• alapozás
• építés

Pontszerű alapok (pillérek és oszlopok alá)

Pontszerű alapokat kell készíteni az épületek pillérei és oszlopai alá. A vázas épületek pilléreit a legtöbb esetben önállóan alapozzuk, és csak abban az esetben érdemes vasbeton anyagú gerendás-talplemezes alapot alkalmazni, illetőleg két oszlopot vagy egy egész oszlopsort közös alapra állítani, ha aránylag sűrű a pillérállás. Vázas épületeknél gyakran előfordul, hogy a középfolyosó két szembenálló pillérjét egy közös vasbeton alaptestre – lemezre vagy lemezes gerendára – állítjuk (178 a-c ábra).

178. ábra. Két pillér közös alaplemezen

A pontszerű alapok anyaga: tégla, terméskő, beton és vasbeton lehet. Szerkezetük általában megegyezik a sávlapokéval. Meg kell jegyezni, hogy a pontszerű alap- és átmeneti testeket nem kell mind a két irányban egyformán széle­síteni. Így pl. ha a helyzet úgy kívánja, a négyzet alap­rajzú pillér alapteste lehet téglalap alakú is.

Az L és T alakú pillérek súlypontja az alájuk kerülő téglalap alakú alaptest súlypontjára essék. A tégla-, terméskő- és betonanyagú pontszerű alapokat a hasonló anyagú sávlapok tárgyalásá­nál megismertek szerint kell kialakítani.

A vasbeton pontszerű alapoknak többféle megoldása van

Lehet a magasabb alapot fel­hajlított vasak nélkül (179 a-b ábra), az ala­csonyabbakat pedig felhajlított vasakkal készíteni. A vasak egymás fölött, egymásra merőlegesen helyezkednek el; alaprajzi elrendezésük lehet az alap élével párhuzamos vagy ahhoz viszonyítva átlós irányú (179 c ábra).

179. ábra. Pontszerű (szoliter) vasbeton alap; a lemez a mérete = m/4, de min 15 cm

Nagyobb alapokat konzolos gerendákkal lehet kiképezni (180 a-b ábra).

180. ábra. Konzolos gerendákkal kialakított pontszerű vasbeton alapok

A pontszerű vasbeton alapok költségesek, alkalmazásuk csak indokolt esetben (nagy terhek, magas talaj vízszint stb.) jogosult.

Nagy terhelésű pillérek és oszlopok alatt célszerű és gazdaságos kör alaprajzú talpat készíteni, mert így kb. 20%-kal kisebb igénybevételek keletkeznek, Ebben az esetben a talplemez minden egyes pontján két egy­másra merőleges síkban működő hajlító nyomaték lép fel. A kör sugarára merőleges síkban M_r jelű gyűrűnyoma­ték, a kör sugarába eső síkban pedig M_s jelű sugárirányé nyomaték. Az M_r nyomaték gyűrűfeszültségeket, az M_spedig sugár irányú feszültségeket okoz. Az előbbiek­nek megfelelően kör alaprajzú oszloptalpban gyűrű alakú és sugárirányú vasbetétekre van szükség (181 ábra).

181. ábra. Kör alaprajzú vasbeton alap

A vasbeton pillérek alá külföldön gyakran vasbeton átmeneti alaptest és ez alá csömöszölt betonalap kerül. Nálunk a vasbeton pillérek alaptestét leginkább betonból építik oly módon, hogy az alaptest felső része – ameddig a pillér vasai lenyúlnak – B/140 jelű betonból készül (182. ábra).

182. ábra. Vasbeton pillér beton alapteste; a) merev, b) csuklós kapcsolat esetén

Az alaptest vagy az átmeneti test felső lapját a pillér vagy oszlop bázisalapjánál kb. 5 cm-rel nagyobbra kell készíteni, hogy az oszlop zsalu­zata, a padkára kényelmesen felállítható legyen. Az alaptest zsaluzásának módját szemlélteti a 183. ábra.

183. ábra. Beton alaptest zsaluzata

Magyarországon készültek előregyártóit vas­beton szoliter alapok is. Ezek legtöbbször kelyhes pillércsatlakozásra (lásd később) alkalmasan vannak kiképezve. A nagyobb méretű ilyen alapok több darabból állnak. A felső egység alá egy vagy két rétegben, egymásra máglyaszerűen (ellentétes irányban) elhelyezett, gerenda jellegű elemek kerülnek, amelyek együttesen gerendarácsot alkotnak.

Vasbeton pillérek és alaptestek kapcsolata

A vasbeton pillérek és az alaptestek között a) be­fogott és b) csuklós jellegű kapcsolatot lehet létesíteni.

Befogott kapcsolat esetében az alaptestbe kengyelekkel összefogott és az alaptest felső síkja, felé 40d (ahol d a vasátmerőt jelenti) távolság­nyira túlnyúló, mindkét végükön kampózott vasbetéteket helyezünk. Ez a megoldás megadja a módját annak, hogy a pillérek későbbi időpontban történő elkészítésük dacára is szerves kap­csolatba kerülnek az alaptestekkel.

Csuklós kapcsolat kialakítását mutatja a 182 b ábra. Ilyen megoldás mellett a függőleges és a vízszintes erők átadódnak az alaptestre, azonban a keretből nem keletkezik hajlító nyomaték. A keretláb keresztmetszetének kb. 1/3 felületén fekszik fel az alaptestre, a kétoldalt kiadódó felületre többrétegű kátránypapírt vagy gyalult fabetétet kell helyezni; ezáltal biztosítani lehet a keretláb kismértékű elfordulását, és így el lehet érni, hogy a keretláb az alaptestre nyomatékot ne adjon át.

Csömöszölt beton alaptestek esetében az alap­test azon részét, ameddig a vasbetétek lenyúlnak, legalább B/140 jelű betonból kell készíteni.