• favédelem
• lakkozás
• lazúrozás

Natúr fafelületek kezelése (pácolás, viaszozás, lazúrozás és lakkozás )

Az épületasztalos szerkezeteknél és a fából készült bur­kolatoknál a felületek természetes rajzolatukkal, színükkel, árnyalataikkal látszanak. A fa azonban az idő múlásával el­veszti eredeti színét, megrepedezik, megkopik, ezért a felü­let védelméről gondoskodni kell. Az eredeti szín kiemelése, megváltoztatása vagy kihangsúlyozása a rajzolat megtartá­sával is lehetséges.

A védelem, illetve a szín megváltoztatá­sa történhet:

• pácolással;
• viaszbevonattal;
• lazúrozással;
• lakkozással.

A natúr fafelületeket is elő kell készíteni. Csak a meg­felelően sima felület alkalmas a bevonatok fogadására. Az előkészítés nélküli felületeken a pác, a lakk stb. kiemeli a fa hibáit. A felületkezeléstől függően az alap előkészítéséhez a felületet lenolaj kencével kell beereszteni, de használha­tók gyors alapozók is. Utóbbiak elzárják a fa pórusait, ki­egyenlítik a felület szívóképességét, így a rájuk kerülő réteg egyenletes lesz.

A fapácolása

A pácolásnak az a célja, hogy a natúr fafelület egységes színű legyen, és kiemelje a fa természetes rajzolatát. A pác nem takarja el a fa felületét, átereszti a fényt. A pácolással sötétíthetjük a fa felületét, kiegyenlíthetjük az eltérő színű faanyagok színárnyalatait.

A pác felhordásával az egyszerűbb faanyagokkal neme­sebb anyagokat utánozhatunk, illetve speciális színárnyala­tú (pl. zöld, piros), de eredeti faerezetét meghagyó felülete­ket hozhatunk létre.

A pácokat a hordozóanyaguk szerint lehet csoportosíta­ni. Megkülönböztetünk vizes, szesz alapú, olaj- és viasz­pácokat. Általában a víz a leggyakoribb oldószer, mert a fa könnyen magába szívja, és a pácszemcséket a fa felületén és elmetszett rostjaiban hagyja.

Természetes felületvédelem viasszal

A viasz behatol a fába, védi a mindennapi használat so­rán a kopástól, a víztől és a nedvesség egyéb formáitól. A vi­asszal történő felületkezelés esztétikus, ugyanakkor a fának bársonyos fogást biztosít. Az eljárást bútoroknál, belső terek faburkolatainál, dísztárgyaknál alkalmazzák.

A viaszolásra legalkalmasabb a nyers, kezeletlen fa felü­lete, amely elsősorban az új fa szerkezeteknél adott. A viasznak be kell jutnia a pórusokba, ezért olyan felületet kell biztosítani, amely nem tartalmaz eltömődött pórusokat.

A fafelületek lakkozása

A faszerkezetek, -elemek lakkozása során színtelen, színezőanyag nélküli filmképzőt hordanak fel a felületre, melynek eredményeként átlátszó, matt, selyemfényű vagy magasfényű bevonat alakul ki. Lakkozást alkalmaznak nyílászáró szerkezeteknél, oldal­fal-burkolatoknál, bútoroknál, parkettáknál, fedélszerkezet látszó elemeinél, fából készült korlátoknál, padoknál stb.

A lakkréteg védi a fa felületét, megakadályozza annak kopását. Az átlátszóság miatt az erezet és a fa fajtájára jellemző rajzolat esztétikus megjelenést biztosít, a lakkréteg ugyanakkor lehetővé teszi a felület tisztántartását. Vannak kifejezetten kopásálló lakkok, amelyeket a járófelületeken is lehet alkalmazni.

A lakkok rétegrendje (7.5. ábra) szerint három változatot lehet megkülönböztetni:

• Az alaplakk-fedőlakk rétegrendnél az alaplakk jó tapadást biztosít a fafelülethez, és jó csiszolhatóságot tesz lehetővé.
• A lakk-lakk rétegrendnél ugyanazt az alapanyagot hordják fel mind a két rétegnél.
• Az egyréteges kialakításnál egyetlen réteget hordanak fel, amely általában vastagabb.

7.5. ábra. Lakkozási módok rétegrendjei

Megkülönböztetünk továbbá a kül- és a beltérben alkal­mazható lakkokat, amelyek közül a kültériek viszonylag jól bírják az időjárás hatására bekövetkező igénybevételeket. Ügyelni kell arra is, hogy a beltéri bevonatok külső térben nem alkalmazhatók (idő előtti tönkremenetel).

A lazúrok

A lazúrok áttetsző bevonatot alkotnak a fa természetes erezetén, tehát egy kicsit hasonlítanak a színtelen lakkok­hoz. A lazúrok tartalmazhatnak kis mennyiségű pigmentet is, így megváltoztatják a fa eredeti színét. A pigmentek je­lenléte miatt a fény- és időjárás-állóságuk jobb, mint a szín­telen lakkoké.

A lazúrokat natúr és korábban már pácolt fafelületek de­koratív felületkezelésére lehet használni. Védik a fát a penészesedéstől, kék elszíneződésektől. Vízlepergető hatásúak, így ajtók, ablakok, zsalugáterek, homlokzati faborítások, oromdeszkák, erkélykorlátok, fakerítések bevonására lehet használni.

A felületnek légszáraznak, tisztának és pormentesnek kell lennie. A fa felületén előforduló gyantakiválásokat lakkben­zinnel el kell távolítani. A lazúrokat ecseteléssel lehet felhordani a fa szálirányá­ban mozgatott ecsetvonásokkal, majd alapos oszlatással le­het a végleges, egyenletes vastagságú felületet kialakítani.