• építés
• építkezés

Kiselemes- és blokkos építési mód

Kiselemes építési mód

A kiselemes építési mód a hagyományos építési anyagok és technológiák alkalmazásán alapuló szerkezetépítés. El­sősorban a kisebb épületek, családi házak, kisebb (néhány emeletes) társasházak építésére jellemző.

Napjainkban a kiselemes építési módok közé olyan kor­szerű komplett építési rendszerek (pl. vázkerámia, illetve pórusbeton elemes rendszerek) tartoznak, melyek elemei egy épület teljes egészére meghatározott egységes modulrendszerhez igazodnak. Az elemek méretei és a méret­lépcsők úgy lettek meghatározva, hogy a falszerkezetek, a födémszerkezetek, az áthidalók stb. mind egymáshoz iga­zodva csonkolás vagy vágás nélkül illeszkedhetnek, kapcso­lódhatnak.

A kiselemes építési mód főbb elemei a következők:

• Függőleges teherhordó szerkezetek: falak, falpillé­rek. A falakat az adott építési rendszer kézi falazóelemeiből készítik. Ezek általában gyorsan és egyszerűen egymáshoz építhetők. A pillérek általában a rendszer részét képező nagy szilárdságú pillértéglából vagy a rendszertől függetlenül monolit vasbeton pillérként ké­szülnek.
• Vízszintes teherhordó szerkezetek: födémek, áthida­lók. A korszerű kiselemes építési rendszerek födémszerkezetei jellemzően gerendás-béléstestes félmonolit födémszerkezetek. A falnyílások feletti kiváltást a falazóelemekhez illeszkedő, előre gyártott áthidalókkal vagy zsaluzóelemes áthidalásokkal képezik. Az áthi­daló elemek méretrendje lehetővé teszi külön hőszige­telő betét beépítését.
• Koszorúk: a csökkentett méretű vasbeton koszorúk a födém monolit részével egyszerre, azzal egybeépítve készülnek. A külső oldalon hőszigetelt koszorúelemek határolják. Födémcsatlakozás nélküli (pl. térdfali) koszorúkat rendszerint előre gyártott zsaluzóelemekkel képeznek, kiegészítő hőszigeteléssel.
• Válaszfalak: az adott rendszer teherhordó falazati mé­retrendjéhez igazodó, különböző szélességű válaszfal elemekből készül, hagyományos módon falazva.
• Lépcsők: egyes gyártók esetében a komplett építési rendszer részét képezhetik olyan (többféle méretben) előre gyártott vasbeton lépcsőelemek, amelyek az adott rendszerben kialakítható szintmagasságokhoz igazod­nak. (A legtöbb esetben azonban a lépcsőszerkezeteket rendszertől függetlenül is legyárthatják.)

A kiselemes építési mód egyik sajátossága, hogy az épí­tés szinte minden munkafolyamata kézi erővel végezhető. A kis méretű, viszonylag könnyű építőelemek mozgatása általában nem igényel emelőgépet. Napjainkban a korsze­rű építési rendszerek számos olyan szerkezeti technológiai megoldást is tartalmaznak, amely meggyorsítja és leegy­szerűsíti a kivitelezést (11.2. ábra).

11.2. ábra. Kiselemes épület szerkezeti részlete

A nagyméretű kézi falazóelemek függőleges csatlakozási hézagai például ha­barcskitöltés nélkül készülnek. Az elemmagas áthidalók al­kalmazásával nincs szükség külön (helyszíni) nyomott övre. A koszorúelemek bennmaradó zsaluzatként működnek, így elhagyható a zsaluzat, a belső oldali hőszigetelő betétnek köszönhetően hőhídmentes lesz a csomópont. A kiegészítő szerkezetek külső felülete a falszerkezethez igazodva homo­gén, egységes, könnyen vakolható falfelületet képez.

Az egyes gyártók az adott építési rendszer szinte minden elemére kiterjedő részletes technológiai utasításokat adnak, melyet a kivitelezés során célszerű figyelembe venni.

Blokkos építési mód

A blokkos építési mód a modernkori rendszerelvű épí­tés egyik legelső változata. Hazánkban elsősorban az 1950es, 60-as években volt elterjedt.

Blokkos építési módnál a vízszintes teherhordó szer­kezeti részek rendszerint előre gyártott vasbeton pallós födémként készültek. A födémpallókat közvetlenül a falegyenre támasztották. A közbenső és külső oldali koszorúk egyaránt csökkentett keresztmetszetű szerkezetként lettek kialakítva (11.4. ábra).

11.3. ábra. Blokk falas szerkezeti részlet.
a) szélső főoldali koszorús kialakítás; b) közbenső áthidalás

11.4. ábra. Panelos építési rendszer főbb teherhordó elemei
a) homlokzati falpanel (függőleges metszet); b) belső falpanel; c) födémpanel

A falnyílások felső lezárását csak a födém alsó síkjában lehetett kialakítani. (Áthidalóval egybe­épített nagyméretű blokkelemek nem készültek.) A nyílások kiváltását L szelvényű idomacélokkal képezték (11.3 ábra). A válaszfalak épületmerevítő szerepet is elláttak, ezért eze­ket rendszerint soklyukú, illetve üreges válaszfallapokból készítették. A blokkos épületek lépcsői előre gyártott vas­beton lépcsőelemekből (pihenőlemez, lépcsőkar) készültek.

A blokkos épületek teljes egészében (minden részletre vonatkozóan) az előre megadott modulrendszernek megfelelően a részletes elemkonszignáció, szállítási, kiosztási és elhelyezési tervek alapján készültek.

A blokkos technológiával épült épületek többsége a nap­jainkban jellemző magas követelmények (hő- és hangtech­nika stb.) nagy részének már nem felel meg. Felújításuk során mindenképpen figyelembe kell venni az építési mód egyedi jellemzőit (falak véshetősége, kiváltások stb.).