Vékonyvakolat felhordása: alapozás, kapart hatású vakolat felhordása
A vékonyvakolatnak rétegvastagságából adódóan (1-3 mm) kicsi az önsúlya. Emellett megfelelő tapadószilárdságot, kopás- és időjárásállóságot, kellő vízzárást, mechanikai ellenállást és kifogástalan külsőt kell biztosítania. Mindez csak úgy érhető el, ha egy megfelelő összetételű, állandó minőségű termék áll rendelkezésünkre. Ezeket a tulajdonságokat a hő megtartására szánt rendszerekhez alkalmas vékony hőszigetelő vakolatok biztosítják.
Vakolatalapozás
A vékonyvakolat alapozója tulajdonképpen a vékonyvakolat kötőanyagának segédanyagokkal kiegészített, hígított oldata. A hálóbeágyazott rétegre felhordva, annak pórusaiba ivódva jól tapad az alaphoz. Ezen kívül további előnye, hogy a rávitt vékony vakolattal kötőanyagában egyértelműen azonos szerkezetet ad.
Az átcsiszolt, portalanított és ellenőrzött felületű hálóbeágyazáson használhatjuk a vékonyvakolat alapozóját. Természetesen csak a száradást követően (általában 1-2 nap). A légcserementesen záró műanyag vödrökben kiszerelt, hígfolyós, fehér színű folyadékot általában 1:1 arányban vízzel kell hígítani. A vízadagolás lehet kevesebb is. Alacsonyabb hőmérséklet (5-15°C) és magasabb páratartalom esetén (70-90%) ajánlatos hígítás nélkül alkalmazni. Ilyenkor kicsi a párolgás, és a lassú száradás következtében kitolódhat a szükséges várakozási idő. Azonban, ha nem várjuk meg az alapozó száradását, akkor kevésbé lesz nedvszívó az alap. Ilyenkor nehezen húz a felhordott vakolat, romlik a struktúraképzés feltétele, nem lesz kifogástalan a minőség. Mindig alaposan keverjük át az anyagot!
Az alapozó felhordható ecsettel vagy festőhengerrel. Lényeg, hogy egyenletesen vonjuk be a felületet. Ne maradjanak alapozatlan csíkok, mert akkor nem azonos nedvszívó képességű alapot kap a vakolás, és szintén romlik a végső megjelenés.
1,00 m2 felület alapozásához az alábbi anyagmennyiségek szükségesek:
- 1:1 arányban vízzel hígítva 0,15 kg/m2.
- 2:1 arányban vízzel hígítva 0,20 kg/m2.
- Hígítás nélkül 0,30 kg/m2.
Az alapozó enyhe fehér fedettséget nyújt, de semmiképpen nem fehéríti ki a szürke alapot. A száradási idő az időjárási körülményektől függően 6-24 óra.
Általános tanácsok- avagy hogyan hordjuk fel a vékonyvakolatot?
Ellenőrizzük a vödrök címkéjén a feltüntetett adatokat. A vakolóanyag típusa (dörzs vagy kapart hatású), a színszám (pl. 1S74), a szemnagyság (pl. 1,5 mm) megegyező legyen. Ellenőrizzük a gyártási dátumot. Ha a gyártástól számított 18 hónap eltelt, és mégis felhasználjuk az anyagot, akkor a gyártó nem vállal garanciát.
Nem ideális tárolási körülmények között (nagy melegben, tűző napsütésben, fagyveszélyben stb.) a kötőanyag károsodik. A végleges minőség nem lesz kifogástalan.
Az anyagot műanyag simítóval (kemény PVC vagy plexi) dolgozzuk el, mert az acélsimító a vakolóanyagban lévő kvarckavicstól kopik. A laza vakolóanyagot ferdén, alulról felfelé (nehogy lehúzzuk az anyagot), balra és jobbra, nagyívű mozdulatokkal tömörítsük be. Egy-egy körkörös mozdulattal szedjük le az anyagfelesleget a legnagyobb szemcse vastagságára. A vékonyvakolattal már nem lehet kiegyenlíteni a ragasztás, hálóbeágyazás hullámosságát. Ha nem egyenletesen, a legnagyobb szemnagyság vastagságában van a vakolat betömörítve, akkor nem valósítható meg az egyenletes szemcsegördítés. Csúnya, egyenlőtlen lesz a felület. Ha követjük az alapot, akkor a végeredmény lesz hullámos.
A felület mintázatát a dörzsölés iránya adja meg, amely lehet körkörös, egyenes, vízszintes, függőleges vagy ferde. A vízszintes kialakítás a legigényesebb, mert nehéz tartani a folyamatos vízszintes irányt. (Kissé mindig íveltek maradnak a vonalak, ami nem tetszetős.) Válasszuk meg jól a húzáshoz biztosított időt, és kötés előtt dolgozzuk össze a szomszédos munkafelületeket oldalról és alulról. A felület eldolgozása így egyenletes, átfedésektől mentes, egybefüggő és esztétikus lesz. Ha lassan húz a felület, és el akarjuk dolgozni, akkor túlságosan leszedjük az anyagot, széthúzzuk a szemcséket. Nem jó, ha gyorsan húz a keverék, vagy sokat vártunk, esetleg kevés az ember vagy túl meleg az idő. Ekkor a felszín gyors vízvesztesége miatt hártyásodni, bőrösödni kezd, és megdolgozáskor gyűrődik, keveredik a friss és a kötésnek indult anyag.
A dörzsvakolat 1., 2., 3. típusjelöléssel készül. Ez a legnagyobb szemnagyságra utaló jelölés. Mindig a legnagyobb szemcse vastagságában kell eldolgozni az anyagot. A vastagság csökkenésével párhuzamosan ezért értelemszerűen igényesebbnek kell lennie a felületnek. Egy 3 mm vastag réteg kevésbé érzékeny a 0,5-1,0 mm-es felületi egyenetlenségre, mint egy 1 mm-es. Körültekintőnek kell lenni, átgondoltan kell a rendszert megtervezni, kivitelezni.
Kapart hatású vakolat felhordása
Fontos megemlíteni, hogy ezt az anyagtípust nem kell kaparni, mint a hagyományos, kapart vagy citlingelt kőporos vakolatokat. Végső megjelenésében azonban megközelíti ezek hatását. Anyagösszetételében, színválasztékában, viselkedésében és műszaki tulajdonságaiban, felhordásában megegyezik a dörzsvakolattal. Az anyagszerkezete és az általa elérhető homlokzati struktúra különbözik.
A dörzsvakolatban kis mennyiségben vannak nagyobb (típusnak megfelelő legnagyobb) szemcsék. A kapart hatású vakolat gyakorlatilag egyszemcsés adalékanyag-összetételű termék. Egy típuson belül egy frakcióba tartozik a szemcsézete; 1 mm-es, 1,5 mm-es vagy 2 mm-es. Megfelelő időjárási körülmények között, tiszta, pormentes, ellenőrzött felületen kezdhető a munka. Pontosan beazonosított, alaposan átkevert, friss anyag felhordásával kezdjünk, természetesen alapozást követően.
A felvitele megegyezik a dörzsvakolatéval, a felhordásához műanyag simító használata javasolt (kemény PVC). Mivel hiányos szemszerkezetű az adalékanyag (szinte nincs finom szemcse), ezért acélsimító használatakor nagyobb az anyaghullás. (Hiszen könnyebben széthúzhatok az egymással érintkező szemcsék.) Tehát nem vékony, hanem hézagos, szemcsehiányos lesz a felület, vagyis kevésbé lesz ellenálló a külső hatásokkal szemben.
Eldolgozáskor elmarad a betömörítés, hisz már a felhordás is szemcseméretben történik. Helyette a szemcsék egyenletes eloszlatása, egymással érintkező elrendezése a feladat. Ezért is szükséges a kemény PVC műanyag simító, mert az anyag jobban tapad ehhez a szerszámhoz, mint az acélhoz, a plexihez.Könnyed, egyenletes, egymásra merőleges és körkörös mozdulatokkal kell kialakítani a szemcseelrendezést.
Ezzel a vakolattípussal hatékony, eredményes munka végezhető. A felületi megjelenés nem a kivitelező igényességétől, kézügyességének vagy az egymástól eltérő technikájú, stílusú emberek kézmozdulataitól függ. (A dörzsvakolat esetében mindez döntő fontosságú.) Ott az „egy kéz” hatása érvényesül, míg a kapart hatású vakolatnál a gondosság a meghatározó.
A ragasztásos elválasztás munkamenete
A ragasztásos elválasztás munkamenete a következő:
- Jelöljük fel az átcsiszolt, hálóbeágyazott homlokzatra a kívánt elválasztások vonalait!
- Föntről lefelé haladva történjen a vakolás, hogy a lehulló anyag ne keveredhessen a kész felületbe!
- Ragasszuk le a határoló vonal vakolásra nem kerülő oldalát, lehetőleg legalább 3-4 cm szélességben! Viszonylag nedvességálló ragasztószalagok, általában műanyag vagy impregnált papír anyagúak alkalmasak erre a célra.
- Készítsük el a vakolatot véglegesen a ragasztószalagig, ügyelve arra, hogy a szalag ne váljon el az alaptól, ne nyomódjon alá vakolóanyag!
- Még a vakolat friss állapotában távolítsuk el a ragasztószalagot; folyamatosan húzzuk el a vakolattól!
- A vékonyvakolat száradása után annak a felületét, határoló szélét ragasszuk le, és ezt követően a csatlakozó vakolat is elkészíthető.
- A csatlakozó vakolatmező száradása előtt távolítsuk el a leragasztást, és ha vannak, még frissen javítsuk ki a finom anyagátnyomódásokat.
Ragasztott kőzetgyapot hőszigetelő rendszer
A kőzetgyapot anyagú hőszigetelő rendszerek felépítése és alkotói alapvetően azonosak a polisztirol hőszigetelő rendszereknél alkalmazottakkal. Különbség csak az egyes rendszeralkotók anyagában van. A kőzetgyapot anyagú hőszigetelő rendszerek építési technológiája szintén azonos a polisztirol rendszernél ismertetettekkel.