti stílushoz illesz­kedő kivitelben meg lehet kapni. Kérhetünk nyeregtetőt vagy attikát, fa- vagy acélajtót, szabadon álló. földbe süllyesztett vagy a házba be­épített kivitelt egyaránt. Az autó­reklámokból jól ismert szlogen az autók szálláshelyére is alkalmazható: semmi sem lehetetlen.

Három garázs­változat különösen elnyerte tetszé­sünket:

  • A „garázstojás”, ahogyan gyártója nevezi, valódi változatosságot visz a si­vár garázsudvarokba. Elöl a garázsajtó található, hátulról viszont pl. növény­zettel borított domboldalt lehet kialakítani. Ilyen is lehet a környezetbarát építkezés!
  • Esővíztárolóval kiegészített ga­rázs. A víz a ház és a garázs tetejéről a tárolótartályba folyik (térfogata 8-38 m3). A létesítményt szűrőkkel és szivattyúval felszerelve szállítják, így lehetőség nyílik arra, hogy a kert öntözésére, a WC-k öblítésére és a mosásra fordított költségeket draszti­kusan csökkentsük. Az már csak hab a tortán, hogy heves esőzés esetén a víztároló egyben az esővíz visszatar­tását is lehetővé teszi. A felesleges víz csak akkor kerül a csatornába, amikor a ciszterna már színültig megtelt, így a csatorna tehermente­síthető.
  • Pincével kiegészített garázs. Újra meg újra fellángol a vita akörül, hogy kell-e a ház alá pincét építeni vagy sem. Milyen érveket lehet azonban a garázs alápincézése mellett felhozni? Ugyan ­azokat, mint a házak esetében: az aránylag drága, kisméretű telkeket így optimálisan, a szabad területek meg­óvásával ki lehet használni. És még egy fontos érv: ha valaki elkövette azt a hibát, hogy házát nem pincézte alá, most legalább egy kis pincére utólag szert tehet. Ikerpincékkel ellátott iker-garázsok létrehozásának – mi sem ter­mészetesebb – szintén nincs semmi akadálya.

Mélygarázs előre gyártott elemekből: Gondoltunk már arra, hogy a garázst, behajtással és előtérrel együtt, egyszerűen a föld alá rejtsük? Ez a lehetőség különösen sorház- vagy ikerház-építtetők érdeklődését keltheti fel. Egyre gyakrabban találkozunk azzal a hatósági állásponttal is, amely lakóegységenként két parkolóhely létesítését írja elő, ennek kielégítése pedig kis telkeken komoly problémát okozhat.
A meg­oldás: előre gyártott elemek alkalmazásával a föld alatt tetszőleges mennyiségű garázs helyezhető el.

Készgarázs 1

Amint ezen a képen is látható, ma már olyan készgarázsokat lehet kapni, amelyek jól illenek az adott ház építészeti kialakításához.

Készgarázs 2

Téglaburkolatú garázst szeretnénk? Semmi akadálya! Amit pedig az ilyen előre gyártott elemeknél szinte már szóba sem kellene hozni, a klinkerburkolatot már a gyártáskor felrakták.

Készgarázs 3

Nyeregtető, 1. változat: az oromzat és a tető a ga­rázst csinos, önálló épületté lépteti elő. Mindegy, hogy a tetőgerinc az ajtókkal párhuzamosan…

Készgarázs 4

…vagy azokra merőlegesen helyezkedik-e el. A te­tő hajlásszöge és az oromzat kialakítása szabadon megválasztható. A padlástérbe az oromfalon nyitott ajtón vagy belső létrán át lehet feljutni.

Készgarázs 5

A készgarázs kocsi beállóval is kombinálható. A garázst ugyanezen a módon természetesen a háztető alatt is el lehet helyezni.

Készgarázs 6

A garázs és a lakóház utólag is kombinálható. Csak arra kell ügyelnünk, hogy legyen elegendő hely a szállítójármű manőverezéséhez.

Az előre gyártott garázs előnyei

Az előre gyártott garázs előnyei 1

A kabrioléhoz ilyen tető illik. Szellős kocsi beállót nem csak faszerkezettel lehet készíteni.

Az előre gyártott garázs előnyei 2

A gyári prospektusban a lakóautónak való lakóhely is megtalálható. De vigyázat: győződjünk meg arról, hogy az építési előírások az ilyen túl méretes gará­zsokat megengedik-e.

Az előre gyártott garázs előnyei 3

A kiegészítő termékek választéka szinte kimeríthe­tetlen: ablakok, oldalajtók, tetőszegély, tetőfelépítmény… És mindezek a tartozékok különböző színekben kaphatók.

Az előre gyártott garázs előnyei 4

A „garázstojás” valódi változatosságot visz a sivár garázsudvarokba. Elöl lehet behajtani, hátulról viszont pl. növényzettel borított domboldalt alakít­hatunk ki. Ilyen is lehet a környezetbarát építkezés!

Az előre gyártott garázs előnyei 5

Az esővíztárolóval ellátott garázst kompletten fel­szerelve, szűrőkkel és szivattyúval együtt szállítják, így még kis telkeken is meg lehet oldani az esővíz hasznosítását.

Az előre gyártott garázs előnyei 6

Aki elkövette azt a hibát, hogy házát nem pincézte alá, most legalább egy pinceszinti helyiségre szert tehet: azt egyszerűen a garázs alatt helyezi el.

Alagutak, utak és merészen ívelő hidak…

…a kertekben ilyenekkel is találkozunk. Persze nem élet­nagyságban, hanem a homokozó­ban megvalósított miniatűr kivi­telben. Ezeknek az építményeknek a készítője többnyire nem azonos a lakóházéval – bár éppenséggel az is lehet. Ezzel a rövid bemuta­tóval arra kívánjuk önöket ösztö­nözni, hogy minél jobb feltételeket teremtsenek a kert elsődleges használóinak, azaz a gyerekeknek.

Az almafa ágai között deszkák­ból összetákolt első saját biro­dalom, a körtefán himbálózó hinta, vagy egy famászó túra a diófa csúcsáig… vajon – talán nagyszüleinken kívül – ki dicsekedhet ma már ilyen csodálatos játszóhelyekkel az otthoni kertben? Ami ma van, azt mindnyájan ismerjük: a hatéves emberpalánta lyukat akar ásni a föld középpontjáig, azonban már 20 cm melységben a te­rasz betonalapjába ütközik.

Az ehhez hasonló, kalandos vállalkozások kor­látait lényegében meg lehet szüntetni egy 70-80 cm mély, legalább 3 m2 kiterjedésű homokozóval. Nem fontos, hogy ez a homokozó pontosan szabá­lyos derékszögű alakzat legyen, sőt, a szabálytalan vonalvezetés a maga be­ugró és kiöblösödő részeivel jobban felkelti a gyerekek fantáziáját, mint az akkurátus szélű, derékszögű alak.

„Nagy Kaland” márkájú homoko­zókat, sajnos, nem lehet kapni. Nem tesz semmit, készítsük el azt magunk! A kert tereprendezési munkái során egyúttal a homokozó gödrét is emeljük ki. A munka legnehezebb része a sze­gélyek megfelelő megerősítése. Ese­tünkben a betonozott szegély mellett döntöttünk.

Az építkezésen használt faanyagból zsaluzatot készítettünk: felállítottuk és a középpont irányában kimerevítet­tük a zsaludeszkákat. A merevítésnél jó szolgálatot tettek a kiszolgált rak­lapok. A zsaluzatot azért kellett ilyen erősre készíteni, mert 80 cm mélység­ben a beton nyomása már egészen tetemes nagyságú.

Ezután készítsük el a betonfalat. A betont magunk is megkeverhetjük (4 rész kavics, 1 rész cement), de kész­betont is hozathatunk. Tekintettel arra, hogy a homokozó betonszegélyeihez valószínűleg nem lesz szükség a mini­mális szállítási mennyiségnek megfelelő 5 m3 betonra, egyidejűleg más betonoznivalókat is készítsünk elő és csak azután rendeljük meg a kész­betont. Miközben a betont betöltjük, azt azonnal tömörítsük (pl. ásóval). A fal felső szélét simítsuk le. Ezen a keskeny felületen a gyerekek később nemcsak tortát fognak sütni, hanem üldögélnek is. A betonszegélyre ezért szereljünk faülőkét.

A homokot építőanyag-kereskedés­ben vagy kertészetben vegyük meg (ne a barkácsáruházban vegyünk zsá­kos homokot, az túl drága!). A ren­deléskor azonban feltétlenül adjuk meg, hogy homokozóba való „játszó­homokról” van szó.

A szükséges homokmennyiség kiszá­mítása sokszögű homokozó esetén nem egyszerű feladat. A becslést nagyvona­lúan végezzük, hiszen az idők folyamán sok homok el fog tűnni a gyepen, a virágágyásokban és a gyerekszobában.

Jó tanács

Érdemes tudni:

A hinta felállítási helyét úgy válasszuk meg, hogy a hinta legjobban kilendült helyzete és a legközelebbi építmény (terasz, út, homokozó stb.) széle között legalább 2 m hely maradjon (l. rajz).

Hinta
Ennek a biztonsági zónának a talaja puha legyen: gyep vagy fakéreg takaró. A hinta felállításához ássunk négy, 50 cm mély gödröt és a hintaállványt úgy állítsuk be, hogy a tartócsövek mintegy 20 cm mélyen nyúljanak be a gödrökbe.

Ezt a helyzetet keresztbe rakott tetőlécekkel és pillanatszorítókkal rögzítsük. Vízmértékkel ellenőrizzük a felső összekötő rúd és a merevítők vízszintes helyzetét. Töltsünk betont az alapgödrökbe és annak felületét enyhén ferdére alakítsuk ki. A tartócsövek ne érjenek bele a betonba (alsó kép). A beton megkötése után az alapgödrök felső részét lazán tölt­sük ki földdel.

Tereprendezés

A tereprendezés során a homokozó gödrét is ássuk ki.

Zsaluzat

Nem baj, ha a zsaluzat látványa nem szép. Az a fon­tos, hogy erős legyen.

A gödör fala

A gödör fala és a zsaluzat közötti teret töltsük ki betonnal.

A fal felső részét simítsuk el

A fal felső részét simítsuk el. Erre kerülnek később az ülőfelület deszkái.

Néhány órával később lapáttal faragjuk le a felesleges betont

Néhány órával később lapáttal faragjuk le a felesleges betont.

Homok

A homokot építőanyag-kereskedésben vagy kertészettől rendeljük meg.

Homok

Az évek múlásával a homok egy része átvándorol a fű közé vagy az ágyásokba.

Homokozó

Az XXL-es homokozóban épült alagutak, utak és hidak olyanok, mintha igaziak lennének.