A fedélidomok fajtái (ácsmunkák)
A tető alakját (192. ábra) az épület alaprajzi elrendezése, az épület rendeltetése, valamint a héjazat anyaga határozza meg. A tető tulajdonképpen lezárja az épületet, ezért meghatározó szerepe van a tömegalakításban. A tetősík hajlása készülhet enyhe, vagy meredek lejtéssel. Minél meredekebb a tető, annál hamarabb le tud folyni róla a csapadék. A meredek tető alatt kedvezőbben lehet kihasználni a tetőteret, és a nagy mennyiségű hó szempontjából is ez a kedvezőbb. Az erősen szeles vidékeken a laposabb hajlású tető a kedvezőbb. Nyilván azért, mert a szélnyomásból eredő teher kisebb felületet ér.
192. Ábra: A fedélidomok fajtái.
A tetők alakjának a megállapításához az alaptípusokat vesszük sorra Ezekből az alaptípusokból többféle tetőalak alakítható ki.
A nyeregtető a legegyszerűbb és a legrégebbi tetőidom. Az épület lezárásaként a tetőteret két tetősík határolja. Az épület végén oromfallal, vagy tűzfallal történik a falazat lezárása. A tetősíkok általában egyforma nagyságúk és egyforma hajlásúak. A csapadék a két tetősík alsó vonalában elhelyezett ereszcsatornában gyűlik össze. A félnyereg tető az előző teljes nyeregtetőnek a megfelezésével alakítható ki. Ennek a típusnak csak egy tetősíkja van. A kontytetőt a nyeregtetőből lehet kialakítani úgy, hogy a tető oromfal felőli oldalait háromszög alakú tetősíkokkal zárjuk le.
- Ismerd meg az ezerarcú Japán építészetet!
- Számoljon a nedvességgel már az építkezéskor!
- Megoldások – Hozza ki belőle a legtöbbet
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
A kontytető csonkolt változata akkor jön létre, ha a lezáró háromszög alakú síkok nem érik el az alsó eresz vonalát. A sátortető a négyzet alaprajzú épületek jellemző tetőidoma, négy egybevágó háromszög alkotja. Az ilyen típusú megoldásnál a padlástér kevésbé hasznosítható. A sátortető meredekebb változata a toronytető. Az összetett tető a bonyolultabb épületek lefedésénél fordul elő. Az L, T, E, Z alaprajzú épületeknél az eltérő szélességi méretek miatt a tetőidomok áthatásokkal hozhatók létre. A Manzard tetőt kimondottan a tetőtér-beépítéses megoldások esetén alkalmazzák.
Ez a fedélidom tulajdonképpen egy speciális nyeregtető. A tetősíkok ugyanis egy meredekebb alsó és egy laposabb felső részre osztódnak. Előnyei ellenére ez a forma hazánkban nem terjedt el. A fűrészfogas épületlezárást elsősorban ipari létesítményeknél alkalmazzák. A nagy terek természetes megvilágítására alkalmas ez a fedélforma. A tető tulajdonképpen félnyereg tetők sorozatából állítható elő. A függőleges síkokban elhelyezett nyílászáró szerkezetek biztosítják a megfelelő bevilágítást.
A tetők meredeksége
A tetők meredekségének megválasztásakor figyelembe kell venni a tető héjazatának anyagát.
A tetők hajlásszöge alapján háromféle nagyságrendet különböztetünk meg:
- a lapostetők hajlása 3° és 15° közötti;
- a magas tetők hajlása 15° és 45° közötti;
- a meredek tetők hajlása 45° és 90° közötti.
A következő táblázat a fedés anyagaihoz hozzárendeli azokat a meredekségeket, amelyekkel a tető és a fedés elkészíthető.
24. Táblázat:
| A fedés anyaga: | A fedélsík hajlása fokokban: |
|---|---|
| fazsindely | 45°-90° |
| nád | 40°-nál nagyobb |
| zsupp (rozsszalma) | 40°-nál nagyobb |
| egyszeres hódfarkú cserép | 40°-nál nagyobb |
| kettős hódfarkú cserép | 30°-60° |
| korona fedés | 30°-60° |
| hornyolt cserép | 30°-45° |
| betoncserép | 16°-60° |
| műpala | 25°-90° |
| hullámpala | 7°-75° |
| műanyag hullámlemez | 6°-72° |
| bitumenes zsindely | 15°-75° |
A tetők meredekségének megadása a magastetőknél fokokban történik. A szögfüggvények segítségével könnyen ki lehet számolni az 1 méteres hosszúsághoz tartózó emelkedés nagyságát. A lapostetőknél a meredekségét %-ban adják meg. A százalékos érték alapján könnyen meg lehet állapítani az emelkedés nagyságát.
A fedélidomokkal kapcsolatos elnevezések
A megtervezett tetőidomok egyes részeit külön is meg kell nevezni.
A 193. ábrán bemutatjuk a használatos elnevezéseket:
- Az eresz a tetősík legalsó vízszintes vonala; az ereszhez elhelyezett csatornába gyűlik össze a tetőről lefolyó víz.
- A taréj a tetősíkok felső metszésvonala; a taréjt más néven gerincnek is nevezik.
- Az élgerinc a szomszédos tetősíkok ferde irányú domború metszésvonala.
- A vápa két szomszédos tetősík ferde irányú homorú metszés vonala. A vápa mindig az épület belső sarkától indul.
- Tetőcsúcsnak nevezzük az élgerincek metszéspontjait.
- Az oromfal a nyeregtetők lezárására szolgál. A fal és a tető találkozásánál alakul ki az oromél.
193. Ábra: A fedélidomokkal kapcsolatos elnevezések.
A tető kiközepelése
A fedélidom alakjának megszerkesztése (194. ábra) ábrázológeometriai feladat. Egyszerű alaprajzok esetében a szerkesztés könnyen megoldható.
194. Ábra: Tető kiközepelése.
Azonos hajlásszögű tetőfelületek esetében a kiközepelésnek két alapvető szabálya van:
- A párhuzamos ereszekről induló tetőfelületek az ereszekkel párhuzamos élben metszik egymást.
- A szög alatt találkozó, ereszvonalakból induló tetősíkok metsződésének a felülnézete a szögfelezőben van.
A kontyolt nyeregtető kiközepelése a következőképpen történhet. Az alaprajzra rá tudjuk rajzolni a tető felülnézetét úgy, hogy a kontyolások felőli oldalon megrajzoljuk a szögfelezőket. A szögfelezőket összekötő egyenes lesz az élgerinc. A felülnézet alapján meg lehet szerkeszteni az elölnézetet és az oldalnézetet is. A szerkesztésnél a vetületi ábrázolásnál tanultakat kell alkalmazni. A kontyolás valódi hosszát úgy állapíthatjuk meg, hogy a kontyolt részt síkkal párhuzamos helyzetbe forgatjuk.
Összetett alaprajz esetén a kiközepelést úgy végezhetjük el, hogy az épület alaprajzát téglalapokra bontjuk. A legnagyobb rész fölé rajzoljuk meg először a tetőidomot. Ez a rész adja meg a legmagasabb tetőidomot és ehhez lehet a többi tetőrészt csatlakoztatni. A kiközepelésnél arra kell törekedni, hogy a fedélidom és az alakjához készítendő tetőszerkezet egyszerű legyen. Vigyázzunk arra, hogy ne legyenek szélárnyékba jutó hajlatok, mert ezek hózúgokat alkotnak!