• Ablakok
• szellőztetés

A természetes (ablakon át) szellőztetés a gyakorlatban

Az ablakok különbözőképpen szolgálhatják a szellőztetést

• (1) gyors, nagy keresztmetszeten át történő szellőztetés
• (2) tartós szellőztetés buktatott helyzetben
• (3) rés-szellőztetés buktatott helyzetben
• (4) adagolószellőztető az üveghoronyba építve
• (5) kényszerszellőzés

Rés-szellőztetés. Egy 6 cm széles szellőztetőrésen át óránként max. 130 m3 levegő cserélődik ki.

Ha az ablak az egész fűtési időszakban megbillentett állapotban maradna, akkor a kicseréli levegőmennyiség felmelegítésére 6000 L fűtőolajra lenne szükség. A tartós szel­lőztetést ezért a hideg évszakban ne alkalmazzuk.

Gyors szellőztetés a teljesen kitárt ablakon át. Télen a gyors szellőztetés ne tartson 5 percnél tovább, nehogy a falak és a berendezési tárgyak is lehűljenek.

Ideális elhelyezkedésű szellőztetés – egymással szemben lévő szellőzők

A leghatásosabb szellőztetés az egymással szemben vagy sarok mentén elhelyezkedő ablakok és ajtók kitárásával végrehajtott gyors szel­lőztetés. Ezzel még a 0,4…2,5 m/s között ingadozó sebességű, nyárias széláramlást is teljesen ki lehet használni. Az időjárástól függően 2…4 perc alatt a belső levegő teljes mennyisége egyszer kicserélődik

Lakáson belüli szellőztetési irányok

Kívánatos lenne, ha minden lakásban meg lehetne valósítani a keresztirányú vagy sarok menti szellőztetést. Kivétel: a szellőztetővezetékes berendezés, amely biztosítja minden lakás egyedi szellőzését:

• (1) keresztirányú szellőztetés
• (2) sarok menti szellőztetés
• (3) szellőztetés szellőzőberendezéssel.

A befúvott levegő bevezetésénél nagyon kell vigyázni a tartózkodási helyen kialakuló levegősebességekre. Minél nagyobb a szobahőmérséklet, annál nagyobb lehet ott a levegő sebessége is. A görbe a kellemes tartomány határát jelentő levegősebességeket szemlélteti:

1. A belső és külső hőmérsékletek különbsége által működtetett ter­mikus szellőztetés szélcsend esetén meleg évszakban. A szellőzte­tés mindig csak egy-egy helyiségre terjed ki.
2. Szellőztetés az A-tól B felé irányuló szél esetén. A szeles szellőztetést mindig a lakás egészére, az egész emeletre vagy a komplett épületre kell kiter­jeszteni.

Felnyíló-bukó ablak és adagolószellőztető összehasonlítása. Ha az ablak és a szellőztető zárva marad, akkor a 0,9 m³/h levegőcsere a szellőztetéshez túl kevés. A szellőztetőhelyzetbe állított ablak 550 m³/h levegőcserét eredményez, ez a fűtési időszakban túl sok. A fokozat nélkül szabályozható adagolószellőztetővel kapjuk meg az igényekhez igazodó és egyben gazdaságos, max. 80 m³/h-ás eredményt.

Különböző szellőztetési módszerek hatásának összehasonlítása 10 perc elteltével

• 1 szennyezett belső levegő
• 2 friss levegő

A 100 %-osan szennyezett belső levegő; B spontán szellőzés a tömítetlenségeken át, zárt ablakok és ajtók mellett, 6 % friss levegő; C tartós szellőztetés állandóan kissé nyitott ablakon át, résszellőzővel vagy bukóvasalatok használatával, 38 % friss levegő, nyári szellőztetésre alkalmas, amikor a külső és belső hőmérsékletek kiegyenlítettek; D gyors szellőztetés, kereszthuzat a szemben lévő ablakok kinyitásával. A kereszthuzat télen ajánlott, mert a gyors szellőztetés alatt a falak, mennyezetek és bútorok saját hőmérsékletüket lényegében megőrzik.