• burkolatok
• hangszigetelés

Hogyan készítsük elő a beltéri burkolatot, milyen fajtái vannak?

Felújítás során a födémnek is fontos szerep jut, hiszen a lakókörnyezetek minőségét döntően befolyásolja. A tömör, jól bevált vas­beton födém ritkán okoz statikai problémát. A régi konstrukciókat, – fa és tégla, csömöszölt beton szerkezetű födémek – azonban célszerű felülvizsgálni.

Elsősorban a régi házakban gyakran alkalmazott fagerendák szorulnak felülvizsgálat­ra. Meg kell győződni a ge­rendák és a csatlakozó épület­részek teherbíró-képességéről és állapotáról is. Fordítsunk különös figyelmet a gerendafejekre. A födém­be befolyó és beszivárgó ned­vesség korhadást, gombáso­dást okoz és veszélyeztetheti a gerendák s ezáltal a mennye­zet teherbíró-képességét is.

A sérült gerendákat részben cserélni kell. Ha konstrukciós hiba miatt a teherbíró-képes­ség nem elégséges, – például előre nem tervezett tetőtér-be­építés esetén, amikor a teher megnő – gerendák és acél-tar­tóelemek pótlólagos beépíté­sére van szükség. Figyeljünk a teher megfelelő eloszlására is, hiszen az új beépítéssel meg­változnak a körülmények. A pótlólag beépített gerenda, melyet váltógerendának, vagy alátétgerendának is neveznek, az új fal alá is kerülhet.

A tetőszerkezet teherbíró-képességének és állagának vizsgálatát a gerenda­fejekkel kell kezdeni.



Régi fagerendás tetőszerkezet felépítése: 1 falazat, 2 fapadló, 3 gerenda, 4 homok- agyag ­vagy sitt-töltés, 5 vakfödém, 6 vakolat és rabicvakolat.

Alkalmazkodni kell a régi szerkezethez

A nedves helyiségekben gyak­ran acélgerendák közé tégla­boltozatot készítenek, így meg­akadályozzák, hogy a beszi­várgó nedvesség a szerkezet­ben károkat okozzon. Mindig az adott helyzet dön­ti el, hogy a mai követelmé­nyek figyelembevételével mely elemek használhatók még fel, melyeket kell újakra kicserél­ni, vagy megerősíteni.

A régi, különböző vastag­ságú fagerendák általában lucfenyőből készültek. A na­gyon régi épületeknél találkoz­hatunk tölgygerendákkal is. A gerendák közeit deszká­zattal zárták le és ezt homok­kal, sittel vagy agyagos anyag­gal töltötték fel. A gerendák és a feltöltés fölé ugyancsak desz­kázatot tettek vagy tégla pad­lózatot helyeztek.

A feltöltést tartó deszkázat alatt, a gerendák alsó szintjén beépítettek egy deszkaréteget, amelyen rögzítették a nádháló rabicot és felhordták az alsó szint mennyezeti vakolatát. A vakfödém és a vakolat­tartó réteg között általában lég­réteget hagytak. A paraszthá­zakban gyakran nem is hasz­náltak vakolattartó réteget, ott a gerendák a mennyezeten rész­ben vagy egészben láthatók.

Hangszigetelés javítása

A régi tégla-, vasbeton- és fa­födémek hangszigetelés szem­pontjából nem felelnek meg koránk elvárásainak, felső fe­lületük az esetek legnagyobb részében megköveteli annak kiegyenlítését és megfelelő alap készítését a burkolatnak.

Egy „tiszta” rétegrendű padlószerkezet az alábbiakból áll, melyet úsztatott padlónak neveznek: lépéshang-gátló szigetelés, mely a padló szint­jéig a falakra is fel van vezet­ve; kiegyenlítő és a burkolatot fogadó réteg, padlóburkolat.

A vízszintes hangszigetelő rétegnek ásványgyapotot hasz­nálnak, míg a padló és a falak elválasztására és a födémek egyes helyein filccsíkot. Az esztrich réteg készülhet ned­ves és száraz eljárással. A két eljárás közti döntést a födém, a járulékos takarítási munkák (nedves eljárásnál) és az anyagi terhek számbavétele hatá­rozza meg. Nedves eljárásnak hívjuk azt, amikor a réteg megszilárdulásához kötési vízre van szükségünk.

A kötő­anyag cement (pl. beton), de vannak műanyaggal javított cement bázisú anyagok is. A réteget a beépítés helyén ke­verik össze, zsákos kiszerelé­sű, előre bekevert készít­ménynél csak vizet kell hoz­záadni. A réteg bedolgozása készülhet öntve és bepumpál­va, az elterítést kézi simítókkal végzik. Az úgynevezett önterülő anyagok minimális simítást igényelnek.

Száraz eljárás esetén a ke­reskedelemben kapható táblák­ból (farost-, OSB-lemez, desz­kázat vagy gipszkarton stb.) alakítják ki a réteget. Az ezek­ből kialakított rétegnek, a réteg alatti feltámaszkodást figye­lembe véve, olyan szilárdnak kell lennie, hogy a rájuk jutó terheket (pl. szekrény) mara­dó alakváltozás nélkül képe­sek legyenek viselni.

A fent említettek természe­tesen csak alapesetek, de a gya­korlatban előforduló esetek és megoldásaik az alapoknak megfelelőek, még ha első ránézésre különbözőnek is tűn­nek.

Előfordulhat az is, hogy a régi feltöltést, a homokot, agya­got vagy sittet érdemes meg­tartani, és újrafelhasználni. (A szerkesztő: Statikai okokból ez csak kevés esetben fordul elő. Általában valamilyen könnyű anyag kerül a helyük­re.) A fagerendák felülete és súlya kisebb, mint a betongerendáké, így a hő- és hangszi­getelés hatékonysága is ala­csonyabb.

Padlástéri zárófödémeknél különösképpen meg kell vizs­gálni a faszerkezetek állapo­tát, főleg a tartógerendákat. Statikai és hangszigetelési szempontból meg kell vizs­gálni, hogy az eredeti feltöltő anyag és járóburkolat meg­tartható-e. Padlástér beépítése esetén a födémre szabvány ál­tal előírt terheket kell figye­lembe venni. A zárófödémek felülete általában durván egyenetlen, melyet síkba kell hozni. Statikailag ellenőrizve kell a szükséges kiegyenlítést elvégezni. Figyelemmel kell legyünk a szomszédos helyi­ségek padlóinak szintjére is.

A hangszigetelő-­képesség utóla­gos javításánál nagy segítséget jelentenek a szárazépítészeti megoldások is. A különféle rétegekhez szük­séges anyagokat egyetlen ter­mékcsaládon belül is megtaláljuk. A megfelelő hangszigetelés előfeltétele a szigetelőanyag vastagságának pontos meghatározása.

A hangszigetelés az ideális lakókörnyezetek megteremtésének egyik alappillére.



A mellékelt rajzokon jól látható, miért van szükség hangszigetelésre, s mit jelent a hatékony intézkedés. A lépészaj zavartalanul bekerül a falazatba, ha a burkolat nincs elválasztva a födémgerendáktól.



A rajzon megfelelően kialakított padlórendszer látha­tó. A padló a geren­dáktól és a falaktól filccel el van választ­va. Az esztrich meg­felelő vastagságú préselt fa, melyen közvetlen helyezke­dik el a padlóburkolat. A régi tetőszerkezet homokfeltöltését ki­szedték, és a kipergés megakadályozása miatt bitumenes lemezre helyezték vissza. Egy másik esetben a rossz állapotú mennyezet deszkázatot gipszkarton-lapra cserélték, melyet a födémgerendá­kon síkba állított és rögzített lécezésre csavaroztak fel.

Minden esetben válasszuk a legideálisabb megoldást!

A munkálatokat bízzuk szakemberre, így a kellemetlen kö­vetkezmények elkerülhetők, a károk megelőzhetők.

Gerendák feletti úsztatott padlószerkezet, nedves eljárású esztrichhel. Az ásványgyapot szigetelés megakadályozza a zajok födémbe jutását. A hangszigetelés javítása érdekében a gerendák közé ásványgyapot szigetelést raktak, alá gipszkarton-lapokat rögzítettek.

A régi deszkázatra fel­hordott száraz töltő­anyag kiegyenlíti an­nak magasságkülönb­ségeit. 1 elválasztó szigetelőcsík a zajok falakban terjedésének megakadályozására, 2 gyárilag összeállított, és öntve felhordott esztrich, vastagsága ≤ 35 mm, 3 védő borí­tás, mely megakadályozza az esztrichben lévő víz hangszigetelő rétegbe jutását, 4 ás­ványgyapot, 20 mm vastag, 5 kiegyenlítő réteg, 6 hézagzáró réteg.

Előfordulhat, hogy a födém az egyik irányba lejt, s ezt a dőlést ki kell egyenlíteni. 1 2×10 mm esztrich, alatta 10 mm ásványgyapot, 2 kiegyenlítés száraz anyagból, 3 durva ki­egyenlítés válaszfal elemekből, 4 deszká­zat, 5 salak feltöltés, 6 födémgerenda, 7 deszkázat, 8 ál­mennyezet függesztője, 9 tartóheveder, 10 keresztheveder, 11 2×10 mm gipszkar­ton-lap.

A beépítés felülről véd a tűzkár ellen, s növeli a hangszigetelés haté­konyságát. Poroszüveg vagy csapolt fagerendás födé­mek lehetséges ki­egyenlítésének vázla­tos rajza. A fagerendákkal beállítják a padló alatti vízszintes síkot. Természetesen ezeket a födémektől szigetelve elválasztják. A padlóburkolat aljzatát képző táblákat csavarokkal rögzítik.

A töltőanyagok előnyei

A gyártók felhasználási útmu­tatójukban pontosan feltünte­tik, hogyan kell felhasználni az egyes töltőanyagokat, s gyak­ran a különleges esetekre is vannak megoldási javaslataik. A meglazult, ám még használható padlót biztonsá­gosan rögzíteni kell.

A betonelemekre polietilén­fólia kerül, melyet átfedéssel raknak le úgy, hogy a falak mentén kissé feljebb is húzzák, így tökéletesen fedi a csatlakozó éleket. Erre a nedvességzá­ró rétegre akkor is szükség van, ha a ház nincs alápincézve.

A maximálisan 60 mm vastag töltőanyag általában a padló használata során önma­gától tömörödik. A töltőanyag gyantával vagy bitumennel burkolt szem­cséi „összedolgozódnak”, s egyenletes, sima felületű szi­getelőlappá állnak össze. A 60 mm-nél vastagabb szi­getelőréteget mechanikusan, kéziszerszámmal vagy elektro­mos géppel tömöríteni kell. Ebben az esetben 10%-kai több töltőanyagra van szükség.

A töltőanyagba csöveket és vezetékeket is beágyazhatunk, melyeket legalább 10 mm vastagon kell a töltőanyaggal befedni. A hang- és hőszige­telés hatékonyságát a fel­használt töltőanyaggal, an­nak vastagságával, valamint az esztrich réteg minőségé­vel befolyásolhatjuk.

Szárazépítészeti eljárások

Ahogy a nedves esztrichnek is megvan a maga létjogosultsá­ga, a száraz esztrichnek is van­nak előnyei. A nedvesség nem terheli az épületet, az esztrich gyorsabban és kisebb vastag­ságban hordható fel, továbbá azonnal használatba is vehető, a munka pedig nem jár akkora szennyeződéssel. A kisebb súly sem elhanyagolható szempont.

A szárazépítészeti megol­dások további előnye, hogy a gyártók termékcsaládokat ké­szítenek, melyek egyetlen szállítótól is beszerezhetők. Ez biztonságot is jelent, hi­szen a termékcsaládok hosszú évek gyakorlati tapasztalatait ötvözik. Felhasznált anyagok: borí­tás, papírlemez, szigetelősza­lag, párazáró réteg, szigetelő lapok, száraz töltőanyag, ala­pozó, esztrich ragasztó.

Az építőanyagok piacán egyre szélesebb választékkal találkozunk. A jól bevált, s a padló felújításánál régóta hasz­nált faforgácslapok mellett megjelentek a cementkötésű lapok is, melyek a nedvesség­gel, a faggyal, a gombákkal és az állati kártevőkkel szemben is ellenállnak. Ennek köszön­hetően a szárazépítészeti meg­oldásokat a konyhában és a fürdőszobában is biztonságo­san használhatjuk.

A mennyezet és a falak bo­rítására már jól bevált gipsz­karton-lapokat a padlóburko­lásnál is használják: 2-3 réte­get egymásra ragasztanak, s így rakják a padlóburkolat alá. A gipszet faforgáccsal, cel­lulózzal vagy keményfa gra­nulátumával is keverik. A puha faforgács lapokat esztrich rétegként, levegőn ke­ményedő szigetelőhabbal vagy ásványgyapot szigeteléssel for­galmazzák.

Száraz esztrichként hasz­nálhatók a vízzel és tűzzel szemben is ellenálló vékony könnyűbeton-lapok is, melyek cementmagját könnyű adalék­anyagokkal keverik, majd két oldalról üvegráccsal erősítik, kívülről pedig egyszerű ce­menthabarccsal vonják be.

1. kép

A száraz töltőanyagok jól használhatók a régi épületek felújításánál. Szigetelő tulajdonságainak köszönhetően a Knauf száraz esztrich készítményei (pl. F-145) jól beváltak a padló borítására. A padló egyenetlenségeinek kiküszöbölése érdekében először a száraz töltőanyagot legalább 2 cm vastag rétegben viszik fel (1. kép, legfelső).

A faltól szigetelőcsíkkal választják el. Kézi lehúzó segítségével segédlécek mellett eltérítik az anyagot (1. kép, középső). Ezt követi az első, majd a második lapborítás felragasztása (1. kép, legalsó).



Födémre épített hangszigetelő feltöltés: 1 gipszkarton lapok, 2 rögzítés, 3 hangszigetelő kiegyenlítő réteg, 4 tömör födémen elhe­lyezett polietilén-fólia.



A lépések frekvenciájától leterheléssel elhangolt hangszigetelt, fagerendás födém, alulról látható gerendákkal. 1 száraz esztrich, 2 ragasztás, 3 száraz töltőanyag, 4 nehezék, 5 deszkázat.

Az aljzat merevsége, száraz és nedves eljárás

Főleg száraz építészeti eljá­rással készített aljzatoknál (esztrich) jelentkezik a merev­ség kérdése. Itt is leginkább a fa födémek esetében és akkor, ha az aljzatot valamilyen táb­laelemekből készítjük. A nem kellően merev aljzatnak káros kihatásai vannak. Túl azon, hogy járáskor a besüppedő padló kellemetlen érzetet kelt, a mozgás igénybe veszi a pad­lóburkolatot is. Ekkor a moz­gás nagyságától és a burkolat­tól függő károk keletkeznek. Kirívó esetben, pl. egy szekrény súlyától az aljzat el is törhet, vagy maradó alakválto­zást szenved. Ezen utóbbi be­következhet a járkálás okozta fárasztó terhelés hatására is.

Ha nedves esztrichet használunk, a födémet az átvizesedéstől védeni kell. A polietilén fólia és a kátrány­papír megakadályozza, hogy az esztrich réteg és a födém között zajhíd alakuljon ki, és tompítja a lépés zajt is. A szakszerű kivitelezés nagyon fontos!

Legfelső réteg: a padlóburkolatok

A helyiség hangulatának meghatározó elemei a padlóburkoló anyagok, melyekből széles anyag-, szín- és formaválaszték áll rendelkezésre. A hosszú élet­tartam nem csak a burkolóanyag minőségétől, hanem a födém­szerkezettől, annak tulajdonsá­gaitól is függ.

1.: Pálcamintás mozaikparketta, 2.: Fonatolt minta, 3.: Szíjmintás lerakás, 4.: Hajópadló-minta