• beton

Beton épületelemek

Félkész elemek

Napjainkban egyre gyakrabban használnak az építkezéseken előre gyártott beton- vagy vasbeton elemeket; félkész termékeket, amelyeknek nagyon sok előnyük van. Használatuk gyorsítja az építkezést, lényegesen lecsökkenti az ún. nedves időszakokat (vagyis amíg a beton szárad), lehetővé teszik az építkezést kedvezőtlen időjárási körülmények között is, sokkal pontosabbak a méreteik, és a felületük minősége az öntött betonszerkezetekhez képest sokkal jobb, gyakorlatilag nincs szükség további felületi megmunkálásra. Legfontosabb előnyük mindenképpen az, hogy gyorsítják az építkezést.

A felsorolt előnyök annak köszönhetőek, hogy az elemek gyárban készülnek. Napjainkban sok vállalat foglalkozik építőipari félkész termékek gyártásával, széles a választék, a termékek minősége is rendkívül jó. Ma már nemcsak a statikailag igényes betonszerkezetek készülnek előre gyártott elemekből (vasbetonhéjas építkezés, panellakások vagy gyárcsarnokok), egyre inkább elterjednek a kisebb kiegészítő szerkezetek építésénél is, amelyek az épületek környezetét, a kerteket vagy a közterületeket formálják, díszítik.

Betonból sajtolt falazóblokkok. A családi házak alapjainak, teherhordó falainak vagy kerítéseinek építésekor könnyűbetonból készült elemeket, téglákat használunk, amelyek feleslegessé teszik a zsaluzást. Az alapokat ezekből az elemekből szárazfalazással készíthetjük, a szerkezet szilárdságát vasalatlan beton adja meg, vagy betonacél felhasználásával vasbeton alapot is készíthetünk belőlük.

76. ábra. Félkész betonelemek alapok vagy falak készítéséhez
a) betonnal kitöltve; b) vasalással megerősítve

A sajtolással készített falazó betonelemeket, amelyek felületi megmunkálása a hasított követ utánozza, alkalmazhatjuk teherhordó falak elkészítésére is, de áthidalások, koszorúk is készülhetnek belőlük. Gyártanak betonelemeket homlokzatburkolatokhoz is. Ezekből az elemekből készülhetnek kerítésfalak vagy kerítésoszlopok, kerítéslábazatok is.

77. ábra. Hasított követ imitáló betonelemekből készült kerítésoszlop.
Az oszlopot előre gyártott beton fedlap takarja

Betoncserepek. Három alapszínben – vörös, barna, fekete – és többféle kivitelben készülnek, és 22°-nál nagyobb hajlásszögű tetőkön használhatók.

78. ábra. Betoncserepek típusai
a) kúpcserép; b) cserép; c) oromcserép

Burkolólapok. Számos változata kapható különböző formában, rendkívül sokféle színben és méretben készül. Általában nem imitálja a természetes követ, a burkolt területnek jellegzetes képet ad, saját felületi struktúrával. Gyakran használják közterületek burkolására, még a történelmi városrészekben vagy műemléki környezetben is. Színvonalas környezetet teremtenek, és a felületet is szépen tagolják.

79. ábra. Beton burkolólapokból rakott felületek

A parkolók nagy terhelésű felületein, például bevásárlóközpontok vagy raktárak környékén, jól használható a betonból készült ipari térkő. A speciális alakú elemek egymáshoz kapcsolódnak, így a felület elviseli a gépkocsik okozta terhelést is. Kiegészíthetők az ipari térkőhöz hasonlóan előre gyártott útpadka elemekkel is.

80. ábra. Beton ipari térkő

A beton térburkolat speciális fajtája a gyephézagos burkolóelem, amely lehetővé teszi a zöldfelület képzését a parkolókban is. A gyephézagos burkolóelem további előnye a jó csapadékvíz-elvezetés, amelynek köszönhetően az esővíz leszivároghat a parkolók felszínéről az alsóbb rétegekbe.

81. ábra. Gyephézagos burkolóelem

Cölöpök (paliszádok). Sokaknak ismerős lehet a cölöpök történelemkönyvekben látható változata, amelyet vastag farönkökből készítettek a középkori erődítmények védelmére, és a tetejüket hegyesre faragták. Ennek mai megfelelője a beton- vagy vasbeton rúd, amely lehet teli vagy a közepén üregesen könnyített.

82. ábra. Különféle betoncölöpök

Szilárdságuk, fagyállóságuk és a hó olvadását segítő vegyi anyagokkal szembeni jó ellenállásuk miatt alkalmasak lépcsőzetes teraszok kialakításához, kültéri lépcsők, támfalak megépítéséhez vagy díszkertek elválasztására. Kaphatók téglalap, sokszög és kör keresztmetszetűek, 30-200 cm-es magasságban. A kör keresztmetszetű cölöpök egyik oldalán bemélyedés található, ami lehetővé teszi a cölöpök egymás mellé illesztését.

A cölöpök többféle színben készülnek, a betonszürke, barna, vörös vagy okkersárga változatok díszítőelemként is használhatók a kertekben. A rövidebb cölöpöket használhatjuk útpadka kialakítására. A hosszabb cölöpöket, amelyek lépcsőzetes teraszok, kerti lépcsők, támfalak készítéshez alkalmasak, betonágyba állítjuk. A cölöpnek legalább 1/3-ad részét betonba kell ágyazni. Ezekkel az elemekkel érdekes kertépítészeti megoldásokat alakíthatunk ki, főleg azokban a kertekben, amelyekben nagy a szintkülönbség.

83. ábra Kör keresztmetszetű cölöpök egymáshoz illesztése

84. ábra. A cölöpök bebetonozása

85. ábra. Cölöpkerítés a virágágy körül

Növénytartó támfalelemek. Betonból sajtolt elemekről beszélünk, amelyeket a felépítés után ültető közeggel töltünk fel, így virágokat, növényeket ültethetünk beléjük. Az elemek lehetnek teljesen zártak vagy félig nyitottak. Kaphatóak olyan alakúak is, amelyek lehetővé teszik a konzolos elhelyezést, a tartó tehát „kilóg” a falból. Az ilyen elemekből készült falakból teli kerítést is kialakíthatunk, csendes, elzárt kis zugokat képezve például a kertben.

86. ábra. Növénytartó támfalelemek típusai

87. ábra. Növénytartó támfalelemekből készült fa

Kertépítészeti elemek. A kertépítés során számos, betonból készült, érdekesen textúráit felületű félkész terméket alkalmazhatunk, amelyek gyakran a természetes követ imitálják. A különböző virágtartó edények mellett kaphatók például kerti padok, lépcsőfokok vagy más díszítőelemek is.

88. ábra. Virágtartó betonedények

89. ábra. Kerti padok

90. ábra. Kerti lépcső készítéséhez használható lépcsőfokok

A félkész termékek elhelyezése, lerakása. Házilagos munkákhoz elsősorban kisebb előre gyártott elemeket alkalmazunk, amelyeket mindenféle speciális emelőeszköz nélkül, kézzel is tudunk mozgatni, elhelyezni. Ilyenek lehetnek például az ajtók, ablakok feletti áthidalók, kisebb födémlemezek, előre gyártott lépcsőelemek stb. A beépítendő elemeknek nem lehet gyártási hibájuk, csatlakozó felületeiken nem lehet sérülés. Repedt, hajlott darabokat ne építsünk be. A letört sarok ugyan nem látszik a beépítés után, de jelentősen csökkentheti a felfekvési felületet, aminek nyomán a későbbiekben a beépített elem vagy az alatta lévő fal károsodhat.

Az elemeket általában cementhabarcsba fektetjük, amelyet finom adalékanyaggal készítünk. A habarcs legyen képlékeny, de ne folyjon. Az elemet megtisztított, benedvesített fal- vagy betonfelületre építjük rá. Mindig be kell tartani az előírt támaszközt. A felfekvés minimális mértékét általában megadja a gyártó is, de ha a tervrajzon szereplő érték nagyobb, akkor azt kell betartani. Ha beépítés közben alá kell támasztani az elemet – például nagyobb fesztávú áthidalásoknál -, mindig be kell tartani a tervrajon szereplő vagy a gyártó által megadott előírásokat.

Betonlapok

A nagyobb betonlapokat közvetlenül a talajra fektetjük, feltétel azonban a homokból készült alap. Ez a lerakási mód azonban csak a nem túlságosan megterhelt felületekre vonatkozik, mivel a lefektetett burkolat hamarosan egyenetlen lesz. Ezt a megoldást inkább csak kisebb kerti utak burkolásához alkalmazzuk.

A betonlapokat 5-10 cm vastag homok- vagy kavicsrétegre fektetjük, amely gondoskodik az állandó vízelvezetésről. Ezzel megoldjuk, hogy a felületek fagy esetén sem válnak egyenetlenné. A mélyen fekvő vagy nedvesebb területeken az alapréteg vastagsága 15 cm is lehet. Segíti a vízelvezetést, ha legalulra nagyobb szemű kavicsokból álló réteg kerül. A burkolólapok lerakása előtt az utak szélét kifeszített zsinórral jelöljük ki, hogy pontosan tartani tudjuk a burkolat felső síkját és a kijelölt vonalát. Keresztirányban vízmértékkel ellenőrizzük a felület vízszintességét. Ügyelni kell arra, hogy ne alakuljanak ki kátyúk amelyekben eső után pocsolyák maradhatnak.

Minden burkolólapot 1-1,5 cm-rel magasabbra állítunk be a tervezett szintnél, majd könnyű gumikalapács-ütésekkel állítjuk be a kívánt szintet. Az ütések erejének jobb elosztásához a burkolólapra helyezett deszkadarabot ütögessük. Akkor se növeljük az ütések erejét, ha a deszkát óvatos ütésekkel nem sikerül a kívánt szintre süllyeszteni, mert a burkolólap könnyen megrepedhet. Ebben az esetben inkább vegyük fel a lapot és vegyünk ki némi anyagot az alaprétegből. Ugyanígy járunk el akkor is, ha a lapot túl mélyre süllyesztettük, csak ekkor kicsit rátoltunk az alaprétegre. Ezzel a módszerrel készíthetünk kerti utat, de két párhuzamos sáv elkészítésével gépkocsibejárót is kialakíthatunk a garázs és az úttest között.

91. ábra. Burkolólapok lerakása
a) a zsinór kifeszítése; b) a burkolólap vízszintbe állítása vízmértékkel

92. ábra. Beton burkolólapokból készült gépkocsibejáró
1 durvaszemű kavics; 2 homok; 3 beton burkolólap; 4 kavics; 5 dréncső

93. ábra. Terasz burkolása beton burkolólapokból
1 betonalap; 2 burkolólap; 3 léc; 4 cövek; 5 zsinór

Beton burkolólapokat gyakran fektetünk 3-5 cm vastag betonaljzatba is. Az így készült burkolat nagyon szilárd, ezt a módszert elsősorban teraszok padlójához alkalmazzuk. A burkolólapokat többféle módon lerakhatjuk, kombinálhatunk különböző méreteket is.

Monolit szerkezetek

A következőkben néhány egyszerű, betonból és vasbetonból készült szerkezet betonozásán keresztül bemutatjuk a betonozás alapfogásait. Olyan szerkezeteket választottunk, amelyekkel a legtöbb építkező a háza, hétvégi háza építése során biztosan találkozik és általában saját kezűleg készíti el azokat. Mindezekkel azt szeretnénk elérni, hogy az építkező a munka során a lehető legkevesebb hibát kövesse el, és munkája eredménye megfeleljen elvárásainak.

Aljzatbeton

A padlóburkolatok alá aljzatbetont készítünk.

A betonozás során a körvetkező alapelveket kell betartani:

• megfelelően válasszuk meg a betonkeverék összetételét, ügyeljünk a keverésre és bedolgozásra;
• az aljzatbeton felülete sima és sík legyen.

Az aljzatbeton általában 5-8 cm vastagságú betonréteg, a keverék összetevői: 300 kg cement 1 m³ homokos kavicshoz, 250 l vízzel elkeverve.

Hogy a beton felülete egyenes legyen, lécekből készült segédeszközt alkalmazunk. A szintjelzéstől, amely általában 1 m-rel a kész padló szintje felett van jelölve a falakon, 120-150 cm távolságra faltól falig két vezetőlécet helyezünk el, amelyeket vízmértékkel pontosan vízszintbe állítunk. Magasságukat úgy állítjuk be, hogy a léceket cementhabarcsba ágyazzuk és ékekkel rögzítjük a falaknál. Betonozás előtt megtisztítjuk é: fellocsoljuk a talajt.

Első lépésként a betont közvetlenül a vezetőlécek mellé öntjük, hogy ezzel is rögzítsük helyzetüket, és megakadályozzuk elmozdulásukat a további betonozás során. Ezt követően lécek közé öntjük a betonkeveréket úgy, hogy teteje 3-4 cm-rel a lécek felső síkja felett legyen. Ezután kézi fadöngölővel tömörítjük a betont, és felületét a vezetőlécekkel egy szintbe hozzuk. Mintegy 3 m hosszú lehúzó léccel vagy deszkával eltávolítjuk a felesleges botort úgy, hogy a deszkát szaggatott mozdulatokkal jobbra-balra csúsztatjuk a vezetőléceken. Ezután kivesszük a vezetőléceket és a helyüket feltöltjük betonnal, amelyet szintén tömörítünk. Végül a felszínt fasimítóval elegyengetjük.

Ha 5 m-nél szélesebb helyiség padlóját betonozzuk, akkor a területet két részre osztjuk. A középső vezetőlécet mindkét oldal betonozásánál felhasználjuk. Az első rész betonozásának befejezése után csak a szélső lécet vesszük ki, és áttesszük a másik oldalra, ahol a betonozást a helyén maradt középső léc és a túlsó oldalon elhelyezett másik léc mellett végezzük.

94 ábra. Aljzatbeton készítése
a) a vezetőlécek beültetése; b) a betonkeverék le öntése, c) tömörítés; a) a felesleges beton lehúzása lehúzó léccel a vezetőlécek mentén; c) simítás; 1 kiékelés; 2 cementhabarcs párna; 3 vízmérték; 4 fellocsolt alap, 5 vezetőléc; 6 a bedolgozott betonkeverék; 7 kézi fadöngölő; 8 lehúzó léc vagy -deszka; 9 simító

Előfordul, hogy lejtős aljzatot kell készíteni, például a mosókonyhában a padlóösszefolyó irányába. A vezetőléceket először oda helyezzük, ahol a padló síkja megtörik. Ezután a már elhelyezett lécek közé egymástól mintegy 120-150 cm-re újabb vezetőléceket teszünk. Egy kb. 1 m-es deszkából sablont készítünk úgy, hogy egyik oldalát a kívánt lejtésnek megfelelő szögben levágjuk. A vezetőléceket a sablonnal és vízmértékkel állítjuk a kívánt helyzetbe. Lakószobákban, ha úsztatott aljzatbetont készítünk, nem engedjük egészen a falakig a betont, a falak és az aljzatbeton közötti hézagba hangszigetelő szalagot teszünk.

Az aljzatbeton a padlóburkolat alapja; bizonyos esetekben (pl. a mosókonyhában) azonban elég, ha ún. cementszórással alakítjuk ki a végleges padlóburkolatot. A betonpadló megkötött felszínére egy régi szitával cementport szórunk, és azt óvatos locsolás mellett fémsimítóval bedolgozzuk a padló felszínébe. így sima, vízzáró felület keletkezik. A túlzásba vitt simítás azonban rontja a padló minőségét. A betonozásnak lehetőleg folyamatosnak kell lennie.

95. ábra. A vezetőlécek lejtésének beállítása
1 sablon; 2 a sablon alsó részét a kívánt lejtésnek megfelelően levágjuk; 3 a sablont rátesszük a vezetőlécre; 4 a vízszintbe állított vízmérték mutatja a vezetőléc lejtését; 5 vezetőléc; 6 szilárd alap, talaj; 7 a cementhabarcs párna a beállított helyzetben tartja a vezetőlécet

Napjainkban azoknak az aljzatbetonoknak a felületét, amelyekre padlóburkolat kerül, speciális réteggel vonják be, egyenlítik ki, amely ideális felületet képez a linóleum, a PVC-burkolat vagy a padlószőnyeg alá. A felületre erős cementes bevonat kerül (400 kg cementet adunk 1 m³ átszitált homokhoz). Erre a célra a folyami homok a legjobb alapanyag. Ha a cementes bevonatot szilárd alapra visszük fel, akkor elég 1-2 cm vastagságúra készíteni. Ha az alap rugalmas, akkor a vastagsága legalább 4 cm legyen.

A megtisztított, elegyengetett szilárd alapra (vagy a födém vasbeton szerkezetére) vízszintes helyzetben vezetőléceket állítunk be. Méréssel megállapítjuk, és a falon bejelöljük a cementsimítás tervezett felszínének szintjét. Ha a cementsimítást nem frissen megkötött betonon végezzük, az alapot legalább 1 órával a bevonat felhordása előtt alaposan meglocsoljuk: legalább 2 l víz jusson 1 m² felületre. A frissen megkötött betont viszont nem kell nedvesíteni, mert az még elég vizet tartalmaz. A cementes bevonatot ugyanúgy hordjuk fel, mint az aljzatbetont, tehát tömörítjük és simítjuk.

Kerti öntött betonjárdák

A kiásott árok mindkét oldalán karókkal rögzítjük a zsaluzatot, amelyet vastagabb deszkákból készítünk. A deszkák felső élének valamivel a környező terep síkja fölé kell emelkednie. A betonjárda felszíne a deszkák felső peremével lesz egyvonalban. Ha szeretnénk, hogy az esővíz gyorsan lefusson az útról, keresztirányba 1 %-os lejtést képezzünk. Ehhez az egyik oldalon a zsaluzatot magasabbra emeljük. A gondosan eligazgatott és ledöngölt alapra mintegy 5 cm vastag sóderréteg kerül. Homokos talajon ezt a réteget elhagyhatjuk, nedves talajon azonban akár 20 cm vastag réteget is le kell teríteni.

A jól megkevert puha, képlékeny keveréket (1 rész cement, 4 rész homokos kavics) lapáttal és gereblyével elegyengetjük a zsaluzat felső pereméig. Ezt követően a keveréket tömörítjük, vigyázva arra, hogy a sarkokban is érintkezzen az alapréteggel. A betonréteg vastagsága legalább 8-10 cm legyen. A beton felszínét léccel egyengetjük el, amelyet a zsaluzat peremén csúsztatunk. A betonozást folyamatosan, megszakítás nélkül kell végezni. A kész betont az első napokban védeni kell a naptól, locsolni kell és nagy melegben nedvesen tartott gyékényszőnyeggel kell letakarni.

A beton egységes, homogén réteget képez, amelyben – elsősorban a terhelés és az időjárás hatására – feszültség keletkezik. Ezért nagyobb betonfelületeken 2-3 m-enként 1-2 cm széles dilatációs hézagot alakítunk ki. Ez kiegyenlíti a beton hőmérséklet-változás hatására fellépő tágulását és zsugorodását. A dilatációs hézagok az utat optikailag is felosztják, így nem keletkezik kellemetlen benyomás a kertben lévő túl nagy betonfelület miatt.

A dilatációs hézagot a következő módszerekkel alakíthatjuk ki:

• a betonba helyezett téglalap keresztmetszetű léccel;
• a betonba helyezett polisztirolsával;
• kivágva a már megszilárdult betonból – legalább a beton vastagságának 1/3-áig.

A hézagot kitölthetjük aszfalttal vagy szilikonos gittel is.

Betonalapok

A kertben, ház körül, kisebb építkezéseknél gyakran kell alapokat betonozni. Alapot kell készíteni a garázs, gazdasági épületek, kerítéslábazatok, kerítésoszlopok alá. Az alaptest méreteit a rá nehezedő nyomás, a nyomófeszültség alapján számoljuk ki. Az alapra nehezedő teljes nyomás (beleszámítva az alap tömegét is), szétoszlik az alapfelületen. Minél kisebb a talaj teherbírása, annál kisebb feszültséget bír el, ezért ugyanakkora megterhelés esetén szélesebb alaptesttel kell számolni.

96. ábra. Az alaptest betonozása
a) árokba betonozott alap; b) a vízszintes szigetelőréteg alatti utolsó réteg befejezése; c) alap betonozása zsaluzatba; 1 szegélydeszka vagy -gerenda; 2 az egyes betonrétegek; 3 munkahézag; 4 karó; 5 lehúzó léc, lehúzó deszka; 6 a vízszintes szigetelőréteg alatti utolsó réteg; 7 távtartó ék; 8 zsaluzat; 9 vízmérték

97. ábra. A pince alapjának és külső falának betonozása
1 úsztatott betonból készült, árokba betonozott alap; 2 zsaluzat; 3 heveder; 4 oszlop; 5 kitámasztás; 6 szegélygerenda; 7 a 15 cm-es rétegekben bedolgozott beton; 8 szigetelés; 9 szigetelést tartó fal; 10 feszítődrót; 11 drótfeszítő szög; 12 távtartó léc; 13 karó

Az alapárok kiásásánál vigyázni kell arra, hogy az alját ne bolygassuk meg. A csapadékvíz fellazíthatja az árok alján lévő földréteget. A fellazult réteget megerősíthetjük mintegy 20 cm vastag sóderréteggel, ugyanis laza rétegen a beton egyenetlenül ülepedhet.

Néhány gyakorlati tanács, amelyek megkönnyíthetik munkánkat és javíthatnak az eredményen:

• A betonalapot a csatlakozó teherhordó pillérek és falazatok alatt alakítjuk ki.
• Mintegy 15 cm-es rétegekben betonozzuk, minden réteget külön-külön tömörítünk addig, míg a felszínén megjelenik a felesleges víz. Ha meg kell szakítani a betonozást, munkahézagot alakítunk ki. Az elkészült alapban a bedolgozott betont védeni kell a kiszáradás ellen.
• Száraz időben a betonozást követő két hétben naponta többször meglocsoljuk az alaptestet. Kezdetben vigyázni kell arra, hogy a betont ne érje erős vízsugár, mert az kimoshatja a cementet a még nem teljesen megszilárdult anyagból.
• Betonozás előtt pontosan meg kell állapítani az áttörések helyzetét és magasságát, nemcsak azért, mert utólag a betonalapot nagyon nehéz, szinte lehetetlen átvágni, hanem azért is, mivel az áttörések helyén az alap teherbírása csökken.

Monolit betonlépcső

Az öntött betonból készült lépcsőket közvetlenül a helyszínen készítjük el, fából készült zsaluzatba öntve a betont. A lépcsőkarok zsaluzatának kellő szilárdságúnak kell lennie, hogy a szerkezet megtartsa pontos méretét és ne mozduljon ki a tervrajzban meghatározott helyzetéből. Általában a lépcsőszerkezetek vasbetonból készülnek, ehhez az építészeti tervben kiírt betonminőséget kell használni.

Ellenőrizzük, hogy a lépcsőben a tervnek megfelelően vannak-e elhelyezve a betonacélok és azok megfelelő méretűek-e.

98. ábra. A lépcsőzsaluzat és állványzatának kialakítása
1 szegélygerenda belső zsaluzata; 2 lépcsőelemek zsaluzata; 3 távtartó; 4 homloklap zsaluzat;
5 betonlehúzó deszka; 6 szegélygerenda külső zsaluzata

A lépcsőház egységes egészet képez, ezért a lépcsőkart minden teherhordó részével (lépcsőfokok stb.) egyszerre betonozzuk.

A lépcsőszerkezetet egy ütemben, azaz a lemezt és a fokokat egyszerre betonozzuk ki, alulról felfelé haladva. Ügyeljünk a megfelelő konzisztenciára: a beton ne legyen túl folyós, mert akkor kifolyik a zsaluzatból. A lépcsőfokok tetejét lehúzó deszkával alakítsuk ki. A betont addig hagyjuk a zsaluzatban, míg teljesen meg nem szilárdul, és meg nem keményedik Ez általában 2-4 hétig tart, a zsaluzatot csak ezután távolítjuk el

Beton támfalak

A különböző terepmunkák, járdák, pihenők és teraszok építése során, a kertek kialakításakor általában elkerülhetetlen alacsonyabb támfalak építése. Feladatuk a mögöttük lévő földoszlop megtámasztása és a földben felgyülemlő talajvíz levezetése a szilárd altalajba. A támfal saját tömegével tartja meg a földoszlop és a víz oldalsó nyomását: ez gondoskodik a stabilitásról és akadályozza meg az átbillenést a külső él körül.

A föld és a víz együttes nyomása igyekszik felbillenteni a támfalat, egyedül saját tömege áll ellen ennek a nyomásnak. A biztonsághoz a támfalat úgy kell méretezni, hogy az önsúly legalább kétszerese legyen a föld- és víznyomás összegének. Maga a beton szinte nincs is megterhelve, csak a tömegét használjuk ki. A támfal alapjának mélységét a talaj minősége és a fagyhatár határozza meg. A rosszul megalapozott támfal könnyen kibillenhet, a hibák kijavítása pedig bonyolult és költséges.

A támfal homloklapját megdöntjük, így a fal az alap irányában szélesedik. A támfal alapjának betonozását már bemutattuk. Magához a támfalhoz a betont rétegesen a zsaluzatba öntjük, betartva a beton bedolgozásának és utókezelésének minden alapelvét.

A támfal készítésénél a talajszinten vízelvezető nyílásokat alakítunk ki, amelyek csatlakoznak a támfal mögött kialakított függőleges vízelvezető réteghez. A nyílásokon át folyik ki a támfal mögött felgyülemlett csapadékvíz. A vízelvezetést elsősorban a magasabb támfalak esetében feltétlen meg kell oldani. A vízelvezetők nélkül a támfal akár ki is mozdulhat a helyéről!

99. ábra. Támfal készítése
a) kőrétegből kialakított vízelvezető réteggel és vízelvezető csövekkel; b) a támfalban kialakított vízelvezető nyílásokkal; 1 vízelvezető kőréteg; 2 vízelvezető csövek; 3 keresztirányú vízelvezető nyílások

Nagyon jól mutatnak azok a támfalak, amelyek homlokfalát dekorbeton helyett terméskővel rakjuk ki. A falat 1 m-es rétegenként kell elkészíteni, hogy a kővel kirakott homlokfal ne sérüljön. A kövek közti hézagokat cementhabarccsal töltjük ki.

100. ábra. Terméskőből készült támfal
1 betonalap; 2 soronként felrakott fal; 3 rétegenként lerakott betonozás, a rétegeket tömörítjük

Betonból készült dísztó

A kerti dísztó méretét, alakját és elhelyezését a kert kialakításával összhangban kell meghatározni. A tó mélysége függ attól, hogy a tavat milyen célra akarjuk használni – csak növényeket akarunk benne nevelni, vagy díszhalakat is akarunk benne tartani. A tómeder falait rézsútosan, a tófenék egy pontjára 54°-os szögben lejtve alakítjuk ki. Ebben a pontban helyezzük el a kifolyócsövet.

Könnyebb talajokban kialakított tavaknál a kimélyített tófeneket letakarjuk szigetelőanyaggal (a legmegfelelőbb a PVC-fólia, amely nagyon jó szigetelő). A fólián átvezetjük a kifolyócsövet. A PVC-fóliacsíkok minden csatlakozásánál legalább 5 cm-es átfedést alakítunk ki. Az egyes fóliacsíkokat ragasztással vagy hegesztéssel kell csatlakoztatni. A fólia alatti talajt gondosan el kell egyengetni, hogy az ne sértse meg a szigetelőanyagot.

101. ábra. Dísztó építése
1 PVC-fólia; 2 első, 100 mm vastag betonréteg;
3 drótháló; 4 második betonréteg, amelynek felszínét kiégetjük

Amikor a beton már kezd megkötni, hozzáfoghatunk a tó környezetének kialakításához; a partot például boríthatjuk terméskővel.

Ezt követően a tó fenekét lebetonozzuk, a betonkeverék 1 rész cementből és 4 rész durvább szemű homokból készül. Először mintegy 10 cm vastagságú réteget alakítunk ki, erre fektetjük az acélhálót, amely a beton repedezését akadályozza meg. A hálóra újabb betonréteget terítünk, amelyet gondosan tömörítünk, hogy a beton ne legyen pórusos, azaz megfelelően vízzáró legyen. A felső réteg megkötése után cementhabarcsot terítünk a betonra, amelyet rostált homokból készítünk, 1 rész cementhez 1, legfeljebb 2 rész homokot adunk. A legfelső réteget „kiégetjük”, azaz gondosan elsimítjuk fémsimítóval, miközben tiszta cementet szitálunk a felületre. A kiégetés tovább növeli a beton vízzáróságát.