• pince

Több helyiség a pince lakótérré alakításával!

Majdnem minden házban találhatók sötét rekeszek, amelyek régen elfelejtett dolgokkal vannak megtömve a pincében, ma már kihasználatlan helyek. Az ilyen tereket is célszerűen lehet hasznosítani megfelelő átalakítások után. Ezekkel is hozzájárulhatunk a lakáskomfort növeléséhez.

Aki házának pincéjét úgy szeretné beépíteni, hogy a helyiségeket hosszabb ideig és károsodásmentesen hasznosítani akarja, annak még a tervezése előtt, tisztáznia kell a pince állapotát. Természetesen a legbiztosabb út az, ha szakemberrel elvégez­tetjük a pince állapotának felmérését, ami az épület, a tervezés megbízható alapja­ként szolgál. Bizonyos esetek­ben a tapasztalt építész vagy szakmunkás szemrevételezés alapján dönt, hacsak a meglévő károsodások alaposabb vizsgála­tokat és kárelhárítást nem tesznek szükségessé.

Az első kérdés az, hogy a pince száraz-e vagy nedves

A falazat nedvességének oka lehet a régebbi házak esetében a pince külső falának hiányzó függőleges talajnedvesség elleni szigetelése, vagy annak sérülése. Gyakran hiányzik a vízszintes szigetelés is, amely a nedvesség falszerkezetbe való felszívódását akadályozná meg. Gyakran a dréncsővezés is hiányzik. Ilyen hibák kijavítására a szakember is jó és az adott helyzethez képest a gazdaságos megoldásokra javaslatokat tud tenni. Itt az önálló megoldások nem szerencsések, kivéve, ha az szakember irányításával történik. Azonban ne higgyük, hogy mindig a talajnedvesség az oka annak, ha a pince padlója nedves.

Egy másik lehetséges ok a kondenzáció, amely mindig akkor keletkezik, ha vízzel telített levegő hideg tárggyal vagy felülettel találkozik. Ha egy szemüveges ember a téli külső hideg levegőről egy meleg helyiségbe lép, akkor a szemüveg bepárásodik. Ez a kondenzáció.

Háztartási munkahelyiség: tetszetős megoldás száraz pince esetén, jó szellőzés és megvilágítás mellett.

A megfelelő klímán múlik

A pincében nyáron gyakran kerül sor kondenzációra. A talaj átlagosan 10 °C hőmérsékletű. Egy szigeteletlen pince padlója nyáron 12-14 °C. Ha például vihar előtt nedves nyári levegőt fúj a szél a nyitott ablakon át a pincébe, akkor a nedvesség a hideg padlón vagy a földdel érintkező falakon lecsapódik. Az, hogy nedves pincepadló esetén a talajból felhúzódó vagy kondenzációból származó nedvességről van-e szó, g egyszerűen tisztázható: Ha tavasszal egy üveglapot g helyezünk a padlóra és az alatt rövid idő múlva nedvesség gyűlik össze, akkor a talajból származó nedvességről van szó. Ha viszont az üveglap nyáron a felső felületén lesz nedves, akkor az kondenzhatásból származó nedvesség az, amely az üvegfelületen csapódott le.

Olykor mindkét ok is előfor­dulhat. Mert a talaj, még ha homok is, egy bizonyos nedvességgel rendelkezik, ami a talaj kapillárisain keresztül jut fel a pincéig, vagy a talajpára diffundál be a pince falazatába(a padló szerkezetébe), amennyiben nincs nedvesség ellen szigetelve. A nedvesség okától függenek a vízszigetelési és -hőszigetelési tennivalók. A félreértések elkerülése végett: meg kell különböztetni az állandó talajnedvességet, amely agyagos talajoknál a 28 térfogat­százalékot is elérheti, és a talaj­víznyomást (ha a pince víz alatt van, magas talajvíz esetén), valamint az áramló talajvíz nyomását (pl. lejtős terepen a felszín alatt áramló víz).

Az épületfizikai intézkedé­sekkel a pincében keletkező nedvesség teljes kizárását kell megcélozni. Ehhez tartoznak még a már említett vízszigete­lésen és -hőszigetelésen kívül a hatásos szellőzés, a falak és födémek gondosan kivitelezett burkolása. A bútorozásnál is be kell tartani azt az alapelvet, hogy a nedves levegő össze­gyűléséhez ne hagyjunk lehetőséget: a faliszekrényeket ne építsük hátsó kiszellőztetés nélkül, a normál szekrényeket pedig megfelelő távolság tartásával helyezzük a fal elé.

A hasznosítás határozza meg a munkálatokat

Az egyes munkálatoknál a tervezett hasznosítás döntő jelentőségű. Röviden meg­fogalmazva: Általában olyan helyiségeket akarunk a beépí­téssel nyerni, amelyek fűthetők. Természetesen nem gazdasági- és tárolópincékről van szó, mint amilyen a zöldséges-, a gyümölcspince vagy boros­pince. Ezeknél elsősorban a pince padlóját kell célszerűen, más felépítéssel kialakítani. De maradjunk a fűthető pincéknél.

Az azonos hőmérséklet a bor tárolásához fontos tényező.

Még valamit figyelembe kell venni a sikeres tervezés érdekében: A pince beépítése használatban bekövetkező változást jelent. Ezért ez építési engedélyköteles és ezért különböző építési előírások követelményeinek betartását jelenti. Az építési hatósággal, tehát a helyi építészeti hivatallal idejekorán lefolytatott tisztázó megbeszéléssel a minimális követelményeket meg lehet állapítani, és a későbbi bosszú­ságoknak elejét lehet venni. Természetes, hogy a tartós emberi tartózkodásra alkalmas pince kiépítésével szemben a legszigorúbb követelményeket támasztják: építészeti változtatások nélkül alig számolhatunk a kiépítés engedélyezésével.

A gyümölcspince padozat-­felépítése: 10 cm esztrich döngölt agyagból. (1) A külső függőleges vízszigetelés és a vízszintes falszigetelés meglévő.

Pincepadló rétegfelépítése gazda­sági pincében, cementesztrichhel vagy hideg padlóburkolattal 8 cm szivárgóréteg, kavicságyazat (1), 10 cm csömöszölt beton (2), 2 cm esztrich-kiegyenlítő réteg (3), hideg padlóburk., habarcságyban (4).

Padlóréteg-felépítés fűtött pincehelyiségekben: bitumenes szigetelőlemez teknősen a vízszintes szigetelésig felhúzva és átfedve (1), merev hőszigetelés (2), fólia (3), 50 mm vastag cementesztrich (4).

A téglaburkolatú borospince padozat-felépítése: 5 cm homokágy (1), tégla (keskeny vagy normál, esetleg fagyálló) (2), az 5 mm fugatávolságot be kell tartani.

Munkahely padozat-felépítése pincében: 8 cm szivárgóréteg (1), 12 cm csömöszölt beton (2), 20-25 mm aszfaltesztrich-szigetelés (3), 8-10 cm magas fakocka, kiöntött fugákkal (4).

A padlófűtéses pincehelyiségek rétegfelépítése: bitumenes szig. lemez (1), legalább 80 mm vastag merev hőszigetelés (2), szélcsíkok 20 cm ásványgyapotból (3), fólia (4), padlófűtés (5).

Így építhető fel szakszerűen a padló

Az első problémát a helyiség magassága jelenti. Ennek lakó­helyiségként való használatához 2,50-2,60 m átlagértéket kell elérnie. Ha a padló 10-30 cm-es felépítési magasságával számolunk, akkor többnyire az alapozások közötti földréteg kiemelése marad meg egyetlen lehetőségként a belmagasság biztosítására. Azonban ennek során, ügyelni kell arra, hogy a földkiemeléssel az alapok állékonyságát ne veszélyez­tessük. Ez akkor következhet be, ha a kiemelés túl mélyen történik.

Főleg a régi házaknál fordul elő, hogy az alapozás sok kívánnivalót hagy maga után. Ilyen esetekben mindig szükséges a szakember előzetes vizsgálata, és a munka irányítása. A megfelelő építési rétegek megválasztásával is lehet felépítési magasságot megtakarítani: ha egy 50 cm vastag cementesztrich helyett 22 mm vastag száraz esztrichet építünk be. Elképzelhetők különböző magasságú padló­szintek is, amelyeket lépcsőkkel hidalhatunk át. Lehetőleg az azonos térben lévő lépcsők fokainak fellépőmagassága azonos legyen.

Egyvalamiről nem szabad lemondani: a szakszerű padló­felépítésről!

A padlófelépítés legalsó rétege a kavicsrétegen nyugvó aljzatbeton. A padló nedvesség elleni szigetelése: a jól elsimított és megkötött aljzatbeton felületét a szigetelő­réteg felhordása előtt szellősíteni kell bitumen alapú bevonó anyaggal. Majd erre kell teljes felületén leragasztva beépíteni a bitumenes szigetelő­lemezt, például egy kétoldalt bitumenes kenéssel ellátott alumínium-fóliát.

Ezeket a szigetelőlemezeket, amelyeket a csatlakozásaiknál és toldásaik­nál legalább 10 cm-rel egymásra lapolva kell fektetni, a körülötte lévő falakra és válaszfalakra annyira fel kell húzni, hogy egy teknős szigetelést képezve, a vízszintes falszigeteléseket átfedjék. Legalább olyan magasan húzzuk fel, hogy az az esztrich fölé kerüljön. Erre a nedvességszigetelésre kerül a hőszigetelés. Ehhez olyan keményhabból készült lapokat vagy ásványgyapot lapokat választunk, amelyek terhelhetők, tehát az esztrich felhordására és azzal együtt a padló terheinek viselésére alkalmasak.

A hőszigetelő lapoknak legalább 40 mm vastagoknak kell lenniük. Ilyen a fekete/pi­ros jelzéssel ellátott PS 20 SE áruvédjegyes sztiropol, amely nyomáskiegyenlítéses padlók készítésére alkalmas, ott, ahol a lépéshanggátlás nem követelmény.

Erre jön a bitumenes papír­ból vagy polietilén-fóliából készült borítás. E réteg meg­akadályozza, hogy a következő – azaz az esztrich réteg – a hőszigetelő lapok pórusaiba hatoljon. A cementesztrichet 40-50 mm vastagságban hordjuk fel. Ehelyett alkalmaz­hatunk száraz esztrichet is, vagy három réteg gipszkarton-, vagy gipszrost lapot.

Ezek a falcos és hornyos elemek alkalmasak a padló­fűtések fölötti rétegképzésre is. Padlófűtés esetén ajánlatos úsztatott esztrich alkalmazása. Ez azt jelenti, hogy az esztrichet a környező falaktól legalább 20 mm vastag hőszigetelő anyag választja el. Ezáltal a hang­szigetelés is lényegesen javul. Teljesen tökéletesen vízzáró­ként lehet felhordani az öntött aszfalt-esztrichet is.

Padlófelépítés részlete: parkettaburkolat (1), ragasztó   (2), úsztatott esztrich, a faltól szélcsíkokkal elválasztva (3), hőszigetelés (4), nedvességzár, a falnál teknő-szerűen felvezetve (5), aljzatbeton (6), kavicságyazat (7).

Padlófelépítés részlete: szabadon felfekvő készparketta padlóburkolat (1), ászokfákra helyezve (2), bitumenes filccsíkok hangszigeteléshez (3), hőszigetelés az ászokfák között (4), nedvesség elleni szigetelés a falra felhúzva (5), aljzatbeton (6).

A fa az utólagos kialakítások során kedvelt építőanyag. De csak a gondos padló- és falfelépítés garantálja a más hasznosítású pincehelyiségek­ben a biztos jövőjét.

Padlófűtés is lehetséges a pincehelyiségekben

Mielőtt a padlóburkolattal foglalkoznánk: Ha nem elegendő a helyiség magassága, akkor a padlófűtés kiépítését meg kell gondolni. A padlófűtés ugyanis a normáltól kissé eltérő felépítést igényel: A hőszigetelést vastagítani kell, legalább 80 mm-re. A normál felépítésnél alkalmazott esztrich helyett a padlófűtés tárolólapjai kerülnek beépítésre, mégpedig ugyancsak úsztatott megoldás­sal, azaz a környező falaktól hőszigetelő csíkokkal elválaszt­va. Az úsztatott elhelyezés célja a tárolólapokból a hő falakba jutásának megakadályo­zása.

A padlófűtés választása befolyással van a padlóburkolat megválasztására is. Az ilyen padlóburkolatnak hőmérsékletállónak kell lennie, és jó hőátbocsátó képességgel kell rendelkeznie. Különösen alkalmasak e célra a kerámia­csempék és -lapok. Ha a válasz­tás a csempére esik, akkor az úsztatottan elhelyezett esztrich vagy aljzat felületét simára és egyenesre kell lehúzni, arra pedig a kerámia­csempéket vékony-ágyazási eljárással fektetni. Mivel az alap és felső burkolat felmelegedés­kor különböző mértékben tágul, speciális csemperagasztót kell alkalmazni.

Ha a padlófelépítés olyannyi­ra tömör, hogy kapillárisán feljutó nedvesség nem várható veszélyes mennyiségben, akkor készparketta is alkalmas, sőt akár szőnyegburkolatot is be lehet építeni. Mivel a műanyag padlóburkolatok nem engednek át nedvességet, akárcsak a védőréteggel ellátott parketta, a padlófelépítést ilyen esetekben a szélléceken kialakított nyílásokon át, ki kell szellőz­tetni. Természetesen vannak a padlófelépítésnek különböző változatai. Az, hogy végül is milyen padlóburkolatot, milyen felépítési részletmeg­oldással választunk, ízlés dolga, de a helyi adottságoktól is függ.

A falburkolat hátsó kiszellőztetése: A vízszintes tartólécek kivágásai­ban a légáramlás lehetséges és az a fellépő nedvességet elszállítja.

Hátsó kiszellőzésű falburkolat, függőleges lécezés közötti hőszige­teléssel. A burkolat a vízszintesen futó ellenlécekhez van rögzítve.

A falakkal és födémmel szembeni követelmények

Minden munkát, amely a pince helyiségeiben a falakkal és födémekkel tervezünk, két feltételnek kell alávetni: Úgy kell azokat kivitelezni, hogy a kívülről a pincébe esetlegesen bejutó nedvesség ugyanúgy biztosan elvezethető legyen, mint például egy pincehelyiség gyors felfűtése során a kondenzvíz a hideg falrészeken.

A legbiztosabb út, amennyi­ben nem hagyatkozunk a párát át nem eresztő vakolatra, az összes fal- és födémburkolat hátsó kiszellőztetése. A bur­kolóanyagokat, például a profil­léceket vagy panelokat itt falécekből készült hátsó szerke­zettel tartjuk el a faltól úgy, hogy faltávolságon belül a burkolat mögött a levegő át tud áramolni. Hátsó kiszellőztetésű burkolat hőszigeteléssel is lehetséges. Ugyanezen alapelv érvényes a födémre is, ahol a hátsó szerkezet függesztőként szolgál.

Az itt esetleg felmerül­hető probléma tisztázására beszéljünk még egyszer a szigetelésről és hőszigetelésről. Természetesen az ideális eset az lenne, ha a vízszigetelés kívül, a hőszigetelés is kívül lenne. A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy ez az ideális eset gyakran nem teremthető meg. Például, mert egy mellette lévő ház miatt kiásásra nincs mód. Marad tehát a belső nedvesség­szigetelés és hőszigetelés.

Egy belső nedvesség elleni szigetelés azonban tömör vakolattal oda vezethet, hogy a nedvesség a falszerkezetben tovább halad felfelé, só kivirágzásokat okozva. A belsőoldali hőszigetelés sem probléma­mentes. A külső hőszigetelés előnye a belsővel hőszigeteléssel szemben: a fal meleg marad, feszültségek nem lépnek fel, a szerelvények nem fagynak el, nincs kondenzvíz-képződés. A pinceszigetelés és hőszigetelés problémájának kézben tartásához szakember bevonása szükséges. Ő tudja eldönteni, hogy szükséges-e párazáró réteg. A födém hőszigetelése ezzel szemben viszonylag egyszerűbb. A hőszigetelést a födémre függesztve vagy egyenes födémnél a födémre ragasztva helyezzük el.

Függesztett födém. Fontos: a hátsó kiszellőztetés. A behelyezett ásványgyapot-paplan javítja a hang-, a födémre ragasztott szigetelőlapok a hőszigetelést.

Korrekt hátsó kiszellőztetés a fal- és födémburkolatnál, vázlatosan. Döntő: a hozzá- és elvezető nyílások, a légmozgások biztosításához.

Alaprajzi korrektúrák új válaszfalakkal

A kívánság szerinti hasznosítás megköveteli új válaszfalak felhúzását is a pincetérben. Itt könnyűszerkezetes falakat alkalmazhatunk, a későbbi esetleges változtatások könnyebb végrehajtása miatt. Ezek fémprofilokból vagy fagerendákból állnak, mindkét oldalukon gipszlapokkal vagy természetes fával burkolva. A közbenső üregeket hőszigetelő-anyaggal töltik ki. Lehet azonban ilyen válasz­falakat, főleg akkor, ha nagy pinceteret kell felosztani, például gázbetonnal is készíteni. Ezeket a falakat azután vagy bevakolják, vagy burkolják.

A pincehelyiségek kiépítése a lakás komfortját akkor tudja igazán emelni, ha az építéshez szakszerű megoldást keresünk.