• beton
• betonozás

A friss beton bedolgozása és utókezelése [MÉRNÖK TANÁCS]

Bedolgozás

A lerakott friss betont úgy kell bedolgozni, hogy az adott összetétel és állag mellett a leghomogénebb betont kapjuk. A beton feldolgozása szempontjából lényeges tényező a víz mennyisége, a homok és az apró szemű alkotóelemek (liszt) aránya, a kőadalék szemnagysága és a szemek alakja. A döngöléssel a kőadalék szemei összerázódnak és rendeződnek úgy, hogy a köztük lévő hézagot teljesen kitöltse a cementes anyag. A döngölés módja és a felhasznált eszközök skálája függ a betonkeverék állagától. Házilagos munkával a felhasználható eszközök listája rövidebb, be kell érnünk egyszerűbb módszerekkel.

Döngölés

A döngölés az anyag tömörítésének régi módszere, ma már általában csak kisebb betonozási munkáknál alkalmazzuk. Kézi döngölővel a szilárdabb összetételű betont tömörítjük, amelynek vastagsága legfeljebb 15 cm. Fémből készült, 10 kg tömegű döngölőket használunk, amelyek felülete 12 x 12 cm. A döngölőt mintegy 15 cm magasból engedjük a betonra. Döngölőt készíthetünk fából is – farönkből vagy vastag deszkából.

59. ábra. Kézi döngölők
a) fémből készült döngölő; b) és c) egyszerű, fából készült döngölő

Döngöléskor kiszabadulnak a betonkeverékből a beleszorult levegőbuborékok. A túl hosszú ideig tartó döngölés viszont káros lehet, mert a kőadalék nagyobb darabjai leszállnak a beton alsó rétegeibe, és a beton réteges lesz.

60. ábra. A még alakítható betonkeverék döngölése kézi fémdöngölővel

Tömés

A tömörítésnek ezt a módját hígabb, nagyobb víztartalmú betonkeverékeknél alkalmazhatjuk, amelyekben a keverés után kevesebb a levegőbuborék. A tömőrúddal végzett töméssel eljuttatjuk a betont a nehezebben hozzáférhető helyekre, a betonacélok közé vagy a zsaluzat sarkaiba, ahová az magától nem folyik be. A töméshez kör keresztmetszetű, mintegy 26 mm átmérőjű, a végén gömbölyített rudat használunk.

61. ábra. A folyékony betonkeverék kézi tömörítése tömőrúddal

Vibrátoros tömörítés

A beton feldolgozásakor leggyakrabban merülő- vagy tű vibrátort használunk, amely napjainkban, akárcsak a betonkeverő, már a házilagosan építkezőknek is elérhető eszköz. A tű vibrátor hengeres alakú, a végén gömbölyített. A vibrációt a hengeres hüvelyben forgó excenter hozza létre. Az excentert villamos motor forgatja, amelyet a vibrátor rázó-fejével hajlékony tengely köt össze.

62. ábra. Merülő- vagy tű vibrátor
1 villamos motor; 2 hajlékony tengely; 3 a vibrátor rázófeje a benne elhelyezett excenterrel

Vibrátort tömörebb betonkeverékhez alkalmazunk, amelyet korábban nedves vagy puha keveréknek is neveztek. A vibrátor a friss betonkeverék szintjét akár 7 cm-rel vagy ennél is nagyobb mértékben csökkenti.

63. ábra. A vibrátor rázófej ének helyes használata
1 a frissen tömörített betonréteg; 2 a már korábban megmunkált betonréteg

64. ábra. A vibrátor rázófejének helytelen használata

A vibrátor használatának néhány alapszabálya:

• A beton tömörítését rögtön a keverék beöntése után kezdjük, sohasem szabad addig várni, amikor már megkezdődik a kötés. Ez megbonthatja a hidratációval már kialakult anyagszerkezetet, ami csökkentené a beton szilárdságát. Ez annyit jelent, hogy az általában használt cementfajták felhasználásával készült beton tömörítését 15 °C-os hőmérsékleten a keverés után 5 órán belül el kell kezdeni.
• A vibrátor rázófejét függőlegesen engedjük bele a betonba. Óvatosan kell beleengedi, nem szabad sem beledobni, sem hirtelen kihúzni a keverékből. A rázófejjel nem szabad a betont igazgatni.
• A vibrátort nem szabad egy időben használni a beton beöntésével. A rázófejjel nem szabad a betont „tolni” a zsaluzatban, sem arra használni, hogy maga előtt hajtva juttassa el a betont a nehezebben elérhető helyekre.
• A vibrátor rázófejét nem szúrhatjuk le közvetlenül a zsaluzat mellé. A zsaluzattól legalább 10, de inkább 20 cm távolságra használjuk.
• Mivel a betonozást rétegesen végezzük, egy réteg vastagsága ne legyen nagyobb, mint a rázófej hosszának negyede. Ügyeljünk arra, hogy a rázófej legalább 10 cm-re belemerüljön az előzőleg már megmunkált rétegbe is, hogy a két réteg kapcsolódása tökéletes legyen.
• A rázófej beszúrásai közti távolságot a vibrátor hatékonysága, a megmunkálási hatósugár nagysága határozza meg, amely a vibrátoron fel van tüntetve. A hatósugár általában a rázófej sugarának 1,5-szöröse. Használat közben ügyeljünk arra is, hogy a megmunkált területeken mindenhol legyen átfedés.

65. ábra. A vibrátor rázófejének hatósugarában lévő területek között legyen átfedés

Az időjárás nem kívánt hatásainak elkerülésére a frissen lerakott betont gyékényszőnyeggel, ponyvával, PVC-fóliával, kátránypapírral vagy más hasonló anyagból készült szőnyeggel takarjuk le. Meleg, szeles napokon a betont folyamatosan locsoljuk, hogy megvédjük a kiszáradástól. Hideg időben a betont meg kell védnünk a fagytól.

Ha a friss beton megfagy a keverés és a kötés megkezdődése közötti időben, vagyis még azelőtt, hogy a cement hidratációja elkezdődött volna (azaz a víz hatására a cementben megkezdődött volna a hidratációs folyamat, amely során a cementszemek kivirágoznának), akkor a hidratáció csak azután következik be, hogy a víz kiolvad. Csak innentől számíthatjuk kötéséhez és szilárduláshoz szükséges időt.

Ha azonban a beton már akkor fagy meg, amikor a hidratáció folyamata már elkezdődött, vagyis a kötés idején, a fagy megszakítja a folyamatot, a cementmagok körül kialakult kristályok károsodnak, és később, a felolvadás után sem lesznek képesek a beton szilárdságának növelésére. Az ilyen beton gyakorlatilag használhatatlan.

A lerakott friss betont ezért a kötés teljes ideje és a szilárdulás első időtartama alatt (amíg el nem éri a méretezési szilárdságát) védeni kell a fagytól. Házilagos betonozás során az építkezőnek kell mérlegelnie, hogy vállalja-e a fagy elleni védelemhez szükséges – nem olcsó – intézkedéseket, vagy inkább akkorra halasztja a betonozást, amikor már nem áll fenn a veszélye annak, hogy a frissen lerakott beton még a kötés és szilárdulás befejeződése előtt megfagy. A kötés és a szilárdulás idején a betont nem szabad sem terhelésnek, sem rázkódásnak kitenni.